Dunántúli Napló, 1977. július (34. évfolyam, 179-209. szám)
1977-07-28 / 206. szám
e Dunántúli napló 1977. július 28., csütörtök Qsak közős érdekeltségi alapon Rekorder tehén... Az USA tejtermelő rekordertehene, a holstein- fríz fajtájú Corina, amely 10 éves korában 365 napos laktáció alatt 23 045 kg tejet adott, 702,8 kg zsírtartalommal. Az 1973. december 6-ón kezdődő és 1974. december 8-án végződő laktáció egész ideje alatt teljesítményét a hol- stein-fríz szarvasmarha-tenyésztők egyesületének munkatársai ellenőrizték. A 365 napos laktáció alatt az átlagos napi tejhozam 63,1 kg volt, 3,05 százalékos zsírtartalommal. A legnagyobb napi tejhozamot 1974. február 23-án mérték, 81,9 kg-ot, 3,1 százalékos zsírtartalommal. A mezőgazdasági üzemek együttm űködése Baranya mezőgazdasága az országos átlagnál mindig gyorsabban fejlődik. Talán éppen ezért szembetűnő, hogy a további intenzív fejlődés legkézenfekvőbbnek látszó útján döcögve, kevés vállalkozó kedvvel járnak Baranya mezőgazdasági üzemei. A gazdaságilag szükséges állami és szövetkezeti törekvések a megyében nem valósultak meg, sőt a társulások kezdeti dinamikus fejlődése visszaesett. Első az érdek A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 1975. évi értékelésében a megyék közötti rangsorban a 16. helyen álltunk, az országban működő társulásoknak mindössze 3,4 százaléka volt Baranyában. Természetesen ezt az értékelést nem lehet az együttműködési készség abszolút mértékéül venni, hiszen a megye 63 szövetkezete és 6 állami gazdasága 15 országos méretű együttműködésben érdekelt. A NEB felmérése szerint az élő kooperációk elsősorban a termelő, a feldolgozó és kereskedelmi tevékenységet folytató gazdasági szervezetek közötti szerződéses formában élnek. A hús- és tejtermelésben például az Állatforgalmi és Húsipari, valamint a Tejipari Vállalat, búzatermesztésben a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat, a kertészeti termékek és szőlőfeldolgozásban a Szigetvári Konzervgyár, a Me- csekvidéki Pincegazdaság, a korszerű termelőeszközöket és technológiákat pedig a megyei és országos termelési rendszerekkel való együttműködésben valósítják meg a megye mezőgazdasági üzemei. A társulások többségénél világosan kitűnik, hogy a résztvevők olyan közgazdasági körülmények között kötöttek együttműködést, melyek valamennyi résztvevő érdekét szolgálták. A sertéstenyésztő és -hizlaló társulások például mind a sertéstelepekre vonatkozó állami kedvezmények napvilágra kerülése után alakultak. Más kérdés, hogy a kedvező technikai adottságok mellett ezek a társulások forgóalap-ellátottságban koldusszegények maradtak. Az építőipari együttműködések a szövetkezetek gazdasági megerősödése, a beruházások állami támogatása, az állami építőipar elégtelen építőipari kapacitása miatt talált megfelelő táptalajra. A Pécsi Baromfifeldolgozó létrejöttében meghatározó szerepe van annak, hogy az iparszerű termelés feltételei a baromfiágazatokban létrejöttek, ugyanakkor Baranyában feldolgozó kapacitás nem volt. A növényvédelmi együttműködésre pedig különösképpen serkentőleg hatott a repülőgépek megjelenése a mezőgazdasági termelésben. Az önálló jogi státuszú társulatok közül a közös vállalatokba nagyobb tömegű vagyont egyesítettek a tagok. A baromfifeldolgozóba például 40 milliót, a most alakuló Zöldségszaporító és Hajtató Közös Vállalatba csaknem 100 milliót. Az állóeszköz forrásait az építőipari közös vállalkozásokba elsősorban a tagok, míg a többinél az állami támogatás, a hitel és természetesen itt is a saját erő képezte a fő forrást. A nagyobb tömegű eszközök egyesítésére létrejött közös vállalatok és országos hatáskörű szövetkezeti vállalkozások között olyan társulási forma kibontakozása tapasztalható, amely már bizonyos vertikális tőkekoncentrációt is jelez. Ilyenek például az előbb említett baromfifeldolgozó, a szigetvári palántanevelő, a Szőlőtermelési és Borforgalmazási Együttműködés, az AGROKER részvételével alakult Szigetvári Agrokémiai Társulás. Kié a kockázat? A kockázat és a felelősség a jogilag önálló társulások esetében a vagyoni hozzájárulás arányában van megállapítva. A részesedés ugyancsak a csatlakozók tulajdoni arányában történik. A vagyoni hozzájárulás azonban a társulások közül néhánynál nem mindig azonos a későbbi közreműködéssel. Különösen szembetűnő ez azoknál a gazdaságoknál, amelyek a társulásban nem ismerték fel érdekeiket, a tanács vagy más intézmények, esetleg személyi kapcsolatok ösztönzésére léptek be. Többségében ezek közül kerültek ki azok a társulások, amelyek az elmúlt esztendőkben felszámolásra kerültek. A társulási kedv a megyében másként nem szerezheti vissza 'kezdeti lendületét, csak ha a mezőgazdasági termelő, élelmiszeripari feldolgozó és forgalmazó szervezetek között olyan érdekeltségi rendszert teremtenek, amely valamennyiük számára gazdaságilag szükségessé teszi a társulást. Ez volt egyébként a NEB-vizsgálat eredménye is. A társulások önálló jogi alakzatban az állami vállalat és szövetkezet mellett a szocialista gazdálkodó szervek harmadik új formáját is jelenthetik. Természetesen ennek modelljét is meg kell határozni: jogilag, műszakilag, közgazdaságilag egyaránt. A társulás által kifejtett tényleges gazdasági tevékenységet, nem pedig a társulás vezetőjének szektorális hovatartozását kéne rendeznő-elvként figyelembe venni. Lombosi Jenő KOZ GAZ DA SÁGI ÉLET Agráripari egyesülések a szovjet mezőgazdaságban A szovjet mezőgazdaságban ez idő szerint mintegy 5300 különböző vállalatközi, gazdasági szervezet működik, s ezekhez 72 ezernél több kolhoz és kb. 6000 szovhoz tartozik. Egyes kolhozok több vállalatközi szervezethez is tartoznak az ágazati-ágazatközi együttműködés keretein belül. A vállalatközi szervezetek pénzügyi alapja — amelyet a hozzájuk tartozó gazdaságok létesítenek — meghaladja az 1 milliárd rubelt; állóeszközeik értéke pedig 1973-ban már majdnem 4 milliárd, a forgóeszközök értéke pedig 1,1 milliárd rubel volt. A vállalatközi agrárszervezetekben foglalkoztatottak száma már több mint 1 millió. A mezőgazdasági közös vállalatok árutermékeinek értéke pedig elérte a 3,5 milliárd rubelt. Növekednek a tagvállalatok számára nyújtott szolgáltatások is. Például az építőanyag-termelés és építkezés területén a kolhozközi szervezetek — amelyek az összes vállalatközi szervezetnek több mint a felét teszik ki — 1973- ban taggazdaságaik részére 3,5 milliárd rubel értékű munkát végeztek. Egyidejűleg több mint 0,6 milliárd rubel értékű ipari terméket produkáltak, Korszerűbb földépítőgépek A lengyel Warinsky Épületgyártó Vállalat megbízásából a BUMÁR kereskedelmi szerv két képviselője Varsóból három napot töltött Pécsett. Látogatásuk célja volt, hogy a Dél-dunántúli VIZIG-gel fenntartott üzleti, kereskedelmi kapcsolatokat tovább fejlesszék. Eddig kotró- és rakodógépeket, valamint autódarukat küldtek a pécsi vállalat telephelyeire. Most legújabb földépítő berendezéseik vázrészét szeretnék elküldeni a VÍZIG barcsi és cserkúti telepére. Tervek szerint az egyéb csatlakozó alkatrészeket az említett két telepen készítenék el. így például a markolót, az ásót és a hegybontót. Továbbá szóba került, hogy a hazánkban alkalmazott Warinsky-gyártmányok nagyjavítását is itt végeznék. Egyszerűsítésre, egységesítésre volna szükség A társulások jövője A gazdasági fejlődés újabb és újabb társulásokat igényel A mezőgazdasági termelőszövetkezetek egymásközti és az állami vállalatokkal létrejött társulásai egyre inkább terjednek. A mindjobban iparosodó mezőgazdaság, a termelési rendszerek megjelenése, a zárt technológiák maguk után vonták a szövetkezeti közös vállalkozások, a szövetkezeti közös vállalatok kialakulását. A társulások működésével kapcsolatos jogi szabályozás viszont több problémát is felvet: felsorolni is hosszú lenne a társulásokra vonatkozó rendkívül szerteágazó szabályokat. Elégedjünk meg any- nyival, hogy több tucatnyi kormány és minisztériumi rendelkezést kell betartani a társulásokban résztvevőknek. A szabályzó dzsungelben maguk is nehezen igazodnak el. Részletesen elemzi ezt többek között Dómé Györgyné, az Állam és Jogtudomány című folyóirat 76/4. számában. A szerző, a szövetkezeti társulások továbbfejlesztésének főbb kérdéseiről, a következőket írja. Lehetővé kellene tenni valamennyi szocialista gazdálkodó és nem gazdálkodó szerv társulását — kivéve a szövetkezeti érdekképviseleti szervezeteket ; Meg kellene szüntetni a szektorális szabályozást. Egységes szabályozást Egységes szabályokat kellene kialakítani keret jeleggel a munkaszervezés, munkavégzés, munkadíjazás, illetőleg az ezekkel összefüggő jogokat és kötelezettségeket illetően, függetlenül attól, hogy termelőszövetkezeti tagok vagy alkalmazottak végzik a munkát; Egységesen kellene rendezni a jövedelemfelhasználással, a jövedelemelosztással, a jövedelemszabályozással és az anyagi érdekeltségi előírásokkal kapcsolatos szabályokat azzal, hogy csak az ágazati besorolás jelenthet bizonyos fokú eltérést. Szakítani kellene azzal a szemlélettel, hogy a szövetkezeti társulások szövetkezetek, a gazdasági társulások pedig állami vállalatok; Feltétlenül meg kellene köny- nyíteni a társulások létrehozását, eltörölve a hosszadalmas engedélyezési eljárást és különösen a miniszteriális hatáskört; Valamennyi társulásnál három szervezeti egységet kellene létrehozni: amely az irányításra, a végrehajtásra és az ellenőrzésre tagozódna. Pontosan kellene rögzíteni a kilépő, csatlakozó szervezet jogait és kötelezettségeit, többek között, hogy mettől meddig tartozik felelősséggel a társulás kötelezettségeiért; kilépés esetén milyen igényei II baranyai társulások gazdasági tevékenysége Ráford. összesen (MFt) — közös vállalkozások: — közös vállalat: — egyszerű társulások: Halmozott termelési érték (MFt) — közös vállalkozások: — közös vállalat: — egyszerű társulások: Nettó árbevétel (Mm3) — önálló jogi személyiségűek: — egyszerű társulások: Felosztható eredmény (MFt) — önálló jogi személyiségűek: — egyszerű társulások: 1972. 1973. 1974. 1975. 1976. 7 5 993 101 107 137 756 154 884 173 644 — — 144 263 132 084 136 753 — — 9014 11 986 23 308 77 942 106 782 142 722 145 424 180 917 — — 165 529 148 321 158 875 — — 8 903 10 698 19 212 72 794 103 654 653 671 672 898 785 847 — — 10 847 13 806 23 835 3 000 6 287 27 679 20 239 17 406 lehetnek a társulással szemben. Ki lehetne mondani egyértelműen, hogy nemcsak a vagyoni hozzájárulásra, hanem az ez alapján akkumulált vagyonból ráeső részre és a tárgyévben esedékes nyereség- részesedésre is igényt tarthat. Igazodni a közgazdasági tényezőkhöz A társulások csak mint gazdasági tevékenységet végző szervezetek kerülnek szabályozás alá, amelyek a nyereségből közösen részesülnek és a veszteséget közösen viselik. A szabályozás ilyen értelmű felfogása nyilvánvalóan elavult. A fejlődés, a társadalmi gyakorlat ezt a szabályozást szinte a hatálybalépésével egyidő- ben túlhaladta. A társulásokra vonatkozó jogszabályainkat feltétlenül modernizálni kell, igazodva azokhoz a közgazdasági tényezőkhöz is, amelyek a gazdasági mechanizmus kapcsán változásokat eredményeztek a gazdálkodó szervezetek külső kapcsolatait érintően is. Ma a fejlődés minden vonatkozásban a vertikális integráció irányába halad, amikor a közvetlen termelő érdekeltté válik a termék feldolgozásán keresztül a munka minden fázisában egészen az árufogyasztóhoz való elkerüléséig. Nem közömbös tehát, hogy ismerje a kereslet és kínálat összes összetevőit, a bel- és külföldi piac tendenciáit, az alkalmazható technikai berendezéseket, amelyek nagyobb hozam előállítását eredményezik. A technikai fejlődés ugrásszerű előrehaladása, a piaci viszonyok sokrétűsége és bonyolultsága, a társadalmi munkamegosztás egyre nagyobb mértékű differenciálódása önmagában is indokolja az olyan jellegű társulások létrehozását, amelyek a gazdálkodó, termelő jellegű társulások kiszolgálói, a szó legszorosabb értelmében; amelyek ezeknek a társulásoknak piacot kutatnak, különböző terveket, prognózisokat készítenek, amelyek beszerzik, beszerelik, karbantartják a gépeket, új technológiai eljárásokat végeznek, ügyleteket közvetítenek és bonyolítanak. Tehát olyan tevékenységet végeznek, amelyek egy-egy gazdasági ágazathoz tartozó szövetkezetek, vállalatok, társulások alaptevékenységéhez kapcsolódó mellékmozzanatokat felölelik és megvalósítják azért, hogy a gazdálkodó egységen belüli specializált tevékenység magas szinten realizálódhasson. A jogi státusz kérdései Ezek a társulások lehetnének jogi személyek, illetőleg jog- alanyiság nélküliek is, attól függően, hogy a társult szervezetek milyen feladatok ellátásával bízzák meg őket: más szóval attól függően alakulna jogi státuszuk, hogy a polgári jogi forgalomba való részvétel megkönnyítése érdekében szükség van-e a jogi személyiségre vagy sem. Belső szervezeti mechanizmusuk azonos lehetne keretjelleggel a termelői társulásokéval, azzal, hogy a megállapodásnak megfelelően más szervek is létrehozhatók. A vagyoni hozzájárulás pedig nem tulajdoni érdekeltséget jelezne, hanem fenntartási költségeket. S. Gy.
