Dunántúli Napló, 1977. július (34. évfolyam, 179-209. szám)
1977-07-28 / 206. szám
2 Dunántúlt napló 1977. július 28., csütörtök Zsebünk védelmében Aki társasutazáson vesz részt, vagy egyéni programja szervezéséhez veszi igénybe valamelyik utazási iroda segítségét, némi bizonytalanságot érezhet, több szempontból is. Egyrészt előre fizet, s csak azután, esetleg hónapokkal később veszi igénybe a szolgáltatást, amely — megtörténhet — nem egészen olyan, amilyet megrendelt. Másrészt nem tudja pontosan, miért mennyit számítanak — számíthatnak — fel; erre a legutóbbi időkig nem is volt az utazási irodáknak egységes gyakorlatuk. A legutóbbi időkig. A közelmúltban jelent meg ugyanis a belkereskedelmi miniszter rendeleté, amely számos rendezetlen kérdést szabályoz, s ezzel lényegesen nagyobb biztonságot teremt az utasok számára. A rendelet a többi között kimondja, hogy az utazási irodák kötelesek kalkulációt készíteni az általuk hirdetett egyéni és társasutazásokról. Az árvetés tartalmazza az utazással kapcsolatos költségeket és a szervezési díjat. Hogy pontosan mennyi lehet a szervezési díj, azt összegszerűen nem írták elő, de azt igen, hogy az utazási irodák kötelesek éves tervükben meghatározni az átlagos szervezési díjakat, méghozzá az előző évben érvényesített szervezési díjak, az árpolitika és a piaci viszonyok figyelembe vételével, a pénzügyi szabályozóknak megfelelően. Tehát: távolról sem szabadon, netán ötletszerűen. Megtörténik, hogy az utazási iroda meghirdetett, illetve az utassal kötött szerződésben vállalt szolgáltatást egyáltalán nem, vagy a felajánlottnál csekélyebb mennyiségben, rosz- szabb minőségben teljesíti. Mi történjék ilyenkor? Ma már nem kell bírósághoz fordulni, mint a múltban, mert a rendelet kimondja: ilyen esetben az iroda köteles az utasnak visszafizetni, ami visszajár — méghozzá kérés, felszólítás nélkül. A különféle programváltozások sok bosszankodásra, vitára adnak okot, sőt egyeseket pereskedésre is késztettek. Ha elmaradt egy külföldi úton valamely, előre befizetett kirándulás, vagy a szobák nem a tengerre néztek, amint a programban ígérték, netán a szálloda messzebb esett a parttól, mint hirdették, csak kevesen léptek fel anyagi igényekkel. Űk általában visszakapták azt a pénzt, ami visszajárt — a többiek nem. Ezután minden hasonló esetben — például akkor is, ha a meghirdetettnél több ágyas szobában helyezik el az utasokat — az iroda önként köteles mindenkinek megfizetni a visszajáró összeget. A rendelet kitér arra is, milyen szolgáltatásokért számíthatnak fel az utazási irodák szervezési díjat. Ezek: a szállás, az étkezés, a közlekedés, az idegenvezetés és a programok szervezése. A vízum beszerzéséért csak akkor kérhetnek szervezési díjat, ha csupán ezt a szolgáltatást rendeljük meg az irodától. Nem számíthatnak fel szervezési díjat a következő szolgáltatásokért: strandbelépők beszerzése, útlevél beszerzése, költőpénz kiszolgálása, biztosítási díjak begyűjtése, továbbítása. Nem terhelhetik az irodák szervezési díjjal a különböző illetékeket, a gyógy- és üdülőhelyi díjat sem. Egyéni utasoknak az irodák csők olyan szolgáltatások költségeit számíthatják fel, amelyeket az utas külön megrendelt. Mindez az eddiginél lényegesen nagyobb biztonságot nyújt a turistáknak; a rendelet a mi zsebünket védi. G. Zs. Ismert kép: egy intézmény új konyhájának