Dunántúli Napló, 1977. július (34. évfolyam, 179-209. szám)

1977-07-19 / 197. szám

a Dunántúli napló 1977. július 19., kedd Egyenletes ellátás növény­védőszerböl Nem eléggé kelendőek az egyes műtrágyafajták Az első félévben kiegyensú­lyozott volt a mezőgazdaság vegyianyag ellátása. Az AG- ROTRÖSZT összesítése szerint a legegyenletesebb volt a for­galmazás a n'övényvédőszerek- ből. A különböző készítmények­ből 6 hónap alatt 3,2 milliárd forint értékű készítményt adtak át. A rovarölő és a gomba­ölő szerekből a mezőgazdasági nagyüzemek igényét kielégítet­ték, bár voltak olyan idősza­kok, amikor a gyümölcsösök­ben a nagymértékű fertőzés miatt ugrásszerűen megnőtt a kereslet és éjjel-nappali szállí­tással kellett feltölteni a ki­ürült raktárakat. Egyes terüle­tekre, ahol nagyobb összefüg­gő gyümölcsösök vannak, so­ron kívül irányítottak nagyha­tású készítményeket, egyebek között Dithanét és Antracolt. Ezzel sikerült megelőzni az al­máskertekben a fertőzések ter­jedését és így a nyár derekán egészséges a gyümölcsóllo- mány. A szőlőskertekbe kor­szerű gombaölőszereket küld­tek és egyéb más nagyhatá­sú vegyianyagokat, alkalmazá­sukkal a szőlőállomány szé­pen „kiheverte" a tavaszi fa­gyokat és erőteljesen fejlődnek a növények nyár közepén or­szágszerte. Műtrágyából az első félév­ben 65 ezer tonnával több állt rendelkezésre, mint tavaly ilyenkor. A mezőgazdasági üze­mek nem rendeltek annyi mű­trágyát, mint amekkora raktár- készletet az AGROTRÖSZT biz­tosított. Egyes készítmények iránt igen nagy kereslet mu­tatkozik, mások nemigen talál­nak vásárlóra, ilyen például az egyik Péten gyártott komplex műtrágyaféle, valamint a szu­perfoszfát, amelynek eladása immár másfél éve akadozik azért, mert a gyár poralakban szállítja, a termelők pedig szí­vesebben vennék a granulált szemcsés műtrágyát, miután az jobban felhasználható. Meg­csappant az érdeklődés néhány nitrogénműtrágya iránt is. So­kan vásárolják ellenben a le­vél-műtrágyákat, ezek egyre in­kább elterjednek a gyakorlat­ban, miután termésnövelő ha­tásuk kétségtelenül beigazoló­dott. A kistermelők c tavalyinál nagyobb mennyiségű műtrágyá­hoz jutottak. Mintegy 30 ezer tonnányi nagy csomagokban árusított műtrágyát vásároltak, a kisebb címletekből pedig mintegy 12 ezer tonnát az év első 6 hónapjában. lllllllplll volt i-: Rekord paradicsom termés Mozsgón Hektáronként 4 vagonnyi Az új tanév első jele Kedvezményes füzetvásár Messziről dús teaültetvény­nek látszik. Még helyszínre érve sem akarunk hinni a szemünk­nek. Paradicsom lenne? A so­rok úgy futnak, folynak össze, mint egy tömör élősövény. Csak a kertész, Ságodi József tudja, hogy itt áprilisban 40 centi tő­távolságra vetették egymástól a paradicsommagvakat, A sortávolság 1 méter 20 centi volt, de ma már a gépi ka­pák nem férnek el benne, a iókapák is nehezen. Harminc asszony hajlong, hogy a lát­szatra egész gyomtalan táblán azt a pár gazt még kiszedje. Csertőtől Mozsgóig, amed­dig a szem ellát, az utak mel­lett és az enyhe dombhajlato­kon mindenütt paradicsom. Ki­lencven hektárt vetett — és részben palántázott — el az idén a megye legnagyobb ter­melője, a mozsgói Zrínyi Tsz a konzervgyár és a lakosság ré­szére. S most, hogy a termést már látják, maguk is megdöb­bentek a várható rekordho­zamon, s szorongva várják a szedés idejét. A csertői határban egy 30 hektáros táblán még zöld szí­nű, de máris fantasztikus bő­ségben ontja termését a tojás alakú Ventura fajta, ami egyébként kiváló csemege, dunszt- és léparadicsom. Bán Ferenc tsz-elnökkel 45 darab, jó tyúktojásnyi „bogyót" szá­molunk meg egy tövön, és mennyi még a sárga virág! Ságodi József mondja, hogy röviddel előttünk jártak itt a konzervgyáriak. Azoknak is le­esett az álluk, de aztán kije­lentették, hogy itt 400 