Dunántúli Napló, 1977. július (34. évfolyam, 179-209. szám)
1977-07-13 / 191. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli naplót XXXIV. évfolyam, 191. szám 1977. július 13., szerda Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Küzdő kezdők M egkérdeztek 9000 pályakezdő fiatalt: milyenek voltak az első hetek, hónapok az első munkahelyen? Részletek a kitöltött kérdőívekből, a személyes interjúkból : „A munkahelyemre engem nem vezettek be, magam mutatkoztam be mindenkinek. Életem legkellemetlenebb percei voltak ezek . . „A szakmunkás bizonyítvány megszerzése után sem a vezetőktől, sem a munkatársaimtól nem kaptam meg azt a segítséget, amire egy fiatalember rászorul." „Nem szívesen gondolok vissza a fogadtatásra. Az ember az iskolapadban még hisz abban, amire tanították . . . Nem fogadtak valami szívesen. Szinte szégyellnem kellett, hogy érettségiztem, mert munkatársaim nagy része az általános iskolát sem fejezte be. Hosszú keresgélés, többszöri munkahely-változtatás után találtam csak magamra, s ez nagyon megviselt." Megkérdezték 74 vállalat igazgatóját és KISZ-bizottságát, véleményt kértek a megyei és a városi tanácsok munkaügyi osztályaitól és a minisztériumoktól: milyenek a pályakezdés feltételei? Részletek a hivatalos jelentésekből: „Biztosítani kívánjuk, hogy a fiatalokat az első találkozáskor kedvező hatás érje. Filmvetítéssel egybekötött gyárlátogatásokat szervezünk . . .” „Megteremtjük a feltételeit annak, hogy a fiatalok egyéniségüknek megfelelő munkakörbe kerüljenek." A pályakezdés adminisztratív, hivatalos része a munkáltatók részéről rendkívül egyszerű, s néhány óra alatt lebonyolítható. A munkaügyi osztályok felvétel előtti információja mindössze a konkrét munkakörre, a keresetre, esetleg még néhány fontosabb szociális intézmény ismertetésére korlátozódik. A fiatalok szerint még ez a szűkszavú és hivatalos jellegű tájékoztatás sem történik mindenütt. Sokukat nem mutatják be a munkatársaiknak, a munkahelyi szokásokról — amelyek ismerete megkönnyíthetné a kezdést, a beilleszkedést — csak elvétve kapnak információkat a vállalat gazdasági feladatairól, az előmeneteli lehetőségekről pedig úgyszólván senkinek sincsenek érdemleges ismeretei. Általános tapasztalat, hogy részletesebben csak a ' felsőfokú végzettséggel rendelkező szakembereket tájékoztatják. A szakmunkásokat, a betanított és a segédmunkásokat nagy érdeklődéssel várják a munkahelyek, de a felvétel után többnyire közönnyel és érdektelenséggel kezelik őket. Vannak persze kivételek. Például a Magyar Vagon- és Gépgyár, ahol valóban szervezettnek tekinthető a munkába lépők fogadása és tájékoztatása, tekintet nélkül arra, hogy az illető diplomával, szakmunkás oklevéllel, vagy anélkül jelentkezik. Vagy: az Egyesült Izzó, ahol megszervezték a sokat emlegetett „mérnök-óvodát”, vagyis azt az intézményt, amelynek keretében a kezdő diplomások alaposan megismerkedhetnek az egész vállalattal, s csak ezután döntenek szűkebb munkahelyük felől. Jónéhány elemzésből levonható következtetés, hogy a pályakezdők többsége nem az állandóan emelkedő fizetésben látja a munkahelyi, a szakmai karrier mércéjét. Legtöbbjük a munkateljesítményt, a szakmai rangot, a munkatársak barátságát, a vezetők bizalmát jelöli meg az érvényesülést biztosító tényezőként. Jó lenne ezt mindenütt tudomásul venni, ahol a vezetők — a vitathatatlanul meglévő - kereseti igények lehetőség szerinti kielégítésével a pályakezdők érvényesülési problémáit jórészt megoldottnak tekintik. A szakmai előmenetel, a fiatalok sikerigényének kielégítése, az ennek megfelelő széles körű érvényesülési lehetőségek biztosítása háttérbe szorul. S valószínűleg erre is visszavezethető, hogy bizonyos vizsgálatok szerint a pályakezdők rangsorolásában, az érvényesülés motivációs tényezői között „előkelő" helyen szerepel az úgynevezett „jó kapcsolatok" megteremtése. Az igazgatók persze másként vélekednek; szerintük kizárólag a rátermettség, a szorgalomba tanulás és az emberi jó tulajdonságok döntenek az előmenetelnél. Lehet, hogy ez esetben is a fiatalok helyzetmegítélése a reálisabb? Milyen a pályakezdők munkahelyi közérzete? Az alapmotívum: a fiatal korral szükségképpen együttjáró bizonyos fokú türelmetlenség, nyugtalanság és kritikai szellem. Nem mindegy azonban, hogy miért nyugtalankodnak, hogy miért emelik fel a szavukat. A vezetők szerint többnyire a bérproblémák miatt, aztán a munkafeltételek, illetve a közvetlen vezető ellenszenves stílusa, magatartása miatt. A fiatalok másként látják a dolgot: elsősorban a munkával, illetve c munkaköri beosztással kapcsolatos problémák izgatják őket, aztán a lakáshiány és csak ezek után következnek a bérpanaszok. Ez a véleményeltérés már alaposan közrejátszik a munkahelyváltoztatásokban, amelynek mértékét egyébként — a kezdők fluktuációjáról van szó! — a vezetők többsége nem tekinti túlzottnak. Tény, hogy leginkább a segéd- és betanított munkások vándorolnak, s minél magasabb valakinek a képzettsége, annál nehezebben szánja el magát a munkahelycserére. S ez megintcsak arra figyelmeztet, hogy a pályakezdők között is megkülönböztetett figyelemmel kellene kezelni azokat, akik szakképzettség nélkül állnak munkába, s akik közül sokan csak azért nem tanulnak tovább, mert senki sem biztatja erre őket különösebben. N agyjából így összegezhető a fiatalok és a munkáltatók véleménye a pályakezdésről, s az itt vázolt véleménykülönbségekben lehet részben megtalálni a választ arra a kérdésre, hogy vajon miért küzdelmes nálunk a kezdők helyzete, sorsa? A különböző vizsgálódások persze csak ábrázolhatják, illusztrálhatják ezt a társadalmi gondot. Megoldása azokra tartozik, akiktől közvetlenül függ a pályakezdők boldogulása. Vértes Csaba Leértékelik a pesetát Jóváhagyták a spanyol kormányprogramot Külkapcsolatfejlesztés a helsinki záróokmány alapján Hétfőn a késő esti órákban, kilenc és fél órás tanácskozás után ért véget az új spanyol kormány első ülése. Az ülésen mint várható volt, elhatározták a peseta leértékelését. A kormány maratoni ülésén jóváhagyta programnyilatkozatát, amelyet késő éjjel megtartott, és a rádió által is közvetített sajtóértekezleten ismertetett Ignacio Camunas miniszter, a kormány szóvivője. A kormánynyilatkozat, amelynek legfontosabb gazdasági programpontjairól a minisztertanács ülése közben is tárgyalt Adolfo Suárez miniszterelnök az ellenzék vezérének tekintett Felipo Gonzalezzel, a Spanyol Szocialista Munkáspárt főtitkárával, hitet tesz a demokratizálási folyamat következetes folytatása mellett. Kilátásba helyezi a még francoista, fasiszta korporációs elvek szerint működő helyi közigazgatási szervek gyors felszámolását és azt, hogy még ebben az esztendőben községtanácsi választásokat tartanak. A kormánynyilatkozat autonómiát és egyenlő jogokat ígér a Spanyolország lakosságát alkotó népeknek. Még az ősszel törvényjavaslatot nyújtanak be a cortesben az adórendszer gyökeres reformjáról: erőteljesen növelik az egyenes adókat, enyhítik a közvetett adóztatást, emelik az örökösödési illetéket és a járadékok után fizetendő adót. Szigorúan eljárnak az adócsalókkal szemben és ennek érdekében ilyen vonatkozásban feloldják a banktitkot. A dolgozóktól is „megértést és áldozatvállalást” kérnek. Külpolitikai