Dunántúli Napló, 1977. július (34. évfolyam, 179-209. szám)

1977-07-28 / 206. szám

1977. július 28., csütörtök Dunántúli napló 3 Az ellátás „jó” minősítést kapott Dinamikus fejlődés - bővülő választék Tavaly 21 500 forint volt Baranyában az egy főre jutó kiskereskedelmi forga­lom értéke. Az ellátás összességében a „jó" mi­nősítést kapta minden fó­rumon. Ennél jobb minősí­tést — kitűnő, kiváló — aligha kaphat a kereske­delem, mondják a szakem­berek, hiszen ez a vásárlói igényeknek teljes kielégit- sét, sőt megelőzését jelen­tené valamennyi árucso­portban. 1976-ban bizony akadtak hiánycikkek is. Mi várható eb­ben az évben? — erről beszél­getünk Latincsics Aladárral, a Baranya megyei Tanács keres­kedelmi osztályának helyettes vezetőjével. — Az elmúlt félév statisztiká­ja azt ígéri, hogy 1977-ben di­namikusan fejlődő, választéká­ban is bővülő, nyugodt és ki­egyensúlyozott lesz az ellátás. 8-10 százalékos, 1 milliárd fo- forintos forgalomnövekedéssel számolunk, s ezzel a Baranya megyei kiskereskedelmi forga­lom volumene idén meghalad­ja a 10 milliárd forintos érté­ket. Az élelmiszerkereskedelem­ben 110, a vendéglátóiparban 108, a vegyiipari termékeknél 115, a ruházati kereskedelem­ben 108 százalékos volt a for­galom növekedése az első fél­évben. A tavalyi megtorpanás után különösen örvendetes a növekedés a ruházati cikkek forgalmában. Ez egyrészt a divat változásának köszönhető, másrészt annak, hogy a vevők egyre inkább a jobb minősé­gű, tartósabb árut vásárolják. Az idén a választék sem rossz, s a szezoncikkek — nyári ruha­anyagok, fürdőruhák - időben kerültek az üzletekbe. — És a második félévben? — A kereskedelem meglehe­tősen függ az ipartól, csak azt lehet árusítani, amit termelnek, illetve amit külföldről beho­zunk. A hazai gyártmányú ter­mékek szállítása jól halad és a szocialista import is biztosí­tott. Gond jónéhány cikk ese­tében az ellátás egyenetlensé­ge, ami időszakosan hiánycik­keket teremt. Az áru lökéssze­rűen érkezik, mert az ipar fél évnél rövidebb szállítási határ­időt nem vállal. így aztán pél­Tízmilliárd feletti kiskereskedelmi forgalom Baranyában dóul egy-egy árucikk hónapo­kig hiányzik az üzletekből, majd hirtelen bőségesen áll rendelkezésre. — Ha már a hiánycikkeknél tartunk, mely cikkeknél javul az ellátás? — Hosszú lenne a felsorolás, a teljesség igénye nélkül csak néhányat említek: zöldségből, gyümölcsből, mezőgazdasági kisgépekből (igaz, nem olcsók), gyermekruházati cikkekből. A bébi-ételekből kétszeresére nö­vekedik a választék. Javul az ellátás a lakásépítési anyagok­nál (csapok, csaptelepek, cső­áruk). Tavaly hiánycikk volt a színes televízió. Idén választék is lesz. Ugyanez a helyzet a farmer-ruháknál: szinte vala­mennyi méretben kaphatók lesznek 500 forint körüli áron. A második félévben valószínű­leg még más márkás farmer- nadrágok is érkeznek 800—900 forintos áron. — Várhatóan mely árucik­kekkel lesznek továbbra is gon­dok? — Az élelmiszereknél és az élvezeti cikkeknél nem lesz gond. A ruházati cikkeknél a gyermekcipők okozzák a leg­több problémát: egyes színek­ben és méretekben időszakosan hiány lesz. A vegyi áruk köré­ben a festékek, higítók, budai föld, bécsi fehér sajnos ismét gyakran szerepel a hiánycik­kek listáján. Szűkebb lesz a választék a finomabb kozmeti­kai cikkeknél, s a tapétáknál. Változatlanul hiánycikk a füst­cső, s néhány elemi fontossá­gú apró cikkel is súlyos gond­jaink vannak, például racfírgu- mi, jó minőségű zsilettpenge, vatta. A szilárd tüzelőanyagok közül csak iszapszén van, más­fajta nemigen. A sör mennyi­sége 2—3 százalékkal növeke­dik csak, alaposan elmarad az ellátás az igényektől. Ez a hely­zet egyhamar nem változik. Megjegyzem: Baranya még így is egyike a sörrel legjobban ellátott megyéknek. A propán­bután gázellátásban, a gyer­mekjátékoknál és járműveknél csak a következő évek hoznak alapvető javulást. Ugyancsak egy-két éven belül bővül a vendéglátóipari kapacitás. Dunai Imre Nőtt a tejtermelés Baranyában Lehet egy forinttal több! A baranyai mezőgazdasági üzemek igen szép eredmény­nyel zárták az év első hat hó­napját. Tehenenként átlagosan 229 literrel nőtt a tejtermelés a nagyüzemekben, s elérte az 1717 litert. Az elmúlt eszten­dő hasonló időszakához viszo­nyítva állami gazdaságokban 200 literrel nőtt a termelés tehenenként s 2258 literes át­laggal zárták az idei félévet. Termelőszövetkezetekben vi­szont 235 literrel nőtt a ter­melés, így érték el a tehenen­ként! 1562 literes átlagot. Ez­zel az eredménnyel megyénk a harmadik helyet foglalja el a termelőszövetkezetek orszá­gos versenyében. Kiugró eredményt értek el a baksaiak: átlagosan 709 liter­rel növelték a termelést, a magyartelekiek 476 literrel, a magyarszékiek 474 literrel. Ugyanakkor Himesházán, Diós- viszlón, Siklóson, Borjádon és Lánycsókon csökkent a terme­lés. Az isi igaz viszont, hogy az utóbb felsorolt hórom terme­lőszövetkezet a csökkenés elle­nére is a megyei átlag felett marad tejtermelésével. Szólnunk kell a háztáji és kisegítő gazdaságok eredmé­nyeiről is. Amig az elmúlt esz­tendő első hat hónapjában csak egyetlen egy tenyésztő adott el tízezer liter feletti tej- mennyiséget, addig most fel­sorolni is nehéz lenne, há­nyán .lépték át a tízezer lite­res határt. Balázs Antal király­egyházai 14 632 liter, Papp Fe­renc szintén királyegyházai 12 528 liter, Kis Károly mohá­csi 12 457 liter és Joó János peterdi tenyésztő 12 341 liter tejjel áll az élen. A MAHART Kikötői Üzemigazgatóság csepeli konténerrakodó állomásán az első félévben csaknem hatezer rakodást végeztek. A csomópontra vasúton, közúton és hajón érkeznek, illetve in­dulnak a korszerűen csomagolt áruk. Az idén háromezer négy­zetméterrel bővítik a tárolóteret, amely lehetővé teszi, hogy je­lentősen növeljék az állomás forgalmát. Képünk a konténerkikö­tőt mutatja be. Jelentős devizaszerző ágazat Két lényeges tényező indo­kolja hazánkban a húsipar fejlesztését. Az egyik: a hús­termelés erőteljes fejlődése, a másik pedig az ellátás színvo­nalának emelése. A hústerme­lés fejlődésével évekig nem járt együtt a feldolgozó kapacitás bővítése. Ezt a feszültséget a húsipar túlórákkal, nyújtott mű­szakok szervezésével igyekezett feloldani. A fejlesztési tervek azzal számolnak, hogy tovább nö­vekszik hazánkban a hústerme­lés. Az ötödik ötéves terv elő­írja, hogy a vágóállat-termelés 10 százalékkal növekedjék. Ez azt jelenti, hogy 1980-ban vá­gómarhából 400 ezer tonnát, vágósertésből pedig 1 millió 150 ezer tonnát bocsát a fo­gyasztók rendelkezésére a me­zőgazdaság. Növekvő igények A húsfeldolgozás fejlesztését sürgeti a lakosság fogyasztási igényeinek változása is, A táp­lálkozási kultúra emelkedése, az urbanizáció megköveteli, hogy az átlagosnál nagyobb ütemben bővítsék az árualapo­kat szárazáruból, hentesáruból, húskonzervekből, félkész- és konyhakész termékekből, vala­mint ételkonzervekből. Az iparnak figyelembe kell ven­nie, hogy a kereskedelemben egyre inkább tért hódít az önkiszolgáló rendszer. Ezért a korszerű húsforgalmazáshoz előre csomagolt fél-, egykilós, konyhakész és félkészterméke­ket kell szállítania a