Dunántúli Napló, 1977. augusztus (34. évfolyam, 210-239. szám)

1977-08-06 / 215. szám

2 Dunántúli napló 1977. augusztus 6., szombat Dr. Bíró József tájékoztatója hazánk kül­kereskedelméről (Folytatás az 1. oldalról.) sét az európai biztonsági és együttműködési konferencia záródokumentuma is szorgal­mazza. A komplex program ajánlá­sának megfelelően a IV. öt­éves terv esztendeiben s a mostani tervperiódus eddig el­telt időszakában Magyaror­szág lendületesen szélesítette két- és többoldalú gazdasági, valamint a műszaki-tudomá­nyos együttműködésen alapu­ló kapcsolatait a KGST-tagál- lamokkal. 1977-ben az euró­pai szocialista országokba irá­nyuló exportunknak már egy- harmada. importunknak pedig 20 százaléka a kooperációs megállapodások alapján rea­lizálódik. Az Európai Gazdasági Bi­zottság titkárságának legutób­bi felmérése szerint Magyar- ország kielégítően fejleszti kooperációs kapcsolatait a tő­kés országokkal. Magunk ke­véssé lehetünk elégedettek, hi­szen a nem szocialista orszá­gokkal folytatott kivitelünknek mindössze 4—5 százalékát je­lentik a kooperációs szállítá­sok. Gépipari exportunkon be­lül viszont az arány mór 20 százalék. A magyar vállalatok 1977. január 1-én 470 külön­féle kooperációs szerződést tartottak nyilván kisebb-na- gyobb tőkés partnerükkel. A termelési kooperáció dinami­kus fejlesztésére törekszünk a fejlődő országokkal is. A miniszter részletesen szólt a magyar külkereskedelmet egyes tőkés országok részéről még mindig akadályozó diszkriminációkról. A fejlett tő­kés országok, különösen az Európai Gazdasági Közösség államai, továbbá Norvégia és Svédország még mindig nem vonta vissza a diszkriminatív mennyiségi korlátozó törvé­nyeket Magyarországgal szem­ben, akárcsak eddig, a jövő­ben is minden lehetséges fó­rumon fellépünk a hátrányos megkülönböztetések végleges eltörléséért. Hazánk nyílt gaz­daságú ország, ez a nyíltság kereskedelempolitikánkra is érvényes. Partnereinkkel korlá­tozás nélkül, azonos elvek és a kölcsönös előnyök jegyében kívánunk kereskedni. Kutatjuk a lehetőségeket a hátrányok csökkentésére, illetve meg­szüntetésére. Ugyanakkor ismételten hangsúlyozzuk: exportunk nö­vekedésének záloga a kiváló minőségű áru, a hatékony piacszervezet kialakítása, a szállítások pontossága és a magas színvonalú szolgáltatá­sok nyújtása. Mindez megha­tározza a további feladatokat is. A külkereskedelem — sajá­tos lehetőségeivel és eszközei­vel — arra törekszik, hogy kiiktassa az. egyes vállalatok és a népgazdaság érdekeinek ellentmondásait a nyereségér­dekeltségben. Mélyebb elem­zéseket készítenek arra, hogy a jövedelmezőségi arányok miképpen ösztönözhetnék job­ban a vállalatokat az export bővítésére. Rendkívül fontos feladat az is, hogy még tá- gabb körben bekapcsolódjunk a szocialista országok között kibontakozó célprogramokba. Mindent egybevetve: az ex­port dinamikus növelésével igyekszünk javítani a külkeres­kedelmi mérleg egyensúlyát, a realitásoknak megfelelően bővítjük tőkés importunkat, s maradéktalanul teljesítjük a KGST-országokkal megkötött árucsereforgalmi egyezmé­nyeinket — mondotta a kül­kereskedelmi miniszter. Október else jón kapják kézhez 0 közművelődési intézmények dnlguzóinak alapbéremelése Az augusztus elsejei Művelődésügyi Közlönyben jelent meg a kulturális és a munkaügyi miniszter együttes rendelete a közmű­velődési intézmények dolgozóinak munkabéréről. Erről nyilatkozott az MTI-nek dr. Keresztúri Sándor, a Kulturális Minisztérium terv-, pénzügyi, és munkaügyi főosztályának