Dunántúli Napló, 1977. július (34. évfolyam, 179-209. szám)

1977-07-27 / 205. szám

e Dunántúlt napló 1977. július 27., szerda RÉGEN A GYAKORLÓTÉREN Katonáink a népgazda­ságban Mi II iá r dókban mérhető haszon Fizetés és, szakképzettség Megszokottá vált kép az utóbbi években: a vonat ab­lakán kitekintő utas katonákat lát a sínek mentén, amint szerszámmal a kézben dolgoz­nak. A Budapest felé robogó gépkocsi az M—1-es vagy M—7-es autópályán sima, szé­pen rendbehozott útszakaszra ér: aki a korábbi hónapokban is járt arra, tudja, hogy ez is katonák műve. A köztudatba mindez úgy ment be: a népgazdaság mun­kaerőhiányán segít a néphad­sereg, amikor egyes alakula­tait a termelő munka szolgá­latába állítja. — Ez azonban az éremnek csu­pán az egyik oldala — mondják informátoraink az egyik maga­sabb egység parancsnokságán. — Kevesebben ismerik a má­sik oldalt: a katonák termelő- munkája szerves része a Ma­gyar Néphadsereg kiképzési tervének. Úgy is mondhatjuk, hogy bizonyos tekintetben a különböző népgazdasági terü­letek a mi számunkra gyakor­lóteret jelentenek. Csak olyan munkában vesznek részt a ka­tonák, amelyek megfelelnek a kiképzési tervnek, a néphad­sereg feladatainak. Nem csak fegyverrel Korszerű hadseregben a ka­tonáknak nemcsak a fegyver­rel kell tudniuk bánni. Azt is meg kell tanulniuk, hogy há­ború esetén hogyan kell minél gyorsabban és szakszerűbben elhárítani a károkat, újjáépí­teni az elpusztult utakat, hida­kat, épületeket. Ezek az isme­retek tulajdonképpen már ré­góta szerepeltek a kiképzési tervben, korábban azonban mindezt kicsiben, gyakorlótéri körülmények között tanulták meg a katonák. Ideiglenes épületeket emeltek, utakat épí­tettek, kábeleket húztak, aztán lerombolták az egészet, hogy a kiképzésben soron követke­ző alakulat elölről kezdhesse a munkát. Ezt váltotta fel — immár 13. esztendeje — a népgazdaság számára szinte nélkülözhetet­lenné vált módszer. Hivatalo­san új kiképzési rendszerű mű­szaki csapatoknak nevezik eze­ket az alakulatokat, amelyek­nek katonáival szerte az or­szágban találkozunk. Bevonulás: a munkahelyre Sokfelé és sokféle munka­helyen dolgoznak a műszaki katonák. Nem kellett hozzá külön propaganda, leszereltek- től tudták meg a sorkötelesek, évről évre többen, hogy — mint erről a következőkben részle­tesen is lesz szó — érdemes műszaki alakulathoz bevonul­ni. Sorozások alkalmával gya­kori, hogy az alkalmasnak mi­nősített fiatal kéri: irányítsák ilyen egységhez. A kiegészítő parancsnoksá­gok általában akkor teljesítik a kérést, ha a bevonuló szo­ciális helyzete indokolja, vagy ha olyan szakképzettsége van a katonai kiképzésre bevonu­ló fiatalnak, ami eleve alkal­massá teszi ilyen szolgálatra. A NÉPGAZDASÁGI TERÜLET IS GYAKORLÓTÉR. A Magyar Néphadsereg katonái részt vál­lalnak a termelőmunkából. 12 C fok alatt megfagy, 22 C fok felett megfő Amíg a banán a boltba jut Nem bírja a rázkódást Egyre népszerűbb és kereset-' tebb nálunk is a déligyümöl­csök közé sorolt banán, amely valójában nem is déligyümölcs, hanem egzotikus gyümölcs. Kellemes, jellegzetes ízű, illa­tú, nagy a cukortartalma, te­hát hizlal. A nemzetközi kereskedelem­ben pontos szabályok rögzítik a banánszállítás módozatait, speciális kondicionált térben is legfeljebb húsz napig hajózhat, kirakodáskor pedig azonnal hűtőházba kell vinni. A banán­ültetvények nem lehetnek 100— 150 kilométernél távolabb a berakó kikötőtől, mert a gyü­mölcs nem tűri a közúti szál­Természetesen csak a kisebb hányad kerül ki ilyen „önkén­tesekből”. A szakképzettség azonban mindenképpen előny. Még az sem tartozik a ritka­ságok közé, hogy valaki saját munkahelyére vonul be. A bu­dapesti metróépítőknél példá­ul megtörtént, hogy a fiatal üzemmérnök ugyanott folytat­ta munkáját egyenruhában, ahol civilben abbahagyta a bevonuláskor. Ám a műszaki alakulatok­nál - vagy ha úgy tetszik: a termelő munkánál — nemcsak mérnökökre, technikusokra és szakmunkásokra van szükség, hanem jelentős számú segéd­munkásra is. Szakképzettség nélkül bevonuló tényleges ka­tonákból kerül ki ez a népes gárda, de a legjobbak, a leg­igyekvőbb, jól dolgozó kato­nák lehetőséget kapnak arra is, hogy katonaidejük alatt szakképzettséget szerezzenek. Szakmák és iskolák Talán nem érdektelen a fel­sorolás. Az egyik magasabb egységhez tartozó katonafiata­lok vasbetonszerelő, ács-állvá­nyozó, vasútépítő-karbantartó, a másiknál ugyancsak ács-áll­ványozó, kőműves, vasbeton- szerelő, betonelemgyártó, szi­getelő hidegburkoló, könnyű- és nehézgépkezelő szakmákat sajátíthatnak el a minden ké­pesítés nélkül katonaruhába öltöző fiúk. Valamennyi szak­mában a rövidített felnőtt-ok­tatási formában, illetve tanfo­lyam elvégzése után kapják meg a bizonyítványt. Mások a korábban valami­lyen okból el nem végzett ál­talános iskolai osztályokat pó­tolják. (Még olyan is akad a bevonuló fiatalok között, aki írni-olvasni sem tud.) A mű­szaki katonáknak általában - a szám és az arány természe­tesen az újoncok bevonulásá­val és az „öreg" katonák le­szerelésével változik — egyötö­de jár hetenként háromszor az általános iskola valamelyik osztályába. Munka és kereset Röviden összefoglalva sokfé­le munkaterületet: a népgaz­daság fejlesztését szolgáló be­ruházásokon és a lakásépítke­zéseken dolgoznak a műszaki katonák. Segítenek a MÁV pá­lyafenntartási és -építési mun­káiban, a posta kábelfekteté­seinél, a közutak építésében, a budapesti metró észak-déli vonalának meghosszabbításá­nál. Más alakulatok a Lenin Kohászati Művek rekonstruk­ciójától kezdve szinte minden nagyberuházás építkezésében részt vettek. Nélkülük a me­zőgazdaságban is nehezen tud­nának megbirkózni a munka­csúcsokkal. Együtt dolgoznak a civilek­kel. Vannak vegyes — katona­civil — brigádok, de a leg­több brigád csak katonákból áll. A vállalatok ugyanazt a bért fizetik az ő munkájukért is, mint amit saját munkása­ik kapnak, a költségek levo­nása után ennek 35-45 szá­zalékát kapják kézhez a hon­védek. Teljesítménytől függő­en 800-1200 forintot keresnek a műszaki katonák, egyesek keresete olykor az 1500 forin­tot is eléri. Koszt-pótlásra aligha kell költeniük ebből: a régi nor­mának csaknem háromszoro­sát kapják arra, hogy a dol­gozó katonák „erős tízórait” fogyaszthassanak. A munka­helyek nagyrészén ugyanis a meleg ebéd délután várja a katonákat, bent a laktanyában. A munkaidő is ennek meg­felelően alakul: reggel 6-tól délután 15 óra 20 percig. Verseny és kultúra Nemcsak szívesen — öröm­mel dolgoznak a műszaki ka­tonák. Kezük munkája nyo­mán, szemük láttára épül az új útszakasz, emelkedik az épület fala, a közös munka si­kere közel hozza az embere­ket egymáshoz. így alakultak az első brigádok, s ma már több száz katonabrigád el­nyerte a szocialista brigád cím különböző fokozatait. Bevonuláskor nős a műsza­ki katonák egynegyede. Szá­mukra külön jelentősége van a katonakori keresetnek. Volt olyan leszerelő, aki hazatérve 25 ezer forintos takarékbetét­könyvvel lepte meg a csalá­dot. S van olyan is — nem ritkán -, aki katonaévei alatt ismerkedik meg