boltokba. A húsipar jelentős deviza- szerző ágazat. A feldolgozott termék értékesítése sokkalta gazdaságosabb, mint az élő­vagy a hasított sertés exportja. A húskészítmények: a szalámi, a kolbász, s ma már a dobo­zolt sonka is keresett cikk a világpiacon. Exportált vágóál­lataink és húskészítményeink a világ több mint húsz országá­ban szívesen vásárolt cikkek közé tartoznak, és eljutnak a Szovjetunióba csakúgy, mint az Egyesült Államokba. ' Az a 8—10 milliárd forint, amit a húsipar fejlesztésére ebben az ötéves tervben költünk, nagyon gyorsan megtérül. (MTI-fotó, Érczi K. Gyula felvétele — KS) A nagyarányú fejlesztés eb­ben az ágazatban a negyedik ötéves tervben kezdődött, ösz- szesen 4,6 milliárd forintot for­dítottak rekonstrukcióra, új gyárak, gépek, berendezések építésére, vásárlására. Elkészült a Miskolci Húskombinát és a Szegedi Szalámigyár. öt év alatt a sertésvágó-kapacitás évi 3,6 millióról 5,7 millióra, a marhavágó-kapacitás évi 351 ezerről 394 ezerre növekedett. Ebben az időszakban a húské­szítmény-gyártás évi 122 ezer tonnáról 142 ezer tonnára, a dobozolt sonka és a húskon- zervgyórtás 8800 tonnáról 15 300 tonnára növekedett. Ez­zel egyidőben a feldolgozás műszaki színvonala is korszerű­södött, bővült a választék, mintegy 50 új terméket gyárta­nak. Ezeknek a tapasztalatoknak nyomán a népgazdaság fej­lesztési programjával összhang­ban dolgozták ki a húsipar fej­lesztésének ötödik ötéves ter­vét. Ebben a tervidőszakban épült fel a gyulai, a bajai és a kaposvári húskombinát. Ezek révén tovább javul az ellátás és erőteljesen fejlődhet a jól értékesíthető gyulai kolbász és dobozolt-sonka exportja. Még több kolbász, szalámi A gyulai húskombinát építése 1974-ben kezdődött és 1978 elején kezdi meg a termelést. A beruházás költsége 1,2 mil­liárd forint. A gyulai kolbász és a csabai szalámi közked­velt termék, s évek óta sem a hazai, sem a külföldi keres­letet nem tudtuk belőle kielégí­teni. Eddig évenként 2 400 ton­na kolbászt és 800 tonna pap­rikás szalámit gyártottak, az áruk jelentős részét exportál­ták. A beruházás gyorsütemű megvalósítását sürgette az is, hogy Békés megyében évente mintegy 700 ezer hízott sertést állítanak elő, s, ennek a meny- nyiségnek csupán 20 százalé­kát tudták a megyében levág­ni és feldolgozni. Az új üzem lehetővé teszi, hogy évente 550 ezer sertést és 30—35 ezer marhát vágja­nak le. A nagyon keresett gyu­lai kolbász mellett új érté­kes exportárukat: sertéskarajt, pármai sonkát, csontos császár­húst, csontos marhahúst, vala­mint szalonnát, bőrös sertés­húst tudunk a tőkés piacokra küldeni Gyuláról. Ugyancsak nagy jelentőségű beruházás a Bajai Húskombi­nát. Ezt a vágóhidat és fel­dolgozó üzemet a mezőgazda- sági üzemek és az állami ipar társulásában építik, 1979-ben kezdi meg a termelést. Évi ka­pacitása: 100 ezer sertés fel­dolgozása és 1000 tonna ex­portsonka előállítása. A Ba­jai Húskombinát létesítését ugyancsak a megnövekedett hústermelés indokolja. Jellem­ző, hogy 1970-ben még csak 200 ezer hízott sertést vásá­roltak fel Bács megyében, de ebből mindössze 80 ezer ser-, tést tudtak feldolgozni a vi­dék egyetlen vágóhídjón: Kis­kunfélegyházán. Húskombinát I8 hónap alatt Új, nagyteljesítményű beru­házás megvalósításához látnak hozzá júliusban Kaposvárott. A húskombinát tőkés hitel igény- bevételével valósul meg, s 18 hónap alatt épül fel. Évente 410 ezer sertést vág le és 3600 tonna dobozolt sonkát és 2000 tonna húskonzervet gyárt majd. A vágással és a feldolgozás­sal egyidőben feldolgozzák a a húsipari melléktermékeket