Dunántúli Napló, 1977. augusztus (34. évfolyam, 210-239. szám)
1977-08-20 / 229. szám
1977. augusztus 20., szombat DunQntuii napló 3 A szocialista nemzeti egység erősítéséért Interjú Krasznai Antallal, a HNF megyei bizottsága titkárával Közel egy év telt el a Hazafias Népfront VI. kongresszusa óta, amely öt évre szabta meg a mozgalom feladatait. A feladatokról, a megújult népfrontbizottságok munkájáról kértünk interjút Krasznai Antaltól, a HNF megyei bizottsága titkárától. Széles körű részvétel Megyei bizottságunk, a Hazafias Népfront VI. kongresszusának állásfoglalása és a megyei pártértekezlet alapján kidolgozta a mozgalom középtávú megyei programját. A népfrontbizottságok a fő figyelmet továbbra is a szocialista nemzeti egység erősítésére fordítják. Arra törekedünk, hogy az ipari munkások minél nagyobb számban vegyenek részt a lakóterületi politikai munkában. Segítjük a szövetkezeti parasztság közéletben való részvételét, tájékoztatását időszerű politikai kérdésekről. A munkás-paraszt szövetség erősítése érdekében szorgalmazzuk a két osztály tagjainak gyakori találkozásait. Például most, alkotmányunk ünnepén munkás- paraszt találkozókat szerveztünk a Mohácsi Farostlemez- gyár és a mohácsi Új Barázda termelőszövetkezet dolgozói között, hagyományos találkozóra jönnek össze a mohácsi öntödei Vállalat és a Dunavölgye termelőszövetkezet dolgozói, a majsi termelőszövetkezet és a Szigetvári Konzervgyár. A mozgalom feladataink megoldásában támaszkodik az értelmiségre, foglalkozik a kisiparosokkal, kiskereskedőkkel, fórumokat szervez számukra. Társadalompolitika — A kongresszus dokumentumai és a hozzászólások több társadalompolitikai kérdéssel foglalkoztak. Ezek közül melyek megoldásában működnek közre a népfrontbizottságok? — A legfontosabbak közül hadd említsek néhányat: jelentőségének megfelelően közreműködnek az MSZMP KB nő- és ifjúságpolitikai határozata megvalósításában. A népfront-elnökségek mellett működő nőbizottságok rendszeresen foglalkoznak a nők helyzetét érintő kérdésekkel, figyelemmel kísérik a kereskedelem és a szolgáltatás helyzetét és észrevételeket, javaslatokat tesznek a további javítás érdekében. Ez év márciusában megtartott országos nőkonferencián elhangzottakról tájékoztatókat szerveztek. Egyre kedveltebbek a mozgalom szervezésében működő nőklubok, — a gyesen levő kismamák rendszeres tájékoztatást nyújtanqk, megbeszélik a háziasszonyokat érdeklő témákat. Ami az ifjúságpolitikát illeti; megyei elnökségünk ez év februárjában ajánlást fogadott el a népfrontbizottságok ifjúság- politikai munkájáról. Ennek lényege, hogy a népfrontbizottságok az eddiginél rendszeresebben, kezdeményezőbben foglalkozzanak ifjúságpolitikai kérdésekkel, segítsék a helyi KISZ-szervezetek munkáját, támogassák mindazokat az akciókat, amelyeket a KISZ meghirdet. Különös figyelemmel törődjenek az apró falvakban élő fiatalokkal, a KISZ-en kívüliek nevelésével is. A mozgalom figyelmet fordít az idősekre, a sokgyermekes családokra is. Működnek nyugdíjas klubok, A sokgyermekes családokra a mozgalom saját felmérések alapján hívta fel a figyelmet. A szocialista demokratizmusért — Szó esett a megyei középtávú programról. Ebben hangsúlyt kapott a szocialista demokratizmus fejlesztése is. — A bizottságok a felvilágosítással és a meggyőzéssel közreműködnek a munkásosztály politikájának ismertetésében és megvalósításában. Már kialakult gyakorlat, hogy a jelentősebb politikai, gazdasági és társadalmi kérdésekről a népfrontbizottságok nyilvános vitákat rendeznek, kikérik a lakosság véleményét, így elősegítik a döntéseket. Rendszeresen segítik a közéleti tisztségviselők tevékenységét, előkészítik találkozásaikat választóikkal, erősítik kapcsolataikat a munkahelyi és lakóhelyi kollektívákkal. Ebből a szempontból nagyon jelentősek és sikeresek például a falugyűlések, ahol megbeszélik a településpolitikai tennivalókat és a lakosság társadalmi közreműködésének lehetőségeit. A népfrontbizottságok jelentős szerepet vállalnak az ötödik ötéves terv helyi feladatai megoldására való mozgósításban. — A mozgalom sokrétű tevékenységet fejt ki. Kérem, ismertessen még néhányat a középtávú programban meghatározottak ~közül. — A népfrontmozgalom jellegéből adódóan nagyon fontos feladatunk a szocialista haza szeretetére és a proletár nemzetköziségre nevelés. A honismereti, a helytörténeti munkában az a fő törekvésünk, hogy összegyűjtsük haladó történeti hagyományainkat, ápoljuk népi, nemzeti értékeinket, bemutassuk szocialista építőmunkánk eredményeit. Békemozgalmi, barátsági és szolidaritási tevékenységünk célja: más népek megbecsülése, megismerése, a szocialista nemzetköziség elveinek és eszméinek propagálása. Jelenleg mi is készülünk a Nagy Október 60. évfordulója méltó megünneplésére, — a Szovjetunió életét, fejlődését bemutató összejövetelek, kiállítások rendezésére. Tevékenységünkben jelentőségének megfelelően szerepelnek a közművelődési és közoktatáspolitikai feladatok. Együttműködés a szervekkel — Milyen feltételekkel rendelkezik a mozgalom feladatának megoldására? — A lehetőségek keretén belül a mozgalom a párt irányításával, együttműködve az állami, társadalmi, tömegszervezetekkel és gazdasági szervekkel igyekszik feladatait megoldani. A megye valamennyi településén működik népfrontbizottság — összesen 474. Ezeknek közel 6500 választott tagjuk van. Több százan a népfrontbizottságok különböző munkabizottságaiban tevékenykednek. A múlt évi választásokon a népfrontbizottságokba választott fizikai dolgozók aránya több mint 52 százalékra emelkedett. Nőtt a fiatalok és a nők aránya is. A nemzetiségieket több mint ezer bizottsági tag képviseli. A bizottságok döntő többsége megnövekedett aktivitással látott hozzá a kongresszus állás- foglalásának végrehajtásához. Kívánok ehhez Alkotmányunk és az új kenyér ünnepén tisztségviselőinknek, aktivistáinknak és mindazoknak, akik egyet értenek mozgalmunk célkitűzéseivel további eredményes munkát. Garay Ferenc Új lakóházak Bolyban Együtt a munkában, a mindennapi életben Nemzetiségek Baranyában „Amelyik nyelvet legjobban beszélem, az az anyanyelvem” Egy reprezentatív felmérésre szeretnék utalni, amelyet itt Baranyában végeztek. A megkérdezettek 7 százaléka igennel válaszolt erre a kérdésre: lehet-e magyar hazafi az, akinek az anyanyelve nem magyar. Baranya a lakosság anyanyelvét tekintve is sokszínű megye. Ha az ember ma a nemzetiségi kérdést feszegeti, szinte minden községben azt mondják, amit Szalántán és Bolyban hallottam: a feszültségek 15-20 éve feloldódtak, a tsz-ben, a munkahelyen együtt, egy célért dolgozik mindenki és semmi értelmét nem látják annak, hogy nemzetiségi hovatartozás alapján tegyenek különbséget a község lakói között. — Itt csak bátyiak laknak — mondta Schmidt János, a pártvezetőség titkára. — Bár a statisztika azt mutatja, a község lakóinak fele német anyanyelvű. Morvay Gyula, a tanács titkára a község funkcionáriusainak statisztikáját „lapozza", s az előbbiekhez hozzáteszi: — Ez a fele-fele arány itt is kijön. Majdnem teljesen megszűntek a betelepültek és az őslakosok közötti ellentétek, nem ritkák a nemzetiségi szempontból vegyes házasságok. Az integrálódás gyors ütemű, s ahogy lekerült a népviselet a magyarokról, úgy kerül le a svábokról és sokacokról is. Deszancsics János bólyi népfront titkár így vélekedik: — Szerbül is, németül is, magyarul is beszélek — mondja, — s a hovatartozásomat úgy ítélem meg, mint manapság legtöbben: amelyik nyelvet a legjobban beszélem, az az anyanyelvem. Bolyban az iskola 506 tanulója közül 245-en tanulják a német nyelvet, köztük sok magyar gyerek. A nemzetiségi diákotthonuk 100 személyes. Az óvodájuk is nemzetiségi, de az öregek napközi otthona is.- Mindenhol kétnyelvű feliratok — jó helyesírással, meg hibával is. A tanács végrehajtó bizottságának programjai között elöl Hasznos látogatások, tapasztalatcserék — Igen, én kértem Lvovot. Pécsett a Tudomány és Technika Házában székelő MTESZ irodájában Török László, a Pécsi Vasas Ipari Szövetkezet elnöke mint a MTESZ titkára jegyeztette hívásra Lvovot csütörtök délután. A telefonhívás előzményeiről kérdezem. — 1975-ben kezdődött a Ivovi Tudományos Egyesületek Szövetsége és a MTESZ kapcsolata — mondja. — Szövetségünk szervezésében 45 fős csoport utazott Lvov- ba tapasztalatcserére. A Ivo- vi szövetséggel elkészítettünk egy keretmegállapodást, amelyben rögzítettük a kölcsönös látogatásokat, szakemberek tapasztalatcseréjét. A szovjet elvtársak nagyon szívesen fogadtak bennünket, örültek látogatásunknak és nagyon egyetértettek ezzel a kapcsolattal. A következő állomás 1976 novembere volt. Lvovi barátaink négytagú delegációt küldtek hozzánk és kölcsönösen megállapodtunk a szakemberek öt évre szóló tapasztalatcseréjében. Ennek folytatásaként ez év májusában a MTESZ szervezésében 29 fős csoport ment Lvovba. A csoporttal voltam én is. — Jártak üzemekben is? — Igen, többek között a Marógépgyárban, a Sörgyárban, az Elektrotechnikai gyárban ... A Marógépgyár nagyon korszerű, program- vezérlésű gépeket gyárt, 1500 dolgozója van. Mindenütt a legszivélyesebb vendéglátásban volt részünk. Megállapodást írtunk alá a Tudományos Egyesületek Szövetségével — 110 ezer tagja van, — lényege öt-öt tagú csoportok évenkénti kölcsönös tapasztalatcseréje. A cél pedig: hasznosítani egymás tudományos és gyakorlati tapasztalatait. Hasznos tapasztalatokat hoztunk, például egy tanulmányt a minőségi munkáról. Lvovban t egy nagy székháza van a minőség komplex vizsgálata témának, ahol a vállalatok szakemberei képezik magukat, előadásokat hallgatnak. Tehát ennek az egy témának vizsgálatára áll rendelkezésükre egy székház! — Visszatérve az előbbi telefonhívásra ... — Igen. Szeptember 5-én indítjuk útnak tapasztalat- cserére delegációnkat, öt szakembert, egyesületeink képviseletében, tagja lesz a DÉDÁSZ, MÁV, Volán, építőipari szakember. Szeretnénk, ha a mi csoportunkhoz a lvovi elvtársak delegációja csatlakozna, együtt jönnének haza. Csörren a telefon, Lvov jelentkezik. — Mi újság? — kérdezem, amikor leteszi a telefont — Rendben a dolog, szeptemberben megy a csoport tőlünk. (G) tésére évente 50-60 ezer forintot áldoznak... Hasonló a kép Szalántán is. Lakóinak 98 százaléka délszláv anyanyelvű — német csak egy van, a tsz-elnök, mint ahogy Bolyban a népfront titkár délszláv — s azt írták ki a tanácsra is, hogy: Zajednic- ki Seoski Savét - Salanta. Részlet Szalántáról van a nemzetiségi hagyományok ápolása. Egymillió forintos költséggel modern nyelvi laboratóriumot építettek, s a falukrónikát, amely a megye legjobb krónikája, német nyelven is vezetik. (Bősz József, a tanácselnök) Szabó István, a művelődési hóz igazgatója a megmondhatója: milyen sok, szép, színes programot szerveznek évente a nemzetiségi szövetségek „égisze alatt. Több ezer kötetes német nyelvű könyvestáruk van, s felfrissíA községbe 45 Narodne No- vine jár, s minden évben szinte valamennyien megveszik a Narodni Kalendart. A tv-an- tennák egyik része a Mecsek felé néz, a másik meg délnek: főleg Zágrábot fogják. Évente nemzetiségi napot rendeznek, örömmel fogadjak a délszláv csoportokat, együtteseket. Ma a hagyományok ápolásával tehetünk legtöbbet — mondják mindenütt, s azt hiszem a tanácselnöknő mondata így igaz: a szép szőttesek, ruhák, eszközök ott vannak minden családban, de már csak dísznek, emléknek.,. No meg a temető. Olvasom a fejfáról: Ovde pocivá u miru Bozsem, Ivó Ivesic, zivio 77 go- dina. Lakú mu zemlya bila! A nemzetiségi politikai nevelésben a németek, a délszlávok demokratikus szövetségei nagy munkát végeznek. Politikai tájékoztatók, kulturális rendezvények szervezésével, a nemzetiségi sajtó és egyéb kiadványok útján végzik munkájukat. Kapcsolataik a pártszervezetekkel, a tömegszervezetekkel, tanácsokkal jó. Egy frissnek mondható statisztikai jelentésben láttam: megyénkben 82 településen haladja meg a nemzetiségiek aránya a 30 százalékot. Ebből németajkú 31 547 fő, délszláv 8382 fő. Alaptörvényünk, az alkotmány azt mondja: „A Magyar Nép- köztársaság területén élő minden nemzetiség számára biztosítja az anyanyelv használatát, az anyanyelven való oktatást, saját kultúrája megőrzését és ápolását.” K. F.
