Dunántúli Napló, 1977. augusztus (34. évfolyam, 210-239. szám)

1977-08-16 / 225. szám

e Dunántúlt napló 1977. augusztus 16., kedd Képernyő »Kft II tudomány a tévében A Jövőbelátók klubja legutóbb a biológiáról be­szélgetett. A biológiáról, amelynek eredményei leg­fontosabb kincsünkkel, az életünkkel állanak minden­napos kapcsolatban. Jog­gal fogja el az embert a borzongás, ha a génje­inkbe is beavatkozni tudó majdani hatalomra, a, szé­dületes iramban fejlődő biológiai tudományokra gondol. A képernyőn látható klubösszejövetelt is ez az alig titkolt, tiszteletteljes borzongás hatotta át. A „klubtagok" illő tisztelettel fogadták el a jelenlévő szakértők — Csaba György professzor és Matos Lajos kandidátus — vélekedését jövőbeni életkorunk és génjeink bonyolult lehető­ségeiről, s bár ugyancsak az illendőség határain be­lül, de szívósan próbáltak biztosítékot kicsikarni a jelenlévőikből a biológia majdani művelőinek fele­lősségérzetét illetően. Jövőbe látni persze nem lehet. Megkísérelni azon­ban szabad, sőt, a tudo­mánynak kötelessége is, hogy ha csak részleteiben, ha csak alternatívákban is, de valóban lássa a jövőt. Hiszen ő az, aki felrajzol­ja, előkészíti, a maga módján lehetővé teszi a jövőt. Hiányérzetünk nem is eb­ből fakad. Sokkal inkább abból a bizonytalanságból, ami nálunk a társadalom és a tudomány viszonyát jellemzi. Még pontosab­ban: a közvélemény és a tudomány viszonyát. S ez alól a televízió sem kivé­tel, sőt, éppen a televízió példája mutatja leginkább, miről is van szó. A lehe­tőségek széles skálájából többnyire csak a két szél­sővel élnek. A közvetlen (néha bi­zony kicsit szájbarágós) is­meretterjesztés az egyik (ám ez is olyan dolog, hogy a tv-egytetem elő­adásain fél ország humo­rizált, de fél ország kitar­tóan nézte őket), s a ma­gasszintű, a tudomány nagy egyéniségeit meg­mozgató műsorfajta a má­sik. Utóbbiak többnyire portrék, ritkábban egy-egy kérdés köré fölépített vi­ták. Szentgyörgyi Albertet egész Magyarország meg­ismerte, s ez nagyszerű dolog volt, de ettől még nem tudta meg a közvé­lemény, mit s hogyan ku­tatnak hazai biológusaink, kik ők, mit tudnak, hol tartanak, milyen gondokkal küzdenek, hogy véleked­nek tudományuk fontos kérdéseiről. Máskor tudó­sok, professzorok, szakér­tők bukkannak fel vita­partnerként, kommentátor­ként, akikről nem tudjuk meg, személy szerint mivel foglalkoznak, munkássá­guk mire terjed ki, meny­nyire fontos, hogyan illesz­kedik a tudományág egé­szébe. Egyfelől általános­ságban maradó, áhitatos tisztelet, másfelől szemér­mes álszerénység, a té­nyeket elhallgató tartóz­kodás lengi körül a tudo­mány művelőit A televíziónak egy egészségesebb, kulturál­tabb tudományszemlélet ki­alakításában beláthatatlan lehetőségei volnának. Meg­idézhet mindenkit, a köz­vetlen megjelenítés erejé­vel leplezheti le a sem- mitmondóst, a bezárkó­zást, támogathatja a vilá­gos gondolatokat, ütköztet­heti a nézeteket is. Elvi­heti a nézőt a tudomány műhelyeibe, ahogyan oly sok zárt ajtó mögé elju­tunk már a segítségével. H. E. I smerj ük m eg re n de lete ink et Tudnivalók az állandó és ideiglenes lakcímváltozás bejelentéséről 1974. december 1-től a lak­címbejelentéssel kapcsolatos ügyek intézése országosan, egységesen a tanácsi szervek feladatkörébe került. A 6 1974. (XI. 20.) BM. sz. rendelet ér­telmében: a Magyar* Népköz- társaság területén állandó