is, ezzel évente 3000 tonna érté­kes keveréktakarmány-alapanya- got, húslisztet gyártanak majd. A beruházások eredménye­ként lehetővé válik, hogy az állami húsiparban a tervidő­szak végére a sertésvágás 10, a marhavágás 4,3, az úgyneve­zett szárazáru-gyártás (gyulai kolbász, szalámi stb.) 43, a do­bozolt-sonka és húskonzerv­gyártás 87 százalékkal növe­kedjék. Teljeskörűvé válik a termelés azzal, hogy a mellék- termékek ipari célú hasznosítá­sára is elkészülnek az új üze­mek, megszervezik a korszerű csomagolást és kialakítják a hűtőláncot. Cs. F. Én is megkaptam a PIK-től az értesítést, miszerint „bérle­ményem’' szemétszállítási dí­ját 1977. január 1-től vissza­menően helyiségenként 1 fo­rinttal felemelik, ezért legyek szíves befizetni 28 forintot, s ezután a lakbérfizetésnél nem 12, hanem 16 forintot kell e célra fizetnem. Szó nélkül fi­zettem. Nem is gondoltam, hogy emiatt bárki is problé- mázhat, hiszen az összeg cse­kélysége miatt nem érdemes rá szót vesztegetni. A PIK-nél gyülekező levelek másról ta­núskodnak. Elég sokan van­nak, akik vitatják a dolog jo­gosságát, lakbéremelésről, holmi erőszakos intézkedésről és egyebekről beszélnek. Má­sok pedig — és ez főleg nyug­díjasokra vonatkozik — jöve­delmi viszonyaikat állítják szembe a forintos emeléssel. Mi történt hát valójában? A köztisztaságról szóló vá­rosi tanácsrendelet egyik pa­ragrafusa szerint az ingatlan- tulajdonos a szemétszállítási díjat átháríthatja a bérlőre. Ezen évtizedek óta senki nem vitatkozott. 1967. december 31- ig 2 forintot fizettünk helyisé­genként, január 1-től ezt 3 forintra emelték. És most, ki­lenc év után 4-re. Tegyük mindjárt hozzá: nem önké­nyesen. Az 1 forintos emelés az Országos Anyag- és Árhi­vatal jóváhagyásával történt. S hogy a háborgókat mégis megnyugtassuk, hadd fűzzünk némi magyarázatot a forinthoz. Ez alatt a kilenc év alatt igen megváltozott Pécsett a szemétgyűjtés. Akkoriban még városszerte közlekedtek azok! a nyitott szemétszállító autók, amelyek — még a belterület­ről is! — fazekakból, lavórok­ból és egyéb hasonló edé­nyekből gyűjtögették a szeme­tet és szállítás közben bőven szennyezték az utakat, a leve­gőt. Akkor a pécsi lakásoknak alig 45 százalékából hordták el pormentesen, azaz KUKA- rendszerű járművel — a sze­metet. Akkor a lakásoknak csupán az egyharmadából vit­ték el hetenként háromszor a hulladékot. Akkor a városi sze­mét egy része a Fürst Sándor utcai, másik része a Buzsáki Imre utcai telepre került. Most a lakások több mint 80 százaléka bekapcsolódott a pormentes szemétgyűjtésbe, s a lakások több mint kéthar­madából szállítják el másna­ponként a szemetet. A közeli szemétlerakóhelyek megteltek, a szemetet távolabbra kell utaztatni, a Kénes útra. Több korszerű szemétszállító jármű közlekedik a városban, s ezek is drágábbak lettek. Mindent összevetve: Pécsett emelkedett a szemétszállítás önköltsége, s ma - a Köztisz­tasági Vállalattól kapott in­formáció szerint — helyisé­genként 4,70-be kerül havonta a szemét elfuvarozása. És ez a költség még emelkedni is fog, hiszen a Kénes úti sze­méttelep várhatóan a jövő év végéig megtelik és akkor a hulladékot még messzebbre — Gyód környékére? — kell utaz­tatni. Úgy vélem, e tények isme­retében megértéssel fogadhat­juk az 1 forintos emelést. H. I. Egyműszakos intézmény élelmiszer­raktárost keres, középfokú KÁLÁSZ-t, vagy közgazdaságit végzettek előnyben. Jelentkezés fizetési igény megjelöléssel „Szeptemberi belépés” jeligére a Sallai utcai hirdetőbe.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents