Dunántúli Napló, 1977. augusztus (34. évfolyam, 210-239. szám)
1977-08-06 / 215. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XXXIV. évfolyam, 215. szám 1977. augusztus 6., szombat Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A világpiaci folyamatok nem kedvezőek Korszerűsítsük a termékszerkezetet, javítsuk a minőséget Dr. Báró József tájékoztatója a külgazdasági kapcsolatokról Dr. Biró József külkereskedelmi miniszter pénteken a Parlamentben tájékoztatta az újságírókat külgazdaságunk eredményeiről és tennivalóiról, az árucsere-forgalom idei első félévi alakulásáról. Megkezdődött az Adria kőolajvezeték építése Megkezdődött ar Adria kőolajvezeték magyarországi szakaszának építése. A Köolajvezetéképítő Vállalat a csehszlovák PLYNOSTAV céggel közösen építi meg a 200 kilométer hosszú szakaszt. A siófoki kőolajvezeték-építők Berzence község határában megkezdték az országhatár és Kára község közötti 95 km-es szakasz építését. A képen: a távvezeték építése az országhatárnál. Eredményesen befejeződött a belgrádi tanácskozás Találkozás október 4-én a „Száva” kongresszusi palotában Önkritika kerestetik! Ha egy vállalat vezetője téves elképzelést követve hibázott valamit, előfordul, hogy a vállalat dolgozói megbírálják érte. Ha egy dolgozó elhibázza a rábízott feladat teljesítését, mindig megkapja a fejmosást. Az előbbit alulról, az utóbbit felülről jövő bírálatnak szokás nevezni. Ahogy társadalmi demokratizmusunk fejlődik, a bírálat mindkét formájával egyre gyakrabban találkozunk. Ez természetes és helyes is. De mintha az alulról és a felülről jövő bírálat gyakoriságához mérten az önkritika ritkább lenne. Sok helyen mintha egészen jól meglennének komoly önvizsgálat nélkül. így aztán napsugaras beszámolókat olvashatunk olyan üzemekben is, ahol rengeteg a probléma. Még soha nem találkoztam termelési értekezleten olyan beszámolóval, ami valahogy így kezdődött volna: „Kedves elvtársak, a nyolcvanszázalékos tervteljesítés vállalatunk előző évi tevékenységében azért következett be, mert elhibáztuk a dolgokat. Rossz, hiányos információk alapján döntöttünk olyan termékek gyártásáról, ami sem bel-, sem külföldi vevőknek nem kellett. Ebből levonjuk a konzekvenciákat. Most körültekintőbben végezzük a piackutatást, mint tavaly.” Ehelyett leggyakrabban úgy kezdődnek a beszámolók, hogy az év alapvetően jól sikerült. Felsorolják, hogy mi mindenben van előrelépés, milyen jó a vállalat szociális helyzete stb. Aztán valahol a sorok között megtaláljuk az említett nyolcvan százalékot, aminek okait természetesen a piaci helyzetben, az anyagellátásban, a kooperáló vállalatok határidőcsúszásában, a kereskedelmi és forgalmazó vállalatok rossz szemléletében (nem akarják eladni a rengeteg árut) és még sok mindenben lehet megtalálni. Ha mindezt elfogadják a dolgozók, akkor majd menet közben esetleg korrigálunk, ha nem, és megbírálnak érte, akkor legalábbis magyarázkodni lehet. Hányszor hangoztatjuk úgy általában, hogy aki dolgozik, az hibázik is. De konkrétan valahogy mégis mindig más követi el a hibát. Más számította el magát, más feledkezett meg egy fontos dologról, más nem tanult meg eléggé egy fontos összefüggést, más nem fogadja meg a jó tanácsokat, más becsüli le az üzemi demokráciát, más nem elég okos... Mi mindig tudtuk, mi mindig megmondtuk, mi jól csináltuk ... A hibákat akkor lehet kijavítani, ha tudunk róluk, ha eltökélt becsületességgel szembenézünk velük. A jól dolgozó ember, vezető, közösség bátran megengedheti magának hibái beismerését. Ugyanis az eredményeket előbb vagy utóbb valahogyan mindenki a világ tudtára adja, a hibákról pedig szívesebben hallgatunk. Hát az ember már csak ilyen. így hát továbbra is önkritika kerestetik! A