mázsa paradicsom lesz hektáronként. Vagyis összesen 350 vagon el­sőrendű áru, pár kilométerre a gyártól. Nagy baj lenne, ha az itteniek nem győznék a sze­dést. Mozsgón, bár évek óta csi­nálják, még soha nem adott ilyen fantasztikus termést a pa­radicsom. Mi a titka? — A garantált árak — mond­ja Bán Ferenc —, meg a ga­rantált átvétel. Ez biztonságot ad. Nagyobb a területünk, jó­val többet termelünk, így egy kicsit jobban oda is figyelünk. Tíz mázsa vegyesműtrágyát szórtunk ki hektáronként és kétszer megöntöztük a területet az Almás patakból. Az időjá­rás is kedvezett. Ennyi termés­re azért nem számítottunk, és csak most látjuk mibe vág­tunk. Nagy gond ez nekünk, nincs betakarító gépünk. Ha beérik szedni kell. Tagjaink­ból 150 embernél többet nem tudunk kiállítani. Szerződésünk van a Szigetvári Gimnázium­mal, 250 diákot ígértek. Ebben a szezonban már 120 vagon szemes zöldborsót adott át a Szigetvári Konzervgyárnak a mozsgói tsz, amiből főzelék- konzervet gyártanak. Zöldség­területük meghaladja a 430 hektárt, ez a legnagyobb a vár szedésre Külső segítséget kér a szövetkezet megyében. Ezen kívül Csertőn, a növényházukban és 62 hol­landi ágyban, üveg alatt 3,5 millió paradicsom- és paprika­palántát neveltek, ebből 1 mil­liót más nagyüzemek részére. A tervezett bevételük a zöld­ségágazatból 12 millió forint, de ez csak akkor realizálódik, ha le tudják szedni o paradi­csomot, amiből a ZÖLDÉRT- nek lakosságellátásra is át akarnak adni 10—15 vagonnal. Tíz nap múlva pirosodni kezd a tojás alakú Ventura pa­radicsom Mozsgón, s aztán jönnek a gömbölyű fajták, nem kisebb bőségben. Külső segít­ség kell, hogy megbirkózzanak a szedésükkel. — Rné — Amit ma megui Igazán nem szeretném fel­borzolni az iskoláskorú fiatalok kedélyét, elrontani a nyári va­káció örömeit. Szeptemberben mégiscsak elkezdődik egy új tanév. Ennek első bizonyítéka az immár hagyományos nyári kedvezményes tanszervásár, amely idén július 18-t<jl augusz­tus 6-ig tart. Aligha kell bizonygatni, hogy a kedvezményes tanszervásár — pontosabban iskolafüzet vá­sár 20 százalékos engedmény­nyel - mind a vásárlók, mind a kereskedelemnek előnyös. Nem is a 20 százalékos en­gedmény (bár ez sem lényeg­telen), hanem a hagyományos Mód van a tenyésztés fellendítésére A lótenyésztés helyzetéről ta­nácskoztak tegnap a megyei tanács mezőgazdasági osztá­sán. Hadd toldjuk meg mind­járt azzal, mert éppen százöt­ven éves a pesti lóverseny, amiről vasárnap a tévé is szé­pen megemlékezett, hogy Szé­chenyi István, amikor először járt Angliában, így összegezte tapasztalatait: Angliának há­rom dolga van, amit meg kell tanulni: az alkotmány, a gép­ipar és a lótenyésztés. Lóte­nyésztésünk egy időben nagy hírnévnek örvendett, mára azonban már a lóerők, azaz a traktorok úgyszólván lesö­pörték a terepről a lovakat. Mindez nem jelenti azt, hogy például a megye hatezres ló­állománya is ne bírna igenis nagy, számarányában nem tükröződő jelentőséggel. Gon­doljunk csak például a háztáji munkákra, vagy arra, hogy lo­iiiSlilli Lovak a Bólyi Állami Gazdaság békáspusztai telepén vak nélkül mivel hordanák fel a pécsi szőlőhegyekbe a trá­gyát, a szenet. A tegnapi tanácskozáson az Országos Lótenyésztési Fel­ügyelőség területi kirendeltsé­gének vezetője — a felügyelő­ség Békáspusztán székelő ki- rendeltsége irányítja a te­nyésztést a három dél-dunán­túli megyében — számolt be a lótenyésztés helyzetéről. Mint már többször, most is azt ál­lapíthatták meg, a lótenyésztés Baranyában is visszafejlődő­ben van (az állomány a nagy­üzemi gazdaságokban csökken, a kisgazdaságokban némileg növekszik), mostanra elért egy olyan szintet, amikor már- nem indokolt az állomány további csökkentése. Fel kell lendíteni a tenyésztést, amire van is Kari Hochreither Bach, Heidegger, Hegel, Buxtehude ... Lágydallamú nevek röpdösnek a Székesegy­ház hatalmas főhajójában. Az egyik sarokba húzódtunk es itt beszélgettünk Kari Hoch­reither, német orgonaművész- szel, aki a Német Szövetségi Köztársaságból érkezett ha­zánkba. Vasárnap délután van. A művész hétfő esti hangver­senyéhez készülődik, gyakorol. Nem érdektelen, hogy kerül­nek beszélgetésünkben filozó­fusok és zeneszerzők nevei egymás mellé. — Valóban érdekes dolog ez. Én eredetileg filozófiát tanul­tam az egyetemen. A zenét tulajdonképpen egy sajátos nyelvnek tekintem és ezzel együtt szellemi megnyilatkozás­nak.- Filozófiai tanulmányai so­rán kik voltak azok a gondol­kodók, akik a legmélyebb ha­tást tették önre? — Heidegger és Hegel .. .- És a zenében? — Mindenekelőtt Bach. Sze­retném elmondani, hogy első­sorban orgonista vagyok, de Bachhal elméleti szinten is fog-" lalkozom, Bach-kollégiumot ve­zetek az NSZK-ban. — Schweitzer mint zenész és mint zeneesztéta is elsődleges jelentőséget tulajdonított Bach­nak az európai zene történeté­ben. Mi erről önnek a vélemé­nye? — Schweitzernek természete­sen ebben az értelemben is óriási jelentősége van. Köztudo­mású, hogy egy igen szép könyvet írt Bachról. Emellett előrevitte magát az orgonaépí­tés technikáját is. Bach zené­jéről alkotott felfogása kétség­telenül igen érdekes, meg kell azonban mondani, hogy meg­közelítési szempontjai ma már bizonyos szempontból túlhala­dottak. — Filozófiai tanulmányai so­rán - gondolom — Marx és En­gels munkásságával is ismerett- séget kötött. — Természetesen, őket min­den intelligens embernek is­mernie kell.... — ön még sem lett marxis­ta ... — Nem. Véleményem szerint Beetho­ven nem azért írt zongorára, mert volt zongora, a zongorát Beethoven zenéje hívta életre. Bach zenéjéhez visszatérve any- nyit szeretnék megjegyezni, hogy az ő muzsikája teológiai ismeretek nélkül érthetetlen. Érzékletesen kifejti, mit ért ezen. — Gondolatai Berkely püspök szubjektív idealizmusára emlé­keztetnek. Vallásos? — Igen, protenstáns vagyok. De nem pusztán ezért szere­tek templomban orgonáim,-ha­nem azért, mert az orgonának itt jobb a hangja, akusztikája. Az orgonamuzsika egyébként is templomban született meg. — B. K. — mód. Egyrészt a tsz-törvény ér­telmében lehetőség nyílt a ló háztájiban való tartására és foglalkoztatására, s ezt a le­hetőséget ki kell használni. (Egyébként ma már a megye lóállományának a fele a ház­tájiban, illetve a maszek fuva­rozók tulajdonában található.) Másrészt külkereskedelmi szem­pontból is jövedelmező lóval foglalkozni, jó pénzt, a hízóló kilójáért 34—35 forintot, a vá­gócsikó kilójáért 44 forintot fi­zet a külkereskedelem, miután a nyugat-európai piacokon igen nagy a kereslet. Melles­leg: a gazdaságok tavaly és az idén egy akció keretében 550, Szovjetunióból hozott lo­vat hizlaltak fel és adtak át exportra. Ami a tenyésztési munkát il­leti, a felügyelőség 37 mén­állomásra 67 tenyészmént he­lyezett ki. Évente 2200 kancát fedeztetnek, ebből 250 kanca törzskönyvi ellenőrzés alatt áll. Az arány kedvezőnek mond­ható, mint ahogy az állomás tevékenysége is országosan a legjobb, 100 kancának itt a legtöbb a csikója. Beszámol­tak arról is, hogy a Mestersé­ges Megtermékenyítő Állomás a minőségi lótenyésztő telepe­ken intenzíven hozzákezdett a mesterséges megtermékenyítés­hez. Az első eredmények biz­tatóak. Visszakanyarodva beveze­tőnkhöz, Baranya nem dicse­kedhet azzal, hogy versenylo­vakat ad a pesti galopphoz vagy ügetőhöz. Viszont az Ál­lattenyésztési Felügyelőség bo- rodpusztai telepén tiszta vérű gidrán kancákból és egy ju­goszláv ménből összehoztak egy ménest, innen — legalább­is dr. Baracs József megyei mezőgazdasági osztályvezető szerint — kikerülhetnek ver­senylovak is. A mezőgazdasági osztály