Dunántúli Napló, 1977. július (34. évfolyam, 179-209. szám)
1977-07-15 / 193. szám
1977. július 15., péntek Dimamuii napló 3 Cigány szákmunkásak A becsületes munka könnyíti a beilleszkedést A baranyai cigányügyi albizottság babarci ülésén hangzottak el a következők: a megye cigánylakossága húszezerre tehető. Közülük majd kétezren dolgoznak a mezőgazdaságban, zömmel betanított és segédmunkások. Nagy többségük már a falvakban, de egyötödük még cigánytelepeken él. A mezőgazdaságban dolgozók 80 százaléka saját, míg mások bérelt vagy üzemi lakásban élnek. Átlagban 2,6 eltartottról gondoskodnak. Bogádmindszenten a Szentlőrinci Állami Gazdaság gépműhelyében felkerestem két fiatalt. A hatalmas, poros udvaron gépek szanaszét. Megmutatják, hol találom Orsós Tibor birodalmát. Nagy nála a forgalom, hol a láng-, hol az ívhegesztői tudását teszik próbára, tőle aztán a gépalkatrészek tovább vándorolnak. Kösz, Tibor! — nyugtázzák a megbízható munkát. Orsós Tibor huszonhét éves. A szakmában 1968-ban szabadult fel Pécsett, az 508-asban. Hosszúhetényben lakott, onnan járt be Pécsre. Megnősült és Piskóra költözött. Ott a tsz-nél dolgozott. — Miért hagyta ott? — Piskón csak fűrészgépkezelő és kovács lehettem képesítés nélkül — ez meg nem elégített ki. Hát azért tanultam, hogy ne vegyem hasznát? Egy hirdetésre jelentkeztem és kötöttem ki Bogádmindszenten — három éve. Tavaly ősszel kaptam szolgálati lakást a gazdaságtól. Kétszoba, összkomfortos és roppant olcsó, havi húsz forint a bére. Kényelmes otthon, három kislányommal és feleségemmel végre a „sajátunkban” lakunk. — Elégedett-e, Tibor? Elmosolyodik, igazít egyet a svájcisapkáján és sorolja az érveket: — Elégedett vagyok. Mindenért keményen megdolgoztam, a munkaidőben és utána is. A KISZ-nek és a szakszervezetnek 1966 óta vagyok tagja. Tavaly agitpropos voltam a KISZ-nél, szakszervezeti vezetőségi tag és üzemi munkásvédelmi felügyelő, május óta a megyei cigány-albizottság tagja vagyok. — Mennyit keres? — 13,60-as órabérben dolgozom, ez havonta kétezerötszáz forint. A feleségem a legkisebb, ötéves lányommal van otthon, mert nincs óvoda. Tehát a fizetésem ötünkre nem sok. Júliustól már kilencven fillérrel emelkedett az órabére, most tizennégy ötven — mondja közvetlen főnöke, amikor érdeklődöm Tiborról. — További tervei? — Ősztől Sellyén tanulok, az érettségiért. Most az a nagy célom. Szabad idejében otthon kertészkedik, bütyköl, szeret kirándulni. E szenvedélyének vagy a saját MZ-jével, vagy a ki- szesekkel, illetve a műhelyben dolgozókkal együtt hódol. Készül Balatonfenyvesre, a KISZ- táborba, a titkárképző turnusAranypart a Balatonon Siófok balatonszabadi felé nyúló tóparti sávján — Aranypart néven — új üdülőtelep épül. A telep, a balatonszép- laki Ezüstparthoz hasonlóan, javarészben ugyancsak a tó sekély vízterületéböl partfallal elrekesztett, feltöltött területen bontakozik ki. Feltöltéssel négy kilométeres szakaszt készítettek elő a vízügyi egységek. A közvetlen part 30 méter széles sávján közterületet, szabad strandot alakítottak ki. Az Európa Szállótól keletre nyúló 1737 méter hosszúságú területet, az Aranypart első építési szakaszát közművesítették és megkezdték az építkezést. A program első ütemében, 1982- ig, összesen 3134 helyet képeznek ki nagy üdülőszállókban. Az aranyparti telepet nagy vállalati üdülők alkotják. „Egészségház-szépségház” Testápolási tapasztalatcsere Gyógyít és szépít a masszázs A testápolás, a masszázs, a sportolással, mozgással egybekötött kozmetika ma már nem luxus, és nemcsak a „nők hobbyja". Hazánk kozmetikai szalonjai inkább csak az arc ápolásával foglalkoznak, de a fodrász-kozmetikai szakmában most fő cél a kulturált szalonok létrehozása, a