valakivel, s le­szerelés után civil dolgozóként marad ugyanott, letelepszik, családot alapít katonai szol­gálatának helyén. Részt vesznek a műszaki ka­tonák a néphadsereg kulturá­lis megmozdulásaiban is. Van népi együttesük, Derkovits ne­vét viselő képzőművészeti stú­diójuk (a néphadsereg verse­nyén első helyen végzett), sőt még cigányokból alakult iro­dalmi színpaduk is. S amit a katonaidő alatt tanultak - hasznosítani tudják a polgári életben. Ki szakmát tanul, ki iskolai osztályok vizs­gáit rakja le egymás után, ki brigádvezetői gyakorlatot szerez. A néphadsereg műsza­ki alakulatai milliárdokban mérhető hasznot hoznak a népgazdaságnak. És pénzben, számokban nem is mérhető hasznot azoknak, akiket tevé­keny, közösségi emberré for­málnak az egyenruhában töl­tött hónapok. Várkonyi Endre A villámok világa Hazánkban évente 40-50 ember az áldozat A villámok a legérdekesebb meteorológiai jelenségek közé tartoznak. Sokan félnek tőle, mások viszont gyönyörködnek a szépségében. A tudomány — félelem és tetszés nélkül — el- mélyülten kutatja fizikai tulaj­donságaikat, részint természe­tes körülmények között, részint olyan nagy feszültségű labora­tóriumokban, amilyen a képen is látható, s ahol több millió volt feszültségű kisülések hoz­hatók létre. A fizikusok megfogalmazása szerint a villám a felhőkben születő villamos kisülés. A fel­hőkből indul a föld felé az előkisülés, amelynek átmérője 5—10 méter is lehet. Ez nem folyamátos, 50—100 méteres „ugrások” szakítják meg. Álta­lában negatív töltésű és a földben levő pozitív töltéseket vonzza. Ezért annak kiemelke­dő pontjairól ellenkisülés in­dul meg felfelé. Ha találkoz­nak, létrejön az úgynevezett főkisülés. A villám „vaktában" érkezik, és többnyire csak a földhöz közel érve vált ki el­lenkisülést. Kis körzetben ke­resi a legkiemelkedőbb pon­tot, ez az oka annak, hogy nem a templomtoronyba csap, hanem egy-egy jóval alacso­nyabb épületbe. A kisülésnél keletkező áramerősség óriási: minden második villámé 25 ezer ampernél is nagyobb (ösz­Mesterséges villám a labora­tóriumban szehasonlítósul: az egész váro­sokat ellátó távvezetékekben többnyire néhány száz amper erősségű áram halad.) Hazánkban évente 40—50 ember hal meg villámcsapástól. De nemcsak az embert veszé­lyezteti, az épületekben is gyakran jelentős károkat okoz­hat. Attól függően, hogy a villámvédelmet kidolgozó szak­emberek beérik-e „csak” 95 százalékos biztonsággal (lakó­házaknál ez elegendő), vagy 99 százalékos biztonságra van szükség — például színházak­nál, moziknál, esetleg 99,9 szá­zalékos biztonságot akarnak elérni, ami atomreaktoroknál vagy lőszerraktáraknál indokolt, itt más-más kivitelű a védelmi rendszer. Tájékoztatásul ismételten közöl­jük, hogy a Pécs városi Bélyeggyűjtő Kör szokásos vasárnapi összejövete­lét - a KPVDSZ Művelődési Házban lolyá tatarozás! munkák miatt — ideiglenesen a Postás Sportkör helyi­ségében (Zrinyi u. B.) tartja. * Ismét megnyílt a Magyar Posta Bélyegmúzeuma, amely az átalakítás után az egyik legnagyobb és leg­gazdagabb ilyen intézmény. Az ál­landó kiállításon — a magyar bélye­gek mellett — országonkénti bemu­tatásban számos nagy ritkaság lát­AZ ORSZÁGOS RENDEZŐ IRODA rendezésében 1977. július 31-én, 14 órai kezdettel a sikondai strandon csärdäs-shoui műsort tartunk. Belépődíj a strandi belépőn felül: gyermekeknek 3,— Ft, felnőtteknek 5,— Ft. MINDENKIT SZERETETTEL VAR A RENDEZŐSÉG! ható. A Bélyegmúzeum (VII. Hársfa utca 47.) hétfő kivételével naponta 10—18 óráig áll az érdeklődők