Dunántúli Napló, 1977. július (34. évfolyam, 179-209. szám)
1977-07-20 / 198. szám
6 Dunántúli napló 1977. július 20., szerda „T. Cím! Bátorkodom levelemmel zavarni Önöket PIPADOHÁNY ügyben. Legyenek segítségünkre nekünk, pipások- nak: mi az oka annak, hogy ■ nem lehet pipadohányt kapni — jót? Nem nyugatimádásrál van szó, de a mi gyártmányaink az igényesebb „füstölgőt" nem elégítik ki. Jó pár pipás társammal beszélve azért tettem gépbe a papirt, mert a cigarettásokat ugyancsak elkényeztetik, itt Szigetváron három helyen is kapható Marlboro, Winston, Kent, Astor, meg még sokfajta más, pipadohányt hat hónapja lehetett kapni, egyfajtát, Amphorát, ami jó. Kérjük Önöket, hogy az illetékeseknél járjanak el: legalább egyfajta jó pipadohányt lehessen kapni. Szives válaszukat várva, jó pipadohány reményében, egy pipás a sok közül: Kovács József, Szigetvár, Lenin-lakótelep." Eddig az „igényes füstölgő" levele. A levél hangja mentes az indulatoktól, felháborodásoktól, inkább érdeklődő. Ezért érzem feljogosítva magam, hogy hasonlóan, szenvedélyektől mentesen, inkább tárgyilagosan mérlegelve a tényeket meditáljak a válaszomban egy kicsit pipadohány ügyében. Igaza van a levél írójának, •az Amphora, Egberts, Borkumm Riff, Amsterdamer, Narva!, Dunhill, és ki tudja, miféle tőkés relációk pipadohányai ritkán kaphatók, kevés is van belőlük. Anélkül, hogy gazdaságpolitikai szeminárium szintjére emelkednék, megkérem, gondolkodjon azon: vajon országunk dollórkontingen- sében hányadik helyen szerepelhet a pipadohány? Kötve hiszem, hogy Dunhillék forintért küldenék nekünk a dohányukat. Tőkés dohányért konvertibilis dohányt kérnek, s az ehhez való jogukat nem is vonhatjuk kétségbe. Megmarad számunkra az a megoldás, hogy a szükséges beszerzések után, ami fölösleges dollárunk marad, azon pipadohányt vásárolunk, s elfüstölhetjük, bo- dorintva. Leszűkítve a családi kosárra az egészet: menjen csak el az ABC-be szombaton bevásárolni, kérjen a feleségétől egy listát, hogy mit kell venni, holtbiztos vagyok benne, hogy a lista legtetején nem a pipadohány, hanem az élelmiszerek állnak majd. És abban is holtbiztos vagyok, hogy a bevásárlás után pipadohányra nem marad egy petákja sem. No, de lépjünk tovább! Abban is igaza van a levélírónak, hogy a külhoni cigaretták valóságos ármádiája van sokszor a trafikok pultján Csendes „tiistölgés” pipadohányügyben és a pultja alatt. (Ott egyébként pipadohányt is lelni!) De nem beszélt az arányról. Arra kérem, készítsen statisztikai felmérést, melyik tábor a nagyobb: a cigarettát szivóké-e, vagy a pipafüstölőké-e? Utána döntse el, hogy arányban vannak-e egymással a külföldi cigaretták és pipadohányok. Az Élelmiszerkereskedelmi Vállalatnak is igaza van, mert ő csak annyit oszthat el, amennyit kap. Jól informált vállalat, az onnan kapott tájékoztatás szerint nem számíthatunk több pipadohányra, mint eddig. Szélesebb körben informálódtam, egy régi pipást kérdeztem meg, honnan szerzi be a dohányt. Nem mondta meg, ezzel szemben felháborodva közölte, hogy a „dollárboltjainkban" mindig van, de ott csak konvertibilis valutáért kapni meg. A kérdés felvetése jogos, időszerű. A válasz egyértelmű: idejön az idegen és forog, keresi a megszokott pipadohányát. Mert ő azt szokta meg. A magyar pedig őrjöngve keresi és reklamálja Hágában a magyar KLUB-do- hányt. De idejön a holland sajtgyáros, és Amphorát kíván — meg is kapja néhány hollandi guldenért. Gazdasági manőver ez — ugyanazért a fajta pénzért adjuk, amiért vesszük. Nem fizetünk rája. Jogos? Az. Végül hadd fejezem be egy gondolattal: az ördög tudja, mi a jó? Kölkeden, a kocsmában a kilencven esztendős Orbán Károly bácsit megkérdeztem, mit szív? Szép, hosszúszárú, fedeles pipáját egy pillanatra kivette a szájából, belekotort a zsebébe és megmutatta: Tiszai cigarettado- háhy. Ára négykilencven. Ő is pipás, és igenis ő is igényes. Mert nem szívna ám holmi Amphorákat, Dunhilleket, nem ám. Nincsen annak semmi tisztes bűze, nem marad utána masszív pipaszutyok, amitől rendes férfiszaga lesz a dolgozónak. Javaslat? Van. Aki nálunk japán, kétdimenziós, háromfázisú, haloványlila automata és elektronikus csibekeltetőt akar venni, hozzájuthat. Mindent meg lehet kapni. Lehet, hogy nem az állami boltban, de megkapja. Valahol. Valakitől. Valakinek a révén, és ha valaki pipadohányt akar, azt is meg tudja szerezni, idgyanígy. De néha még az állami boltban is. Kampis Péter Eltűnt a szemétdomb! A Hétfői Dunántúli Naplóban irt jegyzetemben szóvátettem, hogy a Garay utcában milyen elszánt küzdelmet vivnak a Köz* tisztasági Vállalat dolgozói egy szemétdomb eltüntetéséért. Alig hogy eltakarítják, a környék lakói ugyanoda újabb halmot hordanak. Hétfőn hajnalban — szinte egyidejűleg a lap megjelenésével — ismét megjelentek a vállalat emberei, elhordták a szemetet, immár ki tudja hányadszor. Most tisztaság található az egykori szemétdomb helyén. Több lakótársammal együtt remélem, hogy talán ez volt az utolsó alkalom, hogy erre kényszerültek. Elismerés és megbecsülés illeti őket, hogy mindent megtesznek a város tisztábbá tételéért, legyen ez tanulság az oktalanul szemetelőknek isi M. E. Nyug díj astalálkozók „Ravasz” járdakiképzés Jogi tanácsadó I T. N. és B. G. olvasóink kérdezik, hogy kik között jön létre a lakásbérleti, illetve albérleti jogviszony? A lakásbérleti jogviszony a bérbeadó és a bérlő (bérbevevő), míg az albérleti jogviszony a bérlő és az albérlő között jön létre. Bérleti jogviszonyt általában állami, szövetkezeti, magán stb. tulajdonban álló lakásra lehet létesíteni. A bérleti szerződést mindig a tulajdonossal, vagy a lakás kezelőjével kötik meg. Albérletet a most írtakkal szemben csak a lakás bérlőjével lehet létesíteni. Lakásbérleti jogviszonyt a lakás céljára épített olyan ösz- szefüggő helyiségcsoportra kötnek, amely megfelel az 1/1971. (II. 8.) ÉVM sz. rendelet 1. §-ábon írtaknak. I B. József termelőszövetkezeti tag kérdezi, hogy az új rendelkezések értelmében mekkora lehet a háztáji föld területe? A termelőszövetkezeti tag csak olyan mértékű háztáji gazdálkodást folytathat, amely nem akadályozza a tagsági viszonyból származó kötelezettségeinek teljesítését. A háztáji föld területe tagonként legfeljebb 6000 négyzet- méter, szőlő és gyümölcsös művelési ág esetén 3000 négyzetméter lehet. A termelőszövetkezeti tag a belterületen, zártkertben vagy közvetlenül a tanya körül lévő földjét személyi tulajdonjog alapján háztáji földként használhatja. Nagy G. munkahelyet szeretne változtatni. Kérdése: A munkáltatója köteles-e a felmondási idő lartamára a munkavégzés alól felmenteni és részére munkabért fizetni? A Munka Törvénykönyvének 27. § (3.) bekezdése értelmében a vállalat a felmondási idő egy részére vagy annak teljes tartamára a dolgozót a munkavégzés alól felmentheti. A felmentés tartamára a dolgozót átlagkereset illeti meg. Abban az esetben, ha a vállalat mond fel, új munkahely keresése végett a dolgozó részére a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott szabad időt feltétlenül biztosítani kell. I K. l.-né sokat hallott az állami telkek új használati formájáról. Kérdése: örökölhető-e az állami telek használati joga? Igen! Abban az esetben, ha a telek használója meghal, a használati jog — a Polgári Törvénykönyvnek az öröklésre vonatkozó előírásai szerint — arra száll át, aki a telket örökölné, ha az az örökhagyó tulajdonában lett volna. A Rózsa Ferenc utca és a Rákóczi út sarkán „ravasz" járdakiképzés van. Nem egy autó jobb futóműve bánja ezt az egyébként értelmetlen kiszögellést. Bizonyítja ezt képünk, ahol jól látható az összetöredezett, egykor masszív járdaszegély. Sok gépkocsivezető kérése, faragják már le ezt a felesleges akadályt. Ifjú zenészek oktatása Nagyon örültem, hogy a „Kis úttörők — nagy hangszerekkel" című cikk, mely a babarci és majsi úttörő fúvószenekarok keletkezéséről, helyzetéről és működéséről számol be, megjelent. örültem, mert az oktatói, zenekarvezetői ténykedés nehézségeit és az utánpótlás kérdéseit érintette. Köztudott, hogy az úttörőzenekaroknál csak az általános iskolásokat lehet figyelembe venni. Tény, hogy az általános iskola elvégzése után a zenekar 60—70 százaléka elveszik a zene számára. Az oktató tehát kezdheti az egészet elölről átszervezni és utánpótlást tanítani. Biztosítani kellene a zenészeknek a továbbtanulását a lakóhelyén túl is, ott ahol tovább tanul. Ezért jó volna a mohácsi Állami Zeneiskolába, illetve a KISZ fúvószenekarba kiválogatni és beszervezni azokat a helyi és vidéki úttörőzenekarokból kinőtteket, akik a legjobbak és az érintett középiskolákban, tanintézetekben, akár az egyéb órák terhére, hetente egy időben, egy órát biztosítanának gyakorlásra. Ha komolyabb fejlődést akarnak elérni, akkor — szerintem - egyes hangszercsoportokat (kíséret, basszus, ütők) meg kell erősíteni több gyakorlattal és össz- próbával. Ezt viszont egy vezető nem tudja megoldani. Az illetékeseknek feltétlenül segítséget kellene adni legalább még egy zenetanár beállításával, aki a szervezési, oktatási és egyéb munkában segítene. Dunai Nándor Mohács Az illetékes válasza „Lehet itt közlekedni?” Tekintettel arra, hogy Pécsett a Bolgár Néphadsereg útján a közvilágítást a hagyományos 100 W teljesítményű izzók adják, a megvilágítás csak irányfény jellegű. A korszerű közvilágításhoz viszonyítva valóban csak pislákolónak tűnik a házak között. Ennek korszerűsítése tanácsi hatáskörbe tartozik. A DÉDASZ Vállalat a jelzett időben nem végzett földmunkákat a Bolgár Néphadsereg útján, így a látott útburkolat felvágások és kivilá- gitatlan védőkorlátok nem az Áramszolgáltató Vállalat munkaterületét képviselték. Kábelfektetési munkálatokat hónapokkal korábban a Siklósi út mellett végeztünk, ahol út-átfú- rást alkalmaztunk, ami nem jár útburkolat bontással és a forgalmat nem akadályozza. Munkáinkat a lehetőségekhez mérten kooperáljuk, az üzemzavar jellegűeknél pedig az új technológiák bevezetésével igyekszünk minél kevesebb kellemetlenséget okozni a lakosságnak. Schmalz József, a Dél-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat üzemviteli főosztályvezetője „Pontatlan kézbesítés” A levelezőlapokat — közöh- séges levélpostai küldeményekhez hasonlóan — a posta sem felvételkor, sem a szállításikor, sem a kézbesítőhivatalhoz való érkezéskor, és kézbesítéskor sem tartja nyilván. így annak behatárolása, hogy a levelezőlap miért nem került Korábban — szombaton — kézbesítésre, nem deríthető ki. A dísztávirattal kapcsolatban megállapítottam, hogy a táviratot Pécs 1. postahivatal az anyáknapi nagy forgalom ellenére 2 órán belül továbbította Szekszárd postahivatalhoz A mulasztást Szekszárdon követték el, mivel előírásaink szerint a dísztáviratot legkésőbb vasárnap kézbesíteniük! kellett volna. A távirat díjának visz szatérítése iránt intézkedtem. Csermely László osztályvezető A Pécsi Vízmű Vállalat fizikai nyugdíjasa vagyok. Hetven éves koromban mentem nyugdíjba. Azóta minden évben a vállalatom megkeres egy meghívó-levéllel bennünket, hogy találkozhassunk a régi munkatársakkal és vezetőinkkel. Ez ma már sok helyen így van. De az a szeretetteljes