Dunántúli Napló, 1977. július (34. évfolyam, 179-209. szám)

1977-07-17 / 195. szám

Az új Szigeti városrész a toronyházból Fotó: Maletics KGST-együtt működés Előkészületek a magyar atomenergetikai gépgyártásra Műszaki haladást, biztos piacot jelent A szocialista országokban, így hazánkban is megnöve­kedtek az igények az atom­erőművek iránt, s a KGST-or- szágok közösen elhatározták, hogy a jövőben az atomerő- művi berendezések gyártásá­ban együttműködnek, gyártás­szakosodási és kölcsönös szál­lítási megállapodásokat köt­nek. Az erről szóló programot a KGST legutóbbi, Varsóban megtartott XXXI, ülésszaka el­fogadta. A tervezett együttmű­ködésről, a magyar ipar rész­vételéről nyilatkozott az MTI munkatársának Darvas György, az Országos Tervhivatal ipari főcsoportfőnöke. — Az energiaárakban, s el­sősorban a nyersolaj-árakban világszerte bekövetkezett vál­tozások a villamos erőművek építésénél előtérbe helyezték a szén- és az atomerőművek létesítését. Ez az irányzat nép­gazdaságunk hosszú távú ter­veiben is érvényesül. Magyar- ország a jövőben szén és ha­sadó tüzelőanyagbázison léte­síti majd az erőműveket. Fokozottan előtérbe került, hogy a szocialista országok egyesítsék erőfeszítéseiket az atomerőmű-építkezésekben. Az együttműködésre jó lehetősé­get ad az a tény, hogy a Szovjetunió e téren nagy ta­pasztalatokkal rendelkezik. A legutóbbi KGST-ütéssza- kon a tagállamok programot fogadtak el a közös gyártásra és a kölcsönös szállításokra. Ez előirányozza a Szovjetunió segítségét valamennyi ország­nak. — Ismeretes, hogy szovjet segítséggel Pakson épül az el­ső magyar atomerőmű. Kapa­citása- 1760 megawatt lesz. Felépülte után újabb atom­erőművek építését tervezzük, 1980 és 1990 között további több ezer megawatt össztelje­sítményben kívánunk — a szénerőművek mellett — atom­erőműveket felépíteni. Mindez jelentős együttműködést igé­nyel a szükséges gépi beren­dezések termelésében a mi ré­szünkről is. Az elképzelések, javaslatok szerint a magyar ipar komplett vízkezelő rend­szereket, kazetta-átrakó be­rendezéseket és speciális szál­lító-javító berendezéseket állí­tana elő a KGST-országok kö­zötti gyártósszakosítás kereté­ben. A vízkezelő berendezések — beleértve a hozzátartozó mérő, vezérlő és automatika elemeket — biztosítják az atomerőmű primer-secunder körében a víztisztaságot és a környezetvédelmet, a kazetta­átrakó a kiégett fűtőelemeket veszi ki a reaktorból és behe­lyezi az újakat. A speciális gépek a reaktor üzemeltetésé­hez, karbantartásához szüksé­gesek. Ezek komplett beren­dezések, vezérlőegységekkel, optikai rendszerekkel lesznek ellátva, s előállításuk széles hazai ipari kooperációt igé­nyel, így az egyes részegysé­gek gyártásában az automa- tika-elektronikai iparág is sze­repet kap majd. Ezeket a berendezéseket azért választottuk ki, mert megfelelnek gépiparunk szer­kezeti adottságainak, kapcso­lódnak távlati termelési struk­túrafejlesztési céljainkhoz és egyidejűleg biztosítják a folya­matos műszaki haladást. Biz­tos piacot jelentenek gépipa­runknak, egyúttal magasszintű termelési kultúra bevezetését és elterjesztését is eredménye­zik. A következő hónapokban a kölcsönös szállítási mennyi­ségeket egyeztetik majd a partnerek, ennek alapján tör­ténik a felkészülés. A gyártási program előkészítésére és meg­valósítására a tervek szerint 1981-től különböző atomerő- művi berendezésekből indulnak meg a kölcsönös szállítások. Turista­romantika Szex, napfény, bársonyos homok, kaland, felfedezés. Ezt keresi az amerikai és az euró­pai turista Afrika, Ázsia és Dél-Amerika tájain. Ezt kínál­ják neki. Bármily vonzóan hangozzék azonban ez, közel­ről nem ilyen szép a meny­asszony. Legalábbis ezt állapí­totta meg az Egyesült Nemze­tek Szervezetének gazdasági és szociális tájékoztató köz­pontja egy vizsgálat alapján. S mi több, a jelentés ezt a meglepő kérdést teszi fel: „Va­jon a turizmus nem lett-e a gyarmatosítás új formája?" Az idegenforgalom — nem vitás — nagyon is szükséges valutát hoz az illető államok pénztárába, de ezt drágán kell megfizetniök. Több érte­lemben is. Az amerikai és az európai idegenforgalmi társa­ságok szigorú feltételeket szab­nak, repülőtereket, utakat, szállodákat építtetnek az afri­kai, az ázsiai és a dél-ameri­kai kormányokkal — a költsé­gek fedezésére azonban kül­földi kölcsönöket kell felvenni, és évekig fizetik a kamatokat. És ki szállítja a szállodák ele­gáns berendezését, a színes levelezőlapokat, a filmet a tu­risták gépébe, de olykor a húst, az ásványvizet és a bort is, hogy a kedves vendég elé­gedett legyen? Jobbára kül­földről vásárolják. Az idegenforgalom munka- alkalmakat teremt. Igaz — vá­laszolja a jelentés —, de az igényesebb feladatok elvégzé­sére külföldieket alkalmaznak, a „bennszülöttek” pedig na­gyon alacsony bért kapnak. Ezért tudnak a társaságok vi­szonylag olcsó utakat ajánla­ni, hirdetni. A turisztikai köz­pontok kiépítésével -*■ vethet­nénk a jelentés ellenébe — behozzák a civilizáció áldásait az elmaradt vidékekre. A vizs­gálatot végzők savanyúan mo­solyognak erre: a tunéziai Djerba üdülővárosban a turis­ták számára épített szállodák­ban saját vízellátó berendezé­sek működnek — de a hely­beli lakások nyolcvan százalé­kában nincs folyóvíz. És ezzel kapcsolatban teszi a jelentés a legkülönösebb megállapí­tást: sokhelyütt szándékosan fenntartják a régi, az elmara­dott, a szegényes vagy ép­pen nyomorúságos állapotokat, mert — állítják — ez a ro­mantikus, az egzotikus, ez vonzza a turistákat, ezt lehet érdekesen fényképezni, ezt ke­resi az idegen. Az amerikaiak és az euró­paiak — így vonja meg a mérleget az ENSZ-jelentés —, elfogyasztották már saját ter­mészeti környezetüket, most el­kezdik fogyasztani a harmadik világét. Csakhogy az ilyenfaj­ta idegenforgalom a harma­dik világ országainak nem hajt igazi hasznot. Legfeljebb a clevelandi vagy a hamburgi család otthon, utazás után előveheti a diafelvételeket, le­vetítheti a vendégeknek. S közben egy pillanatig sem gondolnak arra, hogy azokon a helyeken, ahol a felvételek készültek, az emberek többsé­ge belátható időn belül még csak azt se fogja tudni, hogy mi az a fényképezőgép és mi a diafelvétel. Tatár Imre Befejezték a vázszerkezet szerelését a pécsi főpályaudvaron épü­lő kilencszintes szociális létesitményen. Az épületet 1979 decem­berében helyezik üzembe. Oktatóközpont, öltözők, munkásszállás és orvosi rendelő lesz benne. A MÁV százkétmillió forintot költ a beruházásra. Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt Rgplo XXXIV. évfolyam, 195. szám 1977. július 17., vasárnap Ara: 1,20 Ft A vetőmagot prizmába rakják a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát vetőmag üzemében. — Szokolai felv. — Hétezer vagon ú j búza a malmokbanés tárházakban Tegnap délelőtt Pécstől Mohácsig csendes volt a határ. Az éj­szakai és az előző napi összesen 15—20 milliméter eső „kiverte” a búzaföldekről a kombájnokat. A szeles, napfényes meleg idő gyorsan felszárította a földet, dél körül megindultak a kombáj­nok. Az állami gazdaságok 60 százalékos állásnál folytatták a betakarítást, sőt a Bikali Állami Gazdaság a termés 70 százalékát learatta az eső előtt. Csak a kései fajtáik van­nak vissza, azok pedig még nem érettek. A megye legnagyobb gabo­natermelő üzemében, a Bólyi Mezőgazdasági Kombinátban, ahol 4000 hektár búza vár be­takarításra, kissé hátrább van­nak. Ennek oka, hogy az 1465 hektár vetőmagborsó — jóré­sze holland, NSZK, angol ex­portra megy — kötötte le a kombájnparkot. A borsóval a héten végeztek. Az átlagtermés 23,3 mázsa, valamivel elmarad a tavalyitól. Tegnap is három műszak­ban dolgozott a kombinát ve­tőmag üzeme. Thuri János, a vetőmag üzem igazgatója el­mondotta, hogy már a búza vetőmagfeldolgozást végzik. Az aratás közel a felénél tart, az esők miatti kényszerleáliások nem zavarják az üzem folya­matos munkáját, mivel a ve­tőmagnak való búzát a kom­binát saját tárházaiba, silótor­nyaiba gyűjtik. Az elmúlt hé­ten 1800 tonna búzát dolgoz­tak fel. A Libellula fajtával vé­geztek, s ma már a kenyér­búzák kikészítését végzik. Gyors munkájukra jellemző, hogy míg tavaly csak július 26-án tud­ták megkezdeni a fémzárolást, most 175 vagon fémzárolt bú­zájuk már zsákokban elszállí­tásra vár. Egyebek között 70 vagon Róna l-es búza, amiből tavaly még nem tudtak vető­magot adni. Az idén már Rá- na II. búzát is adnak közter­mesztésre. A martonvósári 4-es fajta forgalmazását is ebben az évben kezdik meg 200 va- gonos mennyiségben. A csiráz- tatási vizsgálatok eredménye kedvező, a vetőmag I. osztályú minőségű. A kombinát tábláin találkoz­tunk a lippói Béke Őre Ter­melőszövetkezet kombájnosai- val is, akik otthon már befe­jezték az aratást, s most a kölcsönös segítségnyújtás je­gyében az állami földeken aratnak. Jövő hét végén végez­nek az állami gazdasági kom­bájnok és a termelőszövetke­zeteknek is segítenek, ahol ez szükséges. A mohácsi járásban tegnap délig a búza 70 százalékát le­aratták a szövetkezetek, a me­gyében közel 60 százaléknál tart az aratás. Néhány nagy gabonatermelő tsz-ben kom­bájnhiánnyal küzdenek, vagy az újonnan vásárolt kombáj­nok sorozatos meghibásodásá­val, leállásával, pótalkatrész hiánnyal birkóznak. Belvárd- gyulán, ahol 40 százaléknál tart a betakarítás, Fischer Fe­renc tsz-elnök elmondotta; kombájnt kellett szétszedniök, hogy a másik három mehes­sen, mert nem kaptak alkat­részt. Bérkombájnok érkezésére várnak többek között a nagy- kozári tsz-ben is. Az igénybe­jelentéseket és a felajánláso­kat a megyei tsz-szövetség koordinálja. Felesleges kapa­citást a hét végéig nem jelez­tek. A Gabonaforgalmi és Ma­lomipari Vállalat tárházaiban és malmaiban szombatig 7000 vagon új búzát vettek át. Át­vételi csúcsokról eddig nem be­szélhetünk. A Pécsi Gőzmalom naponta 120 vagon búzát tud­na átvenni, de az idei napi csúcs 56 vagon volt. Tegnap délelőtt csak az újpetreiek szállí­tottak 18 járművel- Márton Já­nos és Bosnyák György tsz- tagok elmondották, hogy az aratás náluk a félidőnél tart. Az átvevők egyelőre elégedet­tek a minőséggel.

Next

/
Thumbnails
Contents