becsületes megtaláló jutalma a jobb munka, a vakvágányok elkerülése, okosabban dolgozó kollektíva, jobb vállalati légkör. H. A. Elmondotta, hogy javult a termelő és a külkereskedelmi vállalatok együttműködése. A külföldi partnerekkel az év első felében nagyobb arányokban jöttek létre magánjogi szerződések, mint tavaly ilyenkor. A rubelelszámolású partnerekkel lényegében már egész évi forgalmunkat, a nem rubel- elszámolásúakkal a forgalom 85 százalékát kötötték le eddig. A szocialista országokkal az első félévben mind az exportunk, mind az importunk 22 százalékkal nőtt, a tőkés valutában elszámolt export 17, az import pedig 31 százalékkal emelkedett egy év alett. A világpiaci folyamatok nem kedvezőek. A fejlett tőkés országokban a beruházások bizonytalanok, a fellendülés továbbra is várat magára. Az árak többségükben nem kedveznek nyersanyagimportőr vállalatainknak, de azoknak a cégeknek sem, amelyek a hagyományos ipari magyar termékeket kínálják tőkés valutával A szocialista országokkal folytatott kereskedelmünkben az árak a terveknek megfelelően alatta maradnak a tőkés forgalomban érvényesülő áraknak, a cserearány azonban bizonyos mértékben itt is romlik. Változatlanul kedvező számunkra a Szovjetunióból importált kőolaj ára, amely tonnánként 49,20 rubel. A tőkés piacon ugyanis-—a határon átvéve — 105 dollárba vagyis átszámítva 78 rubelbe kerül egy tonna olaj. A világpiaci árnál 60 százalékkal olcsóbban hozzuk be a Szovjetunióból a fenyőfűrészárut és 55 százalékkal olcsóbban a kohókokszot. A Szovjetunióba irányuló exportunkban viszont az idén átlagosan 5 százalékkal emelkednek a mezőgazdasági cikkek árai, míg a gépeket 0,7, a könnyűipari termékeket pedig 0,8 százalékkal adjuk drágábban, mint tavaly. A miniszter hangsúlyozta a termékszerkezet korszerűsítésének, a minőség javításának nagy jelentőségét. Az első félévben ismét több jele volt annak, hogy hagyományos termékeink piaca csökken, tehát a mai igényeknek megfelelő árukat kell ajánlanunk, egyébként annak ellenére, hogy exportunk az első félévben számszerűen jelentősen nőtt. az eredményekkel nem minden területen lehetünk elégedettek. A százalékszámok csak a tavalyi, viszonylag alacsony szinthez magasak, évi exporttervünk időarányos részét azonban az első félévben fizető vevőiknek. A cserearányok alakulásának kilátásai romlottak a múlt év októberé- hez-novemberéhez. Tehát ahhoz az időszakhoz képest, amikor megtervezték 1977-es feladatainkat. Azzal kell számolni, hogy az idén a nem rubel elszámolású import árai 10— 12 százalékkal meghaladják a tavalyi átlagárakat, míg az exportban csak 6—8 százalékos áremelkedés várható. így a tőkés viszonylatú cserearány romlása a tervezett 1 százalék helyett 4 százalékra is emelkedhet. A nemzetközi piacokon ugyanis ez év első felében 40-45 százalékkal emelkedett az ólom, 30 százalékkal az ón, 60-nal a gyapot ára, a kávé pedig csaknem háromszor any- nyiba kerül, mint tavaly ilyenkor. Ezzel szemben a főbb magyar exportcikkek közül a hengerelt áru ára 10 százalékkal csökkent, s olcsóbb lett a világpiacon a búza is, amelynek tonnájáért tavaly még 150 dollárt kaptunk. nem egészen sikerült teljesíteni. A miniszter részletesen szólt a magyar—szovjet külkereskedelem kedvező alakulásáról, utalt arra is, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére indított munkaversenyben a munkáskollektívák sokoldalúan segítik az exportfeladatok teljesítését. Exportunkban és importunkban a fő helyet a Szovjetunió foglalja el, amely- lyel az idén csaknem 4 milliárd rubel értékű forgalmat bonyolítunk le, 10 százalékkal nagyobbat, mint tavaly. A két ország kooperációkon alapuló forgalma az idén eléri a teljes árucsere 25 százalékát. A kooperáció jelentősége egyébként is egyre inkább előtérbe kerül. Napjainkban mind a szocialista, mind a nem szocialista országok, illetve azok vállalatai a kölcsönös bizalom, érdekeltség és előnyök alapján fejlesztik kooperációs kapcsolataikat. A gazdasági együttműködés e hasznos formájának fejleszté(Folytatás a 2. oldalon) Világkonferencia Hirosimában Az atom- és hidrogén- fegyverek betiltásáért küzdő hirosimai világértekezlet küldöttei elfogadták a munkabizottságok jelentéseit. A bizottság megvitatta az emberiséget fenyegető atomveszély elhárításának, a hirosimai és nagaszaki atomsérültek gondozásának és a nukleáris energia békés fel- használásának kérdéseit. Jelentéseikben egyebek között elítélték az amerikai kormányzat új tipusú tömegpusztító fegyverek — igy a neutronbomba — előállítására irányuló terveit, s követelték az atomfegyverek eltávolítását Dél- Koreából, a Japánban lévő amerikai támaszpontokról és a Csendes-óceán más térségeiből. Szombaton az értekezlet ünnepélyes záróaktusa- ként Hirosimában békenagygyűlést és megmeléke- zést tartanak az amerikai atomtámadás harminckét- tedik évfordulója alkalmából. Péntek délben megtartott 59. plenáris ülésével befejezte munkáját az őszi belgrádi európai biztonsági és együttműködési találkozó előkészítő tanácskozása. Ezen a részt vevő 35 ország küldöttsége elfogadta az őszi találkozó idejét, napi- és munkarendjét rögzítő határozatokat, amelyeknek kidolgozása több mint másfél hónapos munkát igényelt. A találkozó nyilvános záróülésén Milorad Pesics nagykövet, a jugoszláv küldöttség vezetője elnökölt és mondott beszédet. Megállapította, hogy az előkészítő megbeszélések bonyolultak voltak, de az elfogadott dokumentum az összes résztvevő igényeit kielégíti és a Helsinki konferencia záróokmányának elvein nyugszik. Előkészítő értekezletünk eredményes munkát végzett — mutatott rá Pesics nagykövet. Mindannyian reméljük, hogy ez az esztendő újabb előrelépést hoz kontinensünk biztonsága, együttműködése, a nemzetközi enyhülés útján. Ezt követően a Vatikán küldöttségének vezetője — aki az utolsó plenáris ülésen elnökölt — az összes delegáció nevében köszönetét tolmácsolta a jugoszláv kormánynak az előkészítő tanácskozás kitűnő munkafeltételeinek biztosításáért, majd ezekkel a szavakkal zárta felszólalását: „a viszontlátásra október 4-én, Belgrádban”. Az eredményesen véget ért előkészítő tanácskozás határozatai alapján az őszi találkozó az új-belgrádi „Száva" kongresszusi csarnokban október 4- én délelőtt 10 órakor kezdődik, és résztvevői arra törekszenek, hogy ez év december 22-ig záróhatározattal, eredményesen elvégezzék munkájukat. Ho azonban ez mégsem sikerülne, akkor a jövő év január közepétől február közepéig újból ösz- szeülnek. A találkozó megnyitó ülésén számítanak Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár részvételére. Az őszi belgrádi találkozón a küldöttségek alapvetően plenáris üléseken tárgyalnak. Képviselőik a napirend fő pontjaként: „beható eszmecserét folytatnak mind a záróokmány rendelkezéseinek megvalósításáról és a Helsinki konferencia által meghatározott feladatok végrehajtásáról, mind a konferencián megvitatott kérdésekkel összefüggésben a kölcsönös kapcsolatok javításáról, az európai biztonság megszilárdításáról és az együttműködés fejlesztéséről, továbbá az enyhülés folyamatának jövőbeli továbbfejlesztéséről". Legjobb partnerunk a Szovjetunió r A Zsolnay Porcelángyár egyik legfontosabb terméke a hosszúrúd szigetelő, 1977-ben 18 300 db-ot kell kiszállítania a gyárnak. Eddig több mint 9000 db-ot adtak át az OVIT-nak, hogy biztosítsák a 400 kv-os távvezeték folyamatos szerelését. Képünkön emelővillás targoncával rakják a kész szigetelőket. — Benkő Antal felvétele —
