Dunántúli Napló, 1977. augusztus (34. évfolyam, 210-239. szám)
1977-08-29 / 237. szám
Mária Terézia Idejében a kisbíró mutatta,.. Az erdőőr „járműve" Mire készül a víz? Árvízvédelmi központ Drávasztárán Sok százezer köbméter földet mozgatnak A GAZ kirázza a lelkünket míg a régi töltésen eljutunk Révfalu határába, a Korcsina csatornához. A három zsilipkamrás, feketére mázolt vasbeton kolosszus készen áll, most temetik vissza a földbe. Távolabb markoló rakja púposra a billenőplatós ZIL-eket, azok beállnak, kiborítják a földet, itt a kubikosok egyengetik, döngölik, tömörítik kézi erővel. A szivattyú dübörög, 80 vákuum- kútból szívja ki a vizet a munkaterületről. Lóki Ferenc művezető május óta, a kezdéstől itt dolgozik: — Ma kezdtük a föld visz- szatöltését. Hátra van még a gát megépítése és az ideiglenes csatorna feltöltése. November 7-re teljesen elkészülünk, vállaltuk. Két műszakban dolgozunk. Zsong a fejem miközben leírom a szakkifejezéseket: vízkárelhárítás, műtárgyak, árterek, jeges és zöld árvíz, töltések, belvízi öblözetek, mértékadó árvízszint, koronaszélesség, rézsű, megyei töltés, folyószabályozás, árvízvédelmi rendszer, készültségi foko zatok, hírközlési lánc stb. Po- lohn István, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság árvízvédelmi és folyószabályozási osztályvezetője magyarázza hogy melyik mit jelent. Működési területük 10 000 négyzetkilométer. Két nagy folyóval van igazán dolguk, a Duna és a Dráva együttes ártere Baranya és Somogy megyében több mint 30 000 hektár. Az előbbinek 20, míg az utóbbinak 8ó kilométeres partsza kaszán jelentkezhet árvízveszély. Igaz, a Dunára már csak félszemmel kell figyelni- ök, mert elkészült az 1965-ös árvízszintet 1,3 méterrel meghaladó új, vagy megerősített gátrendszer. Most a jugoszláv vízügyi szervekkel összhangban a Dráván a sor. A drávai gátrendszer kiépítése még Mária Terézia idejében kezdődött, közmunkával. Hol és hogyan? Ahol a kisbíró még el tudott menni száraz lábbal, ott építették meg 6 láb magasra. A töltéskorona — a tető — inkább a hullámvasutat idézte, mint a vízszintet. Ezek a „megyei" A korcsinai zsiliprendszer epite se gátak úgy ahogy állták a vizet, míg 1967-ben állami kezelésbe vették. Azóta? Végleges és biztos „falak" közé szorítják a zabolátlan folyót, hogy ne fenyegessen többé az árvíz réme. Egy kilométeres gátszakasz építése ma átlagban 2,5 millió forintba kerül, Drávasztárán, a rövidesen átadásra kerülő új árvízvédelmi központ épületében Farner József építési brigádvezető mutatja: „Itt lesz a telexgép, itt az URH-adó. Egy év alatt építettük a raktárépületet és szolgálati házat, hatan.“ Befut az udvarra a terepjáró, érkezik Hegybíró József, a drávai védelmi építkezési munkák műszaki ellenőre, a további utunkon vele megyek. A Felsőszentmárton és Drá- vakeresztúr közötti hat kilométeres új fővédvonalon a Gréda Lugi csőzsilip alapozása és zsaluzása kész. Az új gát talpa 19 méteres, magassága 2,5 méteres — van, ahol öt méternél is magasabbra készült —, a teteje 4 méter széles. Jancsekíty István epi tésvezető közli: a gátszakaszba eddig 200 000 köbméter földet építettek be, 25 000 köbméternyit humuszoltak le, majd terítettek vissza, hogy mielőbb kinőjön a fű a ferde gátoldalon. Szaporca térségében végzik a Majláth-pusztai 19 kilométeres gátrendsezr építését, valamint a Kisinci-tó és a Dráva közti zsilip alapozását. Ez most a legnagyobb munka. Közelben van a földnyerő hely, három kotró harapja a szürke homokot és dönti a ZIL-ekre. A töltéseket S— 100- as tolók egyengetik. Motorbúgás, dübörgés, lánctalpak csikorgása, zörgés. Szkréperek nyesik ötköbméteres ládájukba a földet, majd a gáttestre érve terítik. A munkaterülettől pár száz méterre csendben folyik a Dráva, átzubog a mederbe épített kőgáton, de előtte lerakja a hordalékát. Idővel feltölti az öblösödést, párhuza mos lesz a medre. Szelídítik a folyót, hogy bármire készül a víz, ne okozzon meglepetést Murányi László Lovagol a házaspár 320 MILLIÓ FOG ÜGYE Népbetegség a szuvasodás és a fogágygyulladás 10 millió szorozva _32-vel egyenlő 320 millió. Nagyjából ennyi Magyarország lakossága fogainak a száma. De ha még ezek jó, ép, egészséges fogak lennének! Sajnos nem azok. Csak elenyészően kevés embernek, az összlakosság 2—3 százalékának ép teljes egészében a fogazata. Rossz fogaink „karbantartása" nekünk fájdalmat jelent —, de el sem tudjuk képzelni, mennyi munkát ad a mintegy 2500 fogorvosnak, akiknek a feladata fogaink gyógyítása. Az egyre gyarapodó rossz fogak és a legkülönbözőbb szájüreg megbetegedések nemcsak nálunk, de igen sok országban nehéz feladat elé állítják az egészségügyi ellátást. Ez derült ki a fogorvosok vándor- gyűlésén, amely szerdán kezdődött Pécsett. Több mint félezer résztvevője volt a háromnapos tudományos tanácskozásnak. Ausztráliától az egyesült államokbeli Harward egyetemig sorolhatnánk azokat a helyeket, ahonnan neves fogorvosok jöttek Pécsre előadni és előadásokat meghallgatni. A tudományos tanácskozás központi témája volt: fogszuvasodás és fogágybeteg- ségek, ezek megelőzésének módszerei. Erről beszélgettünk dr. Szabó Imrével, a vándorgyűlés elnökével, a Pécsi Fogászati Klinika igazgatójával. — A fogszuvasodás és a fogágybetegség az elmúlt egy két évtized alatt népbetegséggé vált. Napjainkban sajnos ott tartunk, hogy az általános iskola első osztályába beíratott Dr. Szabó Imre: A gyermek első tíz évében kapja meg a szükséges fluoridot. gyermekek többségének egy vagy több szuvas tejfoga van és alig-alig lelhetünk fel olyan felnőtt embert, akinek ne lennének hasonló panaszai. Mindkét betegség „multikauzalis", azaz sok oka von. Mindkettőnek azonban közös az alapja az úgynevezett lepedék képződés problémája. A szájüregben lévő különféle baktériumok a táplálékkal bejutó szénhidrátokból, illetőleg bomlási termékeikből a fogakon és a fogak közötti résekben savas közeget hoznak létre. Jóllehet ezek gyenge szerves savak, de-elaron üdülőtelkek Sugo-parti történetek Mi lesz a Pápi-fokkal? — Ez volt a kérdés a Sugovica parton, lábhoz eresztett sö- zösüvegek mellett, fürdőruhában Baján, a nyári vasárnapi szokás szerint. A Pápi- fok ugyan mindössze száztíz centire nyúlik bele a Sugo- vicába, de hát a város egykori öreg vagányáról neveztetett el és a bajai partnak az ilyen patinás nevektől van stílusa. Pápi — vagy'ts „Istenben boldogult" Pap Ernő — gyermekkorom nagy vagánya innét ugrott fejeseket. Amíg bele nem szeretett egy kalocsai asz- szonykába, „holtomiglan". Ez a holtomiglan fél esztendeig tartott, ami Papinál a rekordszerelem kategóriájába esett. Utána mór... Csokhogy tartozott a jegyesnek néhány ezressel —, mert kellett gyűjteni a férfi kelengyét is. Nyomatott egy gyászjelentést: „Istenben boldogult Pap Ernő visszaadta nemes lelkét teremtőjének ..." A hű szívű ara fekete ruhát varratott és jött Bajára, együtt gyászolni a családdal. Am az „Istenben boldogult" Pap Ernő békésen és klottgatyában röptette a galambokat az udvaron. Bíróság, börtön . ., és Pápi emlékét őrzi a Sugó- part egyszáztíz centis Pápifoka. Hát most mi lesz vele, ha rendezik a partot?! Aztán a kisöböl, minden bajai korok srácainak fejelő partja .. . Olyanokat lehet ott belefejelni a labdába, hogy egyszer Pufi, várván a ménkőmagasra felfejelt lasztit, amikor az a fejére ért, megrázta magát és összeesett. Hecc volt persze az egész, ám néhány nem bajai rémülten rohant mentőkért telefonálni. E partok rendezetlen vonulatánál für- dött mindig Dibró is, hazánk legnagyobb színházi statisztája, aki halhatatlan drámai erővel tudta elmondani minden operettben egymondatos szerepeit, hogy „Gróf! A kocsi előállt!" Mi lesz veled Sugó-part?! — erről töprengtek tegnap a bajai homokon. Mert elkészült a korszerű nagy strand terve. öt év alatt épül. Lesz újságárus gomba, zuhanyozó, kabinok, parkok, betonútok, büfék, vállfái öltözők és talán csónakkölcsönző- is. Most majd egye nesre „gyalulják" az' ősi homokkanyarulatokat. Be is kerítik? Szomorkás volt a téma, de megjött Kincses Ferenc tanácselnöktől a hír: — Emberek! Minden szép lesz, meglesz, de kerítés nélkül. Nem nyúlunk az ősi bajai joghoz. De mindenki kínálja dunántúli vállalatoknak a környék üdülőtelkeit. Féláron adjuk még! F. D. Mr. E. W. Borrow: Ellenszolgáltatás nélkül tejfluorizáló készüléket adunk. ahhoz épp elég erősek, hogy a fogzománcot és a fogcementet bontsák és oldják, aminek következménye, hogy a fog kilyukad, illetőleg a fogíny begyullad. A hosszan tartó ingyulladás megbontja az Íny szerkezetét és megkezdődik a fogak lazulása. — A rendszeres, minden étkezés utáni fogmosás elegendő védekezés-e? — A rendszeres fogmosás csak csökkenti a szájüregben a baktériumok számát, de teljesen nem tünteti el. Ezért a kutatók számos országban olyan eljárással kísérleteznex, amelyek védik a fogat, a fogzománcot ellenállóvá teszik es meggátolják a baktériumok életműködését. A gyógyszeres preventív módszerektől egyre inkább az élelmiszerek és a víz fluor dúsítása kerül előtérbe. A fluor ugyanis ellenállóvá teszi a fogzománcot a savak ellen. Ahogy számos előadásban is elhangzott Magyarországon is biztató eredményeket értek el a konyhasó fluorozásával, elsősorban a gyermekeknél. Nem lehet eléggé hangsúlyozni azt hogy menynyire fontos, hogy a gyermek első tíz évében megkapja a szükséges mennyiségű fluoridot. A vándorgyűlésen erről tartott előadást Mr. E. W. Borrow Angliából, aki évekkel ezelőtt jótékony fogászati tejalapítványt létesített s aki felajánlotta, hogy mint már eddig sok országban, nálunk is ellenszolgáltatás nélkül rendelkezésünkre bocsát egy tejfluorizáló készüléket. Varga Ágnes Ismerőseik nem sértődhetnek meg, ha „magas lóról" beszélnek velük, már megszok tók. Ha idegenek látják őket lóháton poroszkálni, ügetni, csodálkoznak és irigykednek A gyerekek, persze elsősorban a fiúk, néha csapatostul fut nak mellettük és utánuk, s fel-felkéretőznek a nyeregbe „Bácsi, csak egy kört hadd menjek a lován.” Legnagyobb feltűnést akkor keltik, amikor patkoltatni viszik a két kan cát a fél városon keresztül — természetesen lóháton — hí szén Pécsszabolcson laknak, a ■ legközelebbi kovács pedig o belvárosban dolgozik. — Volt már olyan eset is, hogy egy fiatalasszony kisgyerekkel a karján nekisétált a villanyoszlopnak, úgy meg bámult bennünket, amikor mel lette elkocogtunk. Leginkább az erdőben, földes utakon, fenn a Csertetőn szoktunk esténként lovagolni — mondja Tóth János, a Mecseki Erdő gazdaság erdőőre. „Szoktunk lovagolni” — ez a többes szóm feleségére. Évára vonatkozik, bár a csa Iád többi ifjabb tagja is olykor-olykor lóra ül. Éva azonban legalább olyan szenvedélyes lovas, mint a férje. — Talán nem is annyira a lovaglás a szenvedélyem, inkább csak az állatokat szeretem, különösen a lovakat. Édesapám fuvaros volt, mindig volt lovunk, csak engem féltettek a szüleim, így csak ti tokban lovagolhattam — mondja Éva. Tóth János pályája eléggé rendhagyó módon alakult. Kitanulta a rendkívül divatos autószerelő szakmát, aztán később erdőőr lett, hivatásos vadász. — Gyerekkorom óta érdekelt a technika és érdekeltek az állatok is. Az állatok azért valamivel jobban. A lovak a szívemhez nőttek. Annak idején a szüleim is tartottak lovat, aztán később egyik leglelkesebb tagja lettem a pécsi lovasiskolának. Most, hogy erdáőr vagyok, a ló már nemcsak társ az erdei magányban, hanem „jármű" is. A munkahelyem 23 600 hold területű, Hosszúheténytől Mániáig. Ezt gyalog bejárni mindennap lehetetlen. A motor, vagy az autó elől pedig elmenekülnek az erdei állatok, a lovat viszont egészen közel engedik, ügyes a lovam, már megtanulta, hogy ha állatot lát, meg kell állnia. Akkor sem kell leszállnom róla, ha lőni akarok: moccanás nélkül vár s nem ijed meg a puska dörrenésétől. Ha már szó esett róluk, illő, hogy a lovakat is bemutassuk. Mindkettő félvér kanca, ügyes, acélszürke mezőhegyesi — egyik őse angol telivér volt —, most 5 éves. Sári, 10 éves szürke félvér arabs ló. — ügyes, mór régebb óta van nálunk. Sárit alig egy éve vettük, amikor összeházasodtunk. így most már mindkettőnknek van lova. D. I. Hétfői □