egyébként ősszel ta­pasztalatcserére hívja egybe a lótenyésztésben érdekelteket. A megyei lovasnapot egyúttal a lótenyésztés hírverésének szán­ják. (—mi—) he tsz... szeptember eleji csúcsforgalom enyhítése miatt. Amit szeptem­berben sorban állással lehet csak beszerezni, azt most nyá­ron kényelmesen megkaphat­ják a vásárlók a papír- és író­szerboltokban. S hogy valóban megkaphatják, azt a kis- és nagykereskedelem idei össze­hangolt felkészülése biztosítja. A raktárakban és az üzletek­ben levő árukészlet azt jelzi, hogy a tavalyinál jobb lesz a tanszerellátás. A Pl ÉRT tájékoztatása sze­rint idén megszűnt a grafitce­ruza, a pasztell- és táblakréta hiánya. A dobozos színes Író­nők választékát bolgár, cseh­szlovák, lengyel, osztrák, kínai és indiai importtal gazdagítot­ták. Van elég iskolatáska (leg­alább 50 féle), tolltartó, vonal­zó, postairón s ki győzné to­vább sorolni, hiszen 500—600 féle cikket kellene számba venni. Pécsett az egyik legforgal­masabb papír- és írószerbolt a Jókai téri. A kéthetes ked­vezményes füzetvósár első dél­előttjén mintegy 50 előre ösze- szeállított füzetcsomagot vásá­roltak az előrelátó szülők, diá­kok. Az üzletben nem volt zsú­foltság: az eladók még arra is ráértek, hogy tanácsokkal lás­sák el a vásárlókat. Bőgner Miklós üzletvezetőtől az első órák forgalmáról és az árukészletről érdeklődtem. — A nyáron már eddig is volt érdeklődés az iskolaszerek iránt, ma reggeltől azonban lökésszerűen megnövekedett a forgalom. Az alapvető iskola­cikkek 99 százaléka már az üzletünkben van. Akad egy-két hiánycikk is, mint például a műszaki rajzlap, félíves rajztáb­la, műanyag vonalzó és a ra­dírgumi. Legkésőbb szeptem­berre ezek a cikkek is beérkez­nek. A radírgumi az utóbbi évek­ben sok bosszúságot okozott kereskedőknek, diákoknak, szü­lőknek egyaránt: mintha csak „kiradírozták” volna az áru­skálából. Most alig másfél hete mintegy százezer darab érkezett a PIÉRT pécsi raktá­rába. Néhány nap múlva a boltokba kerül. Talán elég lesz. D. I. Vízicsibék azOrfűi tavon Sokan megcsodálták már az orfűi strand látogatói közül a tó víztükrén úszkáló három vízi­csibe családot. Idén külön ér­dekességgel szolgáltak a ter­mészet búvárainak, ugyanis két­szer költöttek, s most újra a tojásokon ül a jérce a part­széli nádasban. A tizenhárom kiscsibe esetlenül bukdácsol, csipeget a lepedő-nagyságú hínár-áradatban. A környék la­kói már évek óta figyelik a vízi „madár”-család életét, s elmondták; eddig még nem volt rá példa, hogy egy évben ket­tőnél többször „fiasodtak" vol­na. Neves ornitológusok ezt a ritka nagy szaporulatot elsősor­ban a szeszélyes időjárásnak tulajdonítják. Mi meg — laikus szemlélők kedves jelenségnek. (JT) Ertekes lelet Koraközépkori ház alapjaira buk­kantak a közelmúltban Győrött, a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár közelében. Az ÉDÁSZ dolgozói ká­belfektetés közben csontvázat talál­tak a kábelárokban. Észrevételüket jelentették a győri Xantus János Mú­zeumnak, amelynek szakemberei meg­kezdték a feltárást. Megállapították, hogy u leletek helyén a 16-17. században késő középkori temető állt, melynek jel­legzetességei tisztán elhatárolják a középkori temetkezési módot a ró­mai koritól. A sírok agyagpadlóba ágyazódtak be, az agyagpadlóból pedig 12—13. századi cseréptöredékek kerültek elő. Emellett cölöplyukakat is találtak, amely igazolta, hogy az agyagpadló egy koraközépkori cö- löpvázas épület padlózata volt. A koraközépkori épület valószínűleg hozzátartozott a váraljai település­hez vagy a Duna partján kiépült kis halászfalu része volt. Ne hagyjuk tovább csökkenni a lóállományt ■..: *•••••-í; •.••• ■■ '<£'<■' v ••; ••:•;•.:•••.• ' . ; • . >:*£|||| lillllllllllIIliili^gMMMiillll^lIilllllill^ill

Next

/
Thumbnails
Contents