Dunántúli Napló, 1977. június (34. évfolyam, 149-178. szám)

1977-06-07 / 155. szám

2 Dunántúli napló 1977. június 7., kedd Kitüntetések Tegnap délután a pécsi If­júsági Házban pedagógusokat tüntettek ki az ifjúsági mozga­lomban kifejtett eredményes munkájukért. Rövid műsor után Szőke Attiláné. a KISZ megyéi titkára ünnepi beszédében mél­tatta a jelenlevők, — a megye valamennyi nevelésügyi dolgo­zójának — oktató és nevelő, az ifjúsági mozgalmat segítő áldozatos tevékenységét. A KISZ Központi Bizottsága és a Ma­gyar Úttörők Szövetsége Orszá­gos Elnökségének kitüntetéseit Bóna Ernőné, a KISZ Baranya megyei Bizottságának első tit­kára adta át az elmúlt tanév­ben a legjobb eredményeket felmutató negyvennyolc peda­gógusnak. Ifjúságért Érdemérem kitün­tetést kapott: dr. Halász Gá- borné, Pécs, Egyetem úti álta­lános iskola, dr. Szabó Dezső POTE. Üttörővezetői Érdemérem ki­tüntetésben részesült: dr. Gyön­gyösi Lászlóné, Pécs Építők u. általános iskola, Homlódi Fe- rencné Pécs 1. sz. Gyakorló ál­talános iskola, Horváth János, Pécs Gyárvárosi általános is­kola, Kelenfi Elemérné, Pécs Köztársaság-téri általános isko­la, Makvart Ferencné, Pécssza- bolcsi általános iskola, Mészá­ros Imréné, Mohács Park úti ál­talános iskola, Szabó Zoltánná, Mohács, Park úti általános is­kola, dr. Vastagh Zoltánná, Pécs Egyetem úti általános is­kola. Kiváló Ifjúsági Vezető lett: Kertész Attila, Pécs, Dobó Ist­ván Gimnázium, Kocsis József, pécsváradi általános iskola, Nagy Gyuláné, Pécs 39-es dan­dár úti általános iskola. Kiváló Üttörővezető lett: Asz­talos László, Szentlőrinci 1. sz. Általános Iskola, Béla Pálné, Pécs, Építők úti általános is­kola, dr. Döbrössy Lászlóné, Mohács, Park úti általános is­kola, Für Kovács István, Pécs, Kisegítő és Foglalkoztató Isko­la, Haracsi Miklós, Nagydob- sza, általános iskola, Hetényi Adámné, Dunaszekcső, általá­nos iskola, Kaluzsa Jánosné, Komló, Fürst S, úti általános iskola, Katzenberger Istvánná, Kölked, általános iskola, Koncz Istvánná, Pécs, dr. Hal József úti általános iskola, Mester Ferenc, Máriakéménd, általá­nos iskola, Miklovicz Józsefné, Pécs, Bártfa úti általános isko­la, Parrag Attiládé, Pécs, Gyár­városi általános iskola, Videcz Ferenc, Hidas általános iskola. Aranykoszorús KISZ-jelvényt kapott: Bodonyi Ilona, Pécs, Dobó István Gimnázium, Feren­ci Tamás, Tanárképző Főisko­la, Joó György, Mohács 502. sz. Ipari Szakmunkásképző In­tézet. A KISZ KB Dicsérő oklevelét hatan, a Magyar Úttörők Szö­vetsége országos elnökségének dicsérő oklevelét hatan, míg a Kiváló Ifivezető munkáért kitün­tetést nyolcán vették át. A kitüntetések átadásánál jelen volt Komlódi Józsefné, a KISZ Pécs városi Bizottságá­nak első titkára, és Bernics Ferenc, a Megyei Tanács műve­lődésügyi osztályának vezetője. — M. L. — Zárjak az Elefőntos kifőzdét K is századvégi folt a belváros szivében. Pécs, Elefóntos tömb. Be­lül az udvar keramitkoc- káin víz csordogál, az eme­let ablakai üres kerettel ásítanak. Az udvar végén még áll a hosszú sor az ét­hordókkal, még néhány na­pig működik a kifőzde. A tömbrekonstrukció szüksé­gessé teszi a leállást, ere­detileg ezt május 31-re ter­vezték, aztán kissé elcsúsz­tatták június 15-ig. Hz üzemi étkezés továbbra is biztosított .ff Szétszóródnak a „skutellások Otthon, Aranykacsa, Borostyán Hét-nyolcszáz fő vette igény­be az itteni konyhát, zömük­ben vállalatok. Innen vitték a kosztot a PTV, a Nemzeti Bank, a Műemlékvédelmi Fel­ügyelőség, a Kertészeti Válla­lat dolgozói - mesélik a sza­kácsnők. Jött a kocsi, vitte az ételt, két kislány pedig ment a helyszínre tálalni. Voltak aztán egyéni „ügyfe­lek" is. Vagy kétszázan, több­ségben idős emberek.- S mi lesz most? „Kedves Vendégeink! — így a kezemben tartott felhívás. — Szíves tudomásukra hozzuk, hogy az Elefántos-tömb átala­kítása miatt a 11. sz. kifőző­konyhánk üzemeltetését június 15-i hatállyal meg kell szün­tetnünk.” Ennyi a tény. Alatta a fel­sorolás, hova kerül át a kapa­citás. Az SZTK dolgozói a Bo­rostyánból, a kertészetisek a Lokomotívból, a tervezők Üj- mecsekaljáról kapják ezután az ételt. Főz az igénylőknek az Aranykacsa, a Sopiana, a Vi­rágcsokor, az Otthon, a Bara­nya és Tejbisztró, a Csendes, így a hivatalos közétkeztetés­ben nem lesz fennakadás. Ezekre a helyekre mehetnek a „skutellások” is, lévén azon­ban, hogy a több mint két­száz igénylő többsége idős ember, és a közvetlen környé­ken laknak, marad az Arany­kacsa, meg az Otthon. — A Perczel utca 21-ben la­kom — mondja egy néni. — Hat évig hordtam innen az ebé­det, most majd az Aranyka­csába járok. Nincs sokkal messzebb, és biztosan meg­szokom majd. A brigád, a kifőzde dolgozói is szétszélednek. Ki ide, ki oda kerül. Ahol a többletkapacitás miatt szükség lesz rájuk. A tanács tájékoztatása sze­rint a Kazinczy étterem is — jóllehet nem a vendéglátó vál­lalathoz, hanem a mecsekvi­Pezsgő képzőművészeti élet Nyílnak a nyári képzőművészeti alkotótáborok A képzőművészeti életben egyre terebélyesedő mozgalom­ként tartják számon a különbö­ző időszakos szabadtéri alkotó­táborokat. Ezen a nyáron a többi között Villányban, Sikló­son, Nagyatádon, Nyíregyhá­zán, Kecskeméten és a Vas megyei Velem községben nyíl­nak alkotótáborok — tájékoz­tatta az MTI munkatársát Mé­száros Mihály, a Magyar Kép­ző- és Iparművészek Szövetsé­ge titkára. Elmondotta, hogy az egy-egy város, intézmény vagy több vál­lalat támogatásával létreho­zott időszakos alkotótelepek jelentősége rendkívül nagy. Valóságos idegenforgalmi-mű­vészeti centrumok szerepét töl­tik be egy-egy megyében. Jó példa erre a villányi kő­bányában tíz éve működő kő­faragó-szobrász szabadtéri munka- és kiállítóhely, ahol ezekben a napokban már két hete dolgoznak a Szovjetunió­ból, Finnországból, Csehszlová­kiából és három hazai város­Tizenhárman a bizottság előtt 125 éve érettségiztek először Pécsett 1852. szeptember 13-án volt az első, az akkori el­nevezések szerint érettsé­gi szigorlat Pécsett a mai Nagy Lajos Gimnázium elődjében, a cisztercita gimnáziumban. Erről a Nagy Lajos Gimnázium irattárában megőrzött ere­deti jegyzőkönyv tanúsko­dik. Nyolc tantárgyból hit­tanból, magyarból, latin­ból, görögből, földrajzból, történelemből, mennyiség­és természettanból matu­ráltak az először érettségi­zett diákok. Tizenhármán álltak a bizottság elé, s ha nem is „viszontagságok nélkül", de mindnyájan megkapták az oklevelet. Pályaválasztásukról is hirt ad az értékes dokumen­tum, az akkori divatos pályákat választották, többségük teológus és jo­gász lett, mindössze ket­ten jelölték meg az orvo­si, illetve mérnöki hiva­tást. Az idei érettségik június 9-én kezdődnek a Nagy Lajos Gimnáziumban, és több mint 200 diák tesz érettségi vizsgát. G. M. bál érkezett művészek. Az or­szágszerte ismert tábornak már vagy félszáz saját szobra van, amelyeket a Pécs környéki tú­rák alkalmával szinte program­szerűen látogatnak a turisták. Július közepétől a kerámia művészeinek kínál hasonló, rit­kán adódó alkalmat a siklósi kerámiaszimpozion. Ezen a te­lepen sincs semmiféle kötött­ség: sem témában, sem anyag­ban, ami pedig a méreteket illeti, annak is csak az égető­kemencék nagysága szab ha­tárt. A Somogy megyei nagyatádi alkotótáborban — a faszobrá­szat paradicsomában — ezen a nyáron öt művész, egy szovjet, egy csehszlovák, egy francia és két magyar dolgozik majd. El­látásukról és a szerszámokról a város, az anyagról a Dél­somogyi Erdőgazdaság gon­doskodik. S noha a nagyatádi park-tábor az idén még csak a harmadik nyarát kezdi, a jú­nius 20-án nyíló, Antwerpen melletti nagy nemzetközi szo­borkiállítás rendezői három al- í kotást hívtak meg innen. Szeptemberben egyidejűleg i két nagyobb alkotótábor is nyí­lik, amelyekben tíz-tíz művész dolgozik majd egy hónapig. A Kőszeg melletti Velem község határában a hazai textilművé­szek csoportja lát munkához a Vas megyei Tanács támogatá­sával. Ettől — a szombathelyi biennáléhoz kapcsolódó — tá­bortól elsősorban a Nyugat- Dunántúl textilipara vár sokat. A másik egyhónapos alkotó­tábor a nyíregyházi Sóstó part­ján nyílik meg. Ez — amely ed­dig a festőknek adott otthont - most az érem művészeket lát­ja vendégül. A változásra az szolgáltatta az okot, hogy az idén Budapesten tartja kong­resszusát a Nemzetközi Érem­művész Szövetség és Sopron­ban első alkalommal rendezik i meg a hazai érembiennálét. dékihez tartozik — átvállalt kétszáz adagos főzést.- Nyolcszáz ember étkezik nálunk - mondja Gábriel Ven­del üzletvezető. - Ehhez jön az újabb kétszáz. Kapacitásunk van, azonban a munkaerő dolgában katasztrofálisan ál­lunk. Valahogy meg kell olda­nunk. Szántó Péter KNEB-vizsgálat az anyaggazdálkodásról Szerény eredmények Évente 500—600 anyagpa­zarlással kapcsolatos, gondat­lanságot vagy visszaélést fel­táró bejelentés érkezik a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bizott­sághoz. E bejelentések mögött rejlő feszültségek, és a világ­szerte előtérbe került anyagta­karékos gazdálkodás késztették arra a népi ellenőröket, hogy az országban 200 gazdálkodó egységnél — ipari, mezőgaz­dasági vállalatoknál, kutató intézeteknél és szövetkezetek­nél — megvizsgálják az anyag- gazdálkodást. E vizsgálat tapasztalatairól számolt be tegnap délután Pé­csett, a Technika Házában a Szervezési és Vezetési Tudomá­nyos Társaság ülésén Dunai Ferencné, a KNEB főosztályve­zető-helyettese. A korábbi köz­ponti anyagelosztásos mód­Valóságos táji élmények Hegnyílt Platthy György kiállítása Platthy: Keleti városrész A szelíd dombokkal koszorú­zott varázslatos Pannon táj de­rűs mediterrán atmoszférája, valószerűtlenül kék ege számos festőművészünk palettáján han­golta át tüzes színekre. Platthy György tájképei is, amelyeket az utóbbi tíz évben festett, a természet közelségéből adódó frisseségről, a valóságos táji élmények megtermékenyítő ha­tásáról tanúskodnak, — Platthy György mindig tu­datosan élte a művész elhiva­tott életét. Szenvedélyesen ke­reste és kutatta kifejező forma­nyelvét, hogy a bonyolultan összetett mondanivaló el tud­jon jutni azokhoz, akiknek szól — mondotta a kiállítást meg­nyitó beszédében Csorba Tiva­dar, a Pécs városi Tanács mű­velődésügyi osztályának veze­tője. Platthy György 1908. január 26-án született Újváron. 1933- ban fejezte be tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán nagybányai mesterek tanítvá- nayként. A felszabadulás után mint művész-tanár pedagógiai vonalon tevékenykedett. Főleg a korszerű rajzképzés, a vizuá­lis nevelés és a népművészet alkotáslélektani és morfológiai problémái foglalkoztatták. A kiállítás — bár gerincét az utóbbi évek derűs tájképei al­kotják — némi betekintést nyújt a látogatónak a művész koráb­bi festői stílusába is. Az 50-es években a formaképzés kubista elvei és a modern térhatások izgatták, a 60-as években az elvontabb konstruktív irányvo­nalat követte. A bányászéletet megörökitő sorozata — amelyet a Mecseki Szénbányáknál fes- I tett, majd három évig — végül is elvezette egy új realista lá­tásmódhoz. Platthy György kiállítását va­sárnap délelőtt nyitották meg a Színház téri kiállítóteremben. A megnyitón jelen volt Szent­irányi József, a Pécs városi Pártbizottság titkára, Czente Gyula, a Pécs városi Tanács elnöke és Moharos Józsefné, a Kulturális Minisztérium tanácsi osztályának vezetője is. A meg­nyitót követően dr. Losonczi Miklós művészettörténész tar­tott tárlatvezetést. A kiállítást június 30-ig tekinthetik meg az érdeklődők, kedd kivételével naponta 10-től 18 óráig. Proksza László szert, ma a megalapozott vál­lalati anyggazdálkodási tervek­nek kellene helyettesíteniök. A vizsgált vállalatoknál szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a gazdálkodó egységek­nél nem alakult ki az anyag- gazdálkodás komplex rendsze­re, amely a beszerzéstől a fel- használásig átfogná ezt a fon­tos tevékenységet. A vállalatok rendszerint egy osztályra bízzák ezt a feladatot, és ezzel lete­szik a gondját. Pedig az anyag- gazdálkodás a vállalat egész tevékenységét meghatározza. Túl hosszúak, 180-200 napo­sak a belföldi beszerzési idők. A szállítók túl korai, túl hosszú előrendelési időket állapítanak meg. A kohászati alapanya­goknál például ,60—100—110 nappal előbb kell a rendelést feladni. Ennek ellenére gyako­ri a nem teljesítés. Kötőelemekből felesleges készletek halmozódtak fel. A vállalatok már a rendeléseknél manipulálnak, hiánycikkekből például a szükségesnél 20—30 százalékkal többet rendelnek. A szállító vállalat viszont a ren­delésnek átlagosan csak az 50 százalékát igazolja vissza. így gyakran hiánypszichózis alakul ki. Ezért most megkezdték egy 15 éves központi ellátási terv kidolgozását. Jó példaként említette az előadó a Baranya megyei Hús­ipari Vállalatot, ahol egy vér­szeparátor beállításával ma az évi 400 mázsa vérplazma há­romszorosát dolgozzák be a töltelék áruba, mint 1974-ben. A porító üzemek belépésével a tejiparnál is jelentősen csök­kent a hulladék. A papír-, a gumi- és a műanyaghulladé­kok felhasználása azonban or­szágosan megoldatlan. Az anyagok nem megfelelő tárolása, az általánosnak mondható raktárhiány, és a még mindig laza bizonylati fe­gyelem nehezíti a társadalmi tulajdon védelmét. A bizonylati rend hiánya gyakran lehetet­lenné teszi az ellenőrzést. A jövőben e téren szigorúbb szankciók várhatók. A Magyar Nemzeti Bank fel­mérése szerint javult a készlet- gazdálkodás tendenciája. Az elmúlt tíz évben fokozatosan csökkent a fajlagos készlet­igény. Az általánosan javuló tendencián belül vannak prob­lémák is. Az iparban jelentkező készlet növekedésének csak 50—60 százalékát indokolja a struktúra változtatás. Az elfek­vő készletek többsége inkurrens termék, s anyaggazdálkodá­sunk hatékonyságát növelné, ha ezek gyártását mielőbb megszüntetnék. Végezetül az előadó az anyagtakarékossági tervekről szólt. Ezek a vállalati tervek a KNEB vizsgálata szerint igen szerény eredményt hoztak, s csak 50 százalékban realizá­lódtak. Nagy feladat hárul e téren a műszakiakra, mérnö­kökre, hogy anyagtakarékos gyártmányokat állítsanak be, jól éljenek az importot helyet­tesítő anyagokkal, tárják és használják (el az elfekvő anyagkészleteket. — Rné — Az utóbbi öt év munkái Kampis Margit festményei A csendéletek végsőkig egy­szerűsített formái, tudatosan komponált színharmóniái mö­gül átsüt a művész szándéka: belső képi öntörvények szerint építve tisztán művészi monda­nivalót megfogalmazni. Ez a gondolat vezérelte Kampis Mar­git festőművész csaknem fél év­százados művészi életútját. Az idős művész tegnap meg­nyílt kiállításán az olajfestmé­nyek mellett vázlatrajzokat és tanulmányrajzokat is láthat az érdeklődő. Az érzékenyen mo­dellált rajzok között találunk egynéhányat, amely még a század első negyedében ké­szült. A kiállított munkák zöme az utóbbi öt év termése. K#npis Margit 1898-ban szü­letett. A Képzőművészeti Főis­kolán Csók István és Glatz Oszkár voltak a mesterei. Első jelentős kiállítását 1931-ben, a Nemzeti Szalonban rendezte, ahol 20 képpel szerepelt. A felszabadulás után hosszú idő­re elhallgatott, idős korára vet­te kezébe újra az ecsetet. 1964- ben Pécsett megrendezett ak- varell kiállításától kezdődően töretlen munkakedvvel dolgo­zik. Kiállítását tegnap este fél hét órakor Újvári Jenő, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottságának munkatársa nyitot­ta meg a BARANYAKER Új Tü­kör klubjában. (Rákóczi u. 11.) P. L

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents