Dunántúli Napló, 1977. augusztus (34. évfolyam, 210-239. szám)
1977-08-07 / 216. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Duncmtull napló XXXIV. évfolyam, 216. szám 1977. augusztus 7., vasárnap Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Sok pénz, kevés vállalkozó Minden állam segítse elő a nemzetközi problémák megoldását A szovjet ENSZ-képviselet jegyzéke Kurt Waldheimhez Donován József diszpécser, utasítást ad a kapcsolásra. Felvételünk a Mecseki Szénbányák energiaközpontjában készült. Korszerűsítés előtt a Szén- bányák diszpécserközpontja Optimális energiafelhasználás R ögtön igazítva xi cím túl feszesre szabott mondatán: tisztességes javadalmazásért sincs elegendő jelentkező bizonyos — köznapion nehéznek nevezett — fizikai munkákra. Arra persze sokféle a válasz, ki mit ért tisztességes javadalmazáson, s nehéz fizikai munkán. Megtörténhet ugyanis, hogy aki már kapja, csinálja, elfogadhatónak tartja mindkettőt, ám aki most választaná, visszahőköl, s másfelé kereskedik. A kiindulópontul szolgáló tény egyértelmű: ha lassan is, de fogyatkozik azok száma, akik hosszabb távon vállalják — mert rövid időre akadnak jövők és menők — a nagy erőkifejtéssel és kedvezőtlen munkakörülmények közötti kenyér- keresetet. Ma a munkásoknak körülbelül egyharmada lát el olyan feladatokat, amelyeket nehéznek nevezhetünk. (A hivatalos csoportosítás ugyanis többféle kategóriát különböztet meg, négy főbbet, s közülük kettő a közgondolkozás szerinti nehéz.) Ez a tábor 430 ezer főt számlál, tekintélyes sereg tehát, apadása fontos népgazdasági területeket hozhat súlyos helyzetbe. Ami történik, az könnyen nyomon követhető. Amiért történik, annak felderítése már bonyolultabb. Sémákra hajló osztályozó kedvünk könnyen meghúzza a határvonalat: nehéz fizikai munkával keresi kenyerét a bányász, a kohász, néhány fémfeldolgozó szakma művelője, azután a rakodómunkás . . . Ami ugyan igaz, de bővíteni szükséges a sort. Hiszen a könnyűiparban — a fafeldolgozásban, a bőrgyártásban, a textilüzemek festődéiben, a papírgyártásban — szintén tekintélyes számban lelni nagy erőkifejtéssel vagy kedvezőtlen munkakörülmények között dolgozókat. Ugyanakkor tevékenykednek már úgy kohászok, hogy fizikai igénybevételük a vezérlőasztal gombjainak nyomogatása és karok tologatása, s működnek teljesen automatizált fafeldolgozó sorok, ahol a fizikai munka a berendezések felügyelete. Ellentmondásos, vagy inkább átmeneti helyzetről van szó, amikor technikában és technológiában együtt él a korszerű és a többszörösen elavult. Kezdjük röpke vizsgálódásunkat a lényeggel, azaz — mert sokak számára tagadhatatlanul ez az egy a fontos — a pénzzel, a jövedelmi forinttal. Idén májusban a szocialista iparban a fizikai foglalkozásúak havi átlagbére háromezer forint volt. Ez azonban éppúgy magába foglalja a bányászok 3906 forintos keresetét, mint a kohászok 3421 forintját, a fafeldolgozóipar 2743, s a textilruházati ipar 2326 forintos havi átlagbérét. A részletezés azért érdemel papírt, hogy kitapinthassuk, egy-egy iparterületen belül is jelentősek az eltérések, mert a kohászat 3421 forintos ösz- szegező adata mögött az 1600 és 6400 forintos szélső pontok is ott rejlenek. Közelebb visz a megértéshez, ha a normál erőkifejtéssel, normál munka- körülmények között dolgozók, valamint a nagy erőkifejtéssel és kedvezőtlen munkakörülmények között tevékenykedők órabérét vetjük össze. Az eltérés — a filléreket fölkerekítve — pontosan tíz forint. Persze, megíntcsak átlagosan, mert ezen belül is — ahogy a szakemberek fogalmaznak — nagy a szóródás. Van 6,60-as és 29,40-es tényleges órabér; négy és félszeres különbség. A pénzzel tehát — egy-egy vállalaton belül azonban léteznek kivételek — különösebb baj nincsen. A kemény munka adta kenyér vastagabb. Ez azonban — a létszám- változási adatok tanúsítják — nem elég. Folyamatosan emelkedik a munkások iskolázott- sági szintje — öt esztendő alatt például a betanított munkásoknál 49,9 százalékról 55,7 százalékra bővült az általános iskola nyolc osztályát elvégzettek aránya —, s vele igényük az emberibb feladatok iránt. Az inat szakasztó gürcölés tiszteletet érdemel, de — mint a fiatalok magatartása int erre — nem életcél, nem szükségszerű. ,,Ha nehéz is, de legyen érdekes, változatos a feladat, s ne izmok monoton őrlése. A kedvezőtlen munkakörülmények egy részét — lám, van tárgyilagosság is — rövid idő alatt üzemen belüli intézkedésekkel fölszámolhatnák. Sűrűn pusztán azért kell nagy fizikai erőt kifejteni, mert az eszközök rosszak, hibásan állnak hosz- szú ideig." Az előbbi három mondatot egy szociológiai vizsgálat anyagából idéztük, a kutatók fiatalokat kérdeztek meg helyzetükről, olyan fiatalokat, akik vállalták a nehéz fizikai munkát, a kedvezőtlen munkakörülményeket, olykor a kettőt együtt. T öprengésre okot adó vélemények, mert sok bennük az igazság. A vállalatok, üzemek irányító posztjain állók azonban legtöbbször úgy vélekednek, „oda kell nyomni bőven a forintot", s kész, a holnap meg majd csak kialakul valahogy. A szemléleti torzulások, tévhitek mellett a lassú haladásnak — a nehéz fizikai munka mérséklésében, illetve fölszámolásában —oka az is, hogy egy-egy munkás helyettesítése géppel az iparban átlagosan 400 ezer forintba kerül! Nem a szándékok, hanem a pénzügyi lehetőségek döntik el sok helyen, mekkorát léphetnek. Ugyanakkor az szintén igaz, sűrűn a nemtörődömség tartja fenn a korábbi állapotokat, mert csekély beruházással, de sok szervezéssel javítani lehetne azokon. A tény, a sok pénzért is kevés vállalkozó folyamata ma már világosan kirajzolódott. Csak a tényt tudomásul venni kevés. A következtetések levonása a feladat, mert máskülönben tevékenységi körök sora juthat oda, hogy egyre több pénzért egyre kevesebb lesz a vállalkozó. Mészáros Ottó A Szovjetunió állandó ENSZ- képviselete jegyzéket intézett Kurt Waldheimhez, a világ- szervezet főtitkárához a nemzetközi biztonság megszilárdításáról szóló ENSZ-nyilatkozat végrehajtásának menetéről. A jegyzék emlékeztet a Szovjetuniónak az utóbbi években tett leszerelési- és békejavaslataira, s hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió kitartóan harcol a fegyverkezési hajsza mennyiségi és minőségi korlátozásáért, a kölcsönösen elfogadható, igazságos alapokon álló leszerelésért. A Szovjetunió következetesen törekszik a közel-keleti válság, a ciprusi kérdés és más nemzetközi konfliktusok békés megoldásának elősegítésére, s ennek érdekében már előterjesztette konkrét elképzeléseit és javaslatait. A nemzetközi helyzetben tapasztalható pozitív tendenciák méltatása után a jegyzék leszögezi, hogy a nemzetközi kapcsolatok kedvező átalakítását megpróbálják megakadályozni bizonyos körök, amelyek a Cyrus Vance amerikai külügyminiszter közel-keleti tárgyaló kőrútjának első hete egy máris visszautasított javaslaton kívül eddig még semmiféle eredményt nem hozott. Nyilván ennek tulajdonítható, hogy az előzetes bejelentéssel ellentétben a külügyminiszter kíséretében máris közölték, hogy Vance a jövő héten az izraeli vezetőkkel folytatott megbeszélései után ismét felkeresi a három arab frontállamot — Egyiptomot, Szíriát és Jordániát - hogy elődjéhez, Kissingerhez hasonlóan az „inga-diplomácia" eszfegyverkezési hajsza fokozásában, a katonai kiadások növelésében, új fegyverfajták létrehozásában érdekeltek, ezek a körök a leszerelési tárgyalásokon továbbra is megpróbálnak egyoldalú előnyöket elérni, s ezzel veszélyeztetik más államok biztonságát. A más államok belügyeibe való beavatkozásra, a hidegháborús maradványok felélesztésére irányuló kísérleteik ellentétesek • a népek közötti kölcsönös bizalom és együttműködés megerősítésének érdekeivel. A béke és a nemzetközi biztonság megszilárdításának érdekei meg-követelik, hogy minden állam lépéseket tegyen az időszerű nemzetközi problémák megoldására és az egyenjogú államközi együttműködés fejlesztésére. A nemzetközi biztonság megszilárdításáról szóló ENSZ-nyilatkozat végrehajtása menetének az ENSZ-közgyű- lés XXXII. ülésszakán történő sokoldalú és konstruktív vizsgálata elősegíti e cél elérését - hangsúlyozza a szovjet jegyzék. közeivel próbáljon meg valamiféle eredményt kicsikarni a tárgyalás-sorozatból. Amerikai hivatalos személyek közlése szerint továbbra is megoldatlanok a legfontosabb kérdések, köztük a békerendezés keretében szentesítendő közel- keleti határok, a közel-keleti rendezés jellege, s a palesztin probléma egésze. Vance utazásának előző két fontos állomásán, Alexandriában és Da- maszkuszban, Szadat és Asz- szad elnök egyaránt a jelentős nézetkülönbségekre hívta fel a figyelmét. A diszpécserközpontban minden tiszta és világos. A komlói 35 kilóvoltos távvezetéket sárgára mázolt séma mutatja, a hat kilóvoltos vezeték a barna színt kapta, a három kilovoltos hálózat a lilát. Többtucatnyi kijelző lámpa villog; hol zöld, hol pedig piros fénynyel. A vörös szín a berendezések bekapcsolását, működését jelzi, ami kiló- és megawattokká összegződik a központi diszpécser irányító asztalán. Közel tíz esztendeje annak, hogy a Mecseki Szénbányák újhegyi villamos üzemében megkezdte működését a Mechanikai Mérőműszerek Gyára által készített központ. Donován József diszpécser ugyan alig több mint három esztendeje gyűjti az információkat, adja az utasításokat a komlói és a pécsi körzethez tartozó üzemek részére, de a velejéig ismeri a vállalat villamosáram- és levegőhálózatát. — A délelőttös műszak a legerősebb. Ilyenkor szinte teljesen kihasználják az üzemek az óránkénti tizenhét megawatt teljesítményt. Tulajdonképpen ez a csúcsfogyasztás időszaka. Ha ezt túllépjük, megszólal az elektromos kürt arra figyelmeztetve, hogy a DÉDÁSZ minden kilowatt után felszámítja a büntető-tarifát: amely jóval magasabb, mint a villamosáram átlagára. Lényeges szempont tehát, hogy a komlói és a pécsi bányaüzemekben optimális legyen az energia fel- használás, minél kisebb mértékűvé zsugorodjon az „üresen futó” villanymotorok száma. A központi diszpécser természetesen közvetlen kapcsolatot tart a bányákkal, s bármilyen utasításokat ad, automatikusan megindul a pulton elhelyezett magnetofon, amely kizárja a félreértéseket. A hangrögzítőre rendkívüli események bekövetkeztekor hárul a legnagyobb feladat. Az évtizede működő diszpécserközpont ugyan rögzíti a legfontosabb információkat, de mindössze az energia felhasználásról ad támpontot. Nem túlzás: elavultnak tekinthető, mert az „üresen járatott" fogyasztókat képtelenek kiszűrni ezzel a berendezéssel. A vil- lamosáram-fogyasztás optimalizálását szolgálja majd az az új központ, amit a Ganz Gödöllői Mérőműszerek Gyára készít a Mecseki Szénbányák részére. A korszerű diszpécserberendezéssel lehetővé válik, hogy kimutassák: milyen mértékű a „meddő energia”-fel- használás. Szombat reggel hat óra. A digitális számlálóról Donován Ferenc diszpécser - pénteken a testvére teljesített szolgálatot — a központi irányítóban leolvassa a legfrissebb adatokat. A komlói területen 12,2, a pécsi üzemekben pedig 4,8 megawatt a teljesítmény érték, amit az írógépek rögzítenek. Szavai szerint: a „csúcson” vannak s ugyanez a helyzet kéttized megawatt eltéréssel reggel negyed nyolckor. Az üzemekben maximális a villamosáram fogyasztás. Néhány hónap múlva már azt is tudják a diszpécserek, hogy hol pörögnek „üresen” a motorok ... — Salamon Gyula — Ezernyi szülő, családtag és barát jelenlétében tettek ünnepélyes katonai esküt tegnap, a siklósi vár tövében a fiatal határőrök. A színes, fel emelő ünnepségen résztvett dr. Földvári János, a Megyei Tanács általános elnökhelyettese, Ko vácsevics Márk, a Siklósi Járási Pártbizottság első titkára, Horváth Alajos, a Siklósi Városi Párt bizottság titkára és Szőke Attiláné, a KISZ megyei bizottságának titkára. Az ifjú határőröket Mező Sándor határőr-alezredes köszöntötte. Erb János felvétele Vance is „ingázni” kezd a Közel-Keleten
