Dunántúli Napló, 1977. augusztus (34. évfolyam, 210-239. szám)

1977-08-07 / 216. szám

2 Dunántúli napló 1977. augusztus 7., vasárnap Kősxöftős. Pécs sxiueiieii S’ Üres telkeit, elhonlott házak Korán megjelent Pécsett, a Búza téren a dinnye. A gyor­san elszaporodott standok kö­rül nagy a tömeg, s a vásár­iók a mélyzöld gömbökkel a szatyrukban érdeklődéssel fi­gyelik pár lépéssel odébb, a Vadász-horgászbolt előtt a Pé­csi Vízmű tevékenységét. Jóné- hány ember és egy piros színű markológép dolgozik immár két napja: egy kétszázas PVC-ve- zeték hosszában elrepedt, a feltörő víz kárt tett az út bur­kolatában. A vízművesek ro­hamtempóban javítanak, hisz előző nap még a környék la­kói utcai csapokból voltak kénytelenek vizet venni. A Sörház utca sarkán, a félig elrekesztett úton kocsik buk­dácsolnak. Az egyes számú házat már tavaly év elején el­hagyták a lakók, akkor került köréje a kerítés is, aztán a Kossuth Lajos utca felét is el­zárták a veszélyek miatt. Most úgy néz ki az épület, mint egy kísértetház Edgar Allan Poe valamelyik rémregényéből: be- lopakodok a foszladozó kerí­tésen, fölmegyek a deszkahí- don; belül üres ablaktáblákat nyikorgót a szél, por és téglák, sehol egy lélek. A pincében viszont dolgoz­nak, voltaképp csak a napok­ban derült ki, hogy a ház egy­általán megmenthető-e. Az In­gatlankezelő Vállalatnál azt mondják, a műszaki probléma megoldódott, a pincében vas­betonlemezt helyeztek el az alapok megerősítésére, a mun­kának elvi akadálya már nincs. A kivitelező az Építő és Tata­rozó Vállalat, ők megnyugtat­tak, hogy a határidő — 1978. december 31. — továbbra is áll. Az Aknamélyítők segítet­tek rajtuk, két helyen mentek le tizennégy méter mélyre, megerősítették az alapot, így a ház „nyugvópontra” került, nem kell lebontani. Jelenleg a pincemunkák mellett a födé­mek vizsgálata, cseréje is fo­lyik. A Kossuth utca 48-ban, A PIK leendő székhaza a Rákóczi úton Dr. Hans Reichelt elutazott hazánkból Dr. Hans Reicheit, az NDK Minisztertanácsának elnökhe­lyettese, környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter szombaton elutazott Budapest­ről. A Ferihegyi repülőtéren búcsúztatására megjelent dr. Szabó János építésügyi és vá­rosfejlesztési államtitkár és Breinich Miklós, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyette­se. Ott volt Gerhardt Reinert, az NDK budapesti nagykövete is. Magyarországi tárgyalásain dr. Ábrahám Kálmán építés­ügyi és városfejlesztési mi­niszterrel áttekintették a két­oldalú . környezetvédelmi együttműködés fejlesztésének lehetőségeit. Az omláskúp mögött a folyosóbarlang Országos barlang- kutató tábor Ortűn A végső felfedezés két hét múlva? Az Achilles-víznyelőben a Mecsek legnagyobb barlang- rendszerének bejáratát akar­ják megtalálni az elkövetkező két hétben azok a hivatásos és amatőr barlangászok, akik szombattól Orfűn, a Vízfőnél táboroznak. Az országos bar­langkutató és - feltáró tábor­ba csaknem húszán érkeztek: legtöbben Pécsről, de Ercsiből és Szentendréről is. Katonák, postások, villanyszerelők, mű­ahol 6-8 centiméteres repe­dések vannak a falon, még nem ilyen egyértelmű a hely­zet, az elképzelések egyelőre tervasztalon vannak. Pár lépéssel odébb, a Pál­ma cukrászda előtt jó dara­bon hiányzik a járda burkolata, az úttest is öreg, töredezett. Óhatatlanul az jut eszünkbe, hogy hallottuk: Pécs fűutcá­ján egyes házakban még a víz sincs bevezetve. Viszont az nem látszik annyira, de a sé­táló utca ilyetén állapota nem a legjobb idegenforgalmi pro­paganda. A Belvárosi Áruház mellett deszkapalánk takar egy fűvel benőtt grundot. A PIK tavaly bontotta le a 39-es és 31-es számú házat, azóta itt nincs semmi. A Képcsarnok Vállalat épít majd bemutatótermet. A Belvárosi Áruház se néz ki jobban. Úgy hírlik, a megerő­sítést, újjávarázsolást jugosz­láv cég fogja végezni. Ahogy a Kazinczy utcára fordulunk, a sarkon BÁV fel­iratú lécekkel