Dunántúli Napló, 1977. július (34. évfolyam, 179-209. szám)
1977-07-22 / 200. szám
2 Dunántúli napló 1977. július 22., péntek KíÉmínyfűst és kipufogógáz Most júliusban húszéves a Baranya megyei KÖJÁL levegőegészségügyi osztálya, melynek változatlanul főfeladata az emberi szervezetre is ártalmas légszennyeződések vizsgálata. Az országban másodikként alakult meg Pécsett elődje, egy kislétszámú csoport, 1957. július 4-én. E naptól működik a megye- székhelyen tizenhat vizsgálóhely a kén és az ammónia meghatározására. Légszennyeződés • 365 napból 115 túlszennyezett a belvárosban • Ellenőrzés a közlekedési csomópontokon • Tiszta levegőjű szigetek A jubileumi évfordulóra a városunkban öt évig folyt és nemrég zárult légszennyeződési felmérés eredményeit jelentette meg kiadványban az Építési Minőségellenőrző Intézet, a Meteorológiai Intézet és a Baranya megyei KÖJÁL. Fontos téma ebben az erőmű. Kéntartalmú füstje — minden irányban épp 4—5 kilométerre csapódik le: legérzékenyebben a belvárost érinti. A Széchenyi tér és a Bartók Béla utca között a megengedett 0,15 milligramm kéndioxid tízszerese fordul elő egy köbméter levegőben télen és ködös időben. Itt az év 365 napjából 115 túlszennyezett, amiben közrejátszik az is, hogy nagyon sok a széntüzelésű kályha — például a Sallai utcában vagy a Zsolnay-gyár környékén. A szakemberek javasolták, hogy a kritikus zónában elsősorban raktárak épüljenek, parkok létesüljenek, az új lakóházak szellősen kerüljenek egymás mellé és a közületeket, közülük is főleg az iskolákat kapcsolják be a távfűtési rendszerbe. Előrejelzési rendszer Egy számítógépes országos modellt dolgoztak ki először Magyarországon a pécsi példák alapján. A szélsebesség, a páratartalom, a hőmérséklet, a levegőkeveredési arány pontos figyelembe vételével „megszerkesztettek” egy előrejelzési rendszert, vagyis időben kiszámítható, hol és mikor várható nagyobb „szennyhullám”. A szélmozgásokból 29-et figyeltek meg: legveszélyesebb a délkeleti és keleti, amely be- vándoroltatja a Hőerőmű és a Gyárváros nagyon szennyezett levegőjét. Bizonyos dombhátak és kiálló hegyoldal-tetők eközben alig szennyeződnek és tiszta levegőjű szigetként emelkednek ki, így a Tettye és a Hunyadi út közötti rész, valamint a Makárdomb. Déli szélben a Misina és környéke élvez ilyen védettséget. A délnyugati szél ennek nagyságát megnöveli Árpádtetőig. Ha északról fúj, akkor ismét a Misina és a Makárhegy mentesül szinte minden portól, koromtól. Jó lenne, ha a közjóléti erdők, pihenőparkok, iskolák, gyermekintézmények épp ilyen „jólevegőzónákban" létesülhetnének. Mozgó laboratórium Új probléma a vegyianyagok és oldószerek okozta szennyeződés. Gőzüket és párájukat a legtöbb üzemben elszívják, de közömbösítésével csak a Sellyéi Vegyi Ktsz-ben foglalkoznak. Például a Pécsi Bútorgyár oldószerpárái párszáz méterre a gyártól okoznak bosszúságot a lakóknak. Növekszik a nitrogénoxid és -di- oxid mennyisége: a közlekedési csomópontokban, irányító lámpáknál a megengedett köbméterenkénti 0,05 milligramm 3—4-szerese fordul elő, épp a kipufogógázok révén. Jelenleg húsz ponton ellenőrzik a közlekedési csomópontok orrot és szemet csípő levegőjét. Szén- monoxidból és szálló finom porból egész évben szinte mindennap sokszorosan több jut a szabadba a megengedett köbméterenkénti „normáknál", viszont az ülepedő por-dózis- anyag csökken. Napjainkban az osztály dolgozói automata, félautomata és házi kezelésű műszerekkel, mozgó laboratóriumokkal Barcstól Bonyhádig, Dombóvártól Beremendig több mint háromszáz helyen éjjel-nappal, egész éven át rendszeresen vizsgálják a levegő minőségét. Egy esztendőben legalább 80 ezer adatot „fejtenek meg" és a városépítést, a gyári technológiai korszerűsítést segítő tanácsokká formálnak át. Ha lesz anyagi fedezet, akkor mérnek majd Nagyatád, Marcali és Siófok által bezárt térségben is, vagyis sor kerülhet regionális megfigyelésekre is. Nem közömbös, hogy a középdunántúli vegyipar gyárai milyen kéményfüsttel árasztják el Megtalálták az eltűnt mohácsi kisfiú holttestét A Dunántúli Napló június 1-i számában jelent meg a hír: „1977. május hó 24-én 14-15 óra között Alsószentmár- ton határában eltűnt Gligoro- vics Antal (Mohács, 1971. június 3., anyja: Orsós Rozália) mohácsi lakosú kisfiú ...” Május 24-én a kis Anti elindult édesanyjával meglátogatni az alsószentmártoni nagymamát, aki nem tartózkodott otthon. Az édesanyja a faluba ment, a kisfiú pedig unokatestvéreivel játszani szaladt a tsz majorjába. Ám a súlyosan asztmás Anti nem érte utál játszótársait. Útnak eredt, de nem a falu felé, hanem éppen ellenkező irányba. Délután hazatértek az unoka- testvérek, de Antit nem találták sehol. A szülők és az egész falu lázasan kutatta. Este értesítették a siklósi Rendőrkapitányságot: a rendőrök egész éjjel talpon voltak, de munkájuk nem járt eredménnyel. A Baranya megyei Rendőrkapitányság is bekapcsolódott a nyomozásba, számos értékes bejelentés is érkezett, a nyomozók mindenütt a lakosság megértő segítőkészségével találkoztak, de a kisgyereket már csak holtan, július 18-án találták meg Gyűrűspuszta határában, egy búzatáblában. A súlyos beteg kisfiú közel három kilométert gyalogolt, ami beteg szervezetét igen megviselte, nem vitte magával frissítő spray-jét sem, amely mindig a nyakába kötött zsinóron lógott. A Lanka-csatornától délre rogyott össze. Szakértői vélemény szerint bűncselekmény nem történt. G. M. a déli megyéket; hogy országrészek, sőt országok, hogyan szennyezik egymás levegőjét. Például Lippón a műszerek a Balkánról és a Ruhr-vidékről érkezett szennyeződést mutattak ki. Csuti János Gépparádé a bólyi kombinátban Országos szakmai bemutató házigazdája volt tegnap a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát. A szép számmal összesereglett szakemberek a tápanyagvisszajuttatás gépesítési lehetőségeivel ismerkedhettek meg a Magyar Agrártudományi Egyesület MEZŐGÉP és szállítási-anyagmozgatási szakosztályai, a MÉM növényvédelmi és agrokémiai, valamint gépesítési főosztályai, az AGROTRÖSZT, a MEZÖ- GÉPTRÖSZT hódmezővásárhelyi és nyíregyházi vállalatai, a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát és a Mezőgazdasági Gépkísér- l'eti Intézet közös rendezvényén. A résztvevők először a tápanyaggazdálkodás helyzetéről és fejlesztési irányairól hallgatták meg dr. Nagy Bálint minisztériumi főosztályvezető előadását, majd a gazdaság sátorhelyi termelőüzemében nagyszabású gépbemutatóra került sor. A bemutatón különböző — svéd, francia, magyar, szovjet, csehszlovák és NDK - gyártmányú műtrágyaszóró és -töltő gépeket, berendezéseket, köztük számos, más országokban már nagy haszonnal, de nálunk még nem alkalmazott újdonságot. Ezeket a gépeket a gazdaságok a jövőben megrendelhetik. A bemutatón a résztvevők képet kaptak, milyen géparzenállal rendelkezhet ma egy korszerű agrokémiai társulás. A gépek segítségével a szilárd vagy folyékony műtrágya az ember különösebb fizikai erőkifejtése és mindenféle veszteség nélkül nagy pontossággal jut ki a földekre. Hagyományff ff orzo együttesek vezetőinek tanfolyama flhaligeten Akik még hordják a viseletét... Az ország minden tájáról meghívott pávakör- és népi együttes-vezetők vesznek részt ezekben a napokban Abalige- ten egy kétnapos tanfolyamon. Baranya és Tolna megye vállalta magára ennek megszervezőiét, mivel ma nincs egységes képzési vagy továbbképzési forma, ahol a pávakörök, hagyományőrző népi együttesek vezetőit rendszeresen tájékoztatnák a szakma időszerű kérdéseiről, nincs fórum, amely folyamatosan gondoskodna továbbképzésükről. — Tavaly Debrecenben rendezték meg a pávakörvezetők tanfolyamát - vázolja az egyik szervező, Bogár István, a decsi népi együttes vezetője. — Aba- ligetre nemcsak őket hívtuk meg, hanem a népi együttesek vezetőit is, hiszen a népdaléneklést és a népzenére való mozgást, táncot, népi játékot nem lehet elválasztani. Itt vannak a mozgalom „öregjei", akik húsz-huszonöt évvel ezelőtt kezdtek népi együttesekkel foglalkozni, és elhívtuk a fiatalokat, az együttesek leglelkesebb táncosait is. Jövőre Tolna megyében szeretnénk megrendezni a következő tanfolyamot, az anyagiaktól függően hosszabb ideig. A jelenlegi tanfolyam vezetője, Várnai Ferenc a következőképpen fogalmazta meg az egy hét tematikáját: — Az előadásokkal és a hallottak alkalmazásával azt szeretnénk megvilágítani, hogyan lehet a mai falu számára átmenteni, megtartani a népszokásokat, a népdaléneklést. A csütörtöki nap előadója Pesovár Ernő, az MTA Zenetudományi Intézetének munkatársa: — Húsz éve volt utoljára ilyen igényű foglalkozás népi együttesek vezetői számára, így szinte elölről kell kezdeni mindent. E hosszú kiesés után kiderül, milyen nagy hangsúlyt kell fektetni a hagyományőrző együttesek vezetőinek szakmai képzésére. A népdalt éneklő pávakörök fokozatosan színpadon játszó, népszokást megjelenítő népi együttesekké válnak, mégsincs egyelőre országos szerv, amelynél gazdára találhatna a népi együttesek mozgalma. Ezt a gazdát pedig ott kell megtalálni, ahol még élő a néphagyomány, ahol még hordják a viseletét, ismerik a táncokat — mint például Dél-Dunántúlon vagy Pest megyében. Földesi János, a tanfolyam egyik résztvevője, az idén harmincadik jubileumához közeledő madocsai népi együttest vezeti. Sok évtizedes munkájának mi az alapelve? — Aki el tudja táncolni a benne égő tüzet, az már alkot. Ha táncolni látpk valakit, mindig a magyar parasztot keresem a mozdulataiban: az vajon hogyan táncolhatta. Ha ez nincs meg, ha a táncos nem érti mit táncol, akkor az egész nem jobb, mint a jobbra át-balra át. Az embernek önmagát kell kifejeznie a táncban. Ne a koreográfus utasításainak a merev megvalósítói legyenek a táncosok, önmagukat éljék a színpadon. — Egymás dalait tanuljuk, a népviseletet, a mozgáskultúrát tanulmányozzuk — összegezi Kremling Károlyné, a sombere- ki székely pávakör vezetője. — Az előadások által belehelyezhetjük otthoni munkánkat a népművészet nagy egészébe. Minden téren tágul a látókörünk ... G. O. Kiemelkedő eredmény ekaBCM-ben A gazdasági tervek túlteljesítése, szocialista brigádok pótvállalásai, tartalmas brigádélet jelzi a szocialista munkaverseny magas színvonalát a Cement- és Mészművek bere- mendi gyárában. A BCM dolgozói elsők közt csatlakoztak a csepeliek felhívásához, s a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére indított munkaversenyben vállalásaikat meghaladó eredményeket értek el. A népgazdaságilag fontos cementből 13 300 tonnával, klinkerből 4094, mészhidrátból 1455, mészkőlisztből 2062 tonnával termeltek többet a tervezettnél az első félévben. A munkaversenyt értékelve a vállalat vezetői megállapították: a szocialista brigádok nevelő, példamutató munkájának eredményeként szilárdult a munkafegyelem, kevesebb a mulasztás, kedvezően alakultak a munkavédelmi mutatók; a balesetek száma ötven százalékkal, a balesetből származó kiesett munkanapok száma egyharmadára csökkent. Nyolc üzem küzd a kiváló címért, s szocialista brigádjaik száma az újonnan alakult brigádokkal 55-re emelkedett. Hatékonyabbá vált a termelés, a BCM első félévi termelési értéke 13 millió forinttal volt magasabb a tervezettnél. Nappali virrasztás Levelet kaptunk „az időből” — Lászlóffy Csabától. A színművészet számára felfedezett remek pécsi várkertben, a Barbakán tövében szólt hozzánk szerdán és csütörtökön este az ő szövegével — a múlt. A magyar nyelvű irodalom új, erdélyi művészének sajátos arculata van: költészettel és drámával idézi meg a múltat, hogy időtálló gondolatokat szűrjön ki belőle. LEVELEK AZ IDŐBŐL című történelmi verseskötetének előszavát így zárja: „Csak az érték, ami humánum, csak az bukik fel az időből, ami folytatásra érdemes.” Ez persze művészetelméleti közhely, de nagyon igaz, s így hatása mégsem közhelyszerű, hanem élő. Lászlóffy Csaba - Bajza és Vörösmarty bujdosó-vi- tázó-önmarcangoló históriájának ürügyén — a negyvennyolcas szabadságharc utáni, Magyarországot hozta elénk. Vörösmarty és Bajza alakjából a szenvedő magyarság ellentmondásos, öntépő világát bontotta fel, hogy a megszállás alatti többféle magatartási forma szinte vitatkozzék egymással és így üzenjen nekünk a magyar történelem. A bujdosó Vörösmarty és Bajza féli és vitatkozza végig az estét. Van ebben a drámában egy mondat: „Nincs önmagáért való gyávaság!" Ez Lászlóffy Csaba legidőszerűbb gondolata. Hiszen a kisebb-nagyobb közösségekben itt-ott lehetséges gyávaság, szorongató félelem természetrajzát mindig időszerű tanulmányozni. A mindennapok embere valóban nem öncélúan gyáva, hiszen ez egészséges, szabad emberben lélektani képtelenség. A kisember gyávaságáért és jellemte- lenségéért sokszor az „erős” emberek jellemte- lensége a felelős. Éppen a kisebb-nagyobb emberi közösségekben néha túlméretezett, vagy inkább túl nagyra nőtt hatalom hajlítja, töri a mindennapok emberének gerincét. Erre memento Lászlóffy Csaba drámája, a Nappali virrasztás: az ember nem lehet sokáig csupán „gyanakvó vakond”. A szép, igaz drámából Sík Ferenc rendezett élő előadást. A filozifikus, alig cselekményes darab mély gondolatkötegeit, * mesterien támasztotta ki elénk. Az emberi tisztánlátás, és féleleműzés legősibb mágiáját, a tüzet hozta be a szabadtéri előadásba. A budapesti Nemzeti Színház stúdiójának színészi-énekesi bevonásával, a gyulai citerazenekarral ősi énekzenei beidegzéseinket hívta elő, a Szózatot, a Kos- suth-nótát, magyar népdalokat, hogy az elvont gondolatokat érzelemben is közelebb hozza. Az érzelem előhívásával az előadás több pontján mesteri kézzel emelte meg a Nappali virrasztás szövegét. Tolnai Miklós (Huszonötödik Színház) remekül használta ki markáns egyéniségét. Szokolay Sándor Já- szai-díjas (Veszprémi Petőfi Színház) érzékletesen öntött életet a neuraszté- niás, megtört lelkű Bajzába. A pécsiek számára nagy meglepetés Ats Gyula (Békés megyei Jókai Színház) oszlop-nyugalommal is légkört teremtő, szinte eszköztelenül emberábrázoló ereje. Kisebb szerepében is a siker méltó részese volt. Legfőképpen persze az volt Lászlóffy Csaba, aki szerint „Sosem szabad elaludnunk anélkül, hogy azért ne álmodnánk”. Földessy Dénes
