Dunántúli Napló, 1977. augusztus (34. évfolyam, 210-239. szám)

1977-08-03 / 212. szám

2 Dunántúli napló 1977. augusztus 3., szerda Baranyai művelődésügyi szakemberek csoportja Potsdamban Húsz pécsi-baranyai közok­tatási és közművelődési szakem­ber kezdte meg munkáját teg­nap délelőtt Potsdamban, azon a csaknem egyhónapos inten­zív nyelvtanfolyamon, amit a Potsdamer Pedagógische Hoch­schule vagyis a Potsdami Pe­dagógiai Főiskola szervezett a művelődés magyarországi szak­emberei részére. Részvételüket több körülmény tette halaszthatatlanná. Min­denekelőtt a korszerű alapmű­veltség mellett bizonyos mun­kaköri beosztások a művelődés- ügyben nem nélkülözhetik az elemi idegennyelvű tájékozott­ságot. Baranya megyének, mint ismert, több kétoldalú városok közötti cserekapcsolata alakult ki az elmúlt években, részben német nyelvterületen, részben olyan országokban, ahol a né­met az összekötő nyelv. Irányí­tó munkakörökben sem az ok­tatás, sem a közművelődés te­rületein nem nélkülözhető a külföldi szakirodalomban való tájékozódás, legalább az ele­mi vagy középfokú nyelvtudós szintjén. Baranya ezenkívül né­met nemzetiség lakta terület, már csak ezért is fontos a nem­zetiségi kultúra irányitó szak­embereinek a nyelvtudás. Programjuk szerint vasárnap kivételével a délelőttöket nyelv­órákkal töltik. Kis csoportokban tanulnak a korábbi nyelvtudás szintjének megfelelő kezdő vagy haladó fokon. Ezenkívül az IBUSZ szervezésében Potsdam­ban és Berlinben német nyelvű városnézésen, múzeumlátoga­tásokon vesznek részt. Ili éves az ország legidősebb állampolgára özvegy Strechó Boldizsárné 111. születésnapját ünnepelték kedden Pásztón. Ez idő szerint Megkezdték az Olimpia bárhelyisége berende­zéseinek bontását, és né­hány napon belül már megkezdik az új beren­dezések szerelését, építé­sét. A helyiségből önki- szolgáló éttermet létesí­tenek, ahol a betérő ven­dégeken kívül közétkezte­tésben részesítik a kör­nyező üzemek, vállalatok dolgozóit, diákokat és más előfizetőket. Az újjá­alakított éttermet szep­tember elsejére, a tanév kezdetére tervezik beindí­tani. Az Olimpia „kombi­nát” éttermi része és a söröző természetesen vál­tozatlan formában to­vábbra is a vendégek rendelkezésére áll. A ké­pen szétszerelik, és szál­lításra készítik elő a bár­pultot. Először készült a világon ilyen könyv Húsvizsgálat képekben Pécsi és budapesti szerzők hasznos gyakorlati segédkönyve Termelésirányítói munkakörben a szakmunkásból lett diplomások Az idén első ízben osztot­tak diplomát azoknak a vég­zős üzemmérnököknek, akik szakmunkásként, érettségi nél­kül kerültek az egyetemre, fő­iskolára, s azt sikerrel elvé­gezték. A Minisztertanács 1973-ban tette lehetővé, hogy jó képes­ségű munkásfiatalok, akik va­jamilyen okból nem érettsé­gizhettek, előkészítő tanfo­lyam sikeres elvéozése után felsőfokú oktatási intézmény­be iratkozhassanak be. Az el­ső előkészítő tanfolyamokat 1973—74-ben szervezték; a 176 vizsgázó közül 160-an ju­tottak tovább egyetemre, fő­iskolára. A kormányzat, to­vábbá a SZOT és más társa­dalmi szervezetek figyelemmel kísérik ezeknek a fiataloknak az életútját. Mint a SZOT-ban elmond­ták, e fiatalok eredményei igazolják a várakozásokat. A lemorzsolódás kisebb volt mint a többi hallgatónál, ta­nulmányi eredményeik csupán néhány tizeddel alacsonyab­bak az évfolyam átlagánál. Az 1974—75. évben beirat­kozott 160 hallgató közül most 59 kapta meg a diplomát, s további 79 jövőre fejezi be az egyetemet, főiskolát. Az 59 új diplomás végzettségének meg­felelő termelésirányítói mun­kakörben helyezkedett el, 30- an a KGM, 14-en az ÉVM, 9- en a NIM területén, a többiek a könnyűiparban, illetve a közlekedés- és postaügyi ága­zatban dolgoznak. Új pólyá­jukon a fiatal üzemmérnökö­ket általában gyakorlott mű­szaki vezetők segítik. Bérezé­sük kedvezően oldódott meg, figyelembe vették iskolai vég­zettségüket, a munkaviszony­ban töltött éveiket, tanulás előtti bérüket és az időközben történt béremelkedéseket. Évente most már 300—400 újabb szakmunkásfiatal jut kedvezményesen egyetemre, főiskolára. Október fényei Nagyszabású kiállítás Budapesten tokhoz. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Hi­giéniai Ellenőrző Szolgálatá­nak megyei húsipari kirendelt­ségein, valamint az állategész­ségügyi állomásokon a szak- állatorvosok rendszerint ellen­őrzik a hús minőségét és a beteg állat húsából egy grammnyi sem kerülhet a bol­tokba, a fogyasztók asztalára. A vizsgálatokban a legújabb és a legbiztonságosabb mód­szerek bevezetésére töreked­nek. Ehhez nyújt segítséget egy pécsi szerző, dr. Százados Imre és pesti kollégája: dr. Takács János közösen megírt „Húsvizsgálat képekben" című, a Mezőgazdasági Kiadó gon­dozásában megjelent közös könyve. Az értékes szakmai kiadvány, mely egyben segéd­könyv is — 227 oldalas, 419 fekete-fehér és színes fényké­pet tartalmaz: 8000 példány­ban látott napvilágot nemré­gen. A húsvizsgálat történelmé­vel is foglalkoznak a szerzők, melyről bebizonyítják, hogy a legrégibb tudományok közé tartozik, vagyis az eredete a távoli ókorig követhető. A múlt században vizsgálattal csak a tisztiorvosok foglalkoz­tak. Napjainkban az állator­vosi élelmiszerhigiénia egyik nagyon is összetett résztudo­mányává válik. A korábbi is­meretek erkölcsi kopása nagy, hiszen újabb feladatokkal bir­kóznak meg a húsminőség őrei. Igaz, hogy a pécsi vágó­hidakról eltűnt a korábban mindennapos szarvasmarha gümőkor, de ezzel egyidőben eddig nem ismert új betegsé­gek is jelentkeztek, nem ke­vés gazdasági kárt okozva. Ilyen például az intenzíven hiz­lalt növendék szarvasmarhák­ban a gyakori emésztési za­varok miatt kialakuló májtá­lyog, ami 4—5 évvel ezelőtt ismeretlen volt. A jelenlegi ismeretek szerint az állatokról az emberekre át­terjedő betegségek száma leg­alább 150. így említhetnénk a gyakran előfordulókat, mint a szalmonellózist, a liszteriózist, valamint a borsókakorját. Nem mindegy, hogy milyen minőségű hús jut el a fogyasz­buszőrjárat Az utas vagy a vezető a hibás? Gyalogátkelő Fehérhegyen, a Totbuhin úton — Szokolai fel». — Közlekedési Kicsi a megálló, sok az utas Veszélyes zebrák a Tolbuhin úton ő az ország legidősebb állam­polgára. Nyolcvan éves lányá­val él pásztói házában, de ösz- szesen hatvannégy élő leszár­mazottja, gyermeke, unokája, dédunokája és ükunokája van. A szellemileg friss, kitűnő látás­nak és hallásnak örvendő idős asszony — akit születésnapja al­kalmából megajándékoztak a nagyközség vezetői, s az úttö­rők virággal köszöntötték — vendégeit háza tornácán ülve fogadta. Nagyvárad—Párizs—Budapest. Három város, amely oly gyak­ran visszatér Ady életében, köl­tészetében. De Ady Endre más városokba — köztük Pécsre is ellátogatott. Egyénisége és te­hetsége mindenütt fellobban- totta a szikrát. A magyar líra sirályhangja messze szállt, fi­gyelmeztetett és agitált. Egy költő és egy város talál­kozása a maga korában hét­köznapi esemény. Igaz, hogy Ady pécsi látogatását még az irodalomtörténet sem említi, ám ez a néhány órás szellemi „együttlét", 1919-ben, - a költő halálát követően ezreket moz­gósított. Ady Endre pécsi láto­gatásáról és ennek visszhang­járól szól az MTV Pécsi Körzeti Stúdiójának mai műsora. A mű­sor képanyagának jelentős ré­szét a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Levéltár és a Janus Pannonius Október fényei címmel nagy­szabású fotó- és tárgydokumen­tációs kiállítás nyílik szerdán a Munkásmozgalmi Múzeumban a Szovjetunió Lenin-renddel és Októberi Forradalom Érdem­renddel kitüntetett Központi Forradalmi Múzeumának anya­gából. A kiállítás — melyet a Nagy Októberi Szocialista For­radalom győzelmének 60. év­fordulója alkalmából mutatnak be hazánkban — tablók, törté­nelmi dokumentumok, eredeti felvételek és tárgyi emlékek se­gítségével eleveníti fel a világ első szocialista állama megszü­A Nevelők Háza Kamarakórusa Múzeum bocsátotta a film al­kotóinak rendelkezésére. A mű­sor szerkesztő riportere: Füzes János, operatőre: Bárány letésének történelmi