Dunántúli Napló, 1977. június (34. évfolyam, 149-178. szám)

1977-06-02 / 150. szám

Dunántúli napló 1977. június 2., csütörtök Pályázatértékelés a pártiskolán A Lenin-osztóly győztes tantermének egy részlete Első leli a Lenin-osztály Nevelési és esztétikai célokat szolgáló tablók Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának Oktatási Igaz­gatósága és a hallgatói ön- kormányzat felhívással fordult a tanév elején az egyéves és az öthónapos pártiskola hall­gatóihoz — hogy régebbi ha­gyományokat felújítva —, nevez­zék el osztályaikat a forradal­mi munkásmozgalom kiemelke­dő személyeiről, avagy ahhoz kapcsolódó eseményről. Tegnap délután 2 órakor a pártiskola nagytermében a négy osztály az eredményhir­detésre gyülekezett. Földes 1 Hatékonyság a mező- gazdaságban Takarékos növények? A Veszprémi és a Pécsi Akadémiai Bizottság ülése Mezőgazdaságunkban az utób­bi évekig a növényvédőszerrel, a műtrágyával, az energiahor­dozókkal és a takarmánnyal nem foglalkoztunk kellően, je­lentőségéhez mérten — mula­tott rá dr. Nagy Bálint, MÉM főosztályvezető „A mezőgazda­ság anyag- és energiafelhasz­nálásának hatékonysági kérdé­sei" című vitaindító előadásá­ban a Pécsi és a Veszprémi Akadémiai Bizottság növényter­mesztési munkabizottságának Pécsett rendezett tegnapi ülé­sén. Milyen lehetőségek vannak me­zőgazdaságunkban a hatékony­ság fokozására? Az elmúlt esz­tendőben talajerőgazdálkodást átfogó intézkedés született. Na­gyobb figyelmet kell fordítani legelőgazdálkodásunkra, legelte­tésre. Nagy gondot kell fordí­tani az aoyagok, a növényvédő­szerek, az energiahordozók, a műtrágya, a takarmány szaksze­rű, optimális felhasználására, valamint a melléktermékek fel­dolgozására és felhasználására. A megfelelő ökológiai adottsá­gokkal rendelkező, de alacso­nyabb termésátlagokat produkáló mezőgazdasági üzemeinkben rej­lő tartalékokat ki kell aknázni, a gyenge mezőgazdasági üze­meket magasabb szintre kell emelni. A nagy érdeklődéssel kísért előadást több, minden részletre kiterjedő hozzászólás követte. Dr. Kurnik Ernő akadémikus, az Iregszemcsei Takarmánytermesz­tési Kutató Intézet igazgatója ismertette az intézetben folyó széles körű, tájékozódó jellegű vizsgálatokat, melyekkel arra kerestek választ: előállithatók-e olyan új „takarékosabb" nö­vényfajták, amelyek az egység­nyi biológiai termés, illetve a mag, a fehérje és az olajterme­lés előállításához az eddigieknél kevesebb nitrogént, foszfort, ká­liumot stb-t használnak fel. Andrásné, az iskola igazgatója üdvözölte a megjelenteket, és köszönte meg az osztályok színvonalas munkáit. Minden osztályterem falón a hallgatók tablók segítségével mondták el véleményüket, s a zsűrinek nem volt könnyű dolga. Rajnai Jó­zsef, az MSZMP Baranya me­gyei Bizottságának osztályveze­tője volt a zsürielnök, a tagok pedig Szentirányi József, az MSZMP Pécs városi Bizottsá­gának titkára, dr. Hárs Éva, a Baranya megyei Múzeumok igazgatója és Szederkényi Er­vin, a Jelenkor főszerkesztője. Rajnai József a munkákat értékelve elmondotta, hogy a hallgatók színvonalas kollektív munkával örökitették meg a marxizmus—leninizmus klasszi­kusainak munkásságát, Bara­nya munkásmozgalmi múltját, s elérték, hogy a tablók okta­tási, nevelési és esztétikai fel­adatokat is szolgáljanak. Érde­mes volt ezt a pályázatot kiír­ni, hiszen az osztályokban évente, félévente cserélődnek a hallgatók, de az újak olyan objektív körülmények közé ke­rülnek, amely befolyásolja to­vábbi munkájukat, tanulmá­nyaikat, s bizonyára továbbvi­szik, továbbfejlesztik elődeik - a ma eredményhirdetésre vá­rók — bemutatóit. A zsűri véleménye szerint legszebb munkát a Lenin osz­tály végzett, második lett a Barátság és testvériség osztá­lya, harmadik a Marx Károly osztály, negyedik pedig Bara­nya megye munkásmozgalom­történetének osztálya. Földes Andrásné megköszönte a zsűri munkáját, s megköszönte a hallgatók, tanárok erőfeszítését is, amelyet végül is siker koro­názott: mind a négy osztály „nyertes" lett. Zöld utat a zöldségnek... A rendkívüli időjárás, a vá­ratlan tavaszi havazás, minden­kit aggódással töltött el: nem lesz az idén gyümölcs, drá­gább lesz minden, mint tavaly, — hangzottak úton-útfélen a jóslások. Nos, a piaci kép szerencsé­re megcáfolja a pesszimista jóslatokat. Bakonyi Gyulóné zöldség kiskereskedő vélemé­nye szerint az idei piac ol­csóbb, mint az elmúlt év ugyan­ilyen időszakában. — A velőborsó kilója most 12 forint, tavaly ugyanebben az időben még 20—22 forint volt — mondja. — A legelső para­dicsom tavaly 120, az idén 100 forinttal indult. A tegnapi pia­con jelent meg először a zöld­bab, 30 forintért, az elmúlt év­ben 40 forint volt. Persze a piacra jellemző, hogy ahány árus, annyiféle az ár és annyiféle a minőség. Pa­radicsomot 56 forinttól 70-ig, a paprika darabját 1—5-ig, zöld­babot 30 forinttól 60 forintig lehet kapni. Aki siet, az gyor­san vásárol, legtöbbször a BA- RANYAMÉK pavilonjából. Itt minden sokkal olcsóbb, de mi tagadás, a minőség nem min­denben elsőosztályú, nem lehet válogatni és alkudni. Aki ráér, inkább veszi magának a fá­radságot, „végigböngészi” a piacot, válogat és alkuszik. Eqy háziasszony jócskán tele a kosárral most a legszebb paprikából válogat és a leg­drágább paradicsomból méret. — Jugoszláviából vannak vendégeim — válaszolja kérdé­semre — persze, hogy a leg­szebb árut veszem meg, hadd csodálkozzanak, meg irigyked­jenek. — Adja egy forintért ol­csóbban ezt a paprikát! — Hova gondol? Mi újsága piacon? # Megjelent az első' zöldbab # Több az áru, mérsékeltebbek az árak mint tavaly — Maga is csak olyan asz- szony, mint én, ha vásárol, biz­tos maga is alkuszik. — Nekem még 50 fillér is számít, — mondja az előbbi párbeszéd egyik résztvevője — ezért szeretek itt g piacon vá­sárolni, mert ha jól sikerül az alkú, jóval olcsóbb, mintha üz­letben vásárolnám. — Az idén jóval több a zöld­paprika meg a saláta mint ta­valy ilyenkor — mondja az egyik árus, aki alig látszik ki a hatalmas salátakupac mö­gül — sokan fóliáznak már az idén. A monostori fiatalosszony éj­jel fél egykor kel, 3 órakor már itt pakolja a paprikát, zöldbor­sót, salátát, újhagymát. A bajai Finomposztógyárban dolgozik, a zöldségtermesztés a mellékkere­sete. Szerinte is olcsóbb az idei piac, áru is van bőven, de ke­vés a vevő. Valamennyi árus egybehang­zó panasza ez. Amióta elvitték az autóbusz pályaudvart, na­gyon lecsökkent a vásárlók szá­ma. Tavaly mór reggel 6-kor kezdődött a nagy forgalom, és 2—3 óráig tartott. Most 7—9 óra között lezajlik a vásárlás, aztán szinte semmi. Hiába van sok áru, kevesebbet tudnak el­adni mint az előző évben. Hol vásárol most vajon az o sok átutazó, vidékről bejáré? Sarok Zsuzsa Az építőipar úttörő vállalkozása Országos konferencia az értékelemzésről Ügy tartják, az értékelemzés a leg­jobb ötlet a futószalag óta. E kor­szerű módszer egy termék vagy te­vékenység funkcióit állítja szembe annak költségeivel, a felesleges költségeket igyekszik feltárni és le­faragni, azt vizsgálja, hogyan lehet­ne jobban, korszerűbben, hatéko­nyabban, tehát kevesebb költséggel biztosítani ugyanazt az eredményt. Öröm, hogy a módszer úttörő alkal­mazói között az építőipart is ott ta­láljuk, olyannyira, hogy már az ed­digi eredmények összegezésére is vállalkozhatnak. Most, a Szervezési és Vezetési Tudómé nyos Társaság megyei szervezete, az Építőipari Tu­dományos Egyesület és az Építés­ügyi és Városfejlesztési Minisztérium égisze alatt „Értékelemzés az építő­iparban" címmel országos konferen­ciát rendeznek, amelyre a tanácsok, a beruházó, tervező és kivitelező vállalatok csaknem kétszáz szakem­berét várják. A pécsi Ifjúsági Házban június 13—14-én rendezendő kétnapos kon­ferencia nyitó előadását dr. Szabó János, az építésügyi tárca államtit­kára tartja a beruházási tevékenység fejlesztésének időszerű kérdéseiről az építőiparban. Ezután több előadás foglalkozik a beruházások értékelem­zésével, majd a második napon két — az ipari beruházások és a lakás- beruházások — szekcióban folytató­dik a konferencia munkája, amikor is sor kerül két külföldi, lengyel és NDK-beli szakember előadására. Vé­gül pedig ajánlásokat dolgoznak ki az értékelemzés módszerének tovább­fejlesztésére. A fentiekhez kívánkozik a meg­jegyzés, a konferenciának nem vé­letlenül gazdája Pécs. A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat, a Pécsi Tervező Vállalat és az UNI- BÉR részt vett az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és a Közgaz­dasági Továbbképző Intézet pályáza­tán, amelyen közös munkájukat nem­rég harmadik díjjal jutalmazták. A pécsiek a siklósi városrész beruhá­zási programjának értékelemzésére vállalkoztak, arra, hogy hogyan lehet a legkevesebb ráforditással a legjobban lakható városrészt létre­hozni, s e közös munka eredménye­ként 90 millió forint megtakarítást sikerült elérniük. A pályázat anyagát most kiadványba foglalják és meg­vásárolja a minisztérium. lágy szövetek. Milyen lesz az őszi-téli divat? Munkatársunk telelonjelentése. sajtóbemutatót Nagysikerű tartott tegnap a Magyar Divat Intézet a budapesti Duna In­tercontinental Szállóban, öt- venhét textil- és ruházati nagy­vállalat, illetve szövetkezet köz­reműködésével több mint száz modell-összeállítást vonultattak fel. Az idei hideg hónapokban a kellemes fogású, könnyű súlyú, lágy szövetekből készült ruhá­kat hordunk majd, mivel ezek­ből, a nagyrészt természetes anyagokból varrnak majd a konfekció-gyárakban. Ez jellem­zi a kötött-divatot is. Két fő irányzat, a klasszikus stílus visz- szatérésével, másrészt a nép­viseletből merített formák fel- használásából és a sportos öl­tözet hangsúlyozásából alakult a neoklasszikus irány. Míg a fiatalok körében valószínű nép­szerű lesz az avantgarde stí­lus, szabad vonalvezetésével, változatos formáival. Természe­tesen a két irányzat között nincs merev határ. Éppen egy- másrahatásuk, sokszínűségük jellemző az idei őízi-téli divat­ra. A férfiak öltözéke többségé­ben a klasszikus vonalat köve­ti. Zömében kétgombos, illetve kétsoros változatban, a férfi­kabátok kissé meghosszabbod­nak. A gyerekek öltöztetésénél előtérbe kerülnek a játékos, kényelmes, variálható ruhadara­bok. Az iskolaköpenyek is szí­nesek és sokfélék, eltűnt az egyhangú kék és „unott vona­lú” egyen-köpeny. A csizmákra jellemző, hogy puhák és a láb formáját köve­tik. A cipőknél megtalálunk a teljesen lapostól a 8—9 centi- méteres sarokmagasságig min­den változatot. G. M. Kitüntették a legjobb kisgazdaságokat és termelőket Kibővített együttes ülést tar­tott tegnap Pécsett a Baranya megyei ÁFÉSZ választmány mellett működő termeltetési és felvásárlási, valamint a méhész szakbizottság. Számot adtak az elmúlt év eredményeiről, ismer­tették a soron következő fel­adatokat. A tervek szerint 1980-ra 52 százalékkal több árut vásárol­nak fel mint 1975-ben. Ezen belül burgonyából, zöldségből és gyümölcsből a 638 vagonos ténnyel szemben 1121 vagont irányoz elő a felvásárlási terv. Hasonló növekedés várható a vegyescikkekből; például ba­romfiból 59 százalékos, mézből 65 százalékos felfutást tervez­tek az ÁFÉSZ-ek. Tavaly az ÁFÉSZ-ek kiváló eredményt értek el, a húsellá­tás javítása érdekében 6319 hízott sertést vágtak le, ami 22 százalékos többletet jelent az előző évhez képest. A beszámolók, hozzászólá­sok után az 1976-ban kiváló eredményt elért kisgazdasá­goknak, kistermelőknek jutal­makat adtak át. Hat szakcso­port és 11 egyéni termelő ve­hette át a „Bereczki Máté”, „Báldy Bálint" és „Sőtér Kál­mán" emlékplakettek, jelvények arany, ezüst és bronz fokozatát. Jankó T. Balázs János, a MÉSZÖV termeltetési és felvásárlási osztályveze­tője plaketteket ad át Erb János felvétele Idegenforgalmi gyorsmérleg Az Országos Idegenforgalmi Tanács most elkészült gyors­mérlege szerint 1977 első négy hónapjában 1 millió 700 ezer külföldi érkezett az országba, 418 ezerrel több mint az elő­ző év hasonló időszakában. Ugyanakkor 818 ezer magyar állampolgár látogatott külföld­re, csaknem 13 ezerrel többen mint 1976. január elsejétől áp­rilis végéig. A legtöbb turista a szocialis­ta országokból érkezett, ezen belül is a lengyelek száma megháromszorozódott, a bolgá­roké pedig kétszeresére emel­kedett a tavalyi első négy hó­naphoz viszonyítva, de többen érkeztek Jugoszláviából, az MDK-ból, Romániából és Cseh­szlovákiából is. pufta csizmák Szokolai István felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents