Dunántúli Napló, 1977. július (34. évfolyam, 179-209. szám)

1977-07-26 / 204. szám

1977. július 26., kedd Dunántúli napló 3 A dolgozó nők és a fiatalkorúak érdekvédelme Egy ügyészségi vizsgálat tapasztalatai Az ügyészségek megvizsgál­ták az állami gazdaságokban a dolgozó nők és fiatalkorú­ak érdekvédelmét biztositó munkajogi rendelkezések vég­rehajtásának törvényességét. A Baranya megyében vég­zett vizsgálatok tapasztalatai­ról beszélgettünk a Baranya megyei Főügyészségen dr. An­tal Ferenc csoportvezető ügyésszel. — Mindenekelőtt mi volt a vizsgálat célja? Közismert, hogy a Munka Törvénykönyve kiemelten fog­lalkozik a dolgozó nők és fiatalkorúak helyzetével és fo­kozott védelmet biztosít ré­szükre. A vizsgálat célja az volt, hogy megállapítsuk, hogy e fontos rendelkezéseket meny­nyiben tartották be. — Mik voltak a vizsgálat je­lentősebb megállapításai? Először is az, hogy e fon­tos rendelkezéseket összessé­gükben betartják a munkálta­tók. Ezt az elvi és jellemző megállapítást érdemében nem befolyásolja az a tény, hogy pl. a dolgozó nőt megillető pótszabadságot, fizetett sza­badnapokat egyes esetekben pontatlanul tartják nyilván, és emiatt esetenként a dolgozó nők részére egy-két nappal kevesebb szabadságot, illetve fizetett szabadnapot biztosí­tottak a megvizsgált szervek. Megjegyzem, hogy viszonylag bonyolultan van szabályozva a fizetett szabadság, illetve fize­tett szabadnap kiadása. Ve­gyünk egy konkrét példát. Egy 9 éve dolgozó, három 14 éven aluli gyermekét gondozó anyát megilleti az évi 12 munkanap alapszabadság, ezen túlmenő­en a munkában töltött évek alapulvételével (2 évenként 1 nap) 4 munkanap pótszabad­ság, a három fiatalkorú gyer­meke után 2 munkanap pót- szabadság és a három 14 éven aluli gyermeke után 9 fizetett munkanap, összesen te­hát 27 munkanap. Bonyolítja a helyzetet az a tény, ha a dolgozó nő év köz­ben létesíti a munkaviszonyt, mert a fizetett szabadságok, fizetett szabadnapok ebben az esetben csak a ledolgozott idővel arányosan járnak, és az esetleges töredékidő ese­tében kerekíteni kell. Még to­vább bonyolódik a helyzet a mezőgazdasági időszaki dol­gozók esetében, akik nem kö­telesek folyamatosan, rendsze­resen dolgozni, viszont a mun­kában töltött időt csak okkor lehet a szabadság, illetve fi­zetett szabadnap szempontjá­ból munkaviszonyban töltött időnek számítani, ha egy-egy hónapban a külön jogszabály­ban meghatározott munkana­pot ledolgozták. így pl. ha e külön jogszabály egy hónap­ra 24 munkanap ledolgozását Írja elő, és a dolgozó csak 23 napot dolgozott, erre a hó­napra egyáltalán nem jár ré­szére sem a szabadság, sem fizetett szabadnap. — Milyen szabadság illeti meg a gyermekét egyedül neve­lő anyát? A gyermeküket (18 éves ko­rig) nevelő anyák pótszabad­ságáról még el kell mondani, hogy a dolgozó anyának 3 gyermeke után évi 2, minden további gyermeke után ugyan­csak 2—2, de évenként legfel­Mennyi pótszabadság jár? Nem igénylik a fizetés nélküli szabadságot Segíthetnek a szakszervezeti szervek is jebb 12 munkanap pótszabad­ság jár. A külön jogszabály szerint a dolgozó nőt (és a gyerme­két egyedül nevelő apát is) a 14 évesnél fiatalabb egy gyermeke után 2, két gyerme­ke után 5, három és ennél több gyermeke után 9 fizetett szabadnap illeti meg. Lényeges rendelkezés, hogy e kedvezmény az érintetteket abban az évben megilleti, amikor a gyermek a 18., illet­ve a 14. életévét betölti: eb­ben az évben viszont akkor is jár e kedvezmény, ha pl. a gyermek január 1-én született. A dolgozó nőnek — aki le­galább két 14 éven aluli gyer­mekét gondozza — kérelmére a háztartás ellátása céljából havonta 1 fizetés nélküli sza­badnapot is köteles a válla­lat biztosítani. Mindezeken túlmenően a dolgozó nő kérelmére a vál­lalat a szülési szabadság le­telte után a gyermek gondo­zása céljából annak 3. élet­éve betöltéséig, a gyermek be­tegsége tartalmára pedig az otthoni ápolás biztosítása ér­dekében a gyermek 10 éves koráig fizetés nélküli szabad­ságot köteles biztosítani. — Mi a helyzet a fizetés nélküli szabadság igénybevé­telét illetően? E tekintetben két lényeges tapasztalatunk van. Az egyik az, hogy a 3 éves fizetés nél­küli szabadságot, (az ún. GYES-t) a dolgozó nők szinte maradéktalanul igénybeveszik. Az egyéb fizetés nélküli sza­badságot, azaz a háztartás el­látása, a beteg gyermek gon­dozása érdekében biztosított fizetés nélküli szabadságot azonban néhány kivételtől el­tekintve nem igénylik az ér­dekeltek. Ennek okát is meg­vizsgáltuk, és megállapítottuk, hogy ez a jogszabályismeret hiányára vezethető vissza el­sődlegesen. — Az észlelt hiányosságok megszüntetése érdekében mit tettek az ügyészségek és mi­lyen intézkedésre lenne szük­ség? Az ügyészségek megtették a szükséges intézkedéseket az érdekelt vállalatok igazgatói­hoz. Bízunk abban, hogy az intézkedések eredményre is vezetnek. Mindettől függetle­nül szükségesnek látjuk azt, hogy a vállalatok szakszerve­zeti szervei a jövőben foko­zott mértékben kísérjék figye­lemmel — némcsak a megvizs­gált vállalatoknál, hanem a vizsgálattal nem érintett vál­lalatoknál is - a dolgozó nő­ket és fiatalkorúakat érintő jogszabályi rendelkezések vég­rehajtását, és szükség esetén saját hatáskörükben tegyenek megfelelő intézkedéseket a vállalatok vezetőinél. Ügy vél­jük, hogy a szakszervezetek közreműködésükkel nemcsak a dolgozók, hanem a vállalatok részére is hathatós segítséget tudnának nyújtani a törvé­nyesség fokozott betartása ér­dekében. Pécsett készül Berlin leg­újabb kórházának terve Pécsett tervezik az NDK fő­városának legújabb kórházát. Jubileumi megbízatásnak is le­het tekinteni, hisz éppen tíz éve dolgozik a Pécsi Tervező Vállalat NDK rendelésre. A szocialista integráció kereté­ben lakónegyedek, egészség- ügyi és ipari létesítmények terveivel segítik a baráti or­szág városainak fejlesztését, a hazai feladatok ellátása mel­lett. Eddig közel tízezer új ott­hon, számos kapcsolódó léte­sítmény — bölcsőde, óvoda, iskola, áruház — rajza készült a mecsekalji városban. A sok szép feladat között is „leg­kedvesebbnek” a kórházterve­zést tekintik a pécsi mérnökök, talán azért, mert szinte specia­listáivá váltak ennek a mun­kának. Imponálóak ezek. a megbízatások. Cottbus megye részére például 1300 (ezer­háromszáz) ágyas kórházre­konstrukciót jelentett, a schwe- rini rendelés pedig 800 (nyolc­száz) ágyas új kórház építé­sét foglalja magában. A berlini lesz az ötödik pé­csi tervek alapján megvalósuló kórház az NDK-ban. Ez nem méretével, hanem rendkívül magasigényű felszereltségével, kivételesen szép külsejével je­lent újszerű, érdekes felada­tot. A munka sürgősségére tekintettel párhuzamos terve­zés történik. Már készül az alapozás, a további kivitelezés­hez folyamatosan szállítják a terveket Pécsről. Ez egyben a pécsi műszakiak iránti bizalmat is kifejezi. Külföldi újságírók és sajtéattasék a „Hazánk és a KGST” cimü kiállításon Az utóbbi két hétben jelen­tősen megnőtt a Madách téri Vadas Ernő terem látogatott­sága: már eddig is sok ér­deklődő kereste fel az MTI Fotó „Hazánk és a KGST” címmel rendezett kiállítását. Hétfőn a bemutató látni­valóival megismerkedtek a ha­zánkban tevékenykedő külföldi újságírók is. A különböző szocialista hírügynökségek és lapok tudósítói, valamint szá­mos hazánkban akkreditált diplomata, sajtóattasé meg­szemlélte a KGST országok együttműködésének 60 nagyje­lentőségű mozzanatát feleleve­nítő tárlatot. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. év­fordulóját köszöntő összeállítás képei híven tükrözik: a szocia­lista országokat és népeiket együttes törekvések, közös eredmények fűzik testvéri egy­ségbe. A juhtenyésztés visszaszerzl rangját Palatetős juhhodály a szentlőrinci termelőszövetkezetben Figyelemre méltó tervek, új férőhelyek, Baranya juhállománya 1980- ra eléri az ötvenötezres létszá­mot. Nagyobb devizabevételre nyílik lehetőség az export fo­kozásával, és kevesebb gyap­jút kell vásárolnunk külföldről. Az elképzelések megvalósí­tásának egyik alapvető feltéte­le azonban az, hogy a mező- gazdasági üzemek megfelelő férőhelyet biztosítsanak az ál­latoknak. Pillanatnyilag 8000 új férő­hely építése látszik szükséges­nek, mert szinte ugyanennyi le­bontásra érett, és mintegy 16 000 férőhely korszerűsítése elkerülhetetlen. Terveznek-e beruházásokat a mezőgazdasági üzemek? Vár­ható-e javulás az idei eszten­dőben a férőhelyeket illetően? — A juh meghálálja a gon­doskodást - mondja a megye legnagyobb juhtenyésztő ter­melőszövetkezetének juhászati ágazatvezetője Szentlőrincen. Igazolásul az országos átlag­gal hasonlítja össze saját ered­ményeiket. Juhszaporulatból országosan 90 százalékot értek el, ezzel szemben Szentlászlón 134,5 százalékot. Gyapjúhoza­muk is kedvezőbb az orszá­gosnál: 5,3 kilogrammot ad egy anyajuh. Az is igaz, jelen­tős összegeket fordítanak az ágazatra. Tavaly Ibafán 900 juh tar­tására alkalmas, „összkomfor­tos" hodályt adtak át. Ez év elején befejeződött a korcsányi telep felújítása, Szentlászlón 1100 férőhelyes karantén ké­szült el. Idén két nagyobb be­ruházás valósul meg a tervek szerint saját kivitelezésben. Kostelepet létesítenek Ibafán a meglevő épületek átalakítá­sával és bővítésével. Ezen kívül laboratóriumot építenek, hogy be tudják vezetni a mestersé­ges termékenyítést. Először csak a törzsállománynál. Az eredményektől függően a ké­sőbbiekben azonban általános­sá teszik. A gyűrűfűi állomány is új hodályokba települhet, 1977-ben ugyanis 1000 állat részére palatetős, faszerkeze­tes színt építenek. Felújításra kerülnek az elekmajori épüle­tek, bizonyos mértékig gépesít­hetik a kitrágyázást. A követ­kező év feladatait is papírra fektették. Korszerűsítik, fel­újítják a csebényi, a horvát­Ötvenötezerre emelkedik 1980-ig a baranyai juhállomány hertelendi telepek épületeit és az elekmajori építkezések is befejeződnek. Figyelemre méltó tervek fog­lalkoztatják a vejti termelőszö­vetkezetet. Kilencszázkét hek­tár legelőterülettel rendelkez­nek, de többsége elmocsaraso- dott, felújításra szorul, még a juhok sem tudják hasznosítani. Elkészült a terület vízrendezési terve, meliorációs programot kíván indítani a szövetkezet. A terveket elkészítő Sellyéi Víz­gazdálkodási Társulat 2,5 mil­lió forintért elvégezné a fel­javítást. Ezzel egyidejűleg 92 hektár beékelődött szántót visszatelepítenének, így 500 hektár jó minőségű, összefüg­gő legelő alakulhatna ki. A meliorációs programot állami támogatással szeretnék meg­valósítani, elkészülte lehetővé tenné, hogy a tavaly 2100-ra növelt juhállományt továbbfej­lesszék. Jelenleg Iricsben régi szarvasmarha-istállóból átala­kított hodólyokban tartják az állatokat. Itt létesítenének — 40 százalékos állami támoga­tással — központi telepet. Ezen kívül Zalátán és Kemsén épí­tenek 500—500 férőhelyes ho- dályokat. Belépésük után a vejtiek állományukat négyezer­re növelik 1979-ig. Olcsó, praktikus, de a köve­telményeknek megfelelő hodá- lyokat a juhoknak — vallják a szederkényiek, akik úgy tartják, akkor olcsó a tartás, ha lege­lőterületet jelölnek ki a nyá­jaknak, s ide építik a hodályo- kat is. Ebben az esztendőben egy 960 négyzetméter alapterü­letű szín már elkészült. Fa­szerkezetes, hullámpalával bo­rított, oldalán fenyőrúddal rá- csozott, vízzel, villannyal ellá­tott hodályok készülnek a sze­derkényi termelőszövetkezet­ben. Ilyen hodály épül még egy 1977-ben, a továbbiak az elkövetkező két esztendőben. A tavaly telepített 280 hek­tárnyi legelőterületet további 100 hektárral kívánják növelni az idén. Ezzel rétjeik, legelőik területe meghaladná a 600 hektárt, ahol 1980-ban már 3000 anyát tartanának. Jelen­legi állományuk tehát csak­nem megkétszereződne. Horváth Teréz Felvételre keresünk gyakorlattal rendelkező értékkönyvelőt ÉS részlegadminisztrátort B. m. Háziipari Szövetkezet, PÉCS, DÉRYNÉ U. 35. Október előkészíté­sének kong­resszusa 1917. július 4- én a bolsevikok vezetésével Péter- várott a munká­sok, katonák és a kronstadti ten­gerészek hatalmas, félmilliós tüntetést rendeztek. A békés menet tagjai elsősor­ban azt követelték, hogy min­den hatalmat adjanak át a szovjeteknek, hogy szüntessék be a támadásija fronton, hogy osszák ki a parasztoknak a földbirtokosok földjeit és a munkások vegyék át a terme­lés ellenőrzését. A békés tün­tetés ellenére az ideiglenes kormány tűzparancsot adott. Munkások és katonák vére folyt a pétervári utcákon. A forradalom békés időszaka véget ért. A júliusi sortűz utá­ni megváltozott politikai hely­zet szükségessé tette, hogy a bolsevik párt új taktikát és új jelszavakat dolgozzon ki a szo­cialista forradalom győzelmé­ért vívott harcban. Ezt a fel­adatot teljesítette a VI. párt- kongresszus. Az OSZDM(b)P hatodik kongresszusa fél-illegális vi­szonyok között, munkásoszta­gok védelme alatt zajlott le 1917. július 26. és augusztus 3. (augusztus 8—16-a) között Pétervárott. Az illegalitásban élő Lenin nem lehetett jelen a kongresszuson, de gondolatai, eszméi kicsendültek a küldöt­tek felszólalásaiból, vissza­tükröződtek a záródokumentu­mokban. Lenin a kongresszus küszöbén „A politikai helyzet", a „Három válság", „A jelsza­vakról", „Az alkotmányos illú­ziókról" című cikkeiben és más munkáiban alaposan elemezte a kialakult helyzetet, megindo­kolta, miért kell a pártnak új taktikára áttérnie. Kidolgozta az új feladatokat és jelszava­kat, megvilágította a forradal­mi fejlődés távlatait. A kongresszuson 157 szava­zati joggal és 110 tanácsko­zási joggal rendelkező küldött vett részt 240 ezer párttag képviseletében (az áprilisi kon­ferencia idején a bolsevikok száma 80 ezer volt). A párt megerősödése különösen szem­betűnő lett a reformista pártok belső nézeteltéréseinek a fé­nyében. így például az essze- rek pártjából kivált a balol­dali szárny, a „baloldali" esz- szerek, akik a parasztok forra­dalmi hangulatát fejezték ki és követelték a burzsoáziával foly­tatott megalkuvó politika meg­szüntetését. A mensevikek so­raiban is megerősödött a „bal­oldaliak”, az úgynevezett „in- ternacionhlisták” csoportja. Az akkori politikai helyzet elemzése alapján a kongresz- szus megállapította, hogy a békés fejlődés és a szovjetek békés hatalomátvétele lehetet­len, mert a kettős hatalom megszűnt, a hatalom a való­ságban már átkerült az ellen- forradalmi burzsoázia kezébe. A kongresszus megerősítette Leninnek azt az elméleti kö­vetkeztetését, hogy a szocia­lista forradalom győzelme le­hetséges egyetlen országban és a szocialista forradalomra, a burzsoázia ideiglenes kor­mány elleni fegyveres felkelés megszervezésére vett irányt. A kongresszus határozatai megerősítették Leninnek azt a tételét, hogy a proletariátus és a szegényparasztság szö­vetsége a szocialista forrada­lom győzelmének szükséges előfeltétele. A kongresszus kiáltványa ezekkel a szavakkal fejeződik be: „Készüljetek fel az újabb csatákra, harcostársaink! Szívó­san, bátran és nyugodtan, ne dőljetek be a provokációknak, gyűjtsétek az erőt, sorakozza­tok harci oszlopokba! A párt zászlaja alá, proletárok és ka­tonák! Zászlónk alá, elnyo­mott falvak!" A felhívásnak 1917. október 25-ének éjszakáján (november 7-én) lett végső foganatja. Valentyina Zsuzsakina

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents