Dunántúli Napló, 1977. július (34. évfolyam, 179-209. szám)
1977-07-03 / 181. szám
1977. július 3., vasárnap Dunüntuli napló 3 l_eHetöség<»in k item: tf Í|á||méreÍlH^lc Mezőgazdasági és élelmiszeripari adottságainkat M iért nem használjuk ki hatékonyabban a jó magyar föld termő- képességét, miért erőltetünk olyan iparágakat, amelyekben csak közepes vagy annál rosszabb minőségű termékeket tudunk előállítani, amikor a világon egyre fontosabb, sürgetőbb feladat a robbanásszerűen növekvő emberiséget táplálni? jobban hasznosíthatjuk • Termelés és feldolgozás • A mezőgazdaságnak kell a segítség • A különlegesség piacot talál Ma gyakran hallani ezt, nemcsak azoktól, akik a Németh László-féle „cseresnyéskert" gondolatának béklyóiban élnek, hanem a cserearányromlás gondjaival, a termék- szerkezet átalakítás nehézségeivel küszködő, iparban dolgozó gazdasági vezetőktől, munkásoktól is. Dr. Romány Pál mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter nemrégiben konzultációt tartott a magyar mezőgazdaság időszerű kérdéseiről, az említett gondolat itt is megfogalmazódott. A miniszter álláspontját el kell fogadnunk: fejlett ország (a mi célunk nem lehet más) nem támaszkodhat elsősorban mezőgazdaságára. Mi különösen nem, hiszen mezőgazdasági termelésünk nem olyan nagyságrendű, amely a világpiaci árakra befolyással lehet, nem tudunk olyan meny- nyiséget termelni, mint ameny- nyi jelentősen hozzájárulna a Föld egyre szűkösebbé váló élelmiszertermeléséhez. Az aratás, méginkább az őszi betakarítás, a gyümölcsszedés, a szüret kapcsán szó esett a konzultáción a mezőgazdaság munkaerő-gazdálkodásáról is. A városi ember, a munkások gyakran érthetetlenül fogadják a mezőgazdaság segélyt kérő szavát, elképzelhetetlennek tartják, hogy a gépesített nagyüzemi mezőgazdaság ne tudná megoldani a betakarítást. Hazánkban 1977 júniusában 280 ezer mezőgazdasági keresőt, az összes foglalkoztatott 15 százalékát tartják nyilván. Az agrár népsűrűség kisebb nálunk, mint a mezőgazdaságilag fejlettebb Hollandiában vagy Dániában. A munkacsúcsokat a világ egyetlen fejlett mező- gazdaságával rendelkező országában sem képesek külső segítség nélkül megoldani. Kaliforniában a mexikói vendég- munkások tízezrei, s gyakran a katonaság is segít a betakarításban. Természetesen a mostaninál sokkal hatékonyabb munkaerő-gazdálkodásra van szükség a mezőgazdaságban is, a diákok, a katonák, az ipari üzemek segítségére azonban mindig szükség lesz. Üj rendelkezés, hogy minden esztendőben június és augusztus között az ország bármely nyugdíjasa minden korlátozás nélkül munkát vállalhat a mezőgazdaságban. Sertésés szarvasmarhatartás A magyar mezőgazdaság egyik fontos kérdése ma is a sertéstenyésztésben a ciklikusság megszüntetése, ami sajnos szintén nem olcsó dolog. Hazánkban még soha nem volt annyi sertés, mint az idén márciusban, sajnos a 8 milliós állomány felét tartják csak a nagyüzemi gazdaságok. A másik négymillióból kettőmillió a háztáji gazdaságokban található, a tulajdonképpeni gondot az a 2 millió jelenti, amelynek sorsa teljesen bizonytalan. Tisztviselők, tanárok, ipari munkások a tulajdonukban levő 2 millió sertést a tartással járó bármely gond növekedésével felszámolhatják. Különösen a tenyészbá- zist kell a nagyüzemi gazdaságokban erősíteni, a kocakihelyezés most még ugyan szükséges, de nagyon kétséges vállalkozás. A szarvasmarha-tenyésztési kedv az új anyagi ösztönzőknek köszönhetően jelentősen megnőtt. Az értékesítés új színfoltja, hogy az eddigieknél szélesebb körben igyekszünk piacot találni, ehhez jó szolgálatot tehetne egy Rijeká- ban rakodó magyar állatszállító hajó. A magyar élelmiszeripart sok vád éri, hogy alig-alig újítja meg önmagát, termékei az évek során alig változnak, a magyar föld adta előnyök a feldolgozás során többnyire eltűnnek. Az élelmiszeripar viszont azt mondja: termékeinket azonos áron kell biztosítani, így viszont nem vagyunk képesek újat, jobbat előóllítaÚjítson az élelmiszeripar A fejlesztéshez ipari háttér kell Természetesen a magyar mezőgazdaság és élelmiszer- ipar adottságait a mostaninál sokkal jobban szükséges kihasználni, fejlődésének ütemét meg kell gyorsítani. Sajnos ez mind nehezebbé, főleg drágábbá válik. A mezőgazdasági termelés 1 százalékos növeléséhez 3 százalékkal kell az ipari hátteret növelni. A műtrágya-ellátás, korszerű és biztonságos gépellátás, célszerű beruházások magas színvonalú megszervezésével lehetséges. Az időjárás is döntő, az idei évre tervezett 7—8 százalékos növekedés most már legfőbb feltétele, ugyanis a mezőgazdasági üzemek az előkészítés során mindent elkövettek, a legutóbbi termés- becslések pedig jó termést ígérnek. A magyar mezőgazdasági gépgyártás nemzetközileg elismert gyártmánya a Rába-Steiger nagyteljesítményű traktor. Népszerűtlen feladat arról írni, hogy az árak ösztönző szerepét jobban ki lehet használni, hiszen a fogyasztó az árak mozgását már most is túl dinamikusnak érzi. Tény azonban, hogy jó terméket magasabb áron is szívesen megvásárolunk. A nemzetközi munkamegosztásban hazánkra nem várhat olyan feladat, hogy nagy mennyiségű mező- gazdasági termékkel lássa el a világpiacot. Különleges, csak nálunk előállítható termékekkel kell előállnunk. A tokaji bor, szegedi paprika, gyulai kolbász, nyírségi alma, az őszibarack árát mi diktálhatjuk, miért ne tudna az élelmiszer- feldolgozó ipar sok olyan terméket előállítani, amelyben a magyar föld különleges adottsága rejlik. Lombosi Jenő Év végén kezdik a munkát Másfél esztendeje zárt be a régi Pannónia és közel egy esztendeje, hogy megnyílt az új Pannónia. A zárás-nyitás azt jelenti, hogy Pécsett szinte semmit sem változott a szálloda-helyzet. Ezt legékesebben az új hotel kihasználtsága bizonyítja: 70-80 százalék körül mozog, ami régi, befutott szállodának is dicséretére válna. Sűrűn fordul elő, hogy jelentkező vendégeket el kell utasítani. A régi szállodát teljesen kiürítették már és az épület másfél éve egyebet sem tesz, mint a felújításra vár. Meddig? Két friss értesülés ezzel kapcsolatban: Lesz-e állami támogatás a régi Pannónia felújításához? Szeptember végén bezárják a bisztrót, az írók Könyvesboltját és az Intertouristot, mert az épületben nincs fűtés, tehát ezek az üzletek ősztől már nem üzemelhetnek. ígéret szerint a BÉV valamikor a negyedik negyedévben hozzákezd a felújításhoz. Ami nem jelent még gyors munkavégzést, hiszen az ismert kapacitásviszonyok mellett nagyon sok függ attól, hogy milyen sorolást kap a szálloda-felújítás. Szerencsés esetben 1980-ra, ke- vésbbé szerencsés esetben ez után nyithatják meg az újjávarázsolt — immár Nádor névre keresztelt — szállodát. S hogy a szállodahelyzet javulására azért ne számítsunk, utána kezdik a régi (azaz a mostani) Nádor felújítását, ami még néhány évig eltart. A szálloda-felújításnak pénzügyi nehézségei is vannak. A rekonstrukció terv szerint csaknem másfélszázmillió forintba kerül. Állami támogatás nélkül jó sorolás mellett is elhúzódhat a munka. Lehet-e számítani a pécsi szálloda-felújítás állami támogatására? Kérdésünkre Sivó Tibor belkereskedelmi minisztériumi főosztályvezető válaszolt: — Elsősorban budapesti szállodák rekonstrukcióját tudjuk támogatni abból a 90 millió forintból, amit a terv biztosít erre a célra. A fővárosban, ahol a nemzetközi idegenforgdlom szerepe igen jelentős, a szigeti Nagyszálló, az Erzsébet és a Palace szálló felújítására mindenképpen szükség van. Ha kiderülne, hogy a munkákra nem lenne kapacitás, a pénzt elvisszük vidékre. Ha . . . Kérdés még, hogy „vidék” címszó alatt hány szálloda jelentkezik még pénzért. Mi úgy látjuk, hogy jelentős idegenforgalma miatt Pécsnek kell az elsőszámú esélyesnek lennie. H. I. Otthon ’TT A Pécsi Bútorgyár legújabb lakószobája Remek bútorparádé a VI. Pécsi Ipari Vásáron Eddig tízezer látogató tekintette meg a kiállítást Kár, hogy a Szék- és Kárpitosipari Vállalat szakemberei nem hallották SZ. J. dalmandi mezőgazdász véleményét. A fiatal agronómus elsősorban a 6. Pécsi Ipari Vásáron kiállított bútorok miatt utazott a me- csekalji városba és tetszését leginkább a SZKIV kárpitos garnitúrái nyerték meg. A bútorbemutatónak a városi sportcsarnok adott otthont, a küzdőtéren kilenc hazai bútorgyártó cég mutatja be termékeit, s ha ez a vetélkedés csendesebb is a sportversenyeknél, a „színfalak" mögött, a tárgyalókban élénken vitatkoznak arról, hogy kié a legszebb, legízlésesebb, árban és minőségben a vásárlóknak leginkább megfelelő szekrénysor, ülőgarnitúra, vagy éppen kiegészítő kisbútor. Természetesen a vitát a látogatók döntik el. Mert hiába rendel a kereskedelem a vásárlók által már megszokott bútorokból, a „dobozoktól" szabadulni igyekszünk: a változatos szobabelső, a variálhatóság elsődleges követelménnyé vált. Lássuk, hogy ebből a szempontból mit ígér az Otthon 77. A Pécsi Bútorgyár Balkán, „P" és Lidó szekrénysora máris elnyerte a vásárlátogatók tetszését, s hogy ezek a berendezések mikor láthatók az üzletekben az már a kereskedelemtől függ. Szili Ferenc gyártás- előkészítési csoportvezető szerint a gyár felkészült. A Balkán fantázianevet viselő szekrénysor tölgyborítású, a „P”- jelű szekrénysorokat Vida Gyula belsőépítész tervezte, a mattfényű szekrényelemeket diófurnérral vonták be. A vásárló szemszögéből nézve, a Lidó szekrénysor is az olcsóbb bútorok közé sorolható, de a szétnyitható kétszemélyes heverő irányára — ágyneműtartó nélküli — magasnak tűnik. A Pécsi Bútorgyár egyébként először hozott kárpitos bútort a mecsek- alji termékparádéra. Ugyancsak nagy sikert arat a közönség körében a Székes- fehérvári Bútoripari Vállalat Garzon bútorcsaládja, amit már ismerhetünk a szakboltokból. Újdonság a Budapesti Bútoripari Vállalat Réka fantázianevű elemes bútorcsalódja, melyet szekrényággyal kombináltak. A Kanizsa Bútorgyár is jelentős területet foglal el a bútoripari pavilonban: az Ikon garnitúrát sötétbarna bársonnyal kárpitozták. Újszerű megoldás, és ami nem hagyható figyelmen kívül, ára sem túl magas. A Tisza Bútoripari Vállalat modern hálószobabútora előtt is sok látogató megáll. Úgy tűnik, az éjjeliszekrényes, kétágyas berendezés reneszánszát éli. Nem mehetünk el szótlanul a Pécsi Faipari Szövetkezet bemutatója mellett sem. Az Eu- rópa-hírű cég rusztikus és barokk bútoraiból ad ízelítőt, de legtöbben a kisméretű lakásokba is illő tölgy szekrénysor előtt időznek: gyártását a jövő esztendő elején kezdik meg. A modern lakásból nem hiányozhat a korszerű bútorokhoz illő szőnyeg sem. A Szombat- helyi Lakástextil Vállalat perzsaszőnyegeire a szolid, pasztellszínek a jellemzők: a világosbarna, az okkersárga. Először jött el a Pécsi Ipari Vásárra a Békésszentandrási Szőnyegszövő Háziipari és Népi Iparművészeti Szövetkezet és már a kiállítás első napján nagy sikert arattak termékeik. A főként exportra termelő szövetkezet képviselője — Kovács Pál — elmondta, hogy a nyitás után fél órával megvették a kilenc négyzetméteres biedermeier mintájú, kézi csomózású perzsát: az ára több mint hatvanezer forint volt. Tegnap még három vásárjátogató rendelte meg ugyanezt a szőnyeget. A Komlói Carbon bútorairól Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter tegnapi lapunkban is elismerően nyilatkozott. Gábor Lászlóné, a vállalat gyártáselőkészítője elmondta, hogy a közönség körében a Misina sarokheverő osztatlan sikert aratott: a sorozatgyártás megkezdése viszont engedélyhez kötött. A 6. Pécsi Ipari Vásárt, amely ma reggel nyolc órakor nyitotta kapuit, közel tízezer látogató kereste fel szombat estig. Salamon Gyula