vezetője. — A Minisztertanács ez év májusában hozott határozatot a második félévi bérpolitikai intézkedésekről. Ennek alapján kerül sor szeptember elsejétől a közművelődési intézmények dolgozóinak béremelésére. A béremelés kiterjed a közkönyv­tárakban, a levéltárakban, a múzeumokban, a művelődési otthonokban, valamint az egyéb közművelődési intézmé­nyekben, például a Magyar Filmtudományi Intézet és film- archivumban, a kiállítási intéz­ményekben, a Magyar Színházi Intézetben, a Népművelési In­tézetben, az állat- és növény- kertekben - dolgozókra. — A bérrendezés körülbelül 17,5 ezer közművelődési mun­kást érint. Az érintettek mintegy kétharmada tanácsi közműve­lődési intézményekben dolgozik, de nagyarányban részesülnek a központi kulturális- és a SZOT-intézmények alkalmazot­tai, s ezen kívül béremelést kap­nak más minisztériumok és or­szágos hatáskörű szervek köz- művelődési munkakörben fog­lalkoztatott dolgozói is. Az alapbérek átlagos emelkedése megközelíti a 20 százalékot. A személyi alapbérek növelését differenciáltan végzik, de meg­határoztuk a különböző munka- körökkkel kapcsolatos kötelező emelés mértékét. Az ezen felüli összeget a dol­gozók mennyiségi és minőségi munkájának figyelembevételé­vel osztják szét. A rendelkezés­re álló összes bérkeretnek több mint a felét a kötelező béreme­lésre fordítják, s csaknem ennyi jut a differenciálásra. A bér­rendezés nem csak a főfoglal- kozásúakra, hanem a rész mun­kaviszonyban foglalkoztatottak­ra is kiterjed, s fontos elv, hogy — A rendkívüli bérfejlesztés­sel egyidőben került sor a be­sorolási rendszer módosítására és új, korszerű tarifarendszer bevezetésére, továbbá az eddig meglévő korpótlék alapbéresí­tésére is. A tarifarendszer ki­alakításánál arra törekedtünk, hogy áttekinthető, egyszerű, egyértelműen alkalmazható bér­utasítás fogalmazódjon meg. — A végrehajtás lebonyolítá­sának segítésére augusztus 10- ig minden felügyeleti szerv megkapja a szükséges össze­geket s a végrehajtást könnyítő irányelveket. Ugyancsak köz­pontilag gondoskodunk az át­soroláshoz nélkülözhetetlen nyomtatványokról, űrlapokról. — Az előkészítés során rend­kívül szoros és jó együttműkö­dés alakult ki a Munkaügyi Mi­nisztériummal és a Pénzügymi­nisztériummal, továbbá a SZOT- tal és az illetékes ágazati szak- szervezetekkel. Ennek tulajdo­nítható, hogy a rövid előkészü­leti idő ellenére a végrehajtá­si rendelkezések napvilágot lát­tak és az ütemtervnek megfe­lelően mindenhová időben el­jutnak a szükséges információk. Az október elsejei fizetésnapon már az új besorolásnak meg­felelő bért vehetik kézbe a közművelődési intézmények dol­gozói. Milyenek a Mecsek forrásvizei ? Néhányból nem tanácsos inni A fertőzötteknél tilos táblát helyeznek el A városi ember szereti a hét­végi kikpacsolódást, ezért gyak­ran felkeresi a környékbeli ki­rándulóhelyeket. Ilyenkor az elemózsián kívül italt ritkán visz magával, hiszen arra szá­mít, hogy a legtöbb helyen forrásvízből ihat. Nemegyszer otthonról hozott üvegeket is teletölt „igazi házi-vízzel" azaz kristálytiszta, hideg és klóro­zástól mentes finom nedűvel. Azonban a látszat néha csal, a forrásvizek egy része Lombhullástól rügypattanásig Új virágágyások a pécsi 48-as téren A kertészet nyáron Hektáronként egy ember Pécsett másfél millió négyzetméter zöldterület Mert zöldellnek ugyebár a füves parkok; a fákat, virágo­kat ilyenkor nyáron már késő kiültetni, tehát az ember azt gondolná, könnyű nyáron a kertészeknek: locsolgatják Pécs virágait, nyesik a KRESZ-táblákat takaró ágakat, esetleg piszmognak a fűvön. Alapos volt aztán a megle­petésem, mikor a Kertészeti és Parképítő Vállalatnál elém raktak egy vaskos listát a nyá­ri munkákról. A vállalat pro­filja ugyanis szerteágazó, töb­Ünnepi étkezésünk csemegéje Torta, sütemény ünnepi étkezésünk cseme­géje a torta és a sütemény. Még a teltkarcsúbbak is el­fogyaszthatnak egy-két tá­nyér édességet, csak így komplett az ebéd, a vacsora. A háziasszonyok többsége üzemi készítésű süteményt tesz az asztalra, hiszen a vendéglátó egységek cuk­rászüzemei finomabbnál fi­nomabb készítményekkel lát­ják el a fogyasztókat. A Harkányi Cukrászüzem pénteken mintegy hét és fél­ezer tortát, desszertet gyár­tott, szombaton pedig hat­ezer szelet tortát kínál. Ké­szítményeinek száma harminc, amiből a Pécsi és a Siklósi ÁFÉSZ üzleteiben vásárolha­tunk. A Szentlőrinci ÁFÉSZ szintén harmincféle válasz­tékai rukkol ki és most hét végére 12 ezer szelet torta, ré­tes kerül ki cukrászüzemükből. Ezen kívül Pécsre néhány csemegeüzletbe, a Szőlős- kertbe, vidéken Boksára, Szentdénesre, Rózsafára, Nagypeterdre visznek süte­ményt a cukrászdákba. A Mohácsi Cukrószüzem egy-egy hétvégén 30 ezer cukrászsüteményt süt az édes­ség kedvelőinek. Speciális réteskülönlegességük a leve­les- túrós- és almásrétes, amivel a mohácsi járás ven­déglátóegységeit látják el. Pécsett a Janus Pannonius utcában lévő cukrászüzem dolgozik, mivel az első kerü­leti üzemet tatarozzák; a szombat-vasárnapi igényeket elégíti ki az a 45 dolgozó, kik három műszakban, ötezer készítményt állítanak elő. V. I. bek között új parkok építésé­vel, a meglévők felújításával, helyreállításával is foglalkozik. Mindjárt az elején érdekes­ség, hogy közműfektetés, „lö- vészárok"-ásás után hamaro­san eltűnnek Pécsett a dúlás nyomai, nem úgy, mint né­hány éve. A vállalat ugyanis figyelőszolgálatot létesített, a szolgálat figyelemmel kíséri a közműves cégeket, azok meg csodálkoznak, hogy a munka befejeztével rögtön megkap­ják a számlát. A DÉDASZ például rugalmasnak bizo­nyult, bölcs előrelátással ha valahol dolgozni kezd, rögtön megrendelést küld a parképí­tőkhöz. Szóljunk most a nyári fel­adatokról: Lvov-Kertvárosban két óvodán dolgoznak, az egyiket három hónapja kezd­ték el, a másikat három hete. Rendezik a terepet, kerítést, homokozót építenek, ültetik a növényeket, november 7-re fe­jezik be a tevékenységet. A Zsdanov utcai óvoda már nagyjából kész, a lubickolót ősszel fejezik be, Tölgyfahíd készül az Erdőgazdaság meg­rendelésére Égervölgyben, Or- fűn a bisztró környékének ren­dezése folyik, rendezik a strand területét is, a mellette levő platánligetben — mivel a gép­kocsik már úgyis ideszoktak parkolásra — a fák megvédé­sével parkoló létesül, a Sár- kány-kúttól a kilátóig pedig turistaút. A 6-os út korrekciója miatt „útban van” a Tüzér utcai PMSC-pálya, ezért egyszerűen odébbtolják harminc méterrel. Egyben korszerűsítik a futó­pályákat is, a nemzetközi szabványnak megfelelően. A talajba tőzegréteget fektetnek, ez rugalmasabb és kiegyenlítő Átültetett, védett fák a Szliven Áruház előtt hatású, mert fölszívja a ned­vességet, szárazság idején pe­dig vizet bocsát ki. Az egész munka négymillió forintba ke­rül. Ősszel kezdődik a 6/A út nyomvonalán levő fák átülte­tése, ugyanúgy, ahogy tavasz- szal az Ifjúság úton történt. A Szigeti úti magasház kör­nyéke a tűzvédelem jóvoltából csupa beton, a vállalat virág­tálak, dézsák kihelyezésével szépít rajta. Ahogy halad a munka a Baromfifeldolgozó építésénél, úgy alakul folya­matosan a parkosítás is, csak­úgy mint a mecseki SZOT- üdülő - komplett parkfelújítása. Füvesítésre a t^prasz a leg­jobb időszak, igaz, ilyenkor nyáron is csinálják — faülte­tésre viszont csak a lombhul­lástól rügypattanásig terjedő időszak alkalmas. Most csak az őszi fásításhoz szükséges gödröket ássák, karókat helye­zik el. A karbantartásra kevés jut: Pécsett másfél millió négyzet- méter park van, kertész meg csak annyi, hogy hektáronként kerül egy. S ráadásul idén a sok eső miatt a szokásos hét helyett kilencszer kellett kaszálni. így néz ki a Kerté­szeti és Parképítő Vállalatnál az eseménytelennek hitt nyár. .. Szántó Péter bakterális szennyezettség miatt nem fogyasztható. Ezt bizo­nyítják a Pécs városi KÖJÁL településegészségügyi csoport­jának vizsgálati eredményei. Pécsett és környékén csak­nem félszáz nyilvántartott for­rást rendszeresen figyelemmel kísérnek. A legutóbbi vizsgá­lat nemrég fejeződött be. Kórokozó baktériumok szapo­rodtak el és ezért ivásra nem használhatók: a Rókus dombi-, a Felső-, (Székely Bertalan u. és Magaslati u. sarok), a Me- csekszentkút-Harangláb, József- háza, Istenkúti, a nagyszkókói János-, a nagymélyvölgyi Ma­riska-, valamint a Jószerencsét vadászháznál és a Lámpás­völgy 25-ben található forrá­sok. Magas nitrát-tartalma miatt csecsemő táplálására nem megfelelő a Süle-völgyi és a Rigóder úti János-forrás vize. de a felnőttek továbbra is fo­gyaszthatják. A Jakabhegy-Cigánykút-for- rás vízében sok vasat találtak és a víz elszennyeződése miatt fokozott mértékű az oxigén­fogyasztás is. A város nyugati kiránduló- központját, az Éger-völgyet és környékét bebarangolva a ki­rándulók szomjúkat olthatják a Mecsekszentkút-Erdő-, a De­lelő-, a Farkas-, a Szaudó-te- tő-, és a völgy-forrásainál, amelyek szemre és a vizsgá­latok alapján is tiszták, jó mi­nőségűek. A Remeterét és tájékán, o Kismélyvölgyi-, Széchenyi-, Ró­zsa-, Kancsal-, a Gégen-kút és Büdöskút vize fogyasztható. A Közép-Mecsekben a tu- ristautakat, ismert kiránduló- helyeket bejárva a Kisréten a Hidegkúti-forrás, tovább ban­dukolva a Kantavári-, Meleg­mányi-, az Anyák-kútja-, An­dor-. a Hármas-Bükk-, a 3-as, Zsolnay-, Nagymélyvölgyben, a Kánya-forrás hűsiti a felhevült turistákat. Árpád-tető környékén a Ri- gó-kút és Darázs-kút vize nem okoz betegséget. A vizsgálati eredményeket megküldték az ivóhelyeket ke­zelő szerveknek is, kérve, hogy a fertőzött vizű forrásoknál ti­lalmi táblákat helyezzenek el. — L. E. — Üzemek közötti önkéntes földcserék Az elmúlt évben megjelent rendelet lehetővé tette a me­zőgazdasági üzemek közötti területrendezéseket, az üze­mek közötti önkéntes földcse­réket. A MÉM-ben megvizsgálták, a termelők hogyan éltek a le­hetőséggel: megállapították, hogy a rendelet nyomán szá­mos kérelmet adtak be, s eze­ket általában rövid úton el is bírálják. Az összesítés szerint a gazdaságok mintegy 160 ezer hektár területen tervez­nek földcseréket. Az elmúlt 6 hónapban hozzávetőleg 30 ezer hektáron már sor került a te­rületek kölcsönös átadására. Ezzel a kirívó széttagoltságo­kat sikerült megszüntetni. A cendelet lehetőséget biz­tosított arra, hogy amennyi­ben az érdekeltek az önkéntes földcserében nem tudnak megállapodni, úgy hatósági területrendezést kérjenek. Ilyen esetre ez ideig még nem került sor. A vizsgálat szerint a megyei tanácsok, valamint a földhiva­talok a legtöbb helyen — igen helyesen — kezdeményezik a földcseréket és közreműködnek a végrehajtásában.

Next

/
Thumbnails
Contents