tekintetben a spanyol kormány folytatni kívánja a kapcsolatok normalizálását a világ minden országával, a nemzetközi jog és az ENSZ elvei alapján. A helsinki záróokmány szellemében fejleszteni kívánja kapcsolatait az európai kontinens országaival, különösen a nyugati országokkal és rövidesen kérni fogja felvételét az Európai Gazdasági Közösségbe. A spanyol kormány tárgyalások útján kívánja rendezni Nagy-Britanniával a gibraltári kérdést és meg akarja tárgyalni a Szentszékkel az érvényben levő konkordátum felülvizsgálatát. Szovjet hadgyakorlat megfigyelőkkel A Szovjetunió Kárpátok- melléki katonai körzetében folytatódik a körzet csapatainak „Kárpátok” elnevezésű hadgyakorlata. A manőverekre kedden több, a helsinki záróokmányt aláíró országból érkeztek megfigyelők. A hadgyakorlatra megérkeztek az NSZK. az NDK, Ausztria, Bulgária, Francia- ország, Magyarország, Olaszország, Lengyelország, Románia, Svájc, Csehszlovákia és Jugoszlávia katonai megfigyelői. Cementsilök Cementsilókat készítenek az EPGEP pécsi gyára és a mohácsi gyáregysége, exportra és hazai megrendelők részére. A 30 és 50 tonnás cementsilókból jelenleg harmincnyolcat készítenek külföldi megrendelők részére, ezenkívül a hazai vevőknek SC—32 típusból még ebben az évben 70 darabot szállítanak. — Szokolai felv. — Bővül a magyar-csehszlovák árucsere-forgalom Befejezés előtt a gabcsikovo -nagymarosi vízlépcsőrendszer előkészítése Jegyzőkönyv aláírással kedden a Parlamentben befejezte munkáját a Magyar—Csehszlovák Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Vegyes Bizottság 14. ülésszaka, amelyen Szekér Gyula és Rudolf Rohlicek miniszterelnökhelyettesek, a vegyes bizottság társelnökei vezették a tárgyalásokat. Megállapították, hogy a legutóbbi ülésszak óta kedvezően fejlődött a két ország közötti gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés. Számos szakosítási és kooperációs egyezményt írtak alá. E megállapodások között különösen jelentős a járműipari egyezmény, amely szerint öt év alatt több mint 12 milliárd forint értékű szállítást bonyolítanak le. Helikopterről permetezték a szőlőt a siklósi Magyar—Bolgár Testvériség Termelőszövetkezetben Most elhatározták, hogy további 3,5 milliárd forint értékű kölcsönös szállítással bővítik ezt az együttműködést, s a kiegészítésről rövidesen egyezményt írnak alá. A két ország külkereskedelme a hosszúlejáratú megállapodásban előirányzottnál no- gyobb ütemben növeli az árucsereforgalmat, ami tavaly 17 százalékkal haladta meg az előző évit, az idén pedig a múlt évihez viszonyítva előreláthatólag 10 százalékkal bővül. A kétoldalú áruforgalom fejlesztését segítik a szakosítás és a termelési kooperáció kiszélesítésével is. A gabcsikovo—nagymarosi vízlépcsőrendszer előkészítő munkálatai a befejezéshez közelednek. Az építés megkezdéséről és az üzembe helyezésről mindkét fél kialakította álláspontját, s ennek megfelelően az ülésszakon előkészítették a kormányközi egyezményt, amelynek aláírására a közeljövőben sor kerül. A vegyes bizottság fontos feladatként határozta meg az 1980 utáni együttműködés megalapozását. Az ülésszak jegyzőkönyvét Szekér Gyula és Rudolf Rohlicek írta alá. A csehszlovák delegáció több tagja Rudolf Rohlicek vezetésével kedden az Ikarus gyárba látogatott, ahol Toldi József vezérigazgató adott tájékoztatást a magyar autó- buszgyártás fejlődéséről és a csehszlovák partnerekkel folytatott együttműködésről. A csehszlovák küldöttség kedden elutazott Budapestről. A Ferihegyi repülőtéren Szekér Gyula búcsúztatta a vendégeket, Ott volt Václav Mo- ravec, Csehszlovákia budapesti nagykövete is.
