Dunántúli Napló, 1977. augusztus (34. évfolyam, 210-239. szám)

1977-08-06 / 215. szám

1977. augusztus 6., szombat Dunántúli napló 3 HATÉKONYSÁG UTJAI <2.1 Néhány szakember tud­ja csupán: bárhol a vilá­gon adjanak el Volvo gyártmányú kanalas rako­dót, azon a kanál magyar termék, immár hosszú esz­tendők óta. Amiből per­sze erős túlzás lenne ar­ra következtetni, rakodó­kanalak készítésében mi állunk a nemzetközi me­zőny élén. A Volvo-cég kü­lönböző berendezéseket szállít hazánkba, s ezekért fizetünk a már említett részegységgel. Amiből per­sze megintcsak erős túl­zás lenne most még arra következtetni, hogy a ter­mék műszakilag nem ki­váló, s az ilyesfajta együttműködés nem hoz hasznot. TOégtUÍ««!:«l Versenyeiig versenyzők Sok vita, kevés cselekvő Két esztendő alatt, 1974-ben és 1975-ben mintegy 50—55 mil­liárd forint árveszteség érte népgazdaságunkat a csereará­nyok számunkra kedvezőtlen változása miatt. Köznapibban: amit vásárolnunk kellett, azt a korábbinál jóval drágábban kaptuk, amit viszont eladtunk, az kevésbé drágult. Azt, hogy a nemzetközi ke­reskedelemben akármit nem lehet eladni tapasztalatok alapján hittük csak el. Sokak számára derült égből érkező villámcscpásként hatott a cse­rearányok változása, holott fi­gyelmeztető jelekben már a korábbi években sem volt hiány. A kivitel ugyan folyamatosan növekedett, de áruszerkezete lényegesen nem változott, a gond nélkül és hosszú távon is értékesíthető termékek aránya csekély maradt az összeadáso­kon belül. Elevenítsünk csak fel egy út­mutatást! így hangzik: „Tovább kell fejleszteni a vállalatok ex­portérdekeltségét, ami a gazda­ságosabban exportálható áruk szállítására ösztönöz, az előny­telenül értékesíthető termékek gyártását viszont szűkíti. A kez­deti tapasztalatok azonban ar­ra figyelmeztetnek, hogy rend­szeres ellenőrzéssel kell tovább­fejleszteni ezt a tevékenységet is." Az idézet a párt X. kong­resszusa határozatából való, s a kongresszus 1970. novembe­rében tanácskozott. . . Azaz ko­rántsem új, hirtelen megfogal­mazott követelmény a verseny- képesség növelése. A legtöbb helyen azonban nem vették ko­molyan, mert „ment a kocsi”, az árun valahogy túladott gyár­tó és kereskedő. Ennek a ké­nyelmes helyzetnek vetett vé­get a sokat emlegetett világ­piaci „árrobbanás”: a verseny- képesség fokozása elsőrendű érdekké vált. Megbízható elemzések arra az elgondolkoztató következte­tésre vezettek, hogy a legfőbb iparcsoportokat tekintve az élel­miszeripar termékei között ta­lálhatók a legnagyobb arány­ban a nemzetközi élvonalat elérők. Itt a termékek kétharma­da megközelíti vagy eléri a legmagasabb mércét. Ha vi­szont csupán azokat az árukat vizsgáljuk, amelyek a legszi­gorúbb nemzetközi minőségi, korszerűségi követelményeket is teljesítik, akkor a vegyipar ve­zeti a ranglistát. A nemzetközi szinttől leginkább az építő­anyagipar marad el, de sajnos, a gépipar termékeinek is körül­belül negyven százaléka mesz- sze áll a versenyképességtől. Voltak és vannak viták azon, miként értelmezzük a verseny- képességet, a termékek nem­zetközi színvonalát, s nem a nézetek ütközése a baj, hanem a cselekvők táborának szerény létszáma. A versenyképesség, fogalomként, egyszerű. A leg­kisebb fajlagos ráfordítással előállított termék, az azonos, vagy hasonló áruk között — versenyképes. Ettől viszont to­vábbi jónéhány lépés a tény­leges cél, a társadalmi munka- ráfordításokat kamatoson meg­térítő árueladás. S ez utóbbi sem azonosítható még a ver­senyképességgel, mert maga az eladás — meghatározott körül­mények között — úgy is lebonyo­lódhat, hogy az áru holnap már nem kellene a vevőnek. A versenyképesség tehát nem egy vagy több üzletkötés haszna, hanem olyan fejlesztési, terme­lési és értékesítési környezet, amelyben a gyártó gyorsan, ru­galmasan igazodik a folytono­san változó követelményekhez. Ennek a környezetnek a kiala­kítása feltételek seregét teszi elengedhetetlenné. így a többi között a gyártás és a gyártmány szakadatlan korszerűsítését, a fajlagos ráfordítások és hoza­muk — hasznuk — állandó vizs­gálatát éppúgy, mint a magas színvonalú szervezést, a piaci információk értő elemzését, az eladások ún. árnyterületének — az alkatrész utánpótlásnak, a javításnak, karbantartásnak stb. — a létrehozását. Tavaly hazánk minden egyes lakosára 28 izzólámpa kivitele jutott, mivel az export 284 mil­liót tett ki. Az izzólámpák kül­földi értékesítése 1971. és 1976. között 123 millió darabról 284 millióra nőtt, azaz gyors iram­ban. A magyarázat: a termé­ket a gyártó magas műszaki színvonalon, gazdaságosan ál­lítja elő, az ár arányos a hasz­nálati értékkel, a fejlesztés fo­lyamatos, az izzólámpa hosszú távon is versenyképes. Ez így, leírva, roppant egyszerű. Ahhoz azonban, hogy tényként leírhas­suk, a gyártónak az a fölisme­rése kellett: mozgó célpontot követ, akár a vadászok. exportál. Vigye csak áruit öt vagy tíz országba, de: ott tar­tósan legyen versenyképes. Ma még ez kívánalom, mert külön­böző felmérések szerint" a ha­zai vállalatok fele nem érzékel semmiféle versenyt. A kívána­lom azonban mind gyorsabb tempóban alakul át szükség- szerűséggé, kötelességgé. Lázár Gábor (KÖVETKEZIK: A sétamenet normája) Áramot .ad a Tiszai Hőerőmű II-es egysége Pénteken gondos előkészüle­tek után az országos hálózat­ra kapcsolták a Tiszai Hőerő­mű második blokkjához tarto­zó 215 megavatt teljesítményű generátort. A ll-es blokk párhuzamos kapcsolásának előkészületeit július 28-án, az óránként hat­százhetven tonna gőzt szolgál­tató óriáskazán begyújtásával kezdték meg. Azt követően a termelt gőzzel kifúvatták a kon­denzátort, a redukálót és el­végezték a szükséges gépésze­ti vizsgálatokat. Ugyanakkor el­végezték a turbina és a hoz­zátartózó generátor vizsgála­tát is, amely után pénteken a ll-es gépegység mintegy száz­harmincöt tonna súlyú forgó­részét megforgatták. Ut a gazdaságos üzemeléshez Kukoricacukrot állítanak elő Tamásiban Adott lehetőségek az import csökkentésére Tamásiban három termelő- szövetkezet növényi fehérjét előállító üzemet hozott létre, mivel a fehérje előállítása zöld növényhez van kötve, így ez munkaidény-jellegű. A 100 —120 millió forint értékű gép- kapacitást csak a zöld növé­nyek vegetációjának idején lehet kihasználni. 1976. július 1-én az Állami Tervbizottság határozatot ho­zott, hogy az üzemet a Phy- laxiához csatolták. A Phylaxia feladata a VEPEX-tevékenység fenntartása az üzemben. A vállalat kereste az utat a gazdaságos üzemeléshez. Ezt IUl0Z90:|: célpont Mozgó célpont? Igen, ezt ér­tik meg a legnehezebben a ter­melők és a kereskedők. Azt, hogy a versenytársak akkor sem állnak ki a sorból, ha lemarad­tak. A versenyképesség megőr­zése ezért csak akkor lehetsé­ges, ha a fejlesztési törekvések új és újabb igények kielégíté­sét teszik elérhetővé, azaz meg­történhet, félre kell tolni azt, ami tegnap még biztonságot adott, de holnap maga a bi­zonytalanság lenne. Éppen ezért nincs olyan versenyképes­ség, amely általában létezik, amely minden termékre, terme­lőre érvényes. Ahogy a „ver­senyek", a különböző piacok más és más feltételeket diktál­nak, úgy a „versenyzők”, gyár­tók és áruik is más és más kö­vetelményeknek kel1 hogy meg­feleljenek. Ezért aligha baj, ha a cég nem büszkélkedhet az­zal, „kilencvenhét országba" Nagyszerű eredmények a Szigetvári Konzervgyárban Az exportkonzerv próbája az, hogy megveszik ló volt o termés, ehhez po­rosuk, hogy keményen megfog­ták a dolog végét — röviden ez a képlete annak, hogy a Szigetvári Konzervgyár eredmé­nyes félévről számolhat be, .hogy túlteljesítették feszített terveiket, eleget téve ezzel a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 60. évfordulója tisz­teletére tett munkaverseny-fel- ajánlásoknak. A tervek szerint az első fél­évben 723 vagon nyersanyagot kellett volna feldolgozni, ezzel szemben 874 vagon mennyisé­get teljesítettek. Sokat segített az, hogy kimagasló eredmé­nyeket hozott idén a borsóter­més, hiszen a nyersanyagok közül 460 vagont csak a borsó tesz ki. Igazságtalanság lenne azonban csak a kedvező idő­járás, vagy a termelők érde­meként említeni ezt, hiszen a konzervgyár tudatos és átgon­dolt termeltetői tevékenységé­vel a megbízható terményát­vétellel megteremtette a fel­dolgozás oldaláról is a több­lettermelés feltételeit. I Az első félévben 2198 vagon kész- és félkész terméket kel­lett volna előállítaniok. Még ezt a tervet is túlszárnyalták 9,9 százalékkal. A teljes félévi termelésük 2400 vagon volt. Ha a mennyiséget forintokban akarjuk kifejezni, s ha hason­lítjuk az elmúlt év hasonló időszakához, akkor is biztató a kép. A tavalyi, első félévi 125,7 milliós termelési értékkel szem­ben, változatlan áron számol­va, idén 193,5 millió forint ér­téket termeltek. Ami a minőséget illeti, a gyár vezetői a pudinggal kap­csolatos régi angol mondást idézik: „A konzerv próbája az, hogy megveszik. Nos, ebben sem lehet okuk panaszra, hi­szen csak az első félévben 1325 vagon mennyiséget ex­portáltak a szocialista, 105 va-' gonnal pedig a tőkés orszá­gokba. Mindkét exportmennyi­A biztató eredmények felso­rolásakor nem szabad megfe­ledkezni arról sem, hogy mind­ezt úgy érték el a konzerv­gyáriak, hogy közben 1,1 szá­zalékkal csökkent a dolgozók létszáma. Kedvezőbb munka­erőhelyzetre később sem szá­míthatnak, inkább a meglévő, jól összeforrott gárdára. És elsősorban az ott dolgozó 60 szocialista brigádra, amelyek­ben a gyár összlétszámának a fele, pontosan 685 fő teljesí­ti vállalásait. És nemcsak a termelési vál­lalásokat, hanem például azo­kat, amelyeket a takarékosság jegyében tettek. Ezen a terü­leten is szép eredményeket ér­tek el. A nyersanyag felhasz­nálásában 658 000, a segéd­anyagoknál egymillió 406 000 forintot takarítottak meg az elmúlt évben. Hogy érzékelni tudjuk ennek mértékét, vegyük figyelembe, hogy a gyár ösz- szes anyagfelhasználása mint­egy százmillió forint. Mindezek mellett a szocia­lista brigádoknak arra is jut idejük, hogy más közösségekért is tegyenek valamit. Gyermekin­tézményeket, iskolákat patro­nálnak, jelentős részt vállalnak a városfejlesztési célok meg­valósításában. Az első félévben a városért végzett társadalmi munka értéke elérte az 1,1 mil­lió forintot. K. Gy. Készül a savanyított uborka a célt szolgálta a kukorica­kísérlet. Az eredmények alap­ján a tamási gyáregység terv­feladatot kapott: a kukorica­cukor üzemi kísérletei alap­ján várhatóan ez év októbe­rében megindul. Feldolgozásra kerülhet a minél magasabb keményítő­tartalmú, egészséges, frissen őrölt kukorica. A gyáregység minden év októberétől a kö­vetkező év áprilisáig kukorica­cukrot állít elő. A szemes kukorica alap­anyagból különböző cukor­féleségeket lehet előállítani, amit a Phylaxia Vállalat gyógyszeralapanyagként és korszerű állati tápszerek kom- ponensekén( használ fel. így csökken az importcukor-fel­használás. A kukoricacukor jö­vőjét amerikai számadatokkal lehetne bizonyítani. — Egy mázsa szemes kuko­ricából 40 kiló cukrot lehet gyártani — mondja dr. Török Gábor, a biológiai tudomá­nyok kandidátusa, a Phylaxia főosztályvezetője. — Tamási­ban előreláthatólag naponta egy vagon kukorica dolgoz­ható fel a rendelkezésre álló technikai feltételek mellett. Ez az egy vagon értéknövelt ter­mékként kerül felhasználásra. A főtermék takarmánycukrot és a keletkező mellékterméke­ket teljes egészében haszno­sítani lehet. Maga az eljárás továbbfejleszthető, olyan lehe­tőség is adott, hogy akár az élelmiszeriparnak is előállít­son különböző termékeket. Éves szinten 75—100 vagon kereskedelmi cukor megtaka­rítására nyílik lehetőség. Az üzem bemutató jellegű, az eljáráshoz adatokat szolgál és termel. Komoly ipari ta­pasztalatokat ad a vállalat fo­lyamatban levő egyéb beru­házásaiban. Nemzetközi ifjúsági tábor nyílik Pécsett Kéhetes nemzetközi építő- és vitatábor nyílik vasárnap a Pécsi Tanárképző Főiskolán, a KISZ KB nemzetközi kap­csolatok osztálya szervezésé­ben. A főiskolán kívül a pé­csi felsőoktatási intézmények és a Baranya megyei KISZ Bizottság a tábor helyi gaz­dái, melynek vezetője Bókay Antal, a magyar irodalom tanszék munkatársa. A meghí­vottak a különböző ifjúsági szervezetek, így a szocialista és az európai tőkés országok testvérszervezeteinek, a Chilei Kommunista Ifjúsági Szövet­ségnek, a Demokratikus Ifjú­sági Világszövetségnek, vala­mint a Finn Központi Szociál­demokrata Ifjúsági Szövetség­nek és az NSZK-beli JUNO- nak tagjai: — mintegy félszá- zan lesznek. Vendégeket vár­nak többek között Finnország­ból, Bulgáriából, a Szovjet­unióból, az NDK-ból, Dániá­ból, Írországból. A résztvevők napi hat órát dolgoznak a Pécsi Állami Gaz­daságban; szőlőt kötöznek, gyümölcsöt szednek. A tábor célja, hogy a vendégek meg­ismerkedjenek a magyar ifjú­sági mozgalom munkájával, az oktatásüggyel, valamint a gazdasági élettel. Erre elő­adások és viták keretében ke­rül majd sor. Programjukban üzemlátogatás is szerepel.

Next

/
Thumbnails
Contents