Dunántúli Napló, 1977. július (34. évfolyam, 179-209. szám)

1977-07-03 / 181. szám

2 Dunántúli napló 1977. július 3., vasárnap Tovább szélesednek Szliven és Baranya kapcsolatai Beszélgetés Velicsko Petrov elvtárssal, a BKP KB tagjával, Szliven megyei Pártbizottság első titkárával Befejezéséhez közeledik a Velicsko Petrov elvtárs által ve­zetett Szliven megyei pártkül­döttség Baranya megyei láto­gatása. A szerda óta megyénk­ben tartózkodó Szliven megyei barátaink több látogatást tet­tek üzemekben, intézmények­ben, megismerkedtek Pécs vá­ros és Baranya nevezetességei­vel, részt vettek egy bolgár—ma­gyar barátsági gyűlésen. Hosz- szasan tanácskoztak megyénk párt- és állami vezetőivel a két megye testvérkapcsolatai­nak eredménveiről, szélesítésé­nek további lehetőségeiről. Eze­ket rögzítették a szombat este aláírt hároméves együttműkö­dési szerződésben. Az együttműködés eredményes Baranya és Szliven megye testvérkapcsolatai 1974-ben bontakoztak ki, három éve kö­töttek első ízben a két megye együttműködésére szerződést. A mostani találkozón megálla­píthatták. hogy a szerződés végrehajtása eredményes volt, jól segítette a kölcsönös meg­ismerést, a kapcsolatok meg­erősítését. Az elmúlt években rendszeresen sor került a párt­küldöttségek cseréjére, marxis­ta előadók tartottak előadáso­kat Szlivenben és Baranyában, a két megye pártiskoláinak hallgatói kölcsönös látogatáso­kat tettek. Baranya megye és Szliven különböző mozgalmi szervei, üzemei között is szám­talan kapcsolat létesült ezek­ben az években. Közvetlenül az együttműkö­dési szerződés aláírása előtt kértük meg Velicsko Petrov elvtársat, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának tagját, a Szliven megyei Párt- bizottság első titkárát, hogy nyilatkozzon lapunknak a két testvérmegye kapcsolatainak fejlődéséről, további szélesíté­sének lehetőségeiről, Baranya megyében tett látogatásukról. — Megyei pártbizottságunk nagy jelentőséget tulajdonít a két megye testvérkapcsolatai­nak. Az elmúlt években konkrét eredmények igazolták ennek jelentőségét. Mindenekelőtt ez­zel járulhatunk hozzá a ma­gunk részéről a két nép, a két párt közötti kapcsolatok, meg­ismerés elmélyítéséhez. Me­gyénk kommunistái, dolgozói legnagyobb erőfeszítéseiket pártunk XI. kongresszusából, a Központi Bizottság múlt évi jú­liusi plénumából fakadó fel­adatok helyi végrehajtására for­dítják. örömmel állapíthatjuk meg, hogy a tervek teljesítésé­ben megyénk az országban igen jó helyet foglal el. Ha­sonló a helyzet a minőség ja­vítása terén is. Feladatunk, hogy a VII. ötéves terv célkitű­zéseit maradéktalanul megva­lósítsuk. Ezen belül nagy fi­gyelmet fordítunk a koncentrá­ció és a szakosodás fejlesztésé­re az iparban, az építőipar­ban és a mezőgazdaságban egyaránt Vannak olyan termé­kek az országban, melyeket csak Szliven megyében állíta­nak elő, és ezekre mi büszkék vagyunk. Ilyenek többek között ä világítótestek, lakberendezési cikkek, fémmegmunkáló gépek, hagyományos textiliák. A két nép barátságát bizonyítja töb­bek között, hogy magyar segít­séggel épült meg megyénkben egy komplex sertéstelep, fejlő­dött a világítótestek gyártása, az üveggyártás. Örülünk sikereiknek- Látogatásuk Baranyában hogyan segíti a testvérkapcso­latok további erősítését? — Nyugodtan elmondhatom, hogy látogatásunk ebből a szempontból gyümölcsöző volt. Vendéglátóink kiváló lehetősé­geket teremtettek a találkozá­sokra párt- és állami vezetők­kel, munkáskollektívákkal. Ezt külön köszörfjük a megyei párt- bizottságnak, dr. Nagy József első titkárnak. Mindenütt sze­retettel és igaz barátsággal fo­gadtak bennünket a kommu­nisták, a dolgozók egyaránt. Szemetesen gvőződtünk meg arról, hogyan élnek, dolgoznak az emberek Baranya meqyében, milyen komoly erőfeszítéseket tesznek az MSZMP XI. kong­resszusa határozatainak meg­valósításáért. Mi örülünk azok­nak a sikereknek, melyeket Ba­ranya megyében elérnek. Láto­gatásunk, találkozásaink a me­gye vezetőivel lehetőséget ad­nak további kapcsolataink szé­lesítésére, arra, hogy ezekbe újabb kollektívákat kapcsol­junk be. Ezt foglalja magában a látogatásunk alkalmából alá­írt mvüf‘működési szerződés. Megállapodtunk, hogy a követ­kező években is sor kerül a pártküldöttségek cseréjére, a tanácsi vezetők kölcsönös lá­togatására, melyek során a gazdasági, kereskedelmi, tudo­mányos, kulturális, oktatási és sport együttműködés kereteit alakítják majd ki. Közös egyet­értéssel kijelöltük azokat az ipari és mezőgazdasági üzeme­ket. melyek szorosabb kapcso­latba lépnek majd egymással. 1978-ban Szlivenben Baranya megyei termékbemutatóra ke­rül majd sor. Bővülnek a tö- meqszervezetek, tömeqmozgal- mak kapcsolatai is, a TIT-tel, a szakszervezetekkel. A pártlapok közötti hagyományosan jó kap­csolatokat fejleszti a kölcsönö­sen tervbe vett fotókiállítások megrendezése. Egyetértettünk abban, hoqy minél több kollek­tíva számára lehetővé tesszük a testvérmegyei utazásokat, üdüléseket. A vásáron látottakról — Küldöttségük Baranya me­gyei tartózkodása idején részt vett a Pécsi Ipari Vásár meg­nyitásán. Milyen véleményük alakult ki erről a rendezvény­ről? — A Pécsi Ipari Vásáron lá­tottak alapján azt a következte­tést vontuk le, hogy az nem­csak a megye eredményeiről nyújt tájékoztatást, hanem or­szágos, dél-dunántúli jelentő­ségű. Áttekintést ad a fejlő­désről, a munka közben jelent­kező problémák megoldásáról. Nagy érdeklődéssel szemléltük azokat a törekvéseket, melyek a lakossági szolgáltatások fej­lesztését segítik elő. A Pécsi Ipari Vásár is igazolja azt a szocialista elvet, hogy mindent az emberekért teszünk, annak érdekében, hogy életkörülmé­nyeik állandóan javuljanak. Kü­lön öröm számunkra, hogy a vásáron Szliven megye is bemu­tatkozhatott termékeivel. Ter­mészetesen ezekből csak keve­set tudtunk ide elhozni. Azok a dolgozók, akik előkészítették a vásárra bemutatónk anyagát, nagy igyekezettel és szeretettel végezték munkájukat, örömmel fogadták, hogy itt Pécsett, sze­repelhetnek. Szeretném meg­köszönni a vásár rendezőinek, hogy legalább egy részét be­mutathattuk annak, amit ter­melünk, amire büszkék vagyunk. — Milyen gondolatokkal kí­vánja befejezni beszélgetésün­ket? — Szeretném megragadni az alkalmat arra, hogy a lapon keresztül kifejezzem őszinte jó­kívánságaimat a megye dolgo­zóinak, vezetőinek, kívánjak sok sikert az előttük álló feladatok megvalósításához. Szívből kö­szönjük a kedves fogadtatást, a gazdag programot, a széles­körű ismerkedési lehetősége­ket. Végezetül hadd szóljak elismerően a megye hírközlé­sében dolgozók munkájáról, akik oly nagy figyelemmel kí­sérték Baranya megyei láto­gatásunkat. Mitzki Ervin Megkezdődött a TIT VII. küldöttgyűlése Szombaton az Építő-, Fa- és Epítőanyagipari Dolgozók Szak- szervezetének Dózsa György úti székhazában megkezdte kétna­pos tanácskozását a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő társulat küldöttgyűlése. Az elmúlt öt esztendő mérlegét, s a további feladatokat felmérő konferen­cián a megyei, a városi, a kerü­leti szervezetek 421 küldötte és 11 külföldi társintézmény — az osztrák, a bolgár, a csehszlo­vák, o finn, a lengyel, a mon­gol, az NDK, az NSZK, az olasz, a román és a szovjet ismeret- terjesztő társulatok - képviselői vettek részt. Az ülést Osztrovszki György akadémikus, a TIT alelnöke nyi­totta meg. Köszöntötte az ülés résztvevőit, a megjelent vendé­geket, köztük dr. Orbán Lász­Kéndioxid, $zén»monaxid a levegőben Itt dolgozott o gépi keverőcsoport a 25/A elnevezésű égő hányó tetején Megszűntetik a Budafai-völgy meddőhányóinak égését Éjszakánként és kora hajnal­ban Mánián és Sikondán kö­högnek az emberek a kén­dioxidtól, szénmonoxidtól, amit a Budafai-völgyben mind he­vesebben égő két meddőhányó bocsát ki. A Komló Városi Kór­házat is néha eléri a szennye­zett levegő. Napközben már alig érezni, mert a felfelé szálló légáramlatok a magasbbn terí­tik szét. A Mánfai-völgyet gyak­ran üli meg a fehéres, kénes szaggal teli köd. A gyümölcsö­sökben és a szőlőkben évek óta csaknem ötven százalékos terméscsökkenést figyelnek meg: elsősorban az almafák, a szőlők és a krizantém sorva- doznak. A leveleken apró, bar­na foltok jelennek meg. Az eső­ben, a párában feloldódik a kéndioxid és a keletkező ké­nessav korrodálja a vaskeríté­seket, mállasztja a vakolatot. Hasonló jelenségeket figyel­tek meg Pécsett, a Nagybánya- réti-völgy közelében is, ahol az égő meddőrész, mint izzó zsa­rátnok lassan terjed tova, egy­két méteres mélységben is. Baranyában jelenleg hórom égő meddőhányó szennyezi a környezetet, közülük is leghe­vesebben a Budafai-völgyben magasodó Kossuth-aknai pala­hányó. A Baranya megyei KÖJÁL ie- vegőegészségügyi osztálya dr. Szabó Lajos irányításával nem­rég fejezte be itt legújabb mé­réseit. Csak a Budafai-völgyben a két hányából több millió köb­méter kéndioxid és szénmo- noxid jut egy év alatt a leve­gőbe. A megengedett maximum 15 perc alatt köbméterenként 0,15 milligramm. Már 1975-ben az éves átlag Kossuth-aknánái 0,23 volt. ami télen elérte a 0,36-ot. Most egy nap 0,12-től 0,18-ig terjedő értékeket je­gyeztek fel a rendkívül erős és hirtelen változó irányú szélben. Tavaly a Budafai-völgy egyik meddőjét tűz- és saválló Új módszer az égés megelőzésére habarccsal vonták be 30-40 milliméter vastagon. A gázt si­került megkötni 94-97 százalék­ban. A kötés után a nyolc kom­ponensből álló habarcsbevona­tot, mely ezer fokos hőmérsék­letnek is ellenáll, félméteres földtakaróval fedték le, így a levegőt elvonták. Azóta nincs izzás, gázkitörés, nem vetődnek a felszínre a kénkristályok, por- fergetegek sem indulnak a pa­lahegyről, vagyis elcsitult a vulkánhoz hasonlító hányó. Egy fedetlen, vagy csak földdel ta­kart meddő egyébként 4-5 évig is „pislákol" és mérges gázokat bocsát a környezetébe. A járható utat csakis ezen drága módszer elterjesztése je­lenti. Baranyán kívül az or­szágban még 22 hányát akar­nak megzabolázni. — Nem olcsóbb, ha földdel csitítják el a tüzet? Dr. Gyurkó István, a Mecseki Szénbányák kutatócsoportjának vezetője: — Határozott nemmel vála­szolok. Sajnos, a műszaki kép­zettségűek is hosszú ideig ra­gaszkodtak ehhez az egyszerű lehetőséghez. A magas hőmér­séklet és a maró gáz tönkre­teszi a földréteget pár hónap alatt. így állandóan pótolhat­ják a földet, hogy az elzárja a tovaterjedő tüzet. A földdel tör­ténő takarás csak akkor ered­ményes, ha még nem gyulladt be a hányó és ekkor tömör lég - elzáró réteget alakítanak ki lépcsőzetesen. Hamarosan igazgatói utasí­tás kötelezi a Mecseki Szén­bányák üzemeit arra, hogy al­kalmazzák az égő meddőhá­nyók lokalizására kidolgozott legújabb módszert. Ennek meg­valósításáért az üzemvezető lesz a felelős. A komlói szénosztá­lyozó üzem, ha a gépkocsiüzem megadja a szükséges gépi tá­mogatást — a gázok döntő ré­szét megkötheti még ez év no­vemberéig. A jövő évben pedig teljesen felszámolhatják a lég- szennyező gócokat. A nehéz és nagyon is költséges munkához a személyi, tárgyi, valamint anyagi feltételek is megvannak és kellő koordinációval a kör­nyezetvédelmi akció kimozdít­ható a holtvágányról. A két hányó biztonságos be­fedése után Komló levegőjének szennyezettség! foka ötven szá­zalékkal csökkenne. — Csuti János — lót, az Országos Közművelődési Tanács elnökét, Pozsgay Imre kulturális minisztert, Kornidesz Mihályt, az MSZMP KB tudo­mányos-, közoktatási és kultu­rális osztályának vezetőjét, Mol­nár Bélát, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkárát. Kiss Károlyt, a Szakszervezetek Országos Tanácsának alelnö- két, Barabás Jánost, a KISZ Központi Bizottságának titká­rát, I. I. Artobolevszkij akadé­mikust, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének tagját, az össz-szövetségi Zna- nyie (Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat, a szerk.) elnö­két. Bejelentette, hogy a társu­lat több mint 70 tagját az El­nöki Tanács, a Kulturális Mi­nisztérium, valamint a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társulat elnöksége magas kitüntetésben részesítette. Ezt követően a jelenlévők egyperces néma felállással adóztak a legutóbbi küldött- gyűlés óta elhunyt munkatársak emlékének. Ezután Ortutay Gyula akadé­mikus, a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat elnöke fűzött szóbeli kiegészítést a VII. kül­döttgyűlés beszámolójához. Egyebek közt hangsúlyozta, hogy a legutóbbi küldöttgyűlés óta eltelt időszakban is foko­zatosan nőtt a tagság létszá­ma, s az ismeretterjesztő mun­kában a magyar értelmiség szí­ne-java vesz részt. Megemléke­zett a társulat alapítójáról, Bu­gát Pál orvos, természettudós­ról, aki 1841-ben alapította meg Európa egyik legrégibb ismeretterjesztő társulatát. El­mondta, hogy csaknem negyed százada alakult újjá a társulat, és ekkor határozták el, hogy a természettudományos ismeret- terjesztés lehetőségeit kibőví­tik a műszaki, társadalom- és történettudományi ismeretter­jesztéssel. Ma már természetes, hogy az ismeretterjesztés orszá­gos választmányaiban és a me­gyei szakosztályokban arra tö­rekednek, hogy az ismeretek teljességét adják. Rámutatott arra, hogy éppen az ipari mun­kásság érdeklődik a saját mun­kájától távolibb tudományos és művészeti, irodalmi ismeretter­jesztés iránt. Végül Ortutay Gyula arról szólt, hogy a tudományos isme­retterjesztés egyéb szervezetei­vel — így például az MTESZ-szel nem konkurrenciára, hanem egymást kiegészítő együttműkö­désre törekszenek. A társulat „nyitott” az együttműködés minden formája iránt. Befeje­zésül elmondta, hogy a társu­lat vezetősége, tagjai örömmel fogadták azt a döntést, hogy a TIT a Kulturális Minisztérium fő- felügyelete alá tartozzék. Ezután az Országos Ellenőrző Bizottság jelentéséhez dr, Ga- rancsy Mihályné, a bizottság elnöke tartott szóbeli kiegészí­tést, majd dr. Soós Gábor, a TIT alelnöke az alapsza­bály-módosítás időszerűségét indokolta. A küldöttgyűlés ma folytatja munkáját. Semmelweis-ünnepség A Baranya megyei központi Sem- melweis-ünnepséget tegnap délelőtt rendezték meg Pécsett a megyei ta­nács épületében. Az ünnepségen részt vett Takács Gyula, a megyei tanács elnökhelyettese, Krasznai Antal, a Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottságának titkára, Ra- meisl Ferencné, a Szakszervezetek megyei Tanácsának titkára és Gye- nes Imre, az MSZMP Baranya me­gyei Bizottságának munkatársa. Az egészségügyi dolgozók napján dr. Kóbor József megyei főorvos mon­dott ünnepi beszédet, megemlékez­ve a nagy magyar orvos, tudós, Sem­melweis Ignác munkásságáról. Az ünnepi beszédet követően ke­rült sor a kitüntetések átadására. Az Egészségügy Kiváló Dolgozója kitüntetést kapta: dr. Schmidt Antal szakfőorvos (Pécs Egyesített Egész­ségügyi Intézmények), Gasparik Kál­mánná asszisztens (Pécs Egyesített Egészségügyi Intézmények), Szegle­tes Andorné védőnő (Sásd), dr. Hal Tamás főorvos (Szigetvár Kórház), dr. Létai György szakföorvos (Siklós Kórház), Andrási Imréné főnővér (Mohács Kórház), dr. Pálos Ferenc körzeti orvos (Dunaszekcső), Rupp Antal egészségőr (Mohácsi KÖJÁL), dr. Kopcsányi Ignác főorvos (Gyer­mekkórház, Siklós), Nagy Ilona vé­dőnő (Siklós), Tamási Lajos szakfel­ügyelő (Gyógyszertári központ), Ráth Károlyné főnővér (Gyógyfürdőkórház, Harkány), Drelicska Attiláné felügye­lő (KÖJÁL, Pécs), Komáromi Gizel­la védőnő (Babarc), dr. Kövecs Fe­renc főkönyvelő (Gyógyszertári Köz­pont), dr. Fehér Istvánné gyógysze­rész (Gyógyszertári Központ), Pretz Jánosné előadó (KÖJÁL, Pécs). Ti­zennégy egészségügyi dolgozó ,,Egészségügyi miniszteri dicséret­ben", tizenhatan megyei főorvosi di­cséretben részesültek. Idén dr. Doktor Sándor emlékplakettet dr. Horváth Lajos igazgató főorvos (Siklósi Kór­ház), Baranyai Aurél gyógyszerész (Gyógyszertár Vállalat) és dr. Szi­lágyi Imre körzeti főorvos (Drávafok), a ,,Kossuth Zsuzsa" emlékplakettet Válóczy Sándorné gyermekápoló (Me* csekjánosi Csecsemőotthon) és dr. Temes Gyuláné, a Baranya megyei Tanács Egészségügyi Osztályának ve­zető védőnője kapta. A kitüntetése­ket és az emlékplaketteket dr. Kó­bor József megyei főorvos adta át.

Next

/
Thumbnails
Contents