kozmetikai szolgáltatások kiterjesztése az egész test ápolására, célszerű kisgépek, berendezések beszerzése. A Könnyűipari Minisztériumhoz tartozó Központi SzolgálKalányos László huszonegy éves, karbantartó lakatos. Kockás ing, dús fekete haj, kac- kiás kis bajusz, zömök testalkat és az elmaradhatatlan mosoly az arcán. Két szakmája is van: géplakatos és hivatásos gépkocsi- vezető. Ez a harmadik munkahelye, eddig az első szakmájában dolgozott, lakatosként, de egyre inkább a volán mögé vágyik. Először a BÁÉV-nál, utána a baksai tsz-nél, majd tavaly október óta itt dolgozik Bogádmindszenten.- Nagyon jól éreztem magam mindkét előző munkahelyemen. Befogadtak és sokat segítettek. Sokat tanultam tőlük — és nemcsak a szakmában.- Miért hagyta ott őket mégis?- Pécset a nősülésem, Boksát meg a bejárási nehézségek miatt. Ide is busszal járok, de egyszerűbb és rövidebb az utazás. Ha mégis közbejön valami, hát felpattanok a Pannóniámra.- Lakásuk van?- Nincs, Vajszlón az anyó- séknál összesen tizennégyen lakunk az egy szoba, konyhában, még a folyosón és a fürdőszobában is alszunk. A só- goromék építkeznek, ősszel elköltöznek, és akkor valamit csökken a zsúfoltság. Van egy öthónapos kislányom, jó lenne egy saját lakás.- Van miből?- 13,60 az órabérem — ez nem sok. A feleségem GYES- en van, a bogádi tsz keltetőjében segédmunkás volt, és sokszor többet keresett, mint én. Ugratott is eleget. Szeretem a szakmámat, de több pénz kellene, hogy mielőbb lakáshoz, vagy házhoz jussunk. Hát ezért vágyom autóra! Már többször kértem a vezetőket, ha mód nyílik rá, tegyenek kocsira. Ez eddig nem sikerült, valami mindig közbejött.- Mi a munkája?- Épületek vasszerkezeti munkáit, gépek javítását végzem. Nincs róla papírom, de ív- és lánghegesztést is végzek. Most a legnagyobb feladat a burgonyatárolóhoz a vezénylőpult elkészítése. Tervei? — Van egy néhány. Kocsira szeretnék kerülni, a több pénz és az országjárás miatt. Szeretnék saját lakást és még egy gyereket. Aztán belevágni és letenni a szakérettségit. Szeretek olvasni, főleg a szakkönyveket, és a kalandregényeket. Otthon sokat bütykölök, a motor és a villamosság érdekel, de a ház körüli zöld- jégeskertet is művelem^A munkáját jól ellátja, nem tudnak „belekötni". Vidám természete, mosolya eltakarja: néha kiborul a „lekezelő" hang miatt és ilyenkor erős nosztalgiával gondol az emberséges bánásmódra, amiben az előző két munkahelyén része volt. * Cigányfíatalok, szakmával és elismert, becsülettel végzett munkával a hátuk mögött. Fiatalok, tele gonddal, örömmel, vággyal, tervvel. Néha sajnos éreztetik velük, hogy cigányok. Murányi László Összhangban az igényekkel, lehetőségekkel Együttműködés a területi intézményekkel Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium felügyelete alatt álló 96 vállalat 230 000 dolgozót foglalkoztat, és a foglalkoztatottak 76 százaléka fizikai állományú: szakmunkás, betanított munkás és segédmunkás. Ez a magas szám és százalék azt mutatja, hogy az építőipar munkásművelődésünk egyik nagyon fontos területe. A feladatok és módszerek meghatározásánál számolni kell a sajátos ágazati jellemzőkkel: az állandóan változó munkahelyek, az idényjelleg, a kedvezőtlen munkakörülmények, az átlagosnál magasabb munkás-fluktuáció, a munkásállomány heterogén összetétele. Legnagyobb probléma, hogy az építőiparban a munkások 76 százaléka lakhelyétől távol dolgozik, többségük naponta utazik. Az ingázók naponta átlag három órát töltenek utazással a lakóhely és munkahely között. A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalatnál hiába alakulnak meg egymásután a munkásklubok, közművelődési központok, a munkásszállókban, tevékenykedik függetlenített népművelő, közművelődési előadó, könyvtáros, az oktatási előadó mellett az ingázók területe még most is fehér folt. Az utazás csupán a könyv- olvasására nyújt jó lehetőséget. Ennek azonban önkéntesnek kell lennie, és egyéninek. Mindig szem előtt kell tartanunk, hogy egyrészt a korai felkelés hangulata, különösen az őszi és téli hónapokban, a napi nehéz munka fáradtsága hazautazáskor egyrészt szellemileg dekoncentrálja, másrészt túlérzékennyé teszi, lényegében alkalmatlanná minden művelődési tevékenységre a dolgozót. Éppen ezért az sem mindegy, milyen fajsúlyú könyveket ajánlunk. Egy-egy érdekes, az egyéni érdeklődéssel összhangban levő könyv az, amely egy időre leköti a fáradt embert, sőt értéket is termel és hagy gondolatvilágában. Az egyéni művelődés hatékony eszközei lehetnek a televízió, rádió, napi- és képeslapok. Egy 1976-ban végzett reprezentatív szocialista brigád vizsgálat, mely 59 vállalati brigádot érintett. 1105 taggal. azt igazolta, hogy ma mór annyira elterjedt a rádió mellett a televízió is, hogy néhány dolgozó kivételével mindenkinek van televíziós készüléke. Valamennyi kérdezett nézi és hallgatja is a műsort. Ez a szabad idő általában szombat és vasárnap, illetve a munkaszüneti napok. Viszont más kérdés az, hogy mit néznek, mit hallgatnak meg?! A televízió és rádió műsor figyelőszolgálat segítségével tervszerűen propagálni kell azokat a műsorszámokat, programokat, amelyek nemcsak szórakoztatnak, vagy legalábbis nem csak szórakoztatnak, hanem nevelnek is. A napi sajtótermékeknél arra van lehetőség, hogy a brigád öltözőjében, ebédlőben, még utazáskor is rendelkezésre álljon néhány példány, ha másért nem, legalább átlapo- zás céljából. Célravezetőnek látszik a területi közművelődési intézményekkel való együttműködés. Ott, ahol 10-15 kilométeres körzetben nagyobb számban laknak vállalati dolgozók, a vállalat közművelődési bizottsága kapcsolatot építhetne ki a központi helyen levő művelődési intézményekkel, részt vehetne az érintett lakóhelyi művelődési tervek kidolgozásában, azt egyeztetné a vállalati köz- művelődési tervvel és támogatásban részesíthetne lakóhelyi közművelődést. A BÉV-nél egyelőre öt helységet jelöltek ki, ezek: Mohács, ahol 15 kilométeres körzetben 550 dolgozó lakik, Fazekasbo- da, Sellye, Mecseknádasd és Szentlászló, ezek vonzási körzetében 100-300 vállalati dolgozó él. Ezek a lakóterületeken működő közművelődési központok nem egyszerre valósulnának meg, hanem az első kísérletek eredményeitől függően lépésről lépésre épülnének ki, esetleg más hasonló helyzetben levő vállalatok, üzemek közművelődési terveivel összhangban. Az erőket így összefogva, összehangolt munkával olyan köz- művelődési hálózatot lehetne kiépíteni, melynek hatása életünk minden területén érezhetővé válna. Olyan gazdag munkaterület kiműveléséről van szó, mely felöleli az egész köz- művelődési tevékenységet. Csak egy összefüggésre utalok. A megoldandó problémák közül az általános iskolai „pótló oktatást" emelem ki, ahol állandó az „újratermelődés". Az érintettek pedig elsősorban az ingázók soraiból kerülnek ki. A közös vállalati-lakóhelyi közművelődési központok együttműködve a helybeli oktatási intézménnyel, ezen a téren is komoly segítséget nyújthatnának a probléma csökkentésében. Igaz, de „mikor” és „hogyan". Ez az, amit ki kell dolgozni, tudomásul véve, hogy nem kampányfeladatról van szó. A kihelyezett közös közművelődési központokban közös foglalkozások, rendezvények kizárólag szombatra és vasárnapra, egyáltalán a munkaszüneti napokra korlátozódnának és ezek is — összhangban az igényekkel — egész éven át csak néhány alkalommal. Ha már szó esett ismét az „igény"- ről, jelenleg még a valóban színvonalas igények megléte is probléma és nem könnyű ezeket felébreszteni, de ez összefügg azzal is, hogy mit, és milyent adunk, a továbbiakban ugyancsak ettől függ az igény ébrentartása, sőt fejlesztése is. A hatékony közművelődési munka érdekében a legfontosabb feladat függetlenül, hogy hol lakik a dolgozó-ingázó, szállón vagy helyben lakó, a művelődési igény megléte, mert hatékony közművelődésről csak akkor beszélhetünk, ha az igények és lehetőségek között összhang van. A lehetőségek megteremtése alapfeltétel, de csak akkor hatékonyak, ha az igények megelőzik őket. És ez a nehezebb feladat. Debitzky István tatásfejlesztési Kutató Intézet tanulmányutat szervezett Jugoszláviába magyar szakemberek részére. Az utazás célja a testkultúrával foglalkozó szalonok megtekintése, a felszereltség tanulmányozása volt. Baranyából a pécsi Szolgáltatóipari Vállalat műszaki igazgatóhelyettese, Markos György vett részt a belgrádi szakmai úton. — Megtekintettük a Jasmin kozmetikai vállalatot és nagyon érdekes dolgokat láttunk. A város központjában építették fel ezt az „egészségház- szépségház" komplexumot. A fodrászat, kozmetika, szauna 1 mellett még uszoda és úgynevezett rekreációs terem (torna- és gyógyterem) is tartozik az épülethez. Mialatt ott tartózkodtunk, állandóan jöt- tek-mentek az emberek —nők, férfiak vegyesen — tornáztak, súlyzóztak, vártak a kozmetikára. Maga a váróhelyiség is tágas, esztétikus és az idejövök különálló boxokban kapják meg a kezeléseket, s utána nyugodtan pihenhetnek. Jártunk a Duna-partján lévő Május 25. Rekreációs Központban is. Ehhez öt úszómedence, külön testkultúrós terem, zuhanyozók, asztalitenisz- és kézilabdatermek tartoznak. — A szakemberek képzése különbözik-e a magyarországitól? — A tanulókat „kozmetikai főiskolán" oktatják, de az ismertetésből kitűnt, hogy lényegében a mi viszonyainknak megfelelő szakközépiskolai képesítést szereznek. Ezen belül lehet választani a férfi—női fodrász, kozmetikus, masszázs, pedikűrös, manikűrös, színházi kikészítő szakmákat. Az iskolában vegyész, orvos, elektromérnök, pszichológus, biológus szaktanárok foglalkoznak a diákokkal. Saját szerkesztésű könyvekből tanulnak, saját laboratóriummal rendelkeznek. A szolgáltatásfejlesztési intézetünk megállapodást kötött az iskolával, s így a mostani és a jövőbeni tankönyvekből is küldenek nekünk. Jugoszláviában különben nemcsak lányok jelentkeznek erre a „főiskolára”, hanem fiúk is! — A látottakból Pécsett mit lehetne hasznosítani? — Célunk a kisgépesítés, a szalonok fokozatos felszerelése korszerű berendezésekkel. A rekreációs termek gépeinek egy része házilag is elkészíthető. Megrendeltük az első olasz kozmetikai gépsort is, amely őszre érkezik meg. Majdnem 500 000 forintba kerül. — Az „egészségház-szépségház" nálunk elképzelhetetlen? — AJasminhoz hasonló központ, akár kicsinyítve is megvalósítható lenne. Mindenképpen a belvárosban kellene ezt kialakítani, hogy mindenki által elérhetővé váljon. De ez még a távolabbi jövő. Most a gépesítés és az egész testre kiterjedő masszázst szeretnénk bevezetni. Barlahidai Andrea Több és jobb lakás a jubileumi versenyben Az ÉVM építőipari vállalatok dolgozói — az előzetes adatok szerint — az idén előirányzott 36 500-ból 15 421 lakást adtak át az első félévben, s ezzel az éves feladat 42,2 százalékát teljesítették. Hosszú idő után most sikerült először meghaladni a 40 százalékos átadási arányt. A jubileumi versenyben különösen dinamikusan növelték a lakásépítés ütemét a Komárom, a Győr, a Hajdú, a Szolnok, a Szabolcs és a Veszprém megyei állami építőipari Vállalatok dolgozói, akik a félév végéig az éves előirányzat felét, vagy annak is nagyobb részét teljesítették. Ingázok és köiműHelödés