műszaki átadásán. Komoly tekintetű emberek sétálnak végig a még malterszagú helyiségeken és kifogásolnak. A KÖJÁL sima padlót ír elő, mert azon a bacilus nem tud megkapaszkodni, könnyen tisztán tartható, a munkavédelem recéset ír elő, mert a sima, zsíros padlón elcsúszik a szakács és keze- lába kitörik. Indul a vita, a többszöri jegyzőkönyv- váltás, végül feltöretik a vadonatúj padlót, és megszületik a kompromisszum. Jogos kérés, hogy a hatósági munkát összehangoltabban, s rugalmasabban végezzék a jövőben. Figyelembe kéne venni a helyi sajátosságokat, a rendelkezésre álló anyagi erőket, a folyamatosságot — ez utóbbihoz szép illusztráció, hogy egy falusi óvodát azért nem engednek megépítem, mert rossz minőségű az ottani ivóvíz. Ezzel nem javul a víz minősége. S ha óvoda van, az nyilvánvaló előrelépést jelentő falu életében, többet jelent, mintha nem lenne. A Baranya megyei KÖJÁL tevékenységéről utoljára hat esztendeje kaptak képet a Megyei Tanács végrehajtó bizottságának tagjai. Tegnap szerepelt az ülés napirendjén. A beszámoló jelentés részletesen ismertette a szolgálat felépítését, működésének anyagiszemélyi feltételeit, szakmai munkáját is, a hatósági munkán kívül, amely utóbbit számos kritika ért már az említettekhez hasonló példák miatt. Divat lenne a KÖJÁL-t szidni, vagy egyszerűen csak ez az intézmény a legkézenfekvőbb bűnbak? A vitában kiderült, hogy a tervező sok esetben nemhogy nem tartja be, hanem nem is ismeri a jogszabályokban előírtakat, így aztán már a tervezői nyilatkozatok is formálisak, későbbi vitáknak, időrabló manővereknek adnak teret. Nehéz, felelősségteljes munkát végez a KÖJÁL, általában közmegelégedésre. Szakmai színvonaluk az átlag fölötti, néhány olyan gondot kell a közeli jövőben megoldaniuk, amelyhez pénzre is szükség in. Tárgyalták a1 munkások érdekében hozott művelődésügyi, egészségügyi, s munkaügyi jogszabályok érvényesülésének tapasztalatait a Mecseki Ércbánya Vállalatnál. A legnagyobb vitát a rehabilitáció kérdése váltotta ki. Megoldatlan ez a gond, nemcsak ennél a vállalatnál, hanem országosan is. A megoldás érdekében a jövőben egy rehabilitációs bizottságot akarnak életre hívni, Rugalmasabb, összehangoltabb hatósági munkát! n KŐIÜL tevékenysége szerepelt a Baranya megyei Tanács vb-iilésén amely segít a rokkant munkások átképzésében, elhelyezkedésében. Számos egyéb témában hoztak döntést — a többi között elutasították a „Mecsek" Állattenyésztő Szakszövetkezet fellebbezését, s helyben hagyták a Pécs megyei városi Tanács Végrehajtó Bizottságának 70/1977. számú határozatát, amely a szakszövetkezet felszámolását rendelte el. Kampis Péter Az áru útja a fogyasztóig Lvovi vendégeink a kereskedelmi vállalatok munkáját tanulmányozták Szerdán a Pécs Megyeri úti raktárbázis megtekintésével folytatta programját a megyénkben tartózkodó lvovi pártküldöttség, A. Z. Padalka, a Lvov Területi Pártbizottság titkára és az általa vezetett delegáció tagjai ezúttal azt vizsgálták meg, milyen az áru útja a gyártól a nagy- és kiskereskedelmen át a fogyasztóig. Elsőként a Cipő, a Textilnagykereskedelmi Vállalat és a RÖVIKÖT Vállalat közös fedél alatt lévő 10 ezer négyAz erősen megrongálódott épületet felújítják, s egy zót, mosdót, valamint orvosi rendelőt alakítanak ki. 150 személyes férfi-női öltözőt, zuhanyoÚjjávarázsolják a gyártelepet Év végétől teljes kapacitással termel a Ganz Műszerművek vajszlói üzeme Mérőszalagot húztak, léceket vertek a földbe tegnap reggel a GANZ Műszerművek vajszlói gyártelepén, — megkezdődött az új tmk-csarnok alapozása. Néhány nap múlva, a mérések után a Sellyéi Talajerő- és Vízgazdálkodási Vállalat dolgozói hozzáfognak a földmunkákhoz. A könnyűfémszerkezetes üzemcsarnok építését a Siklósi Építőipari Szövetkezet vállalta. A beruházási összeg mintegy 4,4 millió forint lesz. Az új épület magába foglalja majd a gyártelep összes kiszolgáló egységét, többek között a bakelit-üzem raktárát is. Ezenkívül egy tanműhelyt is létesítenek, ahol a Siklósi Szakmunkásképző Intézet géplakatos, villanyszerelő, szerszámkészítő tanulói járnak szakmai gyakorlatra. Az új tmk-csarnok — a kivitelező ígérete alapján — szeptember végére készül el, és akkor felszabadul a forgácsoló részleg külső szárnya, ahol jelenleg a tmk üzemel ideiglenesen. Várhatóan még ez év végéig a mostani kilenc esztergagép helyett ötvenhármon termelnek teljes kapacitással. 1977-ben szinte teljesen újjávarázsolják a vajszlói gyártelepet. A forgácsoló üzem a Béka lencse-lavina Kotróhajóval tisztítják a Balaton melléki patakokat közelmúltban épült. A megrongálódott irodaház felújítása saját kivitelezésben a hónap elejétől történik. Korszerűsítik az irodákat és a központi fűtést is bevezetik. Az elmúlt hetekben kezdték el az új, 200 négyzetméter alapterületű szociális épület kialakítását, ahol férfi- ás női öltöző, zuhanyozó és orvosi rendelő kap helyet. Ezzel megoldják a 240 dolgozó üzemorvosi ellátását. A rekonstrukció értéke több mint 2,4 millió forint lesz. Terveikben szerepel még, hogy a régi garázs helyére büfé kerül. Az említett egységek várhatóan szeptember végétől lépnek üzembe, s akkor a munkások korszerűbb munkahelyi feltételek között dolgozhatnak. Egy év alatt 15,9 millió forint értékű híradástechnikai alkatrészt állítanak elő. zetméteres raktárbázisát tekintették meg, ahol Hock Márton, a Cipőnagyker Vállalat igazgatója, Ébert Ferenc, a RÖVIKÖT igazgatóhelyettese és Györkös Józsefné, a Ruházati Kereskedelmi Vállalat helyettes igazgatója tájékoztatták a vendégeket. A három vállalat az idén 3,2 milliárd fórint áruforgalmat bonyolít. Átlagkészlet-értékük 570 millió forint. Két vállalat Dél-dunántúl lakosságát, a Cipőnagyker pedig 7 dunántúli megyét lát el áruval. Köztük Győr megyét és Győr városát is, ahol kedden adták át az ország legmodernebb — 20 ezer négyzetméter alapterületű - 90 százalékban legépesített áruraktárát. Ebből 3 ezer négyzetméteren csak cipőt tárolnak. Magasfokú gépesítettség a TITAN, a FÜSZÉRT és az AMFORA Nagyker Vállalatok Megyeri úti közös, 24 ezer négyzetméter alapterületű raktárában is, amelyet a lvovi vendégek szintén megtekintettek. Lampek György, a TITÁN igazgatója elmondotta, hogy vállalatuk 15 ezer cikket forgalmaz, Dudás Józsefnek, az Élelmiszer- és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat igazgató- helyettesének tájékoztatása szerint a vállalatuk 8000 cikket forgalmaz két megye 1500 boltjába, közületeltei együtt 2000 egységébe. A vendégek megtekintették a ruházati' és cipő mintakollekciót, az AMFORA és a FOSZÉRT mintatermeit s nagy elismeréssel szóltak a gazdag áruválasztékról. Lvov-Kertvárosban a kiskereskedelmi vállalatok az élelmiszer, a MERUKER, a BARA- NYAKER és a ZÖLDÉRT vállalatok vezetői, igazgatói és párttitkárai fogadták és kalauzolták végig a vendégeket az üzletsoron. Az új ABC áruházát Juhász István, az áruház vezetője mutatta be. A vendégek elismeréssel nyilatkoztak a boltok ellátottságáról, a bő áruválasztékról és a korszerű hűtő- és tárolóterekről. Különös érdeklődéssel tanulmányozták a magyar gyártmányú és igen olcsó, mindösz- sze 7500 forintba kerülő fóliás húscsomagoló gépet, amely a kertvárosi áruházban működik. A tegnapi program során Czégény József, a Megyei Párt- bizottság titkára kalauzolta a testvérmegye küldöttségét, mely délután a Szigetvári Konzervgyárba látogatott. Itt Bernáth Béla igazgató és Muzslay Jenő, a gyár párttitkára fogadta a vendégeket. A megbeszélésen és a gyárlátogatáson részt vett Kovács Tibor, a Városi Pártbizottság titkára és Pethö Sándor, a Szigetvári járási Pártbizottság titkára is. Az állattartó telepek szennyvize a lúdas Ha felülről néznénk valahonnan repülőgépről a Nyugati-Övcsatornát és a Keleti- Bozót patakot; nem hinnénk, hogy vizet vezetnek. Ugyanis mindegyik színe sárgás-zöldes: a béka lencse, népies nevén a rucaöröm fedi a felszínüket 20—30, néhol 40—50 centi vastagon. Negyedik éve tart ez a kellemetlen lencse-termelődés. Az alkalmi munkások nem győzik hálóval meregetni az alig két milliméteres lencsét. A lassú mozgású, erdők, ligetek védte, szél alig fújta patakrészeken, a felburjánzó vízi növényzeten megakad a „lencsefolyás” és itt fél méternél is vastagabbra hízik. Úgy tömődik, alkalmi gáttá erősödik, hogy szárazon átgyalogolhat rajta bárki. Ez a Jencse-gát” aztán két napon belül bomlik, am- móniás gázokat termel, rombolja a víz minőségét. Az ösz- szefüggő „lencsetakaró" „beárnyékolja" a vízi világot, az oxigén- és a széndioxidcsere is megszűnik. Ekkor pusztulnak el a halak, amire példa nem is egyszer volt a ikét somogyi patakon, melyek a Balatonba» ömlenek. Nem kis gondot okozott, amikor egy kiadós vihar alkalmával 80 vagonoyi rothadó, bomló lencse kötött ki a parton és a Balatonban. Hasonlóan elszaporodott a lencse a Jamai- és Tetves-patakon is. A lencse az állóvizekben, vagyis a tavakban nevelkedik. Somogy megye négy Balaton- melléki patakjában viszont négy éve minden biológiai rendet meghazudtolva elszaporodott, mert a vízfolyások, főleg a Nyugati-Övcsatorna és a Keleti-Bozót nitrogénben és foszfortápanyagban túlzottan gazdag. A közeli tsz-ek ugyanis állattartó telepeik szennyvizét a patakokba ömlesztik. Napjainkra a Nyugati-Övcsatorna teljes hosszában beállt a lencse, vagyis egy tenyérnyi szabad víztükör sem látható. Kedden a Dél-dunántúli VÍZIG szakemberei Balatonkeresz- túr felett hatalmas fáiia-háló- csíkót feszítettek ki a patak két partja között, mely mélyen merül a vízbe és felfogja a lassan ereszkedő „lencse-lavinát”. Hamarosan megérkezik ide egy kotróval, darun mozgatott merőkanállal felszerelt fiajó és partra emeli a „lencse-lepedőket". Egyben a medret is kotorja, iszapot termel ki, hogy a lencsét felfogó növényzetet elpusztítsák. A 14 tonnás vízijármű alá kerekeket tesznek a barcsi kikötőben és innen gurítják szárazföldön majd Keresztúrra. (Csuti János) Jankó Tamás Rné A Magyarok Világszövetsége szervezésében kéthetes magyar anyanyelvi táborokban vehetnek részt a külföldön élő magyar szülők gyermekei. Képünkön: Molnár Gyuláné tanárnő a balatonzamárdi táborban foglalkozik a gyerekekkel.