elrekesztett gö­dör látható — „pincézik" az Aknamélyítő Vállalat. Ez sza­bad szemmel alig látható, fél órán keresztül egy lélek sem mozgott... Lejutva a Rákóczi útra el­gyönyörködhetünk a PIK leen­dő székhazában. Tavaly itt még csak romok voltak, gyakorlati­lag csak az épület külső falai léteztek. A vórosképileg vé­dett házat szinte újraalkották, az emeleti szinten megmarad­tak a műemléki-jellegű régi­régi kőrozetták, szépen illesz­kedve a modern épületbe. A padlásszinten új emeletet ala­kítottak ki, az egész a beren­dezéssel együtt tizenkét mil­lióba került. Már gyakorlatilag minden kész, hiánypótlást, vil­lamosvezeték bekötést végez húsz-huszonöt ember... Szántó Péter Nálunk ismét olcsóbb! Saturnus rádió 1 db hangdobozzal Akkord 102. tip. rádió lemezjátszóval VEF 206. tip. táskarádió rádió Sokol zsebrádió Líra táskarádió Estemat NDK tv Igló bárhütőszekrény Standard légtisztító Hajdú légtisztító Carbolux légtisztító SR-11 hajszárító (lengyel) MK-43 magnó régi ár új ár 4500,­3500,­2900,­2500,­1250­1070,­1450,­1250,­2650,­2120,­6590,­5760,­3900,­3400,­2650,­1300,­1990,­900,­2940,­1500,­350,­190,­4150,­3320,­IKDNZUM ÁRUHÁZBAN Pécs, Kossuth tér Védett természeti kincsek Képünkön balról-jobbra: A Kálmán utca 3-ban van a legterebélyesebb. A Kulich Gyula 6-ban található a legidősebb szölőfa. A Líceum utca 13-ban és a Váradi Antal utca 6-ban szintén található szőlőfa. Nyár vége a madárvilágban A madárvilágban köze­leg az ősz: a sarlós fecs­kék már elhagyták Pécset és elindultak Afrikába. Ba­ranyában csak Pécsett, Siklóson és Pécsváradon fészkelnek. Útrakelésük a hagyományos időben tör­tént: július végén, augusz­tus elején. Most készülődnek afrikai vándorútjukra a gyurgya­lagok, más néven a mé­hészmadarak. Erdősmecs- ke, Véménd, Fazekasboda és Székelyszabar löszös domboldalaiban bugyboré­koló hangjuk az őszi út- rakelés jele és ahogy kö­zeledik augusztus közepe, mind sűrűbbé és heveseb­bé válik. A gyurgyalagot a népi megfigyelés „re­pülő gyémántként" is em­legeti, tolla a napfény­ben vakító, szemet fájdí- tóan sárga, kék, barna és vörös. A fekete gólyák most ta­nítják repülni kicsinyeiket Erdősmecske, Feked és Vé­ménd határában. Baranyá­ban csak két pór vert fész­ket. A magányos tölgyfák kiugró ágain élnek, távol egymástól, mert saját faj­tájukat sem tűrik meg a közelükben. Mindegyik családban három kicsi nevelkedett fel két hónap alatt és most gyakorolnak, földre huppanva, majdnem nyakukat szegve. Nemcsak a madár-családtagok ügyelnek rájuk, de a mező- és vadőrök is, sőt a főva­dászok is. Ha a földön köt­nek ki, ők adják vissza a kicsiket szüleiknek. Két- három hétig is eltart a repülés-tanítás. Kihalóban lévő ez a gólya-féle, érté­ke felbecsülhetetlen. Óriás szőlőfa- matuzsálemek Pécsett AZ ORSZÁG LEGIDŐSEBB SZŐLŐ FÁJ A 136 ÉVES Hazánkban a legtöbb védett szőlőfa — matuzsálem Pécsett található. Ez elsősorban a te­rület kedvező mediterrán jelle­gű éghajlatának köszönhető. Az ország legidősebb szőlő­fája a Kulich Gyula utca 6. számú ház udvarán áll. Töb­ben két-háromszáz évesnek becsülték, de mint a közel­múltban szakemberek vizsgá­lataiból kiderült, „csak" 136 éves. Megtudták azt is, hogy 1841-ben Fiume alkormányzó­ja ültette azt a tőkét, mely­nek most 80 centiméteres a törzskerülete. Hosszúsága mint­egy 12 méter, míg a lugas karjainak együttes hossza kö­zel 33 méter, s a tenyészterüle- te több mint 22 négyzetméter. A ritka példány 1950 óta a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet Pécsi Kutató Állomá­sának védnöksége alatt áll. Az oszloposán megnyúlt kö- zépnagy fürtű piros csemege- szőlő igen kései érésű. Mivel ez a példánya eléggé árnyé­kos helyen él, így előfordult, hogy csak decemberre érik be, vagy egyáltalán be sem érik. Eddigi terméshozama 100 kilo­gramm volt. Az viszont már látszik, hogy az idén ez a re­kord sem fog megdőlni... A biztatóan indult fürtképződmé­nyeket elverte az eső, s ezért nagyon sok fürt csak 5—10 -centiméteresre nőtt meg. Híres pécsi szőlőnek számít még a Líceum utca 13. szám alatti közel 110 éves piros csemegeszőlő is. Fajtáját mind­eddig nem tudták azonosítani. A 48 négyzetméter tenyészte- rület legnagyobb terméshoza­mát 1973-ban adta, amikor csaknem 300 kilogrammot sze­dett le a boldog tulajdonos. Megilleti a „matuzsálemi" jelző az Anna utca 53-as szám alatti ismeretlen fajú kék bor­szőlőt is. Ugyanis feltételezé­sek szerint a kora túlhaladta már a száz évet, s a 46 centis törzse mellett 21 négyzetmé­teres a tenyészterülete. A 90 éves, gömbölyű bogyójú, kék csemegszőlő, a „váradi" szár­mazási helyéről kapta a ne­vét, hiszen a Váradi Antal utca 6. szám alatti ház kert­jében található. Méretei közül a törzskerület emelkedik ki, amely eléri a 75 centimétert. Még egy tekintélyes szőlőfa- matuzsálemet ismerünk az em­lítetteken kívül Pécsett, a Kál­mán utca 3-as számú ház ki­csi udvarán. A közel 90 éves J. T. 1977. augusztus 8-tól torontáli szőnyeg­bemutató árusítással egybekötve Mecsek Áruház II. emeletén. szerészek, egyetemisták, geoló­gusok, gimnazisták szállnak le mindennap a víznyelőbe és nyolc órát töltenek el az üre­gekben. Évek óta itt rendezik meg ezt a hagyományos bar­langkutató-találkozót abban a reményben, hogy végre beha­tolhatnak az ismeretlen föld­alatti világba. Most egy om­láson át mennek előre és egy- egy centiméternyi bejárat-da­rabkáért több órát is dolgoz­nak. Az omlás legalább öt­ven köbméternyi törmeléket, üledéket és rendkívül kemény kőanyagot tartalmaz, amit a felszínre szállítanak a Szuadó- völgyi kutató-aknán keresztül. Mire felér az egy köbméteres csille 1-2 tonnányi terhével a negyven fokos lejtőn ezalatt a felhúzó csörlő karját kézi erővel 1960-szor forgatja meg egy ember. Ezt a legnehezebb­nek számító munkát ketten vég­zik, felváltva, úgy, hogy há­romszáz tekerés után váltják egymást. A csörlőzésből min­denki kiveszi részét. A tábor házigazdája a Ba­ranya megyei Idegenforgalmi Hivatal barlangkutató csoport­ja, irányítója Vass Béla. A leg­nagyobb létszámmal a Mecse­ki Karsztkutató Csoport képvi­seli magát. A barlangkutatók évek óta egy kis erecskét kö­vetnek, annak medre a leg­biztonságosabb iránytűjük. Az omláskúp tetejét már megpil­lantották, és a jelek szerint mögötte található a nyitott barlangfolyósó. Az igazi és végső felfedezés az ötven köb­méternyi jégkorszaki hordalék­hegy eltávolítása után követ­kezik. — CS. — Múzeumi séta, textilkiállítás A hét vége kulturális eseményei A Janus Pannonius Múzeum sorozatának keretében az egyik legérdekesebb múzeumi sétára kerül sor ma, augusz­tus 7-én, vasárnap délelőtt 10 órakor. Az érdeklődők Pécs az 1800-as években címmel járhatják körül azokat a mű­emléképületeket, amelyek a történelmi városmag körül fel­épülve meghatározták Pécs múlt századi arculatát. Meg­tekintik a pécsi iparoscéhek utcáit, bepillantást kaphatnak az ún. „tímár házak” jelleg­zetes architektúrájába is. Gyülekezés a Széchenyi tér 12. előtt. A múzeumi séta ve­zetője dr. Bezerédy Győző történészmúzeológus. * A harkányi és a siklósi nyár rendezvénysorozata keretében délelőtt 10 órától a siklósi várban, délután 6 órától a harkányi szabadtéri színpadon ad térzenét a babarc! fúvós- zenekar. n Modern textil címmel nyílik kiállítás ma, augusztus 7-én délelőtt 11 órakor a Színház téri kiállítóteremben. Megnyi­tót mond Mendöl Zsuzsa mű­vészettörténész. A kiállítás anyagát a Janus Pannonius Múzeum 1975-ben szerzemé- nyezett értékes szőnyeg- és textilgyűjteményéből válogat­ták. Az anyag most kerül elő­ször átfogó bemutatásra. A A jövő hét első és kima­gasló művészeti eseménye a neves romániai hegedűművész, Ruha István pécsi vendégsze­replése augusztus 8-án, hét­főn este 8 órakor a Hotel Tu- rist udvarán. Műsorát klasszi­kus és romantikus művekből válogatta.

Next

/
Thumbnails
Contents