jel­leggel tartózkodó minden ma­gyar állampolgár köteles az állandó vagy ideiglenes lakó­helyre történő beköltözéskor, illetve kiköltözéskor a lakcímét vagy annak megváltozását a lakóhely szerint illetékes vá­rosi, fővárosi, kerületi tónács végrehajtó bizottságának igaz­gatási osztályánáJ, a megyei városi kerületi hivatalnál, ille­tőleg a községi tanács végre­hajtó bizottságának szakigaz­gatási szervénél nyilvántartás céljából bejelenteni. Pécs városában a lakcím ki- és bejelentési ügyeket az I— II—III. kerületi hivatalnál mű­ködő ügyfélszolgálati irodák keretében, valamint a vasasi és a hirdi kirendeltségnél végzik. Az állandó és az ideigle­nes lakcímet, illetve annak megváltozását (megszűnését) a be- vagy kiköltözéskor, de legfeljebb az ezt követő 48 órán belül kell bejelenteni. Minden magyar állampolgár­nak egy állandó, és egy ideig­lenes lakáscíme lehet. Az ideiglenes lakcím bejelentésé­vel az állandó lakcím nem szűnik meg. Ugyanezek a sza­bályok vonatkoznak egy váro­son, vagy településen belüli állandó és ideiglenes lakás- fenntartásra is. Amennyiben a 14 éven aluli gyermek ideiglenes lakóhelyén törvényes képviselője nélkül tartózkodik, őt csak három hó­napon túli tartózkodás esetén kell szállásadójának bejelen­teni. A 14 éven aluli gyermek állandó lakóhelyének a törvé­nyes képviselő állandó lakóhe­lyét, az állami gondozásba vett gyermek állandó lakóhelyének pedig a kihelyező állami ne­velőintézetet kell tekinteni. Az ideiglenes lakcím meg­Az elveszett igazoló lapot pótolják Kinek kötelessége a bejelentés? változását (megszűnését) be kell jelenteni, ha a) az újabb ideiglenes lakó­helyen a lakcimbejelentési kötelezettség fennáll; b) az állandó lakóhelyen való tartózkodás a 30 napot meghaladja; c) az ideiglenes lakóhelyen va­ló tartózkodás megszűnt. Mentes a fentiekben sze­replő bejelentési kötelezett­ség alól: a) a tulajdonában lévő idény­jellegű építménnyel (nyara­lóval) rendelkező személy és hozzátartozója mindad­dig, amig az építményt egy évnél hosszabb ideig bérbe nem adja, vagy hasz­nálatra át nem engedi; b) a 14 évén aluli gyermek, valamint az iskolai tanul­mányait folytató személy, ha az állandó lakóhelyén való tartózkodása a három hó­napot nem haladja meg. A lakcímet és megváltozását személyesen kell bejelenteni, kivéve, ha a bejelentésre kö­telezett testi fogyatékossága vagy betegsége a megjelenés­ben akadályozza. Ha a lak­címnek vagy megváltozásának bejelentése a család több tag­ját érinti, a családtagok be­jelentését az egyik, bejelentés­re kötelezett családtag is tel­jesítheti. A 14 éven aluli gyermek és a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett sze­mély lakcímét, valamint an­nak megváltozását a törvényes képviselő jelenti be. Az új­szülöttek első lakcímének be­jelentését a születést bejegyző anyakönyvvezető hivatalból teljesíti. A lakcímváltozás be­jelentéshez különböző beje­lentőlapot kell használni és más-más bejelentőlapot kell kiállítani a 14 éven aluli és felüli személyeknél is. A lakcímváltozás bejelenté­sekor az ügyintéző részére át kell adni az olvashatóan ki­állított bejelentőlapot, a sze­mélyazonossági igazolványt, az 1975. év január hónapban vég­zett népességösszeíráskor, vagy az azt követően kiállított „Iga­zoló lap"-ot, hadköteleseknél pedig a katonai igazolványt. A 14 éven aluli gyermekek lak- címváltozása esetén is ki kell állítani ki- illetve bejelentő- lapot. A bejelentőlapot alá kell íratni a szállásadóval. A tulajdonosnak, bérlőnek, vala­mint a bírósági Ítélet vagy ha­tósági határozat alapján be-, illetőleg kiköltözőnek a beje­lentő lapján szállásadói alá­írásra nincs szükség. A kerületi hivataloknál lévő ügyfélszolgálati irodában a lakcímbejelentéssel foglalkozó ügyintéző a lakcímet, illetve annak megváltozását a beje­lentőlap alapján bejegyzi a személyazonossági igazolvány­ba. Szeretném felhívni a figyel­met arra, hogy az 1975. ja­nuárjában végzett népesség­összeírás során minden ma­gyar állampolgár — valamint állandó lakhatási engedéllyel rendelkező külföldi állampol­gár — részére kiadott igazoló lap (amely betűjellel és sor­számmal van ellátva) a sze­mélyazonossági igazolvány tar­tozéka. Az igazoló lapot meg­rongálódása, illetve elvesztése esetén a Pécs megyei város Tanácsa II. kerületi hivatalában (Pécs, Kossuth tér 1.) lévő Né­pességnyilvántartó csoport — az állampolgár kérése alapján — pótolja. Vágvölgyi Mária Pécs megyei város Tanácsa VB igazgatási osztályának főelőadója Pontosabb beállítás = kevesebb benzin. tisztább levegő A gépkocsi viszonylag bo­nyolult szerkezet és helyes mű­ködését csak gondosan össze­hangolt jelenségek sorozata képes biztosítani. Különösen a motor esetében van így, ahol egy jelentéktelennek ítélt be­állítási rendellenesség már szá­mottevő teljesítmény-vesztesé­get okoz. Ennek további kö­vetkezménye a nagyobb üzem­anyagfogyasztás, a mérgező égéstermékek túlzott mértékű megnövekedése. Az előbbi gaz- gaságtalan, az utóbbi amúgy is szennyezett környezetünk ár­talmait fokozza. Elkerülhetően, feleslegesen. A gépkocsi karbantartási igénye az utóbbi években je­lentősen csökkent. Legalább ilyen arányban emelkedett vi­szont a szerkezeti elemeinek beállításával szembeni pontos­sági követelmény. Az autósok, de még az autójavító műhe­lyek is hajlamosak arra, hogy ennek jelentőségét alábecsül­jék. Ezt bizonyítja az a közel­múltban befejezett vizsgálat- sorozat is amelyet két hónapon át folytatott a Champion gyúj­tógyertyagyár az AVD-vel (NSZK-beli autóklub). Az ellen­őrzés eredményei tanulságos következtetésekre adnak lehe­tőséget. Érdemes megismerked­ni a számszerű adatokkal. A rnegvizgált járművek 23,8 százaléka elhasznált gyújtó- gyertyával üzemelt. A követ­kezmény: mintegy 10—15 szá­zalékos túlfogyasztás. (A gyúj­tógyertya gazdaságos élettar­tama általában 10—15 ezer km, kétütemű motoroknál en­nek fele. Elektródahézag 06— 0,7 mm). Kedvezőtlenebb hely­zetet tapasztaltak a megszakí­tóknál. A kocsik 65,2 százalé­kánál találtak beégett, vagy szabálytalan hézaggal működő érintkezőket. A következmény: erőtlen gyújtószikra. Emiatt az égés hatásfoka és így a mo­tor teljesítménye csökken. Ugyanolyan teljesítmény eléré­sét csak a normálisnál több gázadással lehet elérni. (A megszakító érintkezőinek fém­tisztának kell lenniök. A hézag általában 0,4—0,5 mm.) Helytelen gyújtási időpont­tal működött a megvizsgált járművek 46,4 százaléka. A következmények: több benzin, rövidebb motorélettartam, mér­gezőbb kipufogógázok. (A gyúj­tási időpont kocsinként változó. Az alapelőgyújtás beállítását — a gyári előírásnak megfele­lően — igen pontosan kell el­végezni. A helytelen beállítá­sok károsodást okoznak. A túl­zott előgyújtás a motor szer­kezeti elemeinek terhelését fo­kozza és teljesítményét csök­kenti. A