Dunántúli Napló, 1977. július (34. évfolyam, 179-209. szám)

1977-07-17 / 195. szám

Dunántúli napló 3 Hasznos tapasztalatok Mérleg a hatodik Pécsi Ipari Vásárról A z elmúlt napokban ha­todszor rendezték meg a Pécsi Ipari Vásárt és ez méreteit, színvonalát te­kintve messze felülmúlta az előzőket. Kétszázhar­minchat hazai és külföldi cég hozta el termékeit Pécsre, s a gyártók és fo­gyasztók párbeszéde is eredményesnek bizonyult. A kiállítók egyharmada Baranya, Tolna, Somogy és Zala megyei vállalatok, valamennyi termékcsoport­ban képviselték magukat, s a vásárlátogató jól ér­zékelhette azt a változást, amely Dél-Dunántúl ipar­szerkezetében az elmúlt két esztendőben bekövet­kezett. Gyártók, kereskedők és vásárlók párbeszéde A Köztársaság téri vásárvá­rosban tekintélyes helyet fog­laltak el a mezőgazdasági gé­pek: a látogatók meggyőződ­hettek arról, hogy az egyre inkább iparosodó mezőgazda- sági termelés ma már rendel­kezik olyan nagyteljesítményű hazai előállítású erő- és mun­kagépekkel, amelyek a kor­szerű igényeknek is megfelel­nek. Példaként elegendő, ha a győri Rába traktorait, a HÓD- GÉP által gyártott paradicsom- és zöldbab-betakarítógépeket, vagy a szekszárdi MEZŐGÉP önjáró öntöző berendezéseit említjük. A kiállítók nem feledkeztek meg a háztáji és kisegítő gaz­daságokról sem. A kiskertek­ben használatos rotációs ka­pák iránti érdeklődés viszont sokszorosan meghaladta a be­szerezhető kisgépek mennyisé­gét. Hagyomány, hogy a Pécsi Ipari Vásáron testvérvárosaink kiállítói is részt vesznek. Idén Eszék és Szliven adott ízelí­tőt iparáról. A jugoszláv kiállí­tók bemutatója ugyan kissé halványabb volt mint a koráb­bi években, de a KONSUMEX pécsi kirendeltségével több ju­goszláv cég kötött üzletet: a szerződés értelmében hatszáz­ezer dollár értékű kishatár- menti áru kölcsönös cseréjére kerül sor még ebben az esz­tendőben. A legnagyobb kiállítók idén is a könnyűipari cégek voltak. Hetvenhárom vállalat pavilon­jába térhetett be a látogató és dicsérendő: a gyártók több­sége a kiállítást arra is fel­használta, hogy véleményt kér­jen a fogyasztóktól. Jól szol­gálták ezt az elképzelést a ki­alakított elárusítóhelyek, ame­lyek többmilliós forgalmat bo­nyolítottak le a tíz nap alatt. Képtelenség lenne felsorol­ni valamennyi — a közönség tetszését megnyert terméket, ezért példaként csupán néhá­nyat említünk. A nagyközönség tetszését leginkább a Pécsi Bőrgyár és a Pécsi Kesztyű­gyár kollekciója nyerte el. Naqy sikert arattak a Körös­vidéki Cipész Szövetkezet pa­pucsai, a Tápéi Háziipari Szö­vetkezet gyékényből készült termékei, a Magyar Selyem­ipari Vállalat és a BUDA- PRINT ruhaanyagai, a Pécsi Cipőipari Szövetkezet 1978-as cipőmodelljei, a Baranya me­gyei Népművészeti Szövetkezet baranyai mintás ruhái, kerá­miái. A 6. Pécsi Ipari Vásár jó szolgálatot tett olyan szem­szögből is, hogy a látogatók, a szakemberek megismerked­hettek a legújabb termelési eredményekkel, a korszerű technológiával előállított mo­dern anyagokkal. A vásár a gyártók és kereskedők párbe­szédére is alkalmat adott: a hazai cégek közel kétszázmil­lió forint értékű üzletet kötöt­tek. Több vállalat képviselője a vásár ideje alatt ugyan még nem látta el kézjegyével a szerződéstervezetet, de a tár­gyalások megkezdése is azt bizonyítja, hogy az ilyen talál­kozók jól szolgálhatják a he­lyi árualapok bővítését, ami mellesleg az országos kínálat­ra is hatással lehet. A kiállí­tás időszakában kötött szerző­dést például a Baranya me­gyei Háziipari Szövetkezet, a Komlói Carbon, a Zala Bútor­ipari Vállalat, az UNIVERZUM Szövetkezeti Közös Vállalat. A Zsolnay Porcelángyár és a Pé­csi Bőrgyár további exporttár­gyalásokat kezdeményezett. A kiállításépítők — köztük a Magyar Hirdető — derekas munkát végeztek, de ezzel Az első két hét tapasztalatairól Bevált a biztonsági öv Ne lazítsunk, életvédelemröl van szó! Két hét tapasztalatai alap­ján egyértelműen pozitív hatá­sa van a gépjármű-közlekedés­ben a biztonsági öv bevezeté­sének és használatának - tá­jékoztatta dr. Csiky Antal rendőr százados, az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács titkárhelyettese az MTI mun­katársát. Az öv bevezetését megelőző propaganda — a várakozásnak megfelelően — megtette a ma­gáét: általános megértésre talált az új rendelkezés. A rendőri ellenőrzések során csak elvétve találtak be nem csatolt övét, s ezekben az esetekben is rendszerint inkább figyel­metlenségről volt szó, helye­sebben arról, hogy még nem rögződtek ezek a kötelező cse­lekvési mozzanatok — ahogyan a pszichológusok mondják: a dinamikus sztereotípiák — ezek kialakulásához ugyanis szemé­lyenként eltérő időre, gyakor­latra van szükség. Az ilyen — tehát nem szán­dékos - „elfelejtések" ellen tanácsolják a közlekedésbiz­tonsági szakemberek, hogy esetleg ki-ki figyelmeztesse magát valami apró jellel, pél­dául a műszerfalon vagy a slusszkulcson elhelyezett jel­zéssel. Ugyanakkor arra is figyel­meztetnek: az első két hét ta­pasztalatai alapján senki ne „lazítson", mondván „eddig sem volt balesetem". Óvakodni kell a szó szoros értelmében vett — az övre vonatkozó — la­zítástól is, a hosszúra enge­dett heveder ugyanis semmit nem ér. Általában akkor van jól bekapcsolva az öv, ha köz­te és a mellkas között lazán becsúsztatható a nyitott te­nyér. együttvéve végképp bebizonyo­sodott, hogy a jelenlegi kiál­lítási terület szűk, tovább nem növelhető. A városi sportcsar­nok bekapcsolása is kényszer- megoldásnak tekinthető. A vá­sár tagoltsága, területi szét­szórtsága miatt nehezen átte­kinthető. Ezért is lett volna igen hasznos vásártérképek ki­adása- az egyszerűbb tájéko­zódás érdekében. Évekkel ez­előtt felmerült, s tervek is szü­lettek egy új vásárterület ki­alakítására. A továbblépés ér­dekében érdemes lenne ismét megvizsgálni a kiállítási komp­lexum létrehozásának lehető­ségeit. Salamon Gyula Központosított csomagoló üzemegység A Volán 23-as számú Vál­lalat az üzemek, a külkeres­kedelmi vállalatok megbízásá­ból évente 30—35 milliárd fo­rint értékű exportárut csoma­gol. A Volán-pack szolgálat 1200 dolgozója jelenleg is a fővárosban elszórtan, igen mostoha körülmények között végzi munkáját, remélhetőleg nem sokáig. A vállalat Kozma utcai telepén ugyanis befeje­zés előtt áll a 80 millió forin­tos költséggel épült, központo­sított csomagoló üzemegység, ahol a szociális létesítmények­kel ellátott gyártócsarnokon kívül négy könnyűszerkezetes, a legkorszerűbb technológiák bevezetésére is alkalmas ex­portcsomagoló üzemet létesí­tettek. A csomagoló üzemegy­séget szeptemberben adják át rendeltetésének. A telepen épült fel az or­szág legnagyobb raktársátora is, mégpedig a már hagyo­mányosnak számítható felfúj­ható sátorral szemben fa tar­tószerkezettel. A 18 méter szé­les és 90 méter hosszú sátor­raktár kék-fehér színű grabo- plast műanyag héjszerkezete a győri AFIT-nál készült. Pótlólagos anyagi eszközök gyor­san belépő építőipari kapacitásra Az injekció még nincs későn Az országgyűlés nyári ülés­szakán a pénzügyminiszter be­jelentette, hogy a kormány pótlólagos anyagi támogatást nyújt az építőiparnak olyan többletkapacitások létrehozá­sára, melyek még az ötödik ötéves terv időszakában terme­lésbe lépnek. Hazánk építő- és építő­anyagipara a gyors és látvá­nyos fejlődése ellenére sem képes felépíteni mindazt, ami­re további gazdasági fejlődé­sünkhöz, életszínvonalpolitikánk megvalósításához elengedhe­tetlenül szükség van. Baranyában például évente 500—600 millió forintos építő­ipari kapacitáshiányt rögzít az ötödik ötéves terv, de . például 1976-ban még a tervezettnél is 170 millióval kevesebb való­sult meg. Az építőipar általában két dolgot ismétel: nincs elegen­dő pénz, nincs elegendő mun­enni, inni lehet. Harkány szerepköre az idegen­forgalomban Baranya megye távlati terü­letfejlesztési tervében — amit 1971-ben hagytak jóvá, a Vá­rosépítési Tudományos és Ter­vező Intézet a következőt írja: „Tervtávlatunk első szakaszá­ban a városok számát ötre kí­vánjuk emelni Siklós (Har­kánnyal, Máriagyűddel és Te- reheggyel történő egyesítéssel) várossá alakításával ...” S ez­zel szinte el is veszett Har­kány. Azért nem ilyen könnyű el­tűnni a településhálózat „sül­lyesztőjében". Ma Siklós már város, de nem Harkánnyal egyesülve, mert Harkány önál­ló nagyközség. A területfej­lesztési terv szerint pedig — szerepkör nélküli település. Erre sokan tiltakozhatnak: ho­gyan lehetne szerepkör nélkül, amikor gyógyfürdője országha­tárainkon túl is híres és akkora nagy az idegenforgalma . . . No persze, így van ez, dehót a hierarchiába még nem so­roltatott be. Anélkül, hogy bármihek is elébe akarnánk vágni, nézzük meg ezt a nagyközséget — te­rületfejlesztési „szemüveggel”. Mindenekelőtt egy sajátos tényre kell felfigyelni: Siklós és Harkány közelségére. A város nyugati szélétől a nagyközség keleti széléig olyan csekély a távolság, hogy az szinte „nyug­talanító". Beszélgetések köz­ben április 1-e óta ez mindun­talan téma, s mindig olyan ki­csengéssel, hogy „nem adunk bele két évtizedet és össze­épülnek". De ne jósolgassunk! Ahhoz viszont nem kell különösebb képesség, hogy az ember lás­sa: ennek a nagyközségnek az idegenforgalom határozza meg a jellegét. Harkány 8,2 milliós költségvetéséből 4,2 millió a saját bevétel. Apró forintok­ból tevődik ez össze: vajon hány tízezer szállóvendég van mögötte? Harkányban szüntelenül épít­keznek. Épülnek a lakóházak, épülnek hétvégi házak, épül­nek társasüdülők és épül még sok minden, ami valahogyan kapcsolatos az idegenforga­lommal. A főprofil itt az ide­genforgalom és az első számú vállalat — a Fürdővállalat. So­mogyi Lászlóné nagyközségi tanácselnök is ezt állapítja meg:- Nagyközségünk szerepét alapvetően az üdültetés hatá­rozza meg. Ezért Harkány gondja nem lehet csak a nagy­község gondja. Ez megyei gond, sőt országos gond. Amikor beszélgetünk, próbál­juk szétválogatni a gondokat. Mármint a nagyközségi és az üdülőhelyi gondokat. Nem megy. Nem kielégítő a vízel­látás? Hiányos a csatornázás? Rosszak az utak? El kell hor­dani a szemetet? Ki mondhat­ná meg, hogy melyikből meny­nyit lehet' az üdülőhely és mennyit a nagyközség számlá­jára írni. Még egy olyan do­log is, mint a ravatalozó, kap­csolódhat az idegenforgalom­hoz. Harkányban ma még la­kásról temetnek. Aztán váratlanul kifakad az elnökasszony: — Lehet itt fürödni, enni, in­ni ... de azonkívül semmit! A szabad idő eltöltése - nulla Csakugyan, ha jól belegon­dolunk, a töméntelen sok em­bernek Harkány a meleg vízen kívül szinte semmit sem nyújt. Van ugyan siklós—pécs—villányi kirándulás, aztán Siklósra bár­mikor át lehet ruccanni és nem okoz gondot a Pécsre jutás sem. De ott helyben? Mosta­nában nyílt meg az új mozi, a tervezett napi két előadás már jelent valamit. De csak egy valamit! A TIT Baranya megyei szer­vezete évek óta dédelget egy gondolatot: szabadidő-parkot létesíteni Harkányban. Itt az ismeretterjesztés és a szórakoz­tatás egyaránt otthont kaphat. A TIT álma most már a nagy­község ólma is. A strand mel­lett igen előnyös helyet adott a tanács, és a-jelentős közmű­velődési beruházást anyagilag is támogatja, sőt... — Meg akarjuk nyerni a gondolatnak az üdülővel ren­delkező vállalatokat, intézmé­nyeket is, hiszen nekik sem mindegy, hogy beutalt dolgo­zóik hogyan érzik magukat. Legalább száz partnerre szá­míthatunk. Segítségükkel de gyorsan is mozdulhatnánk ... Itt minden a fürdő körül fo­rog, ez érthető. A fürdő pedig a „gyógy" jelzővel kerek foga­lom. De vajon gyógyfürdő-e valóban? A vizet illetően fel­tétlenül. De a használókat il­letően?... Becslés szerint a vendégek 60 százaléka csak azért jön, mert szereti a me­leg vizet, s csak 40 százalék azért, mert valamilyen bajára gyógyulást keres. Nekik csend és nyugalom kellene, nem pe­dig a lármás zsúfoltság. A 60 százalékról gyakran hangzik el különböző alkalmakkor: miért ne lehetne például Szi­getvárra irányítani? Ott is van meleg víz! Lehet. De az az igazság, hogy Harkány nem mondhat le a 60 százalékot jelentő ezrekről. Ha azonban épülne egy új strandfürdő (a helye megvan az arborétum mögött), akkor a mostani für­dő teljes egészében a gyógyí­tásé lehetne. ♦ Harkány szerepköre — a gyógyüdüitetés, az idegenfor­galom. Baranyában hozzá­kezdtek a távlati területfejlesz­tési terv felülvizsgálatához. A megye legfiatalabb nagyköz­sége sajátos funkcióval ren­delkező kiemelt alsófokú köz­pont lehet a települések hierar­chiájában. Hársfai István kaerő. Mindkettő igaz. Az egyiken valamelyest segít a kormány mostani anyagi támo­gatása, a másikról pedig egy­szer és mindenkorra tudomá­sul kell venni, hogy nem is lesz. A Baranya megyei Tanács mellett működő tervgazdasági bizottság Baranya 25 kivitele­ző vállalatát kereste fel levél­ben, tájékoztatást kérve a vár­ható injekció reményében a többletkapacitást létrehozó el­képzelésekről. A válaszokból kitűnt, hogy nemcsak a pénz, a munkaerő, de sok helyen az előrelátás, a koncepció is hiányzik. Ter­mészetesen tisztában vagyunk azzal, hogy nem könnyű fele­lősséggel azt mondani, hogy ha ennyi és ennyi gépet tu­dok venni, akkor még 1980-ig mondjuk 100 millióval több ér­téket tudok létrehozni. Bara­nyában az ötödik ötéves terv­ben 14 600 lakást, iskolák, óvo­dák, bölcsődék, kereskedelmi egységek és ipari létesítmé­nyek sorát kell felépíteni. En­nek felelősségével olyan álta­lános megfogalmazások sem fogadhatók azonban el, hogy az esetleges pótlólagos támo­gatásból forgóeszköz-alapjain­kat töltjük fel. Huszonkét építőipari szerve­zet munkaerőhiányát szeretné megoldani, mindössze a Pécsi Építőipari Szövetkezet és a Pé­csi Vízmű tartja lehetséges­nek, hogy belső átszervezéssel a mostaninál kevesebb mun­káskézzel is megoldja felada­tát. A termelékenységet növelő tervekről csak a Baranya me­gyei Állami Építőipari Válla­lat, a Baranya megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat, valamint a pécsváradi TÖVÁLL tájékoztatóiban van szó. A munka- és üzemszervezésről 11 vállalatnál vannak elképzelé­sek. Még nem ismeretes, hogy Baranya mekkora összegre számíthat, bizonyos azonban, hogy csak pontosan megfogal­mazott pályázatokat vesznek figyelembe. Olyan technikai eszközök beszerzésére adnak pénzt, amelyek nagyon gyor­san többlet építőipari kapaci­tást, munkaerőpótlást eredmé­nyeznek. A lapát helyett gé­peket kell az emberek kezébe adni, a gépek munkáját úgy kell megszervezni, hogy kény­szerítő erővel mozgassák a közvetlen kiszolgálókat is, a következő munkafázisban dol­gozókat is. Az elkövetkezendő napokban a tanácsi vezetők valamennyi kivitelező szervezetet ismét fel­keresik, a tervgazdasági bi­zottság július végi ülésén re­mélhetően mór olyan elképze­lések összegeződnek, amelyek­kel kopogtatni lehet még ide­jekorán az építőipart megerő­sítő injekcióért. Lombosi Jenő Komloi bányászok találkozón Komlói bányászokat, a Kos- suth-akna „Walter tábornok" brigádjának tagjait látták ven­dégül szombaton a budapesti Lengyel Kultúrában. A baráti találkozón a Visztula mentén címmel fotódokumentációs ki­állítást nyitott Wladislaw Ko- bialka, a Lengyel Kulturális és Tájékoztatási Központ igazga­tója, majd Némethy Attila zongoraművész Chopin- és Liszt-művekből adott koncertet. A rendezvényen megjelent dr. Stefan Jedrychowski, a Len­gyel Népköztársaság budapes­ti nagykövete is. Kétszintes új lakóházak Harkányban

Next

/
Thumbnails
Contents