Dunántúli Napló, 1977. július (34. évfolyam, 179-209. szám)

1977-07-15 / 193. szám

2 Dunántúli napló 1977. július 15., péntek Lezárultak az egyetemi főiskolai felvételik Horváth Károlyné nővér — Talán tizennyolc éves le­hettem, mikor hónapokig kór házban ápoltak. Akkor hatá­roztam el, hogy ápolónő le­szek. Jelentkeztem is egy két­éves iskolára, s most itt va­gyok — vallja magáról Hor­váth Károlyné, a Megyei Kór­ház sebészeti osztályának szint­vezető nővére. Húsz éve dol­gozik az egészségügyben. Pé­csett, a Garay utcai klinikán kezdte, aztán üzemi és körzeti ápolónő is volt. Hat éve újra a „megyeiben” szorgoskodik a betegek között. A közelmúltban az Egészség­ügy Kiváló Dolgozója kitünte­tést vette át Budapesten, a Semmelweis napok keretében rendezett ünnepségen. Munka­társai szeretik pontosságáért, megbízhatóságáért, szerénysé­géért. Amikor a kórházi folyo­són szóltam egy nővérnek, hogy őt keresem, csak néhány perc múlva jött, mert épp egy beteget látott el. írni szeretnék róla — mondtam neki. Kissé elpirult, elhárítani igyekezett. Az egyik orvos segítségével aztán sikerült beszélgetésre bírni. — Inkább huszonnégy órát dolgozom, mintsem, hogy be­széljek — mondja önmagáról. Pécsett laknak. Egy tizenhat éves lánya van, aki szintén ápolónőnek készül. Család, kórház — mindkettő külön embert kíván . . . Nehéz ez így. — öt éve vagyok szintveze­tő tiővér. Egy műszakban dol­gozom, reggel héttől délután háromig. Persze, ha a munka megkívánja, előfordul, hogy négy óra után Is itt vagyok. — Mi a leiadata egy szint- vezető nővérnek? — Az egész osztály munká­jáért, azért, hogy az előírt vizsgálatok rendben menjenek, a betegek ellátásáért felelős. Az eredményes gyógyítás alap- feltétele a jó munkahelyi lég­kör kialakítása, ezért igyek­szem o dolgozók tevékenysé­gét összehangolni. Természete­sen aktívan részt veszek ezen­kívül minden, az osztályon adódó feladat megoldásában. Délelőttönként különösen nagy a felelősség, amikor műtétek vannak. Ilyenkor orvosok hiá­nyában a betegellátás szinte teljes egészében ránk hárul. — Melyek azok a munkák, amit a nővérek végeznek el? — Agyak előkészítése, tisz­tában tartása, az arra rászo­rulók mosdatása, a napi vizs­gálatok intézése, gyógyszere- zés, sőt a „vénást" leszámítva az injekciózás is. A betegek sétáltatása, felkeltése, sebek kötözése ... Harmincöt beteg fekszik az osztályon, míg a három mű­szakra eloszló ápolónők össz- létszáma csak hét személy. Az év minden napján, éjjel-nap­pal dolgoznak. — Hogy bírják? — Gondot okoz, s különö­sen megnehezíti munkánkat, hogy az amúgyis kevés ápoló­nő között még kevesebb a szakképzett munkaerő. Mind­ezek ellenére erőnkhöz mér­ten, a betegek minél jobb el­látása érdekében mindent el­követünk. Itt nálunk csak az tud maradni, aki szívvel-lélek- kel dolgozik. Az órát pedig nem kell nézni, nincs is ró idő ... Még nem volt szabadságon ezen a nyáron. Azt mondja, megvárja, amíg a többiek visz- szajönnek. önzetlen, a munka adja minden örömét. Szerinte nincs szebb hivatás, mint egy bajba jutott emberen segíteni, életeket menteni. Ha a súlyos sérült még köszönömöt sem tud mondani, de tekintetével jelez, az már jó érzés, s a gyógyulás jele. — Egyetlen vágyam, hogy egészséges