fogadtatás, amit minden évben igyekeznek még fokozni, az már úgy érzem példa nélküli. Tudom, hogy fáradt szívünk már nem sokáig dobog, éppen ezért kérem a tisztelt szerkesztőséget, tolmácsolja a nyilvánosság előtt köszönetün- ket azért a felejthetetlen napért, amit nekünk, öregeknek szereztek. Ilyenkor érzem és érezzük, hogy érdemes volt dolgozni. A magam és nyugdíjas társaim nevében hálás szeretettel köszönjük, hogy a Pécsi Vízmű szakszervezeti bizottsága, o vállalat vezetősége június 30-án nyugdíjas találkozót szervezett, amelyről megelégedetten, hálával tértünk haza. Tóth Jánosné A Pécsi Hőerőmű Vállalat 1962 óta évenként megrendezi a nyugdíjas találkozókat. Az idei találkozót július 12-én Dombóvár-Gunaras gyógyfürdőben tartottuk . meg, amelyen 180 nyugdíjas vett részt és töltött együtt egy felejthetetlen, kellemes napot. Köszönet illeti a vállalat vezetőségét, szakszervezeti bizottságát és a dolgozókat, hogy lehetővé tették ezt a találkozót. Pécsi Hőerőmű nyugdíjas szakszervezeti bizottsága és tagsága nevében Barton József Több figyelmességet! A közelmúltban jóleső érzéssel olvashattuk, hogy a pécsi közlekedésben is a kalauzokat jegyautomaták váltották fel. Sok esetben tapasztalhatjuk, hogy kisgyermekes anyák szállnak fel a buszra — egyik a karjukon, a másikat vezetik. — Korábban a kalauz szólt, hogy „kérek egy helyet”. Ha első felhívásra nem ment, a második erélyesebb felkérésre már akadt valaki, aki átadta a helyét. Jelenleg más a helyzet, mert a jegyautomata nem szól. így nehezebb helyzetbe kerültek a gyerekes anyák. Nincs aki felhívja a figyelmet és a kisgyermekes édesanyák sok esetben állva utaznak, karjukon tartva a csöppséget. Gyakran tapasztalhatjuk, hogy ifjú férfiak, leányok nyugodtan ülnek tovább és mereven néznek kifelé a busz ablakán, míg végül valaki nem bírja ki, feláll és szól: „tessék leülni". Erre a gyermekét cipelő édesanya nagyon udvariasan válaszol, „köszönöm, de mór nem érdemes leülni, mert a következő megállónál úgyis leszállunk”. Ezt a választ egy kis figyelmességgel, udvariassággal igazán el lehetne kerülni. Igaz, hogy mindenkinek joga ven az autóbuszban az ülőhely elfoglalására, de ha nincs elég, akkor az utasnak kell eldöntenie, hogy ki üljön és ki álljon. Ezek Íratlan jogok és kötelességek, melynek alapja az egymás iránti tiszteletadás, a példamutató magatartás. s L. J. Nem veszik át a hiss árut Magyarbólyban 1976 végén, 77 elején megalakult a zöldségtermesztő szakcsoport. A lakosság egy része időt és fáradságot nem kímélve dolgozott és jelenleg is dolgozik a primőr áru termelésben. Azonban van egy nagy hiba: a megtermelt árut az ÁFÉSZ és a hozzátartozó boltok nem hajlandók átvenni, holott arra hivatottak lennének. így az áru „kárba" vész, vagy az állatokkal kell megetetni, ami azt hiszem nem megfelelő megoldás. Igaz. hogy van a falunkban több kisebb intézmény, melyek ugyan igényt tartanának az árura, de különböző kötöttségek akadályozzák a áruvásárlásban. Az óvoda,, bölcsőde szívesen venné a friss árut« azonban a megkötések miatt nem teheti. Nagy kár« hggy az illetékesek nem intézkedne!» A szakcsoport tagjai így vajon milyen ambícióval kezdik a következő évet, ha már most ilyen gondokkal kell küzdeni? Mayer István Magyarbóly Miért a tiltó tábla? Pécsett, a Kossuth téren, a Konzum Áruház mellett hosszú palánk takarja az építkezést. Ide, ahol bőven van erre hely, állnak be azok a kocsik, melyek a fizető parkolóba már nem férnek be. A Bem utca felől „Megállni tilos!" tábla áll, ám a túlsó oldalról semmi sem tiltja itt a parkolást, igy az onnan jövők is „be- röpülnek” egy-egy bírságolásra. Kérdés: miért a tiltó tábla, amikor az itt parkoló kocsik lényegében senkit sem zavarnak?