szükségesnél későbbi gyújtás munkavégzés nélkül tá­vozó kipufogógázokkal jelent egyet. Így a motor hőterhe­lése növekszik, teljesítménye csökken. A szükségesnél ala­csonyabb oktánszámú benzin használata nem ellensúlyozha­tó a gyújtás késleltetésével!). A porlasztók körül sem vol­tak sokkal kedvezőbbek a ta­pasztalatok. A gépkocsik 47,8 százalékánál találtak beállítási hiányosságot. (A porlasztó he­lyes működését három alapve­tő feltétel határozza meg: az üzemanyagszint az úszóházban, a fúvókákon átáramló benzin mennyisége és az üresjárat be­szabályozása. Ez utóbbi hely­telen beszabályozása már ön­magában 0,5—1 liter túlfo­gyasztást eredményezhet és az égéstermékek mérgező alkotói­nak megnövekedéséhez vezet.) Mindent összevetve: a meg­vizsgált igen nagyszámú gép­kocsi közül minden második közlekedett az említett hibák valamelyikével, vagy egyidejű­leg több hibával. A feleslege­sen elpazarolt benzinen kívül a levegőbe jutó mérgező égés­termékek aránya rendkívül ked­vezőtlenül alakult. A hibás be­állítások miatt 60 százalékkal volt magasabb az elkerülhetet­lennél. Búsbarna László Egész életében alkotott Szászvári pásztorfiúból Európa-hírű szobrász 125 éve született Százhuszonöt évvel ezelőtt, 1852. augusztus 17-én Szász­váron született Kiss György, az európai hírű szobrászművész. Szászvár akkor kisközség volt, az 1960-ban megtartott nép- számlálás szerint is mindössze 2960 lakosa volt ennek a bá­nyásztelepülésnek. Apja ne­gyedtelkes paraszt volt, aki szabad idejében barkácsolás­sal foglalkozott. Fia, még csak 13 éves volt, de a fafaragás máris jobban érdekelte, mint a lovak őrzé­se, amellyel megbízták. Amikor apja észrevette, hogy fiát nem érdekli a gazdálkodás, kovács­inasnak adta. Az érzékeny lel­kű gyermek azonban mestere durva beszédéért és ütlegelé­seiért megszökött. Apja ekkor Pécsett próbálta fiát tanuló­ként elhelyezni. Azonban hiá­ba kereste fel a neves pécsi kőfaragókat és festőket, gyer­mekét senki sem alkalmazta tanulónak. A fiatal Kiss György ekkor tovább folytatta a mezei mun­kát és e mellett kedvtelésé­nek: a faragásnak élt. Talán élete végéig ismeretlen népi faragó maradt volna, ha 1868- ban váratlan fordulat nem történik. Bérmakörútja során Szászvárra érkezett a pécsi püspök, Troli Ferenc oldalka­nonok kíséretében. Ez a né­met származású, művészi lel­kületű kanonok, aki maga is ódákat és alkalmi költeménye­ket írt, a szászvári plébános­nál meglátta Kiss György né­hány faragvónyát, köztük egy Corpus Cristit. A parasztfiú faragványában felfedezte a tehetséget. Graz­ba küldte Keltz Ferenc kőfara­góhoz. A fiatal szászvári fiú rö­vid idő alatt kitűnt a mester többi tanítványai közül. Még tanulóéveiben első díjat nyert egy katonai halottaskocsi ter­vével. Grazból útja Münchenbe ve­zetett. Itt 103 évvel ezelőtt, 1874-ben az Akadémiára ke­rült és ..Ismeretlen szamaritá­nus" szoborkompozíciójával el­ső díjat nvert. 1875-ben Münchenben „Leányrablás” cí­mű szobrával ezüst érmet nvert. Munkájának elismerése­ként pedig a magyar kormány 1000 forint ösztöndíjban része­sítette. Kiss György ezzel elin­dult a külföldi siker útján. 1883-ban Urbinoban Rafael emlékmű-tervével 64 pályázó közül harmadik díjat nyert. Ró­mában tervezett „Apagyilkos" kompozíciója ma is a Nemzeti Galériában van. 1885-ben Pécsre jött, ahol a Székesegyház szobrászati ki­képzésén dolgozott. Az ő műve volt a déli bejárat fölött a „Magyar szentek Imádása" Kiss György kompozíció, valamint a déli homlokzat 12 apostolszobra, amelyet néhány évvel ezelőtt cseréltek ki, modernebb stí­lusban készült apostol-szobrok­kal. Néhány évig Berlinben dol­gozott, majd 1892-ben - ismét visszatért Magyarországra. Kül­földön ekkor már jobban is­merték, nagyobb hírneve volt, mint itthon, bár Magyarorszá­gos is sokan akadtak, akik fel­figyeltek munkásságára. Egy­másután kapott mind egyházi, mind pedig világi tárgyú mű­vészi megrendeléseket. Alkotásait Pécs, Budapest, Szombathely, Esztergom és Mo­hács városa őrzi. Ö mintázta 1893-ban Pécs egyik legszebb szobrát: a Sétatér közepén ál­ló Szepessy Ignác püspök grá- nittalapzatos bronzszobrát; a Széchenyi téren kőből 1908-ban készült Szentháromságszobrot újabb alakjában. Ö készítette a havihegyi Mária-szobrot. A volt irgalmasrend templo­mának homlokzatán íves záró- dású fülkében lévő Mária szo­bor is az ő alkotása. A Székes- egyház szentélyében a freskó mintákat Zala György és Kiss György készítette. Az altemp­lomban Dulánszky püspök carrarai fehér márványszobrát is ő faragta. Az 1893-1895- ben éDÜlt Pécsi Nemzeti Szín­ház főhomlokzatán lévő Erkel Ferenc, Csíki Gerqely és Szig­ligeti Ede. oldalhomlokzatán pedig Vörösmarty Mihály és Kisfaludy Károly mellszobrait, valamint a kupola tetején lévő Génius-szobor szintén az ő al­kotása. Dekoratív, realisztikus szob­rai a oesti Operaházat és Or­szágházat díszítik. Az Ország­ház részére a szobrok egész sorozatát készítette. Aba Sá­muel, Péter, III. Ferdinánd szobrát, a hadvezérek közül pedig Jurisics, Erdődy és Zrí­nyi Miklós arcmását mintázta meg. A pesti Vígadóban nyert elhelyezést „Szavalat” című szobra és Lendvayt ábrázoló kéomása. Egyéb jelentős alko­tásai: Arany János, Trefort Áqoston. Liszt Ferenc mellszob­rai, II. Rákóczi Ferenc, Vasza- rv Kolos herceqprímás; Veres Pálné (Budaoest. 1906) az En­gels téren, Károly Róbert’ (Mil- lenneumi emlékmű), valaminta József körút és Krúdy utca sar­kán felállított „Csirkefogó” cí­mű zsáner szobra. Szombathely felkérésére el­készítette a Berzsenyi-szobrot. Fauncsoportja a SzéDművésze- ti Múzeum megrendelésére ké­szült. Munkásságának gazdag területe volt Esztergom is. Kiss György — a pásztorfiú­ból és kovácsinasból lett hír­neves festőművész — munkás­sága végtelenül aazdag. Ama ritka tehetséaek közé tartozott, akik egész életükben csak az alkotásnak éltek. 1919. május elsején Kun Bé­la koszorúzta meg az alig né­hány napja elhúnyt szobrász- művész sírját Budapesten a Kerepesi temetőben. A Magyar Tanácsköztársaság pedig ke­gyelettel emlékezett a neves művészre, aki egv évvel ko­rábban készített „Forradalom" című szobrával tett tanúbi­zonyságot hovatartozásáról. Néhány évvel ezelőtt a Ba­ranya megyei Tanács és a Sásdi Járási Hivatal rendbe­hozatta sírhelyét, szülőhelyén: Szászváron pedig szobrot emeltek tiszteletére. 1975-ben Bucsky Mihály, a megyei ta­nács nyugalmazott művészeti főelőadója írt könyvet Kiss György életéről és munkássá­gáról. A kötet a Baranya me­gyei Tanács művelődési osztá- jya és a Mázaszászvár Nagy­község Közös Tanácsa kiadó­sában jelent meg és Kiss György ötven alkotásáról, ko­rabeli leveléről - közöl fotó-mel­lékletet. Kór, hogy ez a kötet csak nagyon kevés példány­ban került forgalomba. Pusztai József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents