Dunántúli Napló, 1977. június (34. évfolyam, 149-178. szám)
1977-06-02 / 150. szám
Dunántúli napló 1977. június 2., csütörtök Pályázatértékelés a pártiskolán A Lenin-osztóly győztes tantermének egy részlete Első leli a Lenin-osztály Nevelési és esztétikai célokat szolgáló tablók Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának Oktatási Igazgatósága és a hallgatói ön- kormányzat felhívással fordult a tanév elején az egyéves és az öthónapos pártiskola hallgatóihoz — hogy régebbi hagyományokat felújítva —, nevezzék el osztályaikat a forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő személyeiről, avagy ahhoz kapcsolódó eseményről. Tegnap délután 2 órakor a pártiskola nagytermében a négy osztály az eredményhirdetésre gyülekezett. Földes 1 Hatékonyság a mező- gazdaságban Takarékos növények? A Veszprémi és a Pécsi Akadémiai Bizottság ülése Mezőgazdaságunkban az utóbbi évekig a növényvédőszerrel, a műtrágyával, az energiahordozókkal és a takarmánnyal nem foglalkoztunk kellően, jelentőségéhez mérten — mulatott rá dr. Nagy Bálint, MÉM főosztályvezető „A mezőgazdaság anyag- és energiafelhasználásának hatékonysági kérdései" című vitaindító előadásában a Pécsi és a Veszprémi Akadémiai Bizottság növénytermesztési munkabizottságának Pécsett rendezett tegnapi ülésén. Milyen lehetőségek vannak mezőgazdaságunkban a hatékonyság fokozására? Az elmúlt esztendőben talajerőgazdálkodást átfogó intézkedés született. Nagyobb figyelmet kell fordítani legelőgazdálkodásunkra, legeltetésre. Nagy gondot kell fordítani az aoyagok, a növényvédőszerek, az energiahordozók, a műtrágya, a takarmány szakszerű, optimális felhasználására, valamint a melléktermékek feldolgozására és felhasználására. A megfelelő ökológiai adottságokkal rendelkező, de alacsonyabb termésátlagokat produkáló mezőgazdasági üzemeinkben rejlő tartalékokat ki kell aknázni, a gyenge mezőgazdasági üzemeket magasabb szintre kell emelni. A nagy érdeklődéssel kísért előadást több, minden részletre kiterjedő hozzászólás követte. Dr. Kurnik Ernő akadémikus, az Iregszemcsei Takarmánytermesztési Kutató Intézet igazgatója ismertette az intézetben folyó széles körű, tájékozódó jellegű vizsgálatokat, melyekkel arra kerestek választ: előállithatók-e olyan új „takarékosabb" növényfajták, amelyek az egységnyi biológiai termés, illetve a mag, a fehérje és az olajtermelés előállításához az eddigieknél kevesebb nitrogént, foszfort, káliumot stb-t használnak fel. Andrásné, az iskola igazgatója üdvözölte a megjelenteket, és köszönte meg az osztályok színvonalas munkáit. Minden osztályterem falón a hallgatók tablók segítségével mondták el véleményüket, s a zsűrinek nem volt könnyű dolga. Rajnai József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának osztályvezetője volt a zsürielnök, a tagok pedig Szentirányi József, az MSZMP Pécs városi Bizottságának titkára, dr. Hárs Éva, a Baranya megyei Múzeumok igazgatója és Szederkényi Ervin, a Jelenkor főszerkesztője. Rajnai József a munkákat értékelve elmondotta, hogy a hallgatók színvonalas kollektív munkával örökitették meg a marxizmus—leninizmus klasszikusainak munkásságát, Baranya munkásmozgalmi múltját, s elérték, hogy a tablók oktatási, nevelési és esztétikai feladatokat is szolgáljanak. Érdemes volt ezt a pályázatot kiírni, hiszen az osztályokban évente, félévente cserélődnek a hallgatók, de az újak olyan objektív körülmények közé kerülnek, amely befolyásolja további munkájukat, tanulmányaikat, s bizonyára továbbviszik, továbbfejlesztik elődeik - a ma eredményhirdetésre várók — bemutatóit. A zsűri véleménye szerint legszebb munkát a Lenin osztály végzett, második lett a Barátság és testvériség osztálya, harmadik a Marx Károly osztály, negyedik pedig Baranya megye munkásmozgalomtörténetének osztálya. Földes Andrásné megköszönte a zsűri munkáját, s megköszönte a hallgatók, tanárok erőfeszítését is, amelyet végül is siker koronázott: mind a négy osztály „nyertes" lett. Zöld utat a zöldségnek... A rendkívüli időjárás, a váratlan tavaszi havazás, mindenkit aggódással töltött el: nem lesz az idén gyümölcs, drágább lesz minden, mint tavaly, — hangzottak úton-útfélen a jóslások. Nos, a piaci kép szerencsére megcáfolja a pesszimista jóslatokat. Bakonyi Gyulóné zöldség kiskereskedő véleménye szerint az idei piac olcsóbb, mint az elmúlt év ugyanilyen időszakában. — A velőborsó kilója most 12 forint, tavaly ugyanebben az időben még 20—22 forint volt — mondja. — A legelső paradicsom tavaly 120, az idén 100 forinttal indult. A tegnapi piacon jelent meg először a zöldbab, 30 forintért, az elmúlt évben 40 forint volt. Persze a piacra jellemző, hogy ahány árus, annyiféle az ár és annyiféle a minőség. Paradicsomot 56 forinttól 70-ig, a paprika darabját 1—5-ig, zöldbabot 30 forinttól 60 forintig lehet kapni. Aki siet, az gyorsan vásárol, legtöbbször a BA- RANYAMÉK pavilonjából. Itt minden sokkal olcsóbb, de mi tagadás, a minőség nem mindenben elsőosztályú, nem lehet válogatni és alkudni. Aki ráér, inkább veszi magának a fáradságot, „végigböngészi” a piacot, válogat és alkuszik. Eqy háziasszony jócskán tele a kosárral most a legszebb paprikából válogat és a legdrágább paradicsomból méret. — Jugoszláviából vannak vendégeim — válaszolja kérdésemre — persze, hogy a legszebb árut veszem meg, hadd csodálkozzanak, meg irigykedjenek. — Adja egy forintért olcsóbban ezt a paprikát! — Hova gondol? Mi újsága piacon? # Megjelent az első' zöldbab # Több az áru, mérsékeltebbek az árak mint tavaly — Maga is csak olyan asz- szony, mint én, ha vásárol, biztos maga is alkuszik. — Nekem még 50 fillér is számít, — mondja az előbbi párbeszéd egyik résztvevője — ezért szeretek itt g piacon vásárolni, mert ha jól sikerül az alkú, jóval olcsóbb, mintha üzletben vásárolnám. — Az idén jóval több a zöldpaprika meg a saláta mint tavaly ilyenkor — mondja az egyik árus, aki alig látszik ki a hatalmas salátakupac mögül — sokan fóliáznak már az idén. A monostori fiatalosszony éjjel fél egykor kel, 3 órakor már itt pakolja a paprikát, zöldborsót, salátát, újhagymát. A bajai Finomposztógyárban dolgozik, a zöldségtermesztés a mellékkeresete. Szerinte is olcsóbb az idei piac, áru is van bőven, de kevés a vevő. Valamennyi árus egybehangzó panasza ez. Amióta elvitték az autóbusz pályaudvart, nagyon lecsökkent a vásárlók száma. Tavaly mór reggel 6-kor kezdődött a nagy forgalom, és 2—3 óráig tartott. Most 7—9 óra között lezajlik a vásárlás, aztán szinte semmi. Hiába van sok áru, kevesebbet tudnak eladni mint az előző évben. Hol vásárol most vajon az o sok átutazó, vidékről bejáré? Sarok Zsuzsa Az építőipar úttörő vállalkozása Országos konferencia az értékelemzésről Ügy tartják, az értékelemzés a legjobb ötlet a futószalag óta. E korszerű módszer egy termék vagy tevékenység funkcióit állítja szembe annak költségeivel, a felesleges költségeket igyekszik feltárni és lefaragni, azt vizsgálja, hogyan lehetne jobban, korszerűbben, hatékonyabban, tehát kevesebb költséggel biztosítani ugyanazt az eredményt. Öröm, hogy a módszer úttörő alkalmazói között az építőipart is ott találjuk, olyannyira, hogy már az eddigi eredmények összegezésére is vállalkozhatnak. Most, a Szervezési és Vezetési Tudómé nyos Társaság megyei szervezete, az Építőipari Tudományos Egyesület és az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium égisze alatt „Értékelemzés az építőiparban" címmel országos konferenciát rendeznek, amelyre a tanácsok, a beruházó, tervező és kivitelező vállalatok csaknem kétszáz szakemberét várják. A pécsi Ifjúsági Házban június 13—14-én rendezendő kétnapos konferencia nyitó előadását dr. Szabó János, az építésügyi tárca államtitkára tartja a beruházási tevékenység fejlesztésének időszerű kérdéseiről az építőiparban. Ezután több előadás foglalkozik a beruházások értékelemzésével, majd a második napon két — az ipari beruházások és a lakás- beruházások — szekcióban folytatódik a konferencia munkája, amikor is sor kerül két külföldi, lengyel és NDK-beli szakember előadására. Végül pedig ajánlásokat dolgoznak ki az értékelemzés módszerének továbbfejlesztésére. A fentiekhez kívánkozik a megjegyzés, a konferenciának nem véletlenül gazdája Pécs. A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat, a Pécsi Tervező Vállalat és az UNI- BÉR részt vett az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és a Közgazdasági Továbbképző Intézet pályázatán, amelyen közös munkájukat nemrég harmadik díjjal jutalmazták. A pécsiek a siklósi városrész beruházási programjának értékelemzésére vállalkoztak, arra, hogy hogyan lehet a legkevesebb ráforditással a legjobban lakható városrészt létrehozni, s e közös munka eredményeként 90 millió forint megtakarítást sikerült elérniük. A pályázat anyagát most kiadványba foglalják és megvásárolja a minisztérium. lágy szövetek. Milyen lesz az őszi-téli divat? Munkatársunk telelonjelentése. sajtóbemutatót Nagysikerű tartott tegnap a Magyar Divat Intézet a budapesti Duna Intercontinental Szállóban, öt- venhét textil- és ruházati nagyvállalat, illetve szövetkezet közreműködésével több mint száz modell-összeállítást vonultattak fel. Az idei hideg hónapokban a kellemes fogású, könnyű súlyú, lágy szövetekből készült ruhákat hordunk majd, mivel ezekből, a nagyrészt természetes anyagokból varrnak majd a konfekció-gyárakban. Ez jellemzi a kötött-divatot is. Két fő irányzat, a klasszikus stílus visz- szatérésével, másrészt a népviseletből merített formák fel- használásából és a sportos öltözet hangsúlyozásából alakult a neoklasszikus irány. Míg a fiatalok körében valószínű népszerű lesz az avantgarde stílus, szabad vonalvezetésével, változatos formáival. Természetesen a két irányzat között nincs merev határ. Éppen egy- másrahatásuk, sokszínűségük jellemző az idei őízi-téli divatra. A férfiak öltözéke többségében a klasszikus vonalat követi. Zömében kétgombos, illetve kétsoros változatban, a férfikabátok kissé meghosszabbodnak. A gyerekek öltöztetésénél előtérbe kerülnek a játékos, kényelmes, variálható ruhadarabok. Az iskolaköpenyek is színesek és sokfélék, eltűnt az egyhangú kék és „unott vonalú” egyen-köpeny. A csizmákra jellemző, hogy puhák és a láb formáját követik. A cipőknél megtalálunk a teljesen lapostól a 8—9 centi- méteres sarokmagasságig minden változatot. G. M. Kitüntették a legjobb kisgazdaságokat és termelőket Kibővített együttes ülést tartott tegnap Pécsett a Baranya megyei ÁFÉSZ választmány mellett működő termeltetési és felvásárlási, valamint a méhész szakbizottság. Számot adtak az elmúlt év eredményeiről, ismertették a soron következő feladatokat. A tervek szerint 1980-ra 52 százalékkal több árut vásárolnak fel mint 1975-ben. Ezen belül burgonyából, zöldségből és gyümölcsből a 638 vagonos ténnyel szemben 1121 vagont irányoz elő a felvásárlási terv. Hasonló növekedés várható a vegyescikkekből; például baromfiból 59 százalékos, mézből 65 százalékos felfutást terveztek az ÁFÉSZ-ek. Tavaly az ÁFÉSZ-ek kiváló eredményt értek el, a húsellátás javítása érdekében 6319 hízott sertést vágtak le, ami 22 százalékos többletet jelent az előző évhez képest. A beszámolók, hozzászólások után az 1976-ban kiváló eredményt elért kisgazdaságoknak, kistermelőknek jutalmakat adtak át. Hat szakcsoport és 11 egyéni termelő vehette át a „Bereczki Máté”, „Báldy Bálint" és „Sőtér Kálmán" emlékplakettek, jelvények arany, ezüst és bronz fokozatát. Jankó T. Balázs János, a MÉSZÖV termeltetési és felvásárlási osztályvezetője plaketteket ad át Erb János felvétele Idegenforgalmi gyorsmérleg Az Országos Idegenforgalmi Tanács most elkészült gyorsmérlege szerint 1977 első négy hónapjában 1 millió 700 ezer külföldi érkezett az országba, 418 ezerrel több mint az előző év hasonló időszakában. Ugyanakkor 818 ezer magyar állampolgár látogatott külföldre, csaknem 13 ezerrel többen mint 1976. január elsejétől április végéig. A legtöbb turista a szocialista országokból érkezett, ezen belül is a lengyelek száma megháromszorozódott, a bolgároké pedig kétszeresére emelkedett a tavalyi első négy hónaphoz viszonyítva, de többen érkeztek Jugoszláviából, az MDK-ból, Romániából és Csehszlovákiából is. pufta csizmák Szokolai István felvételei