legyek, s más em­berek egészségéért dolgozni tudjak — fűzte hozzá. Nem csoda hót, hogy mun­katársai megszerették, s hogy a gyógyulni vágyók szívébe nőtt Mórica nővér személye. Méltán kapta o magas kitün­tetést. J. T. Hétlön kezdődik Kedvezményes iskolafüzet­vásár A kis- és nagykereskedelem összehangolt felkészülése, a raktárakban és a már üzletek­ben lévő készlet azt jelzi, hogy a tavalyinál kedvezőbb a más­fél hónap múlva kezdődő is­kolaév tanszerellátása — kö­zölték az APISZ és a PIÉRT közös sajtótájékoztatóján csü­törtökön a Fészek Klubban. A papír- és írószerkereske­delem vezetői számot adtak arról, hogyan készültek fel a több mint 1,3 millió iskolás és a mintegy százezer tanuló fel­nőtt tanszerellátására. A ke­reskedelem és az iskolaszezon 200 millió forintos forgalmá­hoz gondoskodott elegendő papír- és írószerről, csaknem százmillió forint értékű árut importból szerzett be a hazai hiány pótlására. A diákok el­látásához szükséges 32 millió füzet már rendelkezésre áll. A sokfajta közül egyedül a fő­iskolások, az egyetemisták spi­rál tanulmányi füzete kevés, de ha a boltvezetők az iskolások részére tartalékolják ezeket, akkor kielégíthetők az igények. A füzetek megóvására 030 ton­na iskolakék csomagolópapír és hatmillió műanyagborító jut. Fajtában és árban egya­ránt választékos és bőséges a golyós- és töltőtoll-kínálat, az idén megszűnt a grafitceruza hiánya, a dobozos színes Író­nők választékát bolgár, cseh­szlovák, indiai, kínai, lengyel és osztrák importtal gazdagí­tották. Évekig sok baj volt a piros-kék postairon-beszerzés- sel, a tavalyinál négyszer na­gyobb mennyiségből most min­den kisdiáknak jut. Megszűnt a pasztell és a táblakréta hiá­nya — már most raktáron van az egész évre szükséges meny- nyiség —, van elég iskolatás­ka, tolltartó, vonalzó, kézimun- katasak, a gyakorlati órákon használatos papíráru. Közel félmillió forint költséggel uj kertmozit avattok tegnap Ivov-Kertvárosban az iskcla ud­varán. Gregorics felvétele Pécs felsőoktatási intézmé­nyeiben a napokban fejező­dött be a felvételi vizsgák eredményeinek értékelése. A jelentkezési arányok nagyjából megfelelnek a többéves át­lagnak — csaknem mindenütt magas túljelentkezés volt ta­pasztalható. A felvételizők fel- készültsége szintén megfelel a korábbi évek során tapasz­taltaknak. A Pécsi Orvostudományi Egyetemre 507-en jelentkeztek. Közülük 167 jelöltet vettek fel elsőéves hallgatónak — általá­nos —, 15 jelöltet pedig fogor­vosi szaTcra. A felvételi vizsga tárgyait a biológia és a fizika képezték. A Pécsi Tudományegyetem logtudományi Karának felvételi vizsgáján a nappali tagozatra jelentkezők közül 314-en je­lentek meg. A felvettek száma 79, előfelvételt nyert 45 jelent­kező. Az esti tagozatra 58 je­lentkezőből 22, a levelező ta­gozaton pedig 195 jelentkező­ből 63 felvételizőt vettek fel. A Közgazdaságtudományi Karra 211 jelentkezés futott be, közülük 51 hallgatót vettek fel, az előfelvételisek száma szin­tén 51. Az esti tagozatra je­lentkező 174 jelölt közül 38-at vettek fel. A felvételi vizsga tárgya ezen a karon a mate­matika és történelem, vagy po­litikai gazdaságtan volt. A Pécsi Tanárképző Főisko­lára összesen 1152-en adták be jelentkezésüket, 372 hall­gatót vettek fel. Az 1978-79-es tanévre előre felvettek száma 112. Az intézmény levelező ta­gozatára - kétszakosnak — 600 jelentkezőből 90-et, kiegészítő szakosnak pedig 45-öt vettek fel. Nagymérvű túljelentkezést elsősorban a humán szakoknál tapasztaltak. Mérsékelt volt az érdeklődés a matematika szak­kal kapcsolt szakpárok iránt. A Pollack Mihály Műszaki Főiskola Építőipari Karának nappali tagozatára 241 -en je­lentkeztek, a fölvettek száma 161. A Gépész Karra jelentke­ző 278 jelöltből 164-en váltak elsőéves hallgatókká. Az Épí­tőipari Kar levelező tagozatá­ra 81 jelentkezőből 57-et, a Gépész Kar levelező tagozatá­ra 188 jelentkezőből 80-at vet­tek fel. A legnagyobb érdek­lődés a magasépítő üzemmér­nöki szak iránt nyilvánult meg. a szilikát vegyigépész szakra viszont a vártnál kevesebben jelentkeztek. rint körüli összeget forditana- a gázkitörések, bányatüzek, ba nyaomlások elleni védekezésre, a nehéz fizikai munka könnyi tésére, a porveszély elhárításá­ra, a vibrációs és zajártalom kiküszöbölésére. A vitában jól megfogalma­zódott, hogy a Mecseki Szén­bányák dolgozói az elmúlt há­rom év alatt nem ültek ölhe­tett kézzel, 1974-ben 22 pont­ban fogalmazták meg a leg­sürgetőbb tennivalókat, ame­lyek többségét végrehajtották. A Mecsekben látványos előre­haladást a műszaki fejlesztés­ben ma is nehezen lehet el­érni, sok apró lépés együttes hatásaként lehet csak a bá­nyászok munkakörülményein ja­vítani. Pécs-Bányaüzemben pél­dául a fejtőkalapács tömlő­csatlakozását könnyebbre cse­rélték ki, a bányász így nyolc órán keresztül 50—70 dekával kevesebb súlyt kell, hogy tart­son. A valóban kicsiségnek tű­nő módosítás jótékony hatását azonban műszak végén izmai­ban jól érzékeli a bányász. Szó esett arról is. hogy a bányahatóság egyre több se­gítséget ad a műszakiaknak, a bányabiztonsági szabályok be­tartásának szigorú ellenőrzése mellett az új műszaki megol­dások támogatásában jelen­tős szerepet vállal. A gépesí­tés kapcsán felvetődött, hogy a gépekkel új veszélyforrások is keletkeznek a bányában, a dolgozókat alaposan fel kell készíteni ezek kezelésére. A Mecseki Szénbányák komlói ok­tatási központja létrehozása ki­tűnő kezdeményezés, a vállalat egész területén így kellene a balesetvédelmi oktatást meg­szervezni. A BDSZ tegnapi ülé­sén ismét szóba került a fog­lalkozási ártalmakban szenve­dők még mindig élő gondja, s a gerincsérültek kártalanítá­sának ügye is. L. J. Ma lép életbe... Nyugdíjasok a mezőgazdaságban Pénteken életbe lép az a rendelkezés, amely lehe­tővé teszi, hogy a kézi- munkaigényes növények be­takarítási munkában részt vevő nyugdíjasokat novem­ber 15-ig nyugdíjuk korlá­tozása nélkül foglalkoztas­sák a mezőgazdasági üze­mek a kézi-munkaigényes növények betakarításánál. A rendelkezéssel kapcso­latban Szabó Ferenc MÉM-főosztályvezető el­mondotta: a kézi-munka­igényes növények betaka­rításának és szüretének meggyorsítására, a vesz­teségek csökkentésére szü­letett az idevonatkozó kor­mányhatározat, amely el­sősorban azt veszi figye­lembe: a mezőgazdasági nagyüzemek minden igye­kezete ellenére a legna­gyobb munkacsúcs idején nincs elég munkáskéz a kertészetekben és eseten­ként a szántóföldeken sem. A nyugdíjasok bevonása a nagy nyári és őszi mun­kákba nem ellenkezik a külföldön kialakult mező- gazdasági termelési gya­korlattal sem, s hazánk­ban is széles körben fog­lalkoztatták eddig is a nyugdíjasokat, például a szüreti munkáknál, vagy a paprika-paradicsom szedé­sénél. Az adatok szerint évente átlagosan 110 ezer idős mezőgazdasági dolgo­zó és más területeken nyugalomba vonult ipari munkás is segíti a szezon­munkát. A számítások sze­rint számukat idén 40—50 ezerrel lehetne növelni, s ilymódon a téeszek és az állami gazdaságok mun­kaerő-utánpótláshoz jutná­nak. A nyugdíjasok szempont­jából sem közömbös a nyá­ri-őszi mezőgazdasági fog­lalkoztatás, hiszen ugyan­olyan anyagi ellenszolgál­tatásban részesülnek, mint a hasonló munkán dol­gozó üzemi munkások, szakemberek, s további előny, hogy a szervezett betakarítási munkák során ledolgozott munkaidő nem számít bele a nyugdíjasok által jogszabályilag ledol­gozható munkaidőbe. A gazdaságok számára lehe­tővé tették, hogy a fizet­ség egy részét természet­ben utalják ki, mégpedig felvásárlási áron és a csa­ládi szükséglet erejéig; a nyugdíjasok ilymódon pél­dául kertészeti termékekhez juthatnak hozzá. A főosztályvezető hang­súlyozta, hogy a gazdasá­gok csakis fizikai munká­ra alkalmazhatják a meg­szabott feltételek mellett a nyugdíjasokat. Javuló munka­körülmények, élet; és egészség­védelem A mecseki szénmedence föld alatti világában valamennyi bányaveszély ott leselkedik az emberre, a természeti erőkkel való küzdelmében sajnos sok esetben a bányász marad alul Ez azonban nem törvényszerű, a munkavédelmi és biztonság- technikai előírások betartásá­val, a bányamunka korszerűsí­tésével, a nehéz fizikai munka megkönnyítésével lehetséges a dolgozók egészségét, testi ép­ségét óvni. A Bányaipari Dolgozók Szak- szervezetének tegnapi elnöksé­gi ülésén sok szó esett erről. Az utóbbi években gyors fej­lődésnek indult gépesítési prog­ram, a műszaki és fizikai dol­gozók felelősségteljesebb mun­kája a baleseti statisztikák ja­vulásában is érezteti hatását. A BDSZ elnöksége tegnap délelőtt több csoportban Kos- suth-bányán, Béta-bányán, Va­sason és Pécs-Bányaüzemben ismerkedtek a mecseki szénbá­nyászkodás nehéz körülményei­vel, s azzal a kétségtelen fej­lődéssel, amely a BDSZ elnök­ségének legutóbbi (1974) kihe­lyezett pécsi elnökségi ülése óta a Mecsekben jól. érzékel­hetően megindult. Délután a Mecseki Szénbányák központ­jában valamennyi bányaüzem párt- és gazdasági vezetői meghívást kaptak a kibővített elnökségi ülésre, melyen meg­jelent Menyhárt László, az Or­szágos Bányaműszaki Főfel­ügyelőség elnöke, Seregi János, a Magyar Szénbányászati Tröszt vezérigazgatója, Koós László, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának osztály- vezetője és Szili József, az SZMT titkára is. Simon Antal, a BDSZ főtit­kár az elnöki megnyitó után a Mecseki Szénbányák vezetőinek adott lehetőséget, hogy beszá­moljanak a bányamunka kor­szerűsítésében, a nehéz fizikai munka megkönnyítésében, a munka- és egészségügyi körül­mények javításában az elmúlt három év alatt elért eredmé­nyekről. Az élénk vitát kiváltó beszámolóból kitűnik, hogy az ötödik ötéves terv minden esz­tendejében 50-100 millió fo­Sokszoros tú Ijelentkezés \

Next

/
Thumbnails
Contents