Dunántúli Napló, 1977. július (34. évfolyam, 179-209. szám)
1977-07-22 / 200. szám
1977. július 22., péntek DunQntuli napló 3 Zöld utat kapáit a zöldség H azánkban az önálló háztartások száma meghaladja a hárommilliót, azaz — termelőként vagy fogyasztóként — ilyen hatalmas sereg ellenőrizheti, s ellenőrzi is napról napra, mi hogyan alakul a zöldség- és gyümölcsellátásban. Rögtön leírjuk: az idén lényegesen jobb a helyzet mint tavaly. Az árukínálat nagyobb, az árak mérsékeltebbek, s bár jókora vámot szedett a tavaszi fagy, az utóbbi hetek ismétlődő jégverése; az ellátás zavartalanabb az előző esztendeinél. A tömegkommunikációs eszközök kora tavasz óta rendszeresen nyomon követték, hogyan láttak neki a termelő gazdaságok, a fölvásárló vállalatok és szövetkezetek a tavaly, az év második felében hozott kormányhatározatok végrehajtásának. A rádió sok műsora, a televízió híradásai, a megyei lapokban megjelenő cikkek ezrei ugyan nem „termeltek" több zöldséget, gyümölcsöt, de tükrözték azt a következetes állami, társadalmi figyelmet, melyet a közellátás e nagyon érzékeny pontja megérdemel. örvendetes tapasztalat Zöld utat kértünk és kaptunk a zöldségtermesztéshez. Tapasztalataink java része örvendetes. A korábbi évek meglehetősen merev frontvonalai, s az azokon zajló csatornázások helyett mind több tanújelét látjuk az érdekeltek együttműködésének, az erők ésszerű összefogásának, a kölcsönös előnyök keresésének. A kormányhatározatoknak is, a szemléletváltozásnak is része van abban, hogy a felvásárló szervek eddig az előző esztendeinél harmincöt százalékkal több zöldségre köthettek szerződést, s hogy a termelőtől a fogyasztóig vezető út kevésbé kátyús mint volt tavaly, tavalyelőtt. Ne becsüljük le a termelői biztonság fokozódását, az anyagi érdekeltség növekedését, ám bátran állíthatjuk, a változásokban része volt annak az erkölcsi ráhatásnak, ha úgy tetszik, nyomásnak is, amelyet a társadalmi közfigyelem testesített meg. Ez utóbbi, azaz a felelősségérzet javára írható, hogy a gazdaságok sora kiemelkedő nyereséget nem hozó, sőt, olykor veszteséggel járó növényeket is termeszt, mert érzi, tudja, a közellátásban nélkülözhetetlenek ezek. Persze, szó sincs arról, tartósan ráfizetést követeljen a termelőktől a társadalom, de átmenetileg, az érdekeltség, az együttműködés bonyolult viszonyainak rendezettebbé tételéig, igényli ezt. Szerteágazó feladatok Ne tagadjuk: a zöldség- és gyümölcstermelés eredményei korántsem a gazdaságok, azok vezetőinek szándékain múlnak. Éveken át, enyhén szólva következetlenül formálódott az érdekeltség, tekintélyes késedelem halmozódott fel a gépi termesztésbe vételénél, a komplex gépesítésnél — kivéve a zöldborsót, a paradicsomot —, a megfelelő, hűtött raktárterek kialakításánál. Utalhatunk azután a kusza szövevény olyan szálaira is, mint az eszközellátás egyenetlensége — ami a kistermelők és a nagy gazdaságok esetében egyaránt igaz —, a vetőmagtermesztés és -forgalmazás, az oltványelőállítás zökkenőire, de arra is, hogy némely helyen baj van a felvásárlók hozzáértésével, szakmai alkalmasságával. Korántsem választottuk szét a hevenyészett felsorolással az összegabalyodott szálakat, de azt talán sikerült érzékeltetni: Nagyobb kínálat, szolidabb árak Az erők ésszerű összefogása a kezdeti eredmények megtartása és továbbfejlesztése, a termelés és az ellátás egyenletességének megszilárdítása nem néhány intézkedésen, cselekedeten múlik. Rendkívül szerteágazó feladatokat szükséges megoldani, amihez a tudomó- nyps kutatásnak éppúgy hozzá kell járulnia, mint az új formájú felvásárlói szervezetnek. Kiterjedt körben helyezhetők el tehát a teendők, s ami biztató, ezt az érintettek egyre inkább belátják. Tartalékunk: a szervezettség Az országgyűlés legutóbbi, júniusi ülésszakán a tavalyi költségvetés végrehajtásáról szóló pénzügyminiszteri expozé megkülönböztetett figyelmet szentelt a zöldségellátás változásainak, s azokat biztatónak ítélte. Valóban, a felvásárlási árak átlagosan 15 százalékos emelése, a termelésfejlesztéshez nyújtott állami támogatás — így például a gyümölcskultúrák telepítésénél, hajtatóházak építésénél—okos helyi kezdeményezésekkel társult, egyebek között az ÁFÉSZ- ek termelési kedvet növelő akcióival. A különböző, s óhatatlanul részletekre vonatkozó intézkedések, lépések ugyanakkor arra is figyelmeztettek, nagyobb szervezettségre, előrelátásra van szükség, sőt, egyes helyeken a szervezés minimumának kialakítására. Hatalmas árutömeg sorsát, útját kell jól elegyengetni. Tavaly például 308 ezer tonna paradicsomot, 200 ezer tonna zöldborsót, 73 ezer tonna zöldpaprikát s 672 ezer tonna almát értékesítettek a termelők. Idén nem kisebbek, hanem nagyobbak a feladatok, s ezért megnő a rugalmasság, a gyors áttekintés, ha kell, emberek, eszközök, áruk átcsoportosításának szükségessége, jelentősége. Amihez elsősorban minNem mindenáron Tavaly 94 ezer tonna burgonyát vásároltunk külföldön, s ennek következménye volt a zavartalan kínálat. Az ilyen vagy hasonló tények azonban elgondolkoztató jeleket is rejtenek magukban; legfontosabbként azt, hogy az ellátás hosszú távon nem hagyatkozhat a kerül, amibe kerül megoldásokra. Átmeneti intézkedésekre mindig is szükség lehet — a zöldség- és gyümölcstermesztés erősen függ az időjárástól —, de a megnyugtató megoldást a hazai termelés folyamatos fejlesztése, korszerűsítése kínálja. Ennek jeleit — az öntözés fokozott hasznosításától, a több gazdaság alakította társulásokig, a háztáji és kisegítő gazdaságok növényvédelmének megszervezéséig — vizsgálódásaink során örömmel láttuk. Egységes rendszerben Ezeknek a jeleknek egységes rendszerbe ötvözése már ma feladat, s holnap még inkább az. Nem mindenáron, költséget alig bánva, hasznot ép- pencsak figyelve kell a termelésfejlesztést folyamattá tenni, hanem a társadalmi és a termelői, forgalmazói érdekek közelítésével. Erre — lapunk hasábjain is publikált tények igazolták — lehetőség van, akár a paprikatermesztést nézzük, akár az öntözőrendszerek bővítését, a fejlesztési források koncentrációját. Egy valamire nem nyílhat lehetőség. Arra, hogy a megtermelt áru kárba- vesszen, ne jusson el megfelelő minőségben a fogyasztóhoz, a felhasználó iparhoz. S ahogy gyarapodik a megtermelt áru mennyisége, úgy kell rövidülnie s gyorsulnia a termék mozgásának — akár hűtőházba, konzervgyárba, akár üzletbe kerül —, mert ami itt a kevesebb, az az ellátásban — mennyiségben, árban, választékban — a több. Kis Kovács Sándor Az ipar és a kereskedelem közös akciója A szarvasmarha-tenyésztés fejlődése nyomán érezhetően növekedett a tejtermelés, az eddigi adatok, jelzések szerint az idén mintegy 100 millió literrel több tej felvásárlása várható az 1976. évinél. A tejtermelés növekedése lehetővé teszi, hogy gyorsabb ütemben fejlődhessék táplálkozási kultúránk. A Belkereskedelmi Minisztérium a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériummal közös akció- programot dolgozott ki, amelynek keretében az év végéig újabb 200 helységre terjesztik ki a pasztőrözött tej ellátást. A tejipart kötelezték a meglevő választék rendszeres kínálatára és új, korszerű termékek gyártására. Ennek megfelelően várhatóan az idén Budapesten megjelenik a forgalomban az ultrapasztőrözött, hat hétig minden hűtés nélkül eltartható steril tej. A városokban kísérletképpen öt százalék zsír- tartalmú joghurt, új füstölt és túrósajt, ízesített tortakrém, fűszeres krémtúró, habdeszTejértékesítés Kötelező választék - minimum a boltokban - Újdonság a tortakrém és habdesszert szert és puding-készítmények gyártását és értékesítését kezdik meg. Az akcióprogram előírja, hogy a tejipar megfelelő gépek és csomagoló berendezések üzembe állításával törekedjék hosszabb ideig eltartható termékek előállítására, az étkezési túró és a vaj stb. korszerű csomagolására. Az ipar és az élelmiszer- kereskedelem közös feladata az igényekhez jobban igazodó szállítási rendek kialakítása, a KÖZÉRT vállalatoknál bolttípusonként kötelező választék-minimumot írtak elő, amelyhez hasonlót másutt is meghatároznak majd. Az értékesítés növelésének elengedhetetlen feltétele a hálózatfejlesztés. Tervezik, hogy egy-egy ABC-áruház nyitásakor a környéken felszabaduló kisebb üzletekből tejboltot, tejivót alakítanak ki, s a nagy alapterületű üzletekben is megteremtik a tej és tejtermékek helybeni fogyasztásának lehetőségét. A kereskedelem elősegíti az iskolatej akció kiterjesztését. Az akcióprogramban érdekelt a vendéglátás is. A melegkonyhás vendéglátó üzletek étlapjaira a mostaninál jobban, akár kímélő ételként is, felkerülnek a tej és tejtermék alapú ételek. Hogyan lehelne Kertvárost még szebbé varázsolni? Kiskertek, kioszk, grund A pályán korombeliek lihegnek. Néha átröpül a labda a drótkerítésen, végigpattog az úton, gurul a 39-es végállomása felé.. Apró kölykök ugranak utána, apró kölykök bámulják sóváran a meccset; legszívesebben hazazavarnák a felnőtteket. Rám szól a feleségem, hogy ne hagyjam nyitva az ablakot, ha ég a villany, mert beröpülnek a szúnyogok. Nos, egy újabb drótszál a kalitkámon. Jut rám 15 négyzetméter az új telepen, s most már a kényszer is hermetikusan elzár a világtól. Szeretném hinni, hogy ez így van jól, s hogy a panelfalak csak a televíziómat árnyékolják. Szomszédom is azt mondja, hogy Kertváros Pécs legszebb modern lakótelepe, s néha lemegy a járdára tollaslabdázni... Mostanában egyre töb bet állok az ablak mellett. Nézem a szomszéd tízemeletes tűzfalát. Négyszer tíz zöldessárga panellap: az eresztékek közül kilóg néhány kátránypapír. Hiányolom a teret, a terek kommunikációs sarkait, a padokat, a zöldet, hiányolom a grundot, a vendéglőt, presszót. A lakás égető igény, és szeretném az építőknek megköszönni a 4846 lakást. (Amit beszoroztam az országos szabványszámmal, 3,2-vel, s kiderült, hogy 15 507 embernek adtak otthont.) Aztán eszembe jut, hogy mit mondott a köz- gazdasági egyetem fiatal munkatársa, a szociológus, aki maga is kertvárosi lakó. A komoly tervszerűségen belül némi terv- szerűtlenséget vélt felfedezni. Egy felméréssel is példálózott. Több, Havihegy-menti, zsúfolt, közmű nélküli öregvárosi lakás- tulajdonost kérdeztek meg, s a válaszolók majd 90 százaléka irtózott Kertvárostól. Mit kezdjek oft magammal? - kérdeztek vissza. S alighanem ezt a kérdést itt a telepen is felteszik. P. Gy. ma kapott lakást a Melinda utcában. Az ABC felől jön, szatyrában néhány hosszúnyakú. Te is itt? - kérdi rámcsodálkozva, aztán rohan tovább, hisz a bútorok fele még az utcán. Tízegynéhány év albérlettel a háta mögött boldog az ember. A Pécsi Rádió közlekedési műsorát hallgatom. A múlt heti szomorú baleseti statisztikát idézik, s a műsor végén azt mondják: „Tizenkét éven aluli gyerekek KRESZ-tóblóval megjelölt útszakaszokon nem kerékpározhatnak.” Snitt, vége az adásnak. Kertvárosban minden utca táblával van jelölve. Kollégám meséli, hogy a Parképítő Vállalat igazgatója eléje tette Kertváros térképét és megmutatta azt a néhány pontot, ahova fa, bokor, virág kerülhet. Állítólag nem lesz sok gondjuk. Mondanám, nem olyan nagy baj ez. Nem szükséges beszo rítani a házak közé mindent: ki kell vezetni az embereket a zöldbe. A telep szélén akad hely bőven: sörkertekről, búvóhelyül szolgáló kioszkokról álmodozom, a lőteret úgy hagynám, ahogy van, s megnyitnám mint grundot, bulldózer nem látta hepehupáival ... A kiskertmozgalom lelkes híveit IU4B szeretném összehívni, hogy menjünk ki egy közeli tsz-be a parcellák után, s térré tenném az összes teret, hogy legyen hol tolni a babakocsikat, a bicikliző srácokat pedig . . . Ott a Malomvölgy — súgja valaki, — a telep leendő kirándulócentruma, tó is lesz, meg minden. De valahogy olyan távolinak tűnik az egész. S legfeljebb a hétvégeken jó. Most még hétnapos a hét. Szűkmarkúan szép ez a város. Minden lakójának ad 15 négyzetmétert, ha az úttesteket, felvonulási területeket leszámítjuk, és azt mondja: maradj fönt a lakásban, és bá múld a televíziót. Egy kísérletről olvastam. Tíz egeret tettek egy meghatározott területre, majd a'falakat egyre összébb tolták. A békés állatok, mihelyt a terület egy- harmadára csökkent, egymást kezdték harapdálni. — Annak ellenére jól érzem itt magam, — mondta ismerősöm, — hogy minden este házunk előtt fordul meg az URH-s kocsi. Szilveszterkor együtt danolt boldog-boldogtalan, most meg, hogy átadták az ABC-t, nem kell a kisboltban a falhoz lapulni, a gyerek is idejár az óvodába, s hallom, a szennyvíztelep is megoldódik ... Még kétszázegynéhány lakás, és kész a kertvárosi lakótelep, — mondja a kivitelező. Hozzátenném: készek a lakások. S a többi? — Vitát szeretnék provokálni, s megkérdezni mind a 15 507 embert: hogyan lehetne ezt a széparcú lakótelepet otthonná-otthonosabbá tenni? Hogyan lehetne lakóit kivezet ni a 15 négyzetméterről? Kozma Ferenc Kivezetni az embereket a falak közül
