Dunántúli Napló, 1977. augusztus (34. évfolyam, 210-239. szám)

1977-08-29 / 237. szám

Mária Terézia Idejében a kisbíró mutatta,.. Az erdőőr „járműve" Mire készül a víz? Árvízvédelmi központ Drávasztárán Sok százezer köbméter földet mozgatnak A GAZ kirázza a lelkün­ket míg a régi töltésen el­jutunk Révfalu határába, a Korcsina csatornához. A há­rom zsilipkamrás, feketére má­zolt vasbeton kolosszus készen áll, most temetik vissza a földbe. Távolabb markoló rak­ja púposra a billenőplatós ZIL-eket, azok beállnak, ki­borítják a földet, itt a kubi­kosok egyengetik, döngölik, tömörítik kézi erővel. A szi­vattyú dübörög, 80 vákuum- kútból szívja ki a vizet a munkaterületről. Lóki Ferenc művezető május óta, a kez­déstől itt dolgozik: — Ma kezdtük a föld visz- szatöltését. Hátra van még a gát megépítése és az ideigle­nes csatorna feltöltése. No­vember 7-re teljesen elkészü­lünk, vállaltuk. Két műszak­ban dolgozunk. Zsong a fejem miközben leírom a szakkifejezéseket: vízkárelhárítás, műtárgyak, ár­terek, jeges és zöld árvíz, töl­tések, belvízi öblözetek, mér­tékadó árvízszint, koronaszé­lesség, rézsű, megyei töltés, folyószabályozás, árvízvédel­mi rendszer, készültségi foko zatok, hírközlési lánc stb. Po- lohn István, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság árvízvédel­mi és folyószabályozási osz­tályvezetője magyarázza hogy melyik mit jelent. Működési területük 10 000 négyzetkilo­méter. Két nagy folyóval van igazán dolguk, a Duna és a Dráva együttes ártere Bara­nya és Somogy megyében több mint 30 000 hektár. Az előbbinek 20, míg az utób­binak 8ó kilométeres partsza kaszán jelentkezhet árvízve­szély. Igaz, a Dunára már csak félszemmel kell figyelni- ök, mert elkészült az 1965-ös árvízszintet 1,3 méterrel meg­haladó új, vagy megerősített gátrendszer. Most a jugoszláv vízügyi szervekkel összhangban a Dráván a sor. A drávai gátrendszer kiépí­tése még Mária Terézia ide­jében kezdődött, közmunkával. Hol és hogyan? Ahol a kis­bíró még el tudott menni szá­raz lábbal, ott építették meg 6 láb magasra. A töltéskoro­na — a tető — inkább a hullámvasutat idézte, mint a vízszintet. Ezek a „megyei" A korcsinai zsiliprendszer epite se gátak úgy ahogy állták a vi­zet, míg 1967-ben állami keze­lésbe vették. Azóta? Végleges és biztos „falak" közé szo­rítják a zabolátlan folyót, hogy ne fenyegessen többé az árvíz réme. Egy kilométeres gátszakasz építése ma átlag­ban 2,5 millió forintba kerül, Drávasztárán, a rövidesen átadásra kerülő új árvízvédel­mi központ épületében Farner József építési brigádvezető mutatja: „Itt lesz a telexgép, itt az URH-adó. Egy év alatt építettük a raktárépületet és szolgálati házat, hatan.“ Befut az udvarra a terepjá­ró, érkezik Hegybíró József, a drávai védelmi építkezési mun­kák műszaki ellenőre, a to­vábbi utunkon vele megyek. A Felsőszentmárton és Drá- vakeresztúr közötti hat kilo­méteres új fővédvonalon a Gréda Lugi csőzsilip alapozá­sa és zsaluzása kész. Az új gát talpa 19 méteres, magas­sága 2,5 méteres — van, ahol öt méternél is magasabbra készült —, a teteje 4 méter széles. Jancsekíty István epi tésvezető közli: a gátszakasz­ba eddig 200 000 köbméter földet építettek be, 25 000 köbméternyit humuszoltak le, majd terítettek vissza, hogy mielőbb kinőjön a fű a ferde gátoldalon. Szaporca térségében végzik a Majláth-pusztai 19 kilomé­teres gátrendsezr építését, va­lamint a Kisinci-tó és a Drá­va közti zsilip alapozását. Ez most a legnagyobb munka. Közelben van a földnyerő hely, három kotró harapja a szürke homokot és dönti a ZIL-ekre. A töltéseket S— 100- as tolók egyengetik. Motorbú­gás, dübörgés, lánctalpak csi­korgása, zörgés. Szkréperek nyesik ötköbméteres ládájukba a földet, majd a gáttestre ér­ve terítik. A munkaterülettől pár száz méterre csendben folyik a Dráva, átzubog a mederbe épített kőgáton, de előtte le­rakja a hordalékát. Idővel fel­tölti az öblösödést, párhuza mos lesz a medre. Szelídítik a folyót, hogy bármire készül a víz, ne okozzon meglepetést Murányi László Lovagol a házaspár 320 MILLIÓ FOG ÜGYE Népbetegség a szuvasodás és a fogágygyulladás 10 millió szorozva _32-vel egyenlő 320 millió. Nagyjából ennyi Magyarország lakossága fogainak a száma. De ha még ezek jó, ép, egészséges fogak lennének! Sajnos nem azok. Csak elenyészően kevés em­bernek, az összlakosság 2—3 százalékának ép teljes egészé­ben a fogazata. Rossz fogaink „karbantartása" nekünk fáj­dalmat jelent —, de el sem tudjuk képzelni, mennyi mun­kát ad a mintegy 2500 fogor­vosnak, akiknek a feladata fo­gaink gyógyítása. Az egyre gyarapodó rossz fo­gak és a legkülönbözőbb száj­üreg megbetegedések nemcsak nálunk, de igen sok ország­ban nehéz feladat elé állítják az egészségügyi ellátást. Ez derült ki a fogorvosok vándor- gyűlésén, amely szerdán kez­dődött Pécsett. Több mint fél­ezer résztvevője volt a három­napos tudományos tanácsko­zásnak. Ausztráliától az egye­sült államokbeli Harward egyetemig sorolhatnánk azokat a helyeket, ahonnan neves fogorvosok jöttek Pécsre elő­adni és előadásokat meghall­gatni. A tudományos tanács­kozás központi témája volt: fogszuvasodás és fogágybeteg- ségek, ezek megelőzésének módszerei. Erről beszélgettünk dr. Szabó Imrével, a vándor­gyűlés elnökével, a Pécsi Fo­gászati Klinika igazgatójával. — A fogszuvasodás és a fogágybetegség az elmúlt egy két évtized alatt népbetegség­gé vált. Napjainkban sajnos ott tartunk, hogy az általános iskola első osztályába beíratott Dr. Szabó Imre: A gyermek első tíz évében kapja meg a szükséges fluoridot. gyermekek többségének egy vagy több szuvas tejfoga van és alig-alig lelhetünk fel olyan felnőtt embert, akinek ne len­nének hasonló panaszai. Mind­két betegség „multikauzalis", azaz sok oka von. Mindkettő­nek azonban közös az alapja az úgynevezett lepedék kép­ződés problémája. A szájüreg­ben lévő különféle baktériu­mok a táplálékkal bejutó szénhidrátokból, illetőleg bom­lási termékeikből a fogakon és a fogak közötti résekben savas közeget hoznak létre. Jóllehet ezek gyenge szerves savak, de-elaron üdülő­telkek Sugo-parti történetek Mi lesz a Pápi-fokkal? — Ez volt a kérdés a Sugovica parton, lábhoz eresztett sö- zösüvegek mellett, fürdőru­hában Baján, a nyári vasár­napi szokás szerint. A Pápi- fok ugyan mindössze száztíz centire nyúlik bele a Sugo- vicába, de hát a város egy­kori öreg vagányáról nevez­tetett el és a bajai part­nak az ilyen patinás nevek­től van stílusa. Pápi — vagy'ts „Istenben boldogult" Pap Ernő — gyermekkorom nagy vagánya innét ugrott fejeseket. Amíg bele nem szeretett egy kalocsai asz- szonykába, „holtomiglan". Ez a holtomiglan fél esztendeig tartott, ami Papinál a rekord­szerelem kategóriájába esett. Utána mór... Csokhogy tartozott a jegyesnek néhány ezressel —, mert kellett gyűj­teni a férfi kelengyét is. Nyomatott egy gyászjelentést: „Istenben boldogult Pap Er­nő visszaadta nemes lelkét teremtőjének ..." A hű szívű ara fekete ruhát varratott és jött Bajára, együtt gyászol­ni a családdal. Am az „Is­tenben boldogult" Pap Ernő békésen és klottgatyában röptette a galambokat az udvaron. Bíróság, börtön . ., és Pápi emlékét őrzi a Sugó- part egyszáztíz centis Pápi­foka. Hát most mi lesz vele, ha rendezik a partot?! Aztán a kisöböl, minden bajai korok srácainak fejelő partja .. . Olyanokat lehet ott belefejelni a labdába, hogy egyszer Pufi, várván a ménkőmagasra felfejelt lasz­tit, amikor az a fejére ért, megrázta magát és össze­esett. Hecc volt persze az egész, ám néhány nem ba­jai rémülten rohant men­tőkért telefonálni. E partok rendezetlen vonulatánál für- dött mindig Dibró is, hazánk legnagyobb színházi statisz­tája, aki halhatatlan drámai erővel tudta elmondani min­den operettben egymonda­tos szerepeit, hogy „Gróf! A kocsi előállt!" Mi lesz veled Sugó-part?! — erről töprengtek tegnap a bajai homokon. Mert el­készült a korszerű nagy strand terve. öt év alatt épül. Lesz újságárus gomba, zuhanyozó, kabinok, parkok, betonútok, büfék, vállfái öl­tözők és talán csónakköl­csönző- is. Most majd egye nesre „gyalulják" az' ősi homokkanyarulatokat. Be is kerítik? Szomorkás volt a téma, de megjött Kincses Ferenc tanácselnöktől a hír: — Emberek! Minden szép lesz, meglesz, de kerítés nél­kül. Nem nyúlunk az ősi ba­jai joghoz. De mindenki kí­nálja dunántúli vállalatok­nak a környék üdülőtelkeit. Féláron adjuk még! F. D. Mr. E. W. Borrow: Ellenszol­gáltatás nélkül tejfluorizáló készüléket adunk. ahhoz épp elég erősek, hogy a fogzománcot és a fogcementet bontsák és oldják, aminek kö­vetkezménye, hogy a fog ki­lyukad, illetőleg a fogíny be­gyullad. A hosszan tartó in­gyulladás megbontja az Íny szerkezetét és megkezdődik a fogak lazulása. — A rendszeres, minden ét­kezés utáni fogmosás elegendő védekezés-e? — A rendszeres fogmosás csak csökkenti a szájüregben a baktériumok számát, de tel­jesen nem tünteti el. Ezért a kutatók számos országban olyan eljárással kísérleteznex, amelyek védik a fogat, a fog­zománcot ellenállóvá teszik es meggátolják a baktériumok életműködését. A gyógyszeres preventív módszerektől egyre inkább az élelmiszerek és a víz fluor dúsítása kerül előtér­be. A fluor ugyanis ellenálló­vá teszi a fogzománcot a savak ellen. Ahogy számos előadás­ban is elhangzott Magyaror­szágon is biztató eredménye­ket értek el a konyhasó fluoro­zásával, elsősorban a gyerme­keknél. Nem lehet eléggé hangsúlyozni azt hogy meny­nyire fontos, hogy a gyermek első tíz évében megkapja a szükséges mennyiségű fluori­dot. A vándorgyűlésen erről tar­tott előadást Mr. E. W. Borrow Angliából, aki évekkel ezelőtt jótékony fogászati tejalapít­ványt létesített s aki felaján­lotta, hogy mint már eddig sok országban, nálunk is ellenszol­gáltatás nélkül rendelkezé­sünkre bocsát egy tejfluorizáló készüléket. Varga Ágnes Ismerőseik nem sértődhet­nek meg, ha „magas lóról" beszélnek velük, már megszok tók. Ha idegenek látják őket lóháton poroszkálni, ügetni, csodálkoznak és irigykednek A gyerekek, persze elsősorban a fiúk, néha csapatostul fut nak mellettük és utánuk, s fel-felkéretőznek a nyeregbe „Bácsi, csak egy kört hadd menjek a lován.” Legnagyobb feltűnést akkor keltik, amikor patkoltatni viszik a két kan cát a fél városon keresztül — természetesen lóháton — hí szén Pécsszabolcson laknak, a ■ legközelebbi kovács pedig o belvárosban dolgozik. — Volt már olyan eset is, hogy egy fiatalasszony kis­gyerekkel a karján nekisétált a villanyoszlopnak, úgy meg bámult bennünket, amikor mel lette elkocogtunk. Leginkább az erdőben, földes utakon, fenn a Csertetőn szoktunk es­ténként lovagolni — mondja Tóth János, a Mecseki Erdő gazdaság erdőőre. „Szoktunk lovagolni” — ez a többes szóm feleségére. Évára vonatkozik, bár a csa Iád többi ifjabb tagja is oly­kor-olykor lóra ül. Éva azonban legalább olyan szenvedélyes lovas, mint a fér­je. — Talán nem is annyira a lovaglás a szenvedélyem, in­kább csak az állatokat szere­tem, különösen a lovakat. Édesapám fuvaros volt, mindig volt lovunk, csak engem fél­tettek a szüleim, így csak ti tokban lovagolhattam — mondja Éva. Tóth János pályája eléggé rendhagyó módon alakult. Ki­tanulta a rendkívül divatos autószerelő szakmát, aztán ké­sőbb erdőőr lett, hivatásos vadász. — Gyerekkorom óta érde­kelt a technika és érdekeltek az állatok is. Az állatok azért valamivel jobban. A lovak a szívemhez nőttek. Annak ide­jén a szüleim is tartottak lo­vat, aztán később egyik leg­lelkesebb tagja lettem a pé­csi lovasiskolának. Most, hogy erdáőr vagyok, a ló már nem­csak társ az erdei magány­ban, hanem „jármű" is. A munkahelyem 23 600 hold te­rületű, Hosszúheténytől Mán­iáig. Ezt gyalog bejárni min­dennap lehetetlen. A motor, vagy az autó elől pedig elme­nekülnek az erdei állatok, a lovat viszont egészen közel engedik, ügyes a lovam, már megtanulta, hogy ha állatot lát, meg kell állnia. Akkor sem kell leszállnom róla, ha lőni akarok: moccanás nélkül vár s nem ijed meg a puska dörrenésétől. Ha már szó esett róluk, illő, hogy a lovakat is bemutassuk. Mindkettő félvér kanca, ügyes, acélszürke mezőhegyesi — egyik őse angol telivér volt —, most 5 éves. Sári, 10 éves szürke félvér arabs ló. — ügyes, mór régebb óta van nálunk. Sárit alig egy éve vettük, amikor összeháza­sodtunk. így most már mind­kettőnknek van lova. D. I. Hétfői □

Next

/
Thumbnails
Contents