pillanatait és a forradalom eredményeitől az új rend megszilárdításán, a szocialista világrendszer kiala­kulásán, megerősödésén át lé­pésről lépésre követi nyomon a szocializmus győzelmeit, a kom­munista építőmunka és a Szov­jetunió politikai életének leg­jelentősebb állomásait napjain­kig. Külön tablók láthatók a Cse­pel Vasmű dolgozó kollektívájá­nak kezdeményezése nyomán a 60. évforduló tiszteletére indí­tott nemzetközi méretű szocia­lista munkaversenyről. György, rendezője: Téglásy Fe­renc. A filmet ma este 18.15 órakor láthatjuk az MTV l-es csatornáján. Vasárnap a 31-es autóbu­szon valaki késve szállt le. — Miért nem megy az ajtóhoz időben?! — dördült rá a sofőr, és mindenki ijedten hallgatott — ki mer vitatkozni? Csak egy két év körüli kislány szólt visz- sza mulatságos cincér-hangján: — Ne kiabálj! A kis történet voltaképp egy régi-régi vitán alapszik: ki a hibás, az utasx vagy a busz­vezető? Az elmúlt rövid idő­szakban két súlyos baleset tör­tént, leszállás vagy fölszállás közben elkapta a busz a sze­rencsétlen áldozatokat. így teg­napi közlekedési őrjáratunkon a pécsi buszokat figyeltük ár­gus szemekkel. A Doktor Sándor utcában néhány esetben észrevettük, hogy a vezető előbb kirakja az indulást jelző indexet, s csak utána csukja be az ajtót. Igaz, egyik kocsi sem indult rögtön, viszont a veszélyhelyzet fenn­áll, mert a „pilóta” már a for­galomra, az indulásra figyel, nem pedig arra, odacsuk-e va­lakit az ajtó. A Tolbuhin úton szomorúan tapasztaltuk, hogy Fehérhegy­nél, Közép-Meszesnél, a me­szest iskolánál a megállóban a busz előtt van a gyalogát­kelő. Ha a belső sávon lassí­tás nélkül halad el egy autó — rövid öt perc alatt több ilyet is láttunk - könnyen elütheti a busz előtt átóvakodó gyalo­gosokat. Szakértőnk, Járányi Andor őrmester sebtében megvizsgált néhány távolsági buszvezetőt, a szonda szerencsére nem szí- neződött el, viszont megálla­pítottuk, hogy a pilóták olyan kicsiségre, mint a betétlap, alig adnak. A Komló—Pécs járat ve­zére jóformán azt sem tudta, milyen az. A Volán megbízotíja elmond­ta, hogy a balesetek zöme ab­ból keletkezik, hogy az utasok leszállás után nem távolodnak el a busztól, megcsúsznak, el­szédülnek, és máris kész a baj. Előfordulhatnak persze a már említett sietség okából is, de gyakoribb ok, hogy kicsi a buszmegálló öble, ha már bent áll egy jármű, a következő csak ferdén állhat be, s a vissza­pillantó tükörrel nem látja a kocsiajtókat. Útunkat a Veress Endre ut­cában folytattuk, ahol egy szer­ződéses busszal kerültünk konfliktusba, fél tizenkettőkor. A menetlevél szerint ugyanis még a garázsban tartózkodik, és nála reggel hét óra van. A szonda kissé megbámult, úgymond a tegnap esti sörök­től, ellenkezője nem bizonyít­ható. A menetlevél miatt ugrik az ötven forint helyszíni bírság szabálysértésért.. . Sí. P. A szerzők nagyon keveset írnak, inkább a magyarázó szövegek, vagyis a képaláírá­sok szerepelnek túlsúllyal. A kép-illusztráció gazdag és színvonalas, mindegyik fotó a legtipikusabb vizsgálati mód­szert, problémát mutatja be. Mondhatni, hogy az összes be­tegség felismerhető a színes képek alapján és az összes vizsgálati eljárás is elsajátít­ható így. A húsvizsgálatokról ilyen jellegű, a gyakorlatban is jól felhasználható segéd­könyv még nem készült sehol a világon. Cs. J. Befejeződött a régésztábor Négy héten keresztül, két turnusban 54 történelem­szakos tanárképző főiskolás fiatal vett részt Szekszárdon az idén első alkalommal meg­rendezett amatőr-régésztábor- ban. A pécsi Tanárképző Fő­iskoláról tíz hallgató dolgozott a bogyiszlói úti avar és kelta­falu, temető feltáró ásatá­sain. A régészkedésen kívül előadásokat hallgattak a fő­iskolások, ahol megismerked­tek a régészettudomány rend­szerével, bepillantottak az archeológia, a néprajz és az irodalomtörténet világába. A Szekszárdi Múzeum ideális körülményt teremtett a fiatal történészeknek a pihentető ta­nuláshoz. Adás: ma este negyed hétkor...

Next

/
Thumbnails
Contents