Dunántúli Napló, 1977. július (34. évfolyam, 179-209. szám)
1977-07-17 / 195. szám
2 Dunántúli napló 1977. július 17., vasárnap lég Helyett Hő esik D jégeső-elhárítás eddigi eredményei Baranyában Az ólomjodid nem szennyezi a talajfelszínt A kísérleti időszak felénél tartanak Országszerte nagy pusztításokat okoznak a jégesők. Az Állami Biztositó főosztályvezetője, Zakócs József a Tv-hiradóban beszámolt arról, hogy már az eddigi károk is elérik a félmilliárd forintot, vagyis annyit, amennyit az AB az elmúlt egész évben fizetett ki országszerte jégkártérités cimén. Mi a helyzet Baranyában? Milyen károk fordultak elő megyénknek abban a három járásában, ahol a múlt év júliusa óta működik a kísérleti — rakétás — jégesőelhárító rendszer? Az eredményesség hetvenöt százalékos Sokak szerint a védekezés sikere azt jelenti, hogy ebben a körzetben ezentúl már soha többé nem fordul majd elő az a természeti csapás. A valóság azonban az, hogy a Szovjetunióban — ahol a jégesőelhárítás módszerét kidolgozták és közel 15 éve alkalmazzák — átlagosan 75 százalékos eredményességről beszélnek a statisztikák. Vagyis a jégesőknek mintegy háromnegyed részét sikerül csökkenteni, és ugyanez vonatkozik magukra a károkra is. Azt várjuk, hogy ezt az eredményt az első hazai, baranyai jégesőelhárító rendszer is eléri a kísérleti időszak végére, tehát 1979-re. Jelenleg azonban még csak az idei szezon közepén tartunk (a kísérleti időszak felénél), a gyakorlás és tanulás időszakában, amikor az objektív időjárási tényezőkön kívül még technikai és egyéb problémák is jelentkeznek. A kétségtelenül biztató kezdeti eredmények ellenére előfordulnak kisebb, a jégeső által károsított területek. Az Állami Biztosító szakemberei szerint azonban más lett a kórok jellege, kisebb lett a jégvert terület átlagos mérete és a hasonlóan „jeges" évekkel összehasonlítva lényegesen kisebb a mezőgazdasági kultúrákat ért károk összege is. Az eddigi információk tehát a védekezés hatékonyságát mutatják. A Délkelet-Baranyában működő, a jégesőelhárító rakétákat felbocsátó állomások dolgozói gyakran számolnak be havazásról, hódara-hullásról kis idővel azután, hogy a rakéták hatóanyaga, az ólomjodid megkezdte „működését” a felhőben. A nyáron valóban rendkívüli jelenségnek az az oka, hogy a felhő víztartalma a „beavatkozás” következtében sok kisebb jég-, illetve hókristályra oszlik szét, ahelyett, hogy egy-egy jégszem nagyra növését táplálná. Mivel a hatóanyag minden grammjából százmilliárdnál is több (!) jégkristály keletkezik néhány percen belül, a jégesőképződés természetes menete teljesen megváltozik és előfordulnak olyan esetek, amikor az intenzív csapadékhullás havazás formájában jelentkezik. A rakétákat he kell szolgáltatni A zivatarfelhő aktív zónáit módosító rakéták ejtőernyővel ereszkednek vissza a földfelszínre és teljesen ártalmatlanok. A Baranya megyei Tanács rendelkezése szerint a megtalált rakétákat a községi tanácsokra kell leadni, ahonnét (a szezon befejeztével) a Jégesőelhárító Szolgálat dolgozói elszállítják. Érdemes még annyit megemlíteni, hogy maga a hatóanyag, az ólomjodid, olyan kis koncentrációban jut le a talaj- felszínre, hogy közönséges analitikai módszerekkel nem is lehet kimutatni. A nagyvárosok gépkocsiforgalma miatt sajnos valószínűleg jóval több ólomvegyület és egyéb mérgező anyag jut szervezetünkbe közvetlenül, mint amennyi hosz- szú évek védekezése következtében a talaj felületére visz- szakerül. Ennek ellenére az Országos Meteorológiai Szolgálat Központi Légkörfizikai Intézete máris kutatási programjába iktatta a vegyületnek a csapadékvízből történő meghatározását. Ötvenszázalékos eredmény: hetvenmillió forint Előzetes értékelésünket azzal fejezhetjük be, hogy utalunk 1974-re, ami megyénkben és országszerte is az ideihez hasonló „jeges" év volt. Ekkor az Állami Biztosító a megyében 195 millió forint jégkártérítést fizetett ki, amelyből mintegy 140 millió forint jutott a jelenleg védett területre. Ha a jégesőelhárítás gazdasági hatékonysága az idén csupán 50 százalékos lesz, akkor is 70 millió forint megtakarítással lehet számolni. Bár ez csak becslés, reméljük, hogy a kísérleti időszak végén aktuális értékelés — amelyet az Állami Csehszlovák kesztyűsök érkeztek tegnap harkányi üdülésre a Pécsi Kesztyűgyár és a Dobrzisi Kesztyűgyár közötti kapcsolatok eredményeként. A két gyárat baráti kapcsolatok fűzik egybe. A kétéves együttműködés keretében közöttük szakmai tapasztalatcserékre (az új pécsi kesztyűsüzemben például a dobrzisiak zárt technológiáját alkalmazták), A szombat reggeli borongás idő megijesztette a kikapcsolódni vágyókat, ezzel magyarázható, hogy az eddigi forgalomhoz viszonyítva kevesen keresték fel a Hullám és a Balokány fürdőt. A Hullámban tegnap mintegy ezer strandoló fürdött a 26-28 fokos vízben. A tanmedence még ennél is kellemesebb hőmérsékletű, 38 fokos volt. A hintaágyak körül sem „nyüzsgött” a tömeg, a tízBiztosító szakértő támogatásával hajtunk végre — igazolja várakozásainkat. Dr. Wirth Endre Elutazott a szovjet szakszervezeti küldöttség A Magyar Szakszervezetek Országos Tanácsának meghívására július 11 —16. között hazánkban tartózkodott a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának küldöttsége A. I. Sibajev elnök vezetésével. A szovjet szakszervezeti küldöttség találkozott a magyar szakszervezeti mozgalom vezetőivel. A szívélyes, baráti hangulatú találkozón megvitatták a két ország szakszervezeti mozgalmának együttműködésével kapcsolatos kérdéseket, valamint a nemzetközi szakszervezeti mozgalom aktuális problémáit. A szovjet küldöttséget fogadta Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. A küldöttség magyarországi tartózkodása során látogatást tett az Ikarus-gyár- ban, a Mezőföldi Állami Gazdaságban, és ismerkedett a dolgozók üdülésének megszervezésével. A szovjet szakszervezeti küldöttség szombaton elutazott hazánkból. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára búcsúztatta, az elutazásnál jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. csereüdültelésekre került sor. A pécsiek Velky Ribnyben és Trimanyban, az északi szomszédok a Kesztyűgyár harkányi üdülőjében nyaraltak. A tegnap érkezett negyven tagú csoport két hétig élvezi a harkányi fürdőzés örömeit, viszonzásul ma negyven tagú kesztyűgyári csoport kel útra tri- manyi nyaralásra. bői csak háromnál volt „telt ház”. Július elsején nyitotta kapuit a Balokány fürdő. A felújított strandot mégis a tavalyihoz képest kevesen látogatják. A büfé egész nap üzemel, ahol süteményt, szendvicset, üdítőt kaphat a fürdőző. Tegnap csak néhány száz ember kereste fel ezt az igazán kellemes, parkosított fürdőt. Ezen a napon a vízben 23 fokot mértek. Csehszlovák kesztyűsök Harkányban Kevés vendég a pécsi strandokon Egy kérdés, öt felelet Mi az ön nyári programja? Sok telefon hiába cseng: elutaztak, nyaralnak, másutt dolgoznak tulajdonosaik. Interjúnkban ezúttal arra kértünk választ Pécsett élő művészektől, íróktól, mivel foglalkoznak, mire készülnek ezen a nyáron. Azaz, a kérdést így fogalmaztuk meg: — Mi az ön nyári programja? BÁNKY JÓZSEF zongoraművész, a Liszt Ferenc ZeneműPécsett éló művét vészeti Főiskola pécsi tagozatának docense. — Az idei nyarat — bár hosszú és gazdag szezon után érkezett el — nem pihenésre fordítom. Az Interkoncert közvetítésével Olaszországba hívtak meg, és e meghívásnak teszek eleget. Három szólóestem lesz július utolsó és augusztus első napjaiban —töbCsatornázás, vasútépítés Alapozzák az asztalt- és a betoniizemet Látványos előrehaladásról aligha beszélhetünk: a BÉV majdani új telepének helyét látva. Jelenleg negyvenen dolgoznak a 6-os úttól délre, az ÁFOR- bázis mellett. Csatornát és felvonulási épületet építenek. Másfél esztendeje kezdődött a megye építőipara szempontjából is nagy fontosságú beruházás, a BÉV központi telepének építése. Több százezer köbméter földet mozgattak meg: feltöltötték' a talajt, kiegyengették a területet. Ezt történt az elmúlt évben. Idén útépítéssel folytatódott a munka. Barth István főépítésvezető tájékoztatása szerint 1977-ben 40 milliót költenek építési, szakipari és szerelési tevékenységre. Be kell fejezniük a több mint két kilométer hosszú ipari vasút építését. Szinte valamennyi üzemet és raktárot érintik a vágányok. A belső szállításokat viszont a telepet behálózó aszfaltúton bonyolítják le, melynek hosszá megközelíti a hat kilométert. Csaknem ugyanennyi szennyvíz- és csapadékelvezető csatornát kell lefektetnie Jászai József Pakson szombaton, a község víziszínpadán ünnepélyes külsőségek között nyitották meg a Duna menti fiatalok tizedik találkozóját, amelyet most első alkalommal „Fiatalok az atomvárosért" jelszó jegyében rendeztek. Újdonság az is, hogy ezúttal nemcsak a Duna menti megyék és a főváros ifjúságának képviselőit, hanem az ország számos nagyüzemének küldötteit is meghívták. Az idei találkozó fő célja, hogy megismertessék a paksi atomerőmű-beruházás programját, feladatait, mozgósítsanak a KISZ-építkezés végrekubi kosbrigád jó naik, s az ide irányított két kotrógépnek. Megkezdődött az aszfaltüzem és a betonközpont alapozása. 1977-ben felállítják az asztalos, az ács, a vasbetonszerelő és a lakatosüzem vázszerkezetét. A vasbetonszerelő csarnok alapterülete eléri a kétezer négyzetmétert, míg a lakatosüzemé en-nelk kétszeresét is meghaladja. A fentebb említetteken kívül hőközpont, kazánház olajtárolóval, anyagraktár, konténertároló, fatelep szárítóval, festőüzem, építőanyag-tároló, vasúti és közúti porta s nem utolsósorban szociális épület teszi egésszé az 1979-ben átadásra kerülő központi telepet. A terveket három cég, az IPARTERV, az UVATERV és a MÉLYÉPTERV készíti. Pillanatnyilag azonban csak részterveket adnak az építőiknek, kiknek számát a jelenlegi negyvenről szeptember elején százhúszra növelik. Jövő év tavaszán termelni kezd az aszfaltüzem. hajtására, minél többen kapjanak kedvet a közreműködéshez az új energiabázis megvalósításában. A megnyitó után következett a kétnapos program fő eseménye, az a tanácskozás, amelyet KISZ-védnökségtől a KISZ-építkezésig címmel tartottak. Ma a kulturális és sport- rendezvények, sétahajózás, vetélkedők szerepelnek a programban. A találkozó este a Dunán rendezendő fáklyás usztatással, tűzijátékkal, zászlólevonással ér véget. zek válaszolnak bek között — Pécsnek egy kevéssé ismert testvérvárosában, Urbinóban, Raffaelo szülővárosában. E hangversenyekkel tulajdonképpen Alberto Barba- doro tavaszi pécsi—baranyai hangversenyeit viszonzom. Mozart, Beethoven, Schubert, Liszt, Debussy, Bartók műveit szólaltatom meg ezeken a hangversenyeken. Ezek után következhet majdan egy kis pihenés. Szlovákiába szeretnék elmenni kempingtúrára. MARTYN FERENC, Kossuth- díjas festőművész: — A nagyatádi művésztelepen mostanában készült el egy három és fél méter magas fa-plasztikám. A másik — hasonló jellegű — munka a villányi szoborparkba kerül, kivitelezője Jegenyés János nagy gonddal, szorgalommal és odaadással dolgozik rajta. Nyomdába került egy Tüskés Tibor szövegével megjelenő, 32—34 rajzot tartalmazó pécs—baranyai könyv is, amely előreláthatólag jövőre jelenik meg. A budai várban, a történeti múzeumban megnyílt Képek, szobrok 30 év történetéből című kiállításon is látható néhány festményem, plasztikám. Egyébként ezen a nyáron is dolgozom, mint mindig — Budapesten, Balatongyörökön és Pécsett. GÁLÁMBOSI LÁSZLÓ költő: — Nem utazom sehova, itthon maradok a nyáron. Naptollú vándor című válogatott verseskötetemet a közelmúltban nyújtottam be a Szépirodalmi Könyvkiadónak. Hamarosan megjelenik egy Röptető c. gyermekvers-kötetem. Most állítottam össze egy teljesen új verseskötetet, amelynek a Teremtmények találkozása címet adtam. A könyv az elmúlt másfél év közéleti, szerelmi és tájverseit tartalmazza. KIRCSI LÁSZLÓ, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola pécsi tagozatának adjunktusa: — Szinte egész nyáron dolgozom. Június 27-én volt egy szólóestem a siklósi várban, a kerámia szimpozion által szervezett nemzetközi művészeti tanácskozás alkalmából. Egészen régi és egészen új műveket szólaltattam meg ott — részben saját átírásban. Most a nyári színjátszó tábor egyik produkciójának, a Szép Helénának a zenei betanításán dolgozom. Én fogom vezényelni is az előadást. Péntektől pedig a nemzetközi nyári zenei tábor tanára vagyok. Tárgyam: a kamarazene. LÁSZLÓ LAJOS, SZOT-díjas író: — A napokban hirdették ki a SZOT irodalmi ösztöndíjpályázatának eredményeit. 114 pályázó közül tízen részesültünk az ösztöndíjban. Én a pályázaton egy mai témával vettem részt. Hogyan válnak a falusi emberek, a paraszt- emberek munkássá? Ez a témám. Ennek a fölöttébb izgalmas jelenségnek az emberi oldalát szeretném megvilágítani, feldolgozni. Azt tervezem, hogy eddigi élményeimet bólyi és sombereki környezettanulmányokkal egészítem ki. Pillanatnyilag két könyvem megjelenését várom. A Kossuth rádió is műsorára tűzte egy dokumentumjátékomat, amely a Mecseki Szénbányák bányamentőiről szól. Ennek érdekessége, hogy eredeti felvételeket tartalmaz — mentési akciókról. B. K. H. T. Duna menti fiatalok találkozója