ren­delkezésére. * Az emléklapok gyűjtése egyre nép­szerűbb hazánkban is, e filatéliai dokumentumok jó kiegészítői egy-egy tematikus gyűjteménynek. Az igények kielégítése érdekében a MABÉOSZ a legnépszerűbb motivumterületek számára rendszeresen készíttet em­léklapokat, melyeket a bélyegekkel együtt lehet igényelni a köröknél. Az országos szakkörvezetői tanács­kozás alkalmával Nyíregyházán ad­ták át a MABÉOSZ kitüntető bronz­jelvényét Leipold József komlói szak­körvezetőnek az ifjú filatelista moz­galom vezetésében, szervezésében végzett jó munkájáért. A Filatéliai Szemle előfizetői, ol­vasói kellemes meglepetéssel vették kézbe a lap július—augusztusi szá­mát. Ugyanis a Magyar Posta jó­voltából színes plakátot mellékeltek, melyen 1976 valamennyi magyar bé­lyege és blokkja megtalálható, egy- egy sorszámmal. A melléklet alapján hirdette meg az 1976 legszebb bélye­ge pályázatát, amit a szavazó ol­vasóknak július 25-ig kellett bekül­deni a szerkesztőség címére. Szüretelik a banánt lítás viszontagságait, a rázkó­dást. Pedig akkor szedik le a fáról, amikor még zöld, s csak 75—80 százalékban érett. A banán rosszul tűri a hőinga- dozást is. Már plusz 12 C fok alatt „megfagy” (ezért nem szabad betenni a hűtőszekrény felső polcaira), 22 C fok fe­lett pedig valósággal „megfő”. A tengeri és szárazföldi szál­lítás és a raktározás során 12—14 fokos hőmérsékleten tartják. Hozzánk főként Ecuadorból érkezik az ízletes gyümölcs. A szüret hosszú hónapokig tartó ideje alatt minden héten meg­érkezik Európába, Hamburgba a „banánhajó”, ahonnan hűtő­kamionok viszik a gyümölcsöt szerte Európába. Mielőtt a raktárakból az üz­letekbe szállítanák, 5—6 napig utóérlelik. Ekkor még nagyobb nedvességtartalmú, 21—22 C fokos környezetben tartják, ahol a gyümölcs fokozatosarv megsárgul, beérik. Egyes ba­nánfajták csak etiléngáz tartal­mú levegőben érlelhetők. A tárolásra és az érlelésre is alkalmas banánraktárok egész hálózatát építették ki hazánk­ban. Terméshozamok előrejelzése Nyugat-Németországban, a kiéli egyetemen új eljárást dolgoztak ki az aratási ered­mények előrejelzésére. Abból indultak ki, hogy a közép­európai feltételek között — például az őszi búza eseté­ben — a terméseredményeket meghatározó legfontosabb há­rom tényező közül kettő már áprilisban lemérhető: a kalászt hordozó szárak száma és az egyes kalászokban lévő mag­szám. Ezenkívül még az egyes búzaszemek súlyától függ a termés mennyisége, erre azon­ban — a későbbi hónapokban — sokféle kürnyezeti adottság, időjárási tényező is hatással van. A kutatók két változó idő­járási tényezőt vettek alapul, s ezeknek, valamint a szárak száma és a magszám figyelem- bevételével dolgozták ki azt a bonyolult matematikai eljárást, amellyel a termés mennyisége előre felbecsülhető. Az adatok kiértékelését számítógép végzi. Az NSZK-ban az elmúlt év­ben a búzahozamra vonatkozó előzetes számítások csupán 6 százalékkal tértek el a való­ságos hozamoktól. E siker alap­ján az új eljárást egyéb kul­túrnövényekre (burgonyára, cu­korrépára) is kiterjesztik, továb­bá más országok megbízásából kidolgozzák az előrejelzés mód­szerét, figyelembevéve kultúr­növényeink tulajdonságait és az éghajlati viszonyokat. Már be­fejezés előtt állnak a török- országi vizsgálatok, és elkezd­ték az argentin és a Fülöp- szigeti adatok gyűjtését is. A módszert a FAO, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazda­sági Szervezete világszerte be akarja vezetni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents