Dunántúli Napló, 1977. június (34. évfolyam, 149-178. szám)

1977-06-02 / 150. szám

1977. június 2., csütörtök Dunántúli napló 3 Lakásépítés önerőből Kijelölték az építési területeket A tervidőszak első évének lakásépítési lemaradása és a vállalati munkaerőgondok arra ösztönözték Pécs vállalatait és szövetkezeteit, hogy saját épí­tőipari brigádjaik bevonásával is gondoskodjanak a vállalati dolgozók lakásgondjai részle­ges megoldásáról. Ezt állapí­totta meg Pécs megyei város Tanácsának végrehajtó bizott­sága nemrégiben tartott ülé­sén. Magát az ülést is ezen cél érdekében hívták össze, azért, hogy koordinálják, szer­vezzék az önerőből megvaló­suló, vállalati-szövetkezeti több­szintes lakásépítési programot. Az illetékes osztályok előző­leg megbeszéléseket tartottak a város területén működő gaz­dálkodó szervekkel, s velük a kijelölt építési területekre elő­zetes megállapodást kötöttek. Ez a megállapodás tartalmazza a lakásszámot, mint célt, vala­mint a használatbavételi para­métereket is. A Mecsek-Nyu- gaton ezen díj mértéke négy­szögölenként kilencszáz forint, míg a Belváros területén ezer­egyszáz forint. A használókat ezen kívül kötelezni kell laká­sonkénti 7500 forint út- és köz­műfejlesztési hozzájárulás és lakásonként 4000 forint távhő- el látási hozzájárulás megfize­tésére. A végrehajtó bizottság jóvá­hagyta az előzetes megálla­podásokat, a kifizetendő hoz­zájárulásokat, állást foglalt abban, hogy a telkek tartós használatbavételét idén év vé­géig le kell bonyolítani, követ­ni kell az építkezések menetét, tempóját is. Kijelölte a vb azo­kat a területeket, ahol e több­szintes magánerőből építendő házak megvalósulhatnak: Me- csek-Nyugaton, az Asztalos Já­nos utca déli részén épít a Mecseki Szénbánya hatvan, a Pécsi Távfűtő Vállalat huszon­nyolc lakást; az Asztalos János utca északi részén a Pécsi Táv­fűtő Vállalat nyolc, a Pécsi Vízmű húsz, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság tizenkét, a KISZÖV százhat, a Cserkúti Gépjavító tizenkét, a Pollack Mihály Műszaki Főiskola és a DÉDÁSZ ötven lakást. A város- központban készülhet el a Me­cseki Ércbányászati Válla­lat húsz lakása; a DÉLVIÉP tizenkét lakása a Szigeti ré­szen, a PM Bevételi Főigazga­tóság és a Mecseki Szénbánya Vállalat a Rákóczi út 35—37. alatt építhet huszonnégy la­kást. 1980-ra megoldódik... Közétkeztetés Pécsett Vasárnap délelőttönként — főleg ha jó az idő — a Jókai téri tejbisztró előtt, az utcán áll a sor vége. Turisták, pé­csiek várnak olcsó és gyors reggelire, ebédre. Pécsett valamilyen formában a közétkeztetést naponta 18 ezer ember veszi igénybe, s nem mindegy, milyen körülmé­nyek között. Örömmel vettük tudomásul, hogy elkészült az új Pannónia Szálló háromszáz adagos konyha-kapacitással, megnyílt a Kazinczy, az átala­kított Borostyán, hogy a Déli­báb presszóból grill-büfé lett. Bővült tehát a kapacitás ... Il­letve sajnos éppen csak meg­haladta a régit. Mert amikor az említett egységek különböző okok folytán zárva voltak, a város közétkeztetési helyzeté­ben az volt a mélypont. Nem siránkozás ez, nem is az ed­dig végzett munka lebecsülé­se. Az azonban tény, hogy a reménysugarak még csak a ho­rizonton derengenek. Mit mondhatunk? Az ígére­tek szerint a város közétkezte­tési gondjait az ötödik ötéves terv megoldja; nyolcezer adag­gal bővül a kapacitás, azon­ban ez csak a tervidőszak vé­gén jelentkezik. Az elmúlt egy évben kétezer adaggal nőttek a lehetőségek. Áttörés nem kö­vetkezett be, viszont a feszült­ség enyhült, kevesebb a pa­nasz, csökkent az éleshangú megnyilatkozások száma. A nyolcezer adagos bővítés a következőképpen alakul; a siklósi városrészben háromezer adagos étterem létesül. A ka­pacitás fele a diákétkeztetést szolgálja, de még így is jut a „civil" lakosságnak. A Pécsi Tervező Vállalat 1978 márciu­sára ígérte a tervek szállítását, pontosabban a szerződéstől függetlenül ennél korábbi szál­lítást ígért. A BÉV írásbeli nyi­latkozatot adott arról, hogy 1980-ig megvalósítja az étter­met. A MESZÖV-székház alapozá­si munkálatait a cölöpözéssel megkezdték; itt valósul meg a kétezer adagos önkiszolgáló étterem. A tervdokumentáció már készen áll, a kivitelező még nem kötötte meg a szer­ződést, mindenesetre remélhe­tő, hogy 1980-ra a belváros új önkiszolgáló étteremmel gaz­dagodik. Ezer tál ételt főznek majd a Megyeri úti magasház mellett épülő étteremben. Voltaképp ez lesz az idei év egyetlen át­ütő sikere a közétkeztetés te­rén, legalábbis a kivitelező idei átadást ígért. A siklósi vá­rosrészben további bővülés lesz: célcsoportos beruházás­ban 1978-ban kezdődik és két év múlva készül el a három­8000 adagos bővülés a tervidőszakban Éttermek, teázó, halbisztró, snack-bár ezer adagos étterem. Ugyan­ilyen határidővel szerepel a tervekben három kisebb kapa­citású egység: a siklósi város­részben és Lvov-Kertvárosban 150—150 adagos kisvendéglők, a Xavér utcában pedig előke­lőén hangzó nevű söröző- snack-bár. A most következő három egység jobbára az átmenő for­galom kiszolgálásában, nem pedig a rendszeres napi köz- étkeztetésben vesz részt: a Ko­dály Zoltán úton falatozó-teázó lesz, százötven adaggal, 1980- ra; az új, fedett vásárcsarnok­ban hatszáz négyzetméteres, kétezer adagos bisztrót ígértek — a csarnok átadásával egy- időben —, elkészülte 1979— 1980-ra várható. A Bikali Álla­mi Gazdaság Halbisztrót ígér, a tervek készen állnak, meg­kezdődött az alapozás a Sza­badság út—József Attila utca sarkán. Az illetékesek ezekkel az ígéretekkel kapcsolatban még arra is számítanak, hogy a tö­megigények kielégítését célzó, nagy áteresztő képességű, ugyanakkor olcsóbb árfekvés­sel üzemelő üzlettípusokkal a városban gyökeresen megjavul a vendéglátóipari ellátottság. Az üzletfajták változatossága — halbisztró, söröző-snack- bár, falatozó-teázó, étterem- jellegű egységek sora — biz­tosítja, hogy túl a tömegigé­nyek kielégítésén, elkerülhető az uniformizáltság, az üzletek differenciált kínálatot lesznek képesek nyújtani. Szólnunk kell persze a fo­gyatékosságokról is: az Elefán- tos-tömb rekonstrukciója már időtlen idők óta húzódik. Első­sorban nem pénzhiány okozta ezt, hanem az épület alatt fel­tárt pincerendszer. Ha folyta­tódik a rekonstrukció, az egye­lőre még működő hatszáz ada­gos kapacitás is leáll. Egyelő­re — bár biztató jelek akad­nak — nem oldódott meg a Tejbisztró bővítésének kérdése. A régi Pannónia Szálló felújí­tása a Hungar Hotels pénz­ügyi nehézségei miatt további késedelmet szenved, de a har­madik negyedévben megkez­dődik. Előbb-utóbb tehát a Erdei tanterem, lovasiskola, pihenők Új parkerdő a Keleti-Mecsekben A váraljai patakba pisztrángokat Baranya és Tolna határán, a váraljai erdőben alakítják ki csaknem kétszáz hektáros terü­leten Bonyhád első közjóléti erdőjét. A jövendőbeli parker­dőben megkezdődött a kivite­lezési munka: most épül a műút Váraljától az erdő szé­léig. A nyárra úttörő tábort szer­veznek és Tolna megye általá­nos iskolásai is részt vállalnak az építkezésben. A beruházás több mint hárommillió forintos költségét a Tolna megyei Ta­nács és a Pécsi Állami Erdő­rendezőség vállalta. Ezen kívül a társadalmi munka értéke is várhatóan igen nagy lesz. Az erdei tanterem megépítésére már találtak vállalkozót, a nagymónyoki Gábor Áron Tsz-L Baja és Budapest után itt ki­alakítanak eqy erdei oktatási intézményt, ahol a környékbeli községek iskolásainak tartják majd a biológia, a környezet­ismereti órákat. Tulajdonkép­telepítenek pen a szabadban, hiszen a tan­termek inkább egy stilizált fé­szerre emlékeztetnek és a pa­dokat is öreg fa rönkök helyet­tesítik. A gyerekeket lovaglás­ra is tanítják és a későbbiek­ben egy korszerű lovasiskola is helyet kap. Nyári úttörő üdülő- központot hoznak létre. Ezen kívül helyet kapnak a hagyo­mányos közjóléti „berendezé­sek” is, a szalonnasütők, eső­beállók. Új sétaösvényeket kö­veznek ki és erdősítenek a ko­pár domboldalakon. A kiránduló területre autókkal tilos behajtani. Az erdő széléig jöhetnek a buszok és a sze­mélyautók is, ahol a több száz négyzetméteres parkolóban könnyen elférnek. A parkerdőt ketté szeli a vá­raljai hideg vizű patak, amibe pisztrángot telepítenek. A pa­tak sebes folyású és sok-sok zu- hatagon, szikla-buktatón ke­resztül halad. Csendesebb öb­lei mentén mesterséges tavakat létesítenek, melyek apró csator­nákkal összekötve látványos tó­rendszert alkotnak. A nemréq várossá nyilvání­tott Bonyhádtól alig tíz kilomé­terre található az új séta- és parkerdő, amely az óbányai er­dők szomszédságában terül el. A Keleti-Mecsek a baranyai emberek számára is könnyen elérhető új pihenő-erdővel gaz­dagodik. Átadását 1979-ben ter­vezik. Csuti J. Pannónia bisztró működése is szünetelni fog. Reméljük, hogy az ezekből adódó átmeneti nehézségeket ügyes átszervezéssel sikerül enyhíteni. Szántó Péter Búzakalász és kukoricacső Boly újra nagyközség Az idősebb bólyi emberek­nek nem volt újdonság, hogy Boly április 1-től nagyközség lett. A település 1900-ban egyszer már elnyerte ezt a rangot. Sőt még korábban! 1783-ban, II. József uralkodá­sa idején, a település mezővá­rosi címet kapott vásártartási joggal. — Bolynak ez év tavaszán 3400 lakosa volt. A korábban már a Bólyi Tanács igazgatási területéhez tartozó Töttössel együtt 4200. A nagyközségi ranghoz szükséges ötezres lé- lekszámot a borjádi körzet — Borjád, Kisbudmér, Nagybud- mér és Pócsa — csatlakozásá­val értük el. 5641 lakos tartozik most a Bólyi Nagyközségi Ta­nácshoz — mondja Bősz József tanácselnök. — A település sajátos és meghatározó jellege már két évszázada adott: a mezőgaz­daság és az ehhez kapcsolódó ipar. Mint ahogy Villány ese­tében a szőlőfürt lehetne a cí­mer jelképe, úgy Boly képze­letbeli címerében a búzaka­lász és a kukorica. A telepü­lés és a nagyüzemi mezőgaz­daság meghatározó kapcsola­tára aligha véletlenül jellem­ző, hogy amikor 1783-ban me­zőváros lett Boly, a Batthyány uradalom, amikor 1900-ban először nagyközség lett, Mon- tenuovó herceg birodalmának központja volt, most, 1977-ben pedig a 22 000 hektáron gaz­dálkodó Bólyi Mezőgazdasági Kombináté. — Boly most öt kisebb köz­ség igazgatási, gazdasági, kul­turális központja. Mennyire tudja betölteni ezt a szerepet? — Boly fejlődő iparának igen nagy a munkaerővonzása. A mezőgazdasági kombinát és a termelőszövetkezet üzemein kí­vül Bolyban működik a Bara­nya megyei Tejipari Vállalat üzeme és sajtgyára, a Pécsi Faipari KTSZ üzeme. Ezeken kí­vül az ÁFÉSZ üzemei is igen jelentősek: a külföldi piacra is dolgozó fonoda és szövődé, valamint az ország egyetlen csillagszórót gyártó üzeme. Mint látható, ebből a felsoro­lásból is, iparunk elsősorban mezőgazdasági jellegű. Sze­rintünk ez egészséges, s ké­sőbb is az esetleges iparfejlesz­tésnél ezt az irányt kívánjuk megtartani. Bolyban jelentős a magánkisipar: több mint 50 kisiparos dolgozik nálunk, el­sősorban az építőiparban. Községünk kereskedelmi ellá­tottságát is megfelelőnek ér­tékelhetjük, ha csak Bolyt vesszük figyelembe. Ám ha azt tekintjük, hogy ide Versendről és Szajkról is járnak vásárolni, akkor üzleteink alapterülete bizony szűkösnek mondható. — Boly az oktatás, az egész­ségügy és a kulturális élet te­rületén is a környék centruma. — A Bólyi Általános Iskola körzeti iskola: a szajki és a töttösi felsőtagozat is ide jár. Emellett az általános iskolánk már elég régen bázisa a né­met nemzetiségi oktatásnak. A diákotthonunk 80 gyereknek biztosít szálláshelyet. Óvodai és bölcsődet férőhely-gond­jaink nincsenek. Óvodánkban 5 korcsoportban 135 gyerekkel foglalkoznak, s valamennyi korcsoportban van nemzetisé­gi oktatás. A község egészség- ügyi ellátása jó: két körzeti or­vosunk van, valamint két fo­gász és egy gyermekgyógyász szakorvosunk. Egy új rendelőt és szolgálati lakást is építet­tünk tavaly a régi rendelő mellé. — Tavaly még meglehetősen súlyos vizgondokkal küszködött Boly. — A hetvenes években kide­rült, hogy Boly és környékének vízkészletei már nem képesek ellátni a növekvő igényeket. Ezért tavaly novembertől a mo- nyoródi völgyben létesített víz­műből kapjuk a vizet. Ennek a kútnak a napi kapacitása 700 —800 köbméter, 200—300 köb­méterrel több, mint amennyire jelenleg szükségünk van. Egyébként a vízmű mellett két 200 köbméteres víztározót épít­tetünk. S ha már a közművek­nél tartunk: a község szenny­vízlevezető rendszere a tele­pülés kétharmadát hálózza be, az oxidációs szennyvíztisztító telepünk kapacitása napi 320 köbméter. Bár kétségkívül nem a jelen gondja, de mindkettő bővítésre szorul. — Ha már a jövőről esett szó, milyen gondokkal, fejlesz­tési tervekkel foglalkozik a nagyközségi tanács? — Ez évi fejlesztési alapunk 4,5 millió forint. Ennek a java részét elviszi a vízmű korszerű­sítése, a szennyvíztársulat mű­ködési költségeihez való hozzá­járulás és az iskola tornacsar­nokának az építése. Mind Bolyban, mind a társközségek­ben felújításra szorulnak az utak. Bővíteni kellene legalább 5 tanteremmel az általános is­kolát, hogy az elkezdett kabi­net-rendszerű oktatás valóban megvalósulhasson, másrészt azért, mert a nemzetiségi osz­tályok létszáma messze 40 fe­lett van. Az óvoda konyháját szeretnénk összevonni az Egészségügyi Gyermekotthon konyhájával, hogy így bővít- hessük az óvodát. Új kultúrhá- zat is kellene építeni, mert a mostani olyan régi épület, hogy fejlesztésre, bővítésre nem alkalmas. Folytatni kívánjuk a többszintes OTP lakások épí­tési programját. Eddig 96 ilyen lakás készült el, az építkezések folytatásánál gondot jelent, hogy egyelőre nem találtunk kivitelezőt. Szüksége lenne köz­ségünknek egy szolgáltatóház­ra. Felépítéséhez közművesített területet biztosítottunk, de csak a GELKA érdeklődik a terv iránt. A társközségekben az utak felújítása, valamint a bor­jádi körzeti orvosi állás betöl­tése a legnagyobb gond. Egyébként nagyon reméljük, hogy új társközségeinkkel leg­alább olyan hasznos kapcsolat alakul ki, mint Töttössel.- A község lakossága és a helybeli üzemek hogyan támo­gatták a tanácsot a nagyköz­ségi rang elnyerésében?- Községünkben az egy főre jutó társadalmi munka értéke tavaly 1765 forint volt. Evvel a számmal elsők vagyunk a me­gyében. A lakosság társadalmi munkája és az üzemek hozzá­járulása 1976-ban 7 000 000 forinttal növelte fejlesztési ala­punkat. Dunai Imre AZ ÉPÜLET- ÉS LAKÁSKARBANTARTÓ IPARI SZÖVETKEZET az alábbi lakáskarbantartási munkák elvégzését vállalja áruvásárlási kölcsön formájában a szövetkezetnél bonyo­lított OTP-ügyintézés mellett: — belső tatarozás, felújítás, korszerűsítés — szobafestés — mázolás — parkettázás — központifűtés-szerelés — parkettacsiszolás, lakkozás — műanyagburkolás — faburkolás — belső vízvezeték és szerelvények javítása Cím: PÉCS, Kossuth Lajos utca 63. Ügyintéző: HEKKER JANOSNÉ. Telefon : 11-739. Ügyintézés : 8—17 óráig.

Next

/
Thumbnails
Contents