Dunántúli Napló, 1977. július (34. évfolyam, 179-209. szám)

1977-07-26 / 204. szám

2 Dunántúli napló 1977. július 26., kedd Ma este: bemutató a Tettyén Már minden díszlet a he­lyén áll, a jelmezek is ké­szek, a hangulat pedig igazi főpróbái. Ma este fél 9-kor lesz a Tettyén Arisztophanesz: Nőuralom c. darabjának for­dítási ősbemutatója, a Postás Művelődési Központ -színházi műhelye előadásában. A jel­mezeket Pauler Gyula ötletei alapján a szereplők maguk készítették. A darab zeneszer­zője: Herczegh Zsolt. A da­rabot még 28-án és 30-án te­kinthetik meg az érdeklődők este fél 9 órai kezdettel. P. Hacks Szép Heléna c. darabjának bemutatója 27-én este fél 9 órakor lesz. A to­vábbi előadások: 29-én és 31-én ugyancsak este fél 9 órakor kezdődnek a tettyei romoknál. Mindkét előadásra a jegyek a Doktor Sándor Művelődési Központ rendezvénycsoportjá­nál (Perczel u. 1.) kaphatók. A jegyek ára 30 forint. A rendezőség felhívja a gép­kocsival közlekedők figyelmét, hogy a tettyei romok este 8 és 11 óra között le lesz zárva a gépkocsiforgalom elől. Megkezdődtek Szegeden a szabadtéri játékok ünnepi dísz, rengeteg virág, igazi kellemes nyári idő fo­gadta hétvégén a Szegedre látogatókat. Az utcákon hul­lámzó turisták ezrei már je­lezték a fesztivál kezdetét. A legtöbb külföldi vendég a szo­cialista országokból érkezett, de sokan jöttek az USA-ból, Hollandiából, Franciaország­ból és Ausztriából is. Igazi fesztiváli program fogadta a vendégeket. Megnyílt a hazai képzőművészet hagyományos seregszemléje, a XVI11. Szegedi Nyári Tárlat, ahol másfél száz művész több mint kétszáz al­kotását láthatják majd az ér­deklődők. Szombaton este Shakes­peare: Lear király c. darab­jával kezdetét vette a szegedi szabadtéri játékok programso­rozata. A darabot Vámos Lász­ló rendezte, a főbb szerepe­ket . Bessenyei Ferenc, Szabó Gyula, Gábor Miklós, Psota Irén játszották. Az előadás díszleteit Vitt Tibor szobrász- művész tervezte. 18. Anna-bál Harkányban Pécsi lány lett a „szépség­I . r I rryy királynő Szombat este a hűvös idő ellenére már hét órakpr zsú­folásig megtelt Harkányban a Bányász étterem kerthelyisége. Az idei Anna-bálon 1200 sze­mélynek biztosítottak helyet — de a jegyek már napokkal előtte elővételben mind el­fogytak. Sok külföldi vendég érkezett az immár hagyomá­nyossá vált 18. Anna-bálra. Népes tábora érkezett többek között a kanadaiaknak, ju- goszlávoknak, de sok német, osztrák, csehszlovák és lengyel vendég, is itt töltötte a szom­bat éjszakáját. Jól felkészült a Baranya me­gyei Vendéglátó Vállalat a nagy rendezvényre, s a fel­szolgálók szinte „azonnal” — gyorsasággal vitték ki az asz­talokhoz a rendelt ételeket, italokat. Ezen kívül egy „min­den zenét játszó" zenekar, va­lamint kétrészes műsor szó­rakoztatta az érdeklődőket. Felléptek többek között Mikes György és Somogyi Pál, a rá­dió Kabarészínházának nép­szerű humoristái, akik egy­kettőre felcsigázták a kedélye­ket. Közkedvelt operett-dalo­kat énekelt a különböző pó­diumok két „csillaga", Németh Marika és Marik Péter. Utána még Csorba István parodista fokozta a már amúgyis forró hangulatot. Az est csúcspontjára éjfélkor került sor, amikor a szépség­királynőt választották meg. Rajtszámokkal a kezükben 17 lány vonult a színpadra, hogy alakjukkal, bájosságukkal, csi­nosságukkal elnyerjék a 7 tagú társadalmi zsűri tetszését. Izga­tott emberek kötöttek fogadáso­kat az asztaloknál, hogy ki lesz a győztes. Nos a zsűri fél egy után néhány perccel el­döntötte a kérdést: 1977-ben „Harkány Szépe” — Kiss Éva, 19 éves labor-asszisztens lett, a POTE I. Belgyógyászati Klini­kájának dolgozója. Most a hatalmas virágkosár és a pezs­gő mellett egy ötnapos har­kányi üdülésről szóló beutalót is átvehetett. S, hogy milyen alkattal nyerte el a pálmát? Súlya 43 kilogramm, magassá­ga 159 centiméter, mellben 85, csípőben 87, míg a derék 59 centiméter. Abszolút manöken méretei mellett barna szasszon haja és kék szeme van. (J. T.) Gazdag filmprogram a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordolójára Az év hátralévő részében gazdag filmprogrammal kö­szönti a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évforduló­ját a MOKÉP. A következő he­tekben, hónapokban ennek ke­retében folytatódik tovább az „Ember a felvevőgéppel — em­ber a felvevőgép előtt” címmel áprilisban indított háromfordu­lós országos vetélkedő, amely­nek során a résztvevők szep­tember 15-ig küldhetik be a szovjet filmművészet múltjáról, jelenéről, illetve a közelmúlt­ban bemutatott új és felújított szovjet filmalkotásokról készí­tett pályázataikat. Szeptemberben ugyancsak az évforduló jegyében díszelőadá­son mutatják be a szovjet— magyar koprodukcióban készült „Fedőneve: Lukács” című fil­met, amely az internacionalista harcos, a spanyol szabadság- harc legendás, magyar szárma­zású tábornokának, Zalka Má­iénak állít méltó emléket. Októberben újabb állomásá­hoz érkezik a szovjet filmstúdió­kat bemutató rendezvénysoro­zat is: ezúttal a középázsiai szovjet köztársaságok filmstú­dióinak alkotásaiból tartanak bemutatókat Budapesten és néhány vidéki városban. A 60. évforduló tiszteletére az idén november 3. és 16. között rendezik meg a szovjet filmek fesztiválját. Hazánkban itt vetí­tik először J. Ozerov „A sza­badság katonái” című négyré­szes filmjét. Hangverseny a „felvárosban m ígéretes zenei kísérlet Pécsváradon yy Pécsváradot a pécsi zenei tábor fiatal muzsikusai vették birtokukba a múlt hét szombat­ján. A korábbi években is ren­deztek már kamarakoncerteket a vár románkori altemplomá­ban, ezúttal azonban kivonul­tak a szabad ég alá: a turis­ták és a nagyközönség által kevéssé ismert régi Pécsvárad, a hegyi falu vagy a régi írá­sok nyelvén a „felvóros” főte­Nem unatkoznak a kánikulában A távfűtőknél nyáron van a csúcsidény Szeptemberben már üzemkészen kell várni a hideget >- - ■ * .. Vir, A távfűtési idény október közepétől kezdődik és április közepéig tart. Ilyenkor a la­kosság úgyszólván a saját bőrén érzékelheti a Távfűtő Vállalat működését. Nyáron azonban gondolni sem szere­tünk a fűtésre, legfeljebb né­melyek irigykedve morfondíroz­nak: vajon mivel csapják agyon rengeteg szabad idejü­ket a távfűtő vállalat dolgozói? Pedig hát a közhiedelemmel ellentétben a távfűtő vállalat­nál nem télen, hanem nyá­ron van a csúcsidény. Igaz, lé­len a legszorosabb a vállalat, kapcsolata a lakossággal, ám akkor már rutinszerűen, külö­nösebb zökkenők nélkül folyik az üzemelés, ha megfelelő a felkészülés a fűtési szezonra. Ez pedig nyáron történhet csak, szoros határidőkön belül: ilyen­kor még az üzemvitelnél dol­gozók is karbantartással foglal­koznak. A karbantartási mun­kák száma évről évre szaporo­dik, hiszen újabb és újabb lakóházakat kapcsolnak be a hálózatba, azokon a területe­ken pedig, ahová elsőként ve­zették be a távfűtést — tíz éve sincs talán — a vezetékek, berendezések, készülékek el­használódtak, elöregedtek. Addigra mire elkezdődik a fűtési szezon, ki kell javítani, meg kell előzni a hibákat: ez a feltétele annak, hogy télen ne dideregjen lakásában sok tízezer ember. Az elmúlt télen nem volt említésre méltó üzem­zavar, tehát eredményes volt a felkészülés. Az idei nyáron is a tavalyihoz hasonló szervezett­séggel és ütemben végzik a felújításokat a Távfűtő Vállalat dolgozói. Ez évben 19 miilió forintot fordítanak karbantar­tásra, ennek a felét már fel­használták. A felújítások, bővítések közül néhány jelentősebb: a Budoi várni 3 tízemeletes lakóház ösz- szes radiátorának kicserélése, az uránvárosi régi hőközpontok átalakítása, a könnyen rozsdá­sodó acélcsövek cseréje négy— ötszörösen drágább, de tíz— tizenötszörösen hosszabb élet­tartamú, korróziómentes csövek­kel. Ugyancsak Uránvárosban idén fejeződik be a központi távmelegvíz-szolgáltatásra való átállás. Folyik a gőztávvezeték csúszóalátámasztóinak a felújí­tása is. A Páfrány utcában 400 méteres vezetékpárt cseréltek ki nemrégiben, most kezdődik a &9-es dandár úti vezetek- csere. S mindemellett sok ap­róbb munka: szivattyúk, toló­zárak, radiátorok karbantartása s kisebb hálózatjavítások. A felújításokon túl 3 beruhá­zás kivitelezésében is részt vesz a PÉTÁV. Már elkészült a kertvárosi kétszer száz szemé­lyes óvoda 450 méteres hőve­zetéke. Ezt az óvodát a hat pé­csi tanácsi vállalat közösen építi szocialista szerződésük alapján. Az első száz férőhe­lyet a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évforduló­jának tiszteletére, november 7-ére adják át. A közeljövőben kezdi el a PÉTÁV 21. és 22-es kertvárosi lakóépület távfűtőrendszerének építését, valamint a 6/A út Jó­zsef Attila és Tüzér utcai sza­kaszánál húzódó hőtávvezeték kiváltásának építési, szerelési munkáit. A Pécsi Távfűtő Vállalat dol­gozói tehát egyáltalán nem unatkoznak nyáron. Annál is inkább nem, mert a javítások­nak, felújításoknak szeptember közepéig el kell készülniük: ki tudja, hogy milyen lesz az ősz- eleji időjárás? Nem kell-e már szeptemberben fűteni? D. I. Megszüntetik az elavult munkásszállásokat A munkaügyi miniszter most megjelent rendeletével újon­nan szabályozta a munkás- szállások iránti követelménye­ket, s módosította a szállások kategorizálását. Az új szabályozás okairól és céljáról a minisztériumban el­mondották, hogy hazánkban jelenleg körülbelül 150 ezer ember él munkásszállásokon, számuk azonban most már nem növekszik, kis mértékben csök­kent. Jónéhány vállalat ugyan­is gondoskodik távollakó dol­gozóinak munkahelyre és ha­zaszállításáról. így is hosszú ideig szükség lesz azonban még munkásszállásokra, ahol a dolgozóknak kulturált körül­ményeket kell biztosítani. A most megjelent rendelet is a munkásszállásokon lakók körülményeinek javítását szol­gálja. Az új jogszabály az ed­digi hat helyett négy kategó­riába sorolja az állandó mun­kásszállásokat, ami azt jelen­ti, hogy a legalsóbb kategó­riákat, vagyis az elavult szál­lásokat az ötödik ötéves terv időszakában meg kell szüntet­ni. E korszerűtlen helyeken körülbelül 5—10 ember lakik, számukra korszerűbb, új szál­lást kell létesíteni vagy na­ponta autóbuszt kell biztosí­tani a bejárók munkahelyére és hazaszállítására. Az állandó munkásszállások négy kategóriáján belül is a korszerűség meghatározott fel­tételeit írja elő a rendelet. A lakószobákban, illetve előte­rükben mindenütt melegvizes zuhanyozónak és mosdónak kell lennie, illetve bizonyos esetekben szintenként kell biz­tosítani melegvizes zuhanyozót. Az első kategóriájú szálláso­kon a szobákban legfeljebb hárman, a további kategóri­ákban négyen, öten, illetve a negyedik kategóriába sorolt szállásokon hatan-nyolcan lak­hatnak. A térítési díj változatlan. A kategórián aluli munkásszállá­sok ideiglenes munkásszállás­ként működnek, ahol térítési dijat nem kell fizetni. A ren­delet 1978. január 1-én lép életbe. A jövőben a munkásszállá­sok lakóinak művelődésére, tömegsportjának szervezésére és szervezett étkeztetésére is nagyobb gondot fordítanak. E feladatokról az illetékes mi­niszterek külön irányelvekben intézkednek. Három pillanatkép a nyári munkákról: föld alatti vezeték javítása az Építők útján, hő- központszerelés egy kertvárosi lakóház alagsorában, vezeték­csövek esztergályozása a vál­lalat központi műhelyében. re volt a szombat esti hang­verseny színtere. Székely Iván zeneszerző, az est szervezője így vázolta a szabadtéri koncert céljait:- Emlékhangversenyt kíván­tunk adni Guilleaume Mo- chaut, a hatszáz éve halott francia zeneszerző tiszteletére. Muzsikáját ma már kevesen ismerik, pedig a középkori európai zene legkiemelkedőbb alakját kell tisztelnünk benne. Arra, hogy a hangversenyt itt rendezzük, az indított, hogy Pécsváradon három olyan templom található egymás közelében, melyekből sajátos harangjáték produkálható. Ezenkívül tudomásunkra jutott, hogy az itt élő Kígyós Sándor szobrászművész készített egy olyan szobrot, amely megszó­laltatható, ütőhangszerként szerepeltethető. A harangok és az ütőhangszerként szereplő szobor játéka után a templom- toronyban megszólaló rézfúvó­sok toronyzenéjével egészült ki a Machaut műveihez szer­zett keretjáték. A bevezető után a téren elhelyezkedő ze­nekar vette át a szót, játszotta Machaut darabjait, egyre vi- lágibb jellegű műveket szólal­tatva meg. A célokat jelezve, Székely Iván egyre hangsúlyozta, hogy az összegyűlt sokszáz néző ze­nei kísérletet, ha úgy tetszik, főpróbát láthatott. Hozzá kell tennünk, ígéretes főpróbát, olyan tanulságokkal, melyeket könnyűszerrel lehet a gyakor­latban is gyümölcsöztetni: va­rázslatos hangulatot * sztott a középkori zene Pécsvarad ré­gi főterén, egyedülálló zenei élményt jelentett az egymás­nak felelgető harangok játéka s a toronyzene. Valamennyi hangeffektus remekül érvénye­sült, a téren megszólaló né­hány kamaradarab volt csupán kevéssé hallható, s ez kissé megtörte a koncert hangula­tát. Ezen bizonyára lehet se­gíteni a legközelebbi alkalom­mal. Szinte mindenkiben fel­vetődött ugyanis a gondolat, hogy ez az igényes zenei pro­dukció megfelelő előkészítés­sel és szervezéssel rendszeres nyári programmá válhatna. Hi­szen a pécsi zenei tábor fia­tal, vállalkozó kedvű muzsiku­sai itt lesznek más nyarakon is, Pécsvárad pedig továbbra is rendelkezésükre áll ismert adottságaival. A legközelebbi alkalommal pedig bizonyára azt is meg lehet majd szervez­ni, hogy egy órára eltereljék az autókat a szabadtéri hang­verseny színhelyéről, és lezárják a zsivajával zavaró kocsmát is. Pécsvárad egy kevéssé is­mert pontját vette birtokába szombaton este a zene. A ha­tos úton elrobogó utas elgyö­nyörködik az onnan kínálkozó panorámában. Érdemes azon­ban kiszállni az autóból, és fel­fedezni ennek a szép község­nek a turistalátványosságokon, az elrendezésre váró feldúlt várudvaron túli részeit, a régi falut is. A képzőművészek, úgy tűnik, már felfedezték maguknak. Többen építettek itt házat, hétvégi nyaralót, mű­termet — a szép környék és a csend igen csábító. Múlt szom­baton pedig a zene is meg­szólalt a régi falak között. . . — Ez a falu azt jelenthetné Pécsnek, amit Szentendre je­lent Budapestnek - vetette fel a hangverseny előtt folytatott beszélgetésünkön Kígyós Sán­dor szobrászművész, a hang­szer-szobor alkotója. - Hiszen ez a környék hol szerényebben, hol látványosabban, de mindig vonzotta a művészet, a szellem embereit. Gállos Orsolya

Next

/
Thumbnails
Contents