Dunántúli Napló, 1977. június (34. évfolyam, 149-178. szám)

1977-06-05 / 153. szám

2 Dunántúli napló 1977. június 5., vasárnap / Építeni szép, gyönyörű dolog Vida László: Minden áron gé­pekkel akartam foglalkozni. Néhány év és Vida László gépszerelő lesz, egy jó szak­ma, jó néhány hasznosítható tanfolyam és egy szép építő­ipari múlt boldog tulajdonosa. Albrecht Ferenc Újpetrén la­kik a Kossuth utca 74-ben. Nagy háza és nagy fiai van­nak, s bár váltig azt hangoz­tatja, hogy a fiából nem akar kőművest faragni, mégis vala­hogyan az építőiparhoz, az építkezésekhez kapcsolja a pá­lyaválasztás lehetőségeit. — Talán felvonószerelőnek — mondja bizonytalanul, hi­szen a nagyobbik fia is csak hetedikes még. Egy sóderdombon állunk, hely itt a Szabadság úti pa­nelépítkezés palánkja mögött alig van, anyag és gépek fog­lalják el azt a keveset is. — így kell meglennünk, hát megvagyunk. Húsz éve egyhuzamban kő­művese a vállalatnak. — A szakmát is itt tanul­tam, ötvenegyben szabadul­tam — mondja. — Csak egy­szer megszakítottam a munka- viszonyt. — Miért hangsúlyozta, hogy a gyereke nem lesz kőműves? Legyint. — Csavargó egy szakma. Ahogy a nótában: Máma itt, holnap ott. Meg hát... kevés a kiszolgáló, a kőművesnek ma már mindent csinálnia kell. Igaz sok az okos kisgép, azok sokat segítenek, de azért mé­gis. A hármas számú főépítés­vezetőségnél dolgozik tíz éve. Ma már csak lakásokat építe­nek, azelőtt másfelé is „csa­varogtak”. SZTK-székház, ko­rábban a Mecsek Áruház ... a hétemeletesek, Kertváros. Igen progresszív csavargás­nak bizonyult ez a tíz-tizenöt esztendő. Albrecht Ferenc vé­gigépítette Pécs városát, nincs olyan városrész, ahol ne len­ne ott a keze nyoma. — Milyen érzés végigkocsiz- ni a városon? Megérti, elneveti imagát. — Az jó. Hiszen nem min­denki mondhatja el, hogy ezt is, azt is mi építettük. Jó ér­zés, az biztos. Én azt hiszem, hogy ez az érzés váltja ki az olyan kije­lentéseket, hogyha elölről kez­deném, újra csak ezt az utat járnám. Építeni gyönyörű, szép dolog, és Albrecht Ferencből, ha elölről kezdhetné, újra csak építő lenne. Még ha sokat is kell csava­rogni. Kampis Péter Albrecht Ferenc: Ezt is, azt is mi építettük. — Még tizenhét éves sem voltaim, amikor a vállalathoz kerültem — mondja Vida Lász­ló, a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat nehézgép­kezelője. — Mindenáron gé­pekkel akartam foglalkozni, az volt a mindenem. Engem egész kiskoromban is csak a gépek érdekeltek. Csakhát nem mindjárt annál kezdi az ember a pályafutását, aminél szeretné. Sovány, ma­gas, szűkszavú fiatalember Vi­da Laci, Szentlászlóra való, on­nan jár be Pécsre a gépeihez. Az elején kellett kezdeni. — Culáger voltam egy évig, pontosabban kilenc hónapig — emlékezik —, az volt a felté­tele a könnyűgép-kezelői tan­folyamnak. Volt türelme, látta értelmét a „szolgálati út" betartásának. Kivárta 4,50-es órabérrel, igaz ahogy az idő telt, úgy emel­kedett az órabér, változott a beosztás. Letelt közben a ka­tonaidő is, azután ment to­vább a munka immár a ked­vencekkel, az építőipar nehéz- gépeivel. Ma már a szentlászlói va­donatúj házban várja őt a csa­lád, a hatéves Tímea és a há­roméves Laci. — Kereset? — Négy-négy és fél ezer, mi­kor hogyan. (Elégedett vagyok a keresetemmel is, a helyem mel is, csak ajánlani tudom mindenkinek, hogy idejöjjön Érdemes. Házat építettem, az építkezéshez a vállalat is ren­geteg segítséget adott, még a gépemet is odaadták. Tudja mennyi földmunkát spóroltunk meg? Ezt csak vízhólyagban lehet ne kifejezni. Közben megjárjuk a Szigeti út környéki építési területet. — Nem túl nehéz bejárni? Vállat von. — Nem. Ki lehet bírni, bár nem lehet ráfogni, hogy jó do­log. Nem hiányozna. — Esetleg Pécsre vagy kör­nyékére ...? — A feleségem, nem akar, Most meg már hogy kész a ház, én sem. — Más vállalat, nagyobb kereset? — Itt maradok. Elvégeztem a szögbelövői < tanfolyamot is és szakmunkásvizsgát is sze retnék majd tenni. Elkerítettek a tavat Fizető strand Orfűn Ad újat a vendégnek? Az orfűi kis-tónál található egy kőépület öltözőkkel. Tíz éve építették. Van egy lebe­tonozott rész a mederben, né­hol benőtte a nád, tele van hínárral. Található két zuhany, két ivókút. Újabban azonban található egy drótkerítés is, mellyel elkerítették a tavat, va­lamint a bejáratnál egy táb­la. Eszerint felnőtt fürdőjegy, gyermek fürdőjegy és még sok egyéb jelentős dolog „örven­dezteti” június közepétől a tó vendégeit. Érkezésemkor épp az orfűi tanácselnök tart munkavédel­mi és egyéb eligazítást a le­endő fizető strand jelenlegi dolgozóinak. Csak arra adja­nak választ — mondja —, amire maradéktalanul tudnak. Ez helyénvaló, mert sok kér- deznivalóm akad. Miért kel­lett több mint másfél százezer forintért kerítést építeni, miért kellett bekeríteni a vizet, miért van szükség a fizető strandra? — Azért, hogy lehessen kul­turált körülmények között für­deni. — mondja a tanácsel­nök, Erdősi Antal az eligazí­tás után. — Az öltözőket hasz­nálták mindennek, csak nem a rendeltetésnek megfelelően, a zöldterület gazzal volt teli, az elmúlt években a víz nyolc ha­lálos áldozatot követelt. Szük­ségessé vált, hogy úszómestert, kabinost, parkgondozót alkal­mazzunk. A tó, az építmények, a játékok karbantartása is nagy összeget emésztett föl. — Miért nem tudta a tanács kerítés nélkül alkalmazni az úszómestert, parkgondozót? — Ez meghaladná anyagi erőnket, s a megyei szervekkel közösen döntöttünk a fizető strand létesítése mellett. Nem is ez a probléma, hisz Magyarországon ritka az in­gyen strand. Azonban itt egy egész tóról van szó, melynek jelentős részét társadalmi mun­kában létesítették a megye dolgozói, amelyet annak ide­jén a hivatalos szervek is „köz­jóléti" jellegűnek nevezti k. S június közepétől, ha teszem fel sétálni szeretnék a tó partján, öt forintot kell fizetnem. — A Balaton partján se le­het körbesétálni — mondja a tanácselnök. — Viszont a Balatont nem társadalmi munkában létesítet­ték. És nem látom be, mi újat ad a vendégnek az öt forint­jáért a fizető strand. S vajon érdemes-e egy úszómedence méretű részért elkeríteni az egész tavat? — No, azért nem olyan ki esi. Inkább két úszómedence méretű, nyolcvanszor negyve­nes a terület. És a távolabb jövőben ennek bővítésére is gondolunk, a strand végleges képe négy-öt év múlva alakul ki. Valóban tendencia, hogy ná­lunk egyre kevesebb lesz az ingyen strand, ellentétben pél­dául az NDK-val, Lengyelor­szággal. Erről is érdemes vol na elgondolkodni. De az or- fűi vízrendszernek ráadásul egészen más a státusa mind a valóságban, mind pedig a baranyaiak elképzeléseiben. Szántó Péter Pécsi és baranyai pedagógusok kitüntetése (Folytatás az 1. oldalról.) A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa érdemes és eredményes munkássága elismeréseként a Mun­ka Érdemrend bronz fokozatát ado­mányozta Metzing József szakfel­ügyelőnek, a pellérdi általános is­kola tanárának, Nagy Bélának, a villányi általános iskola igazgató­jának. A szocialista nevelés és az okta­tás érdekében végzett eredményes munkáért az oktatási miniszter ál­tal, az Oktatásügy Kiváló Dolgozó­ja kitüntetésben részesült: Balogh Gyuláné, a mágocsi általános isko­la tanára, Bende Károlyné, a bólyi általános iskola tanára, Bernics Fe- rencné, a Pécs, meszesi általános iskola tanítója, Borjáti Gyuláné, a szigetvári I. sz. általános iskola ta­nára, dr. Borsos Józsefné, a pécsi Bánki Donát úti általános iskola ta­nára, Cserfai Sándor, a sásdi Al­bert István általános iskola tanító­ja, Csicsman Sándorné, a siklósi 2. sz. általános iskola tangója, Dallos Nándor, a Baranya megyei Tanács V.B. művelődésügyi osztály személyzeti csoportvezetője. Darin Ferenc, a komlói Kun Béla Gimná­zium tanára, Dér Imréné. a komlói Allende általános iskola tanára, Detre Pálné, a pécsi Fábián B. u. Nevelési Központ tanára, Fischer Frigyesné, a pécsi Dugonics u. óvo­da vezető óvónője, Geosits Sándor, a hidasi általános iskola igazgató­ja. dr. Gertiq Béláné, a pécsi Má­tyás király úti általános iskola ta­nítója, Györkös Jenő őrnagy, Ba­ranya megyei Rendőrfőkapitánvság- ról, Györkő Zoltánná, a pécsi Nagy Lajos gimnázium tanára, Handler László, a kővágószöllősi általános iskola szakfelüqyelője. Ham János, a pécsi Karikás F. úti általános is­kola iqazaatóhelyettese, Harmath János, n pellérdi általános iskola igazaatóhelyettese, Helstáb Vilmos, a pécsi 500. sz. Ipari Szakmunkás­képző Intézet tanára, Herr Miklós, a villányi általános iskola szakfel­ügyelője, Horváth Gyuláné, a pécsi belvárosi általános iskola tanára, Horváth Imréné, a pécsi Pollack M. Építőipari Szakközépiskola tanára, dr. Kapronczay József, a szigetvári Zrínyi M. Gimnázium igazgatóhe­lyettese, Kapes Ottó, a zalátai ál­talános iskola igazgatója, Karsay Tibor, a szentlőrinci Újhelyi Mező- gazdasági Szakközépiskola tanára, Kerényi Andrásné, a mohácsi me­zőgazdasági szakközépiskola tanára, Kiss Antalné, a beremendi óvoda vezető óvónője, Kosa Jánosné, a somogyapáti általános iskola taní­tónője, Kovács Tibor, a bakócai Szamuely T. nevelőotthon igazgató­ja, Kovács Zoltánná, a pécsi Felső- vámház úti általános iskola tanító­nője, Körtési Józsefné, a lánycsóki általános iskola igazgatóhelyettese, Lafferton Vilmosné, a pécsi Viktória úti óvoda vezető óvónője, Lantos Ottóné, a mohácsi kisegítő és fog­lalkoztató intézet tanítónője, Mörcz Róbertné, a pécsi Fehérhegyi általá­nos iskola tanára, dr. Nádor Ta- másné, a pécsi Hal József úti álta­lános iskola tanítója, Nászay Zsuzsa, a pécsi 500v,sz. Ipari Szakmunkás- képző Intézet tanára, dr. Németh Elemér, a Baranya megyei Tanács Mohácsi Járási Hivatalának elnöke, Németh Gyuláné, a pécsi Leőwey Klára Gimnázium tanára, Németh József, a pécsi Zipernovszky Károly Szakközépiskola tanára, dr. Párkányi Ferencné, a pécsi Köztársaság téri általános iskola tanítója, Pfeiffer Já­nosné, a mázaszászvári I. sz. álta­lános iskola tanítója, Petkó Tamás- né, a pécsi Szabadság úti óvoda vezető óvónő-helyettese, dr. Puppi Józsefné, a mohácsi Széchenyi téri általános iskola tanára, Rajnai Jó­zsef, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottsága osztályvezetője, Reith Já­nos, a Baranya megyei Tanács Sás­di Járási Hivatala osztályvezetője, Setényi Miklósné, a sellyei általá­nos iskola tanítója, Schuller Edéné, a kislippói alsós tagiskola tanítója, Schützenhofer György, a Baranya megyei Tanács V.B. művelődésügyi Engedményes áron bútorvásár AZ ÁFÉSZ SZIGETVÁRI BÚTORBOLTJÁBAN június hó 6-tól 18-ig, amíg a készlet tart! Lakószobák, szekrénysorok, konyhabútorok és kárpitozott garnitúrák nagy választékban 20—40°lo-os árengedménnyel A bútorok házhoz szállítását biztosítjuk! osztálya tanulmányi felügyelője. Szabó Arpádné, a siklósi Táncsics Gimnázium tanára. Szabó Józsefné, a palotabozsoki általános iskola ta­nára, Szántó Béláné, a dunafalvai általános iskola tanára. Székely Mihályné, a berkesdi óvoda vezető óvónője, Szilágyi Béláné, a Baranya megyei Tanács V.B. Pécsi Járási Hi­vatal tanulmányi felügyelője, Ványi Terézia, a pécsi Széchenyi I. Gim­názium tanára, Vargáné Kömlői Gyöngyi, a komlói Steinmetz M. szakközépiskola szakfelügyelője, Végh József, a Baranya megyei Ta­nács V.B. ifjúsági titkára, Tóth Já­nos, a pécsi Komarov Gimnázium tanára, Tornyos Éva Valéria, a mo­hácsi Park úti általános iskola ta­nára, Trompos Károlyné, a görcsö- nyi általános iskola tanítója. A kohó és gépipari miniszter a Gépipar Kiváló Dolgozója kitünte­tésben részesítette Ritzl Bélát, a pécsi 500. sz. ipari szakmunkáskép­ző intézet tmk-vezetőjét. A kulturális miniszter ,,Szocialista kultúráért" kitüntetésben részesítette Orosz Ferencnét, a Baranya megyei Könyvtár munkatársát. A Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója kitüntetésben részesült: Kedves Já­nos, a mohácsi mezőgazdasági szakközépiskola tanára, Rácz Jó­zsefné, a pécsváradi mezőgazdasági szakmunkásképző intézet tanára. A Munkaügy Kiváló Dolgozója ki­tüntetésben részesült: Pusztai Csa­ba, a pécsi 500. sz. ipari szakmun­kásképző intézet szakoktatója, Vi- dolovics Nándorné, a pécsi 500. sz. ipari szakmunkásképző intézet cso­portvezetője. ,,Miniszteri dicséretében része­sült: Bella Jánosné, a felsőszent- mártoni általános iskola tanítója, Blaszauer József, a Baranya megyei Tanács V.B. művelődésügyi osztálya főelőadója, Dénes Lászlóné, a pé­csi 508. sz. ipari szakmunkásképző intézet tanára, Éberling Péter, a mohácsi Kisfaludy Gimnázium taná­ra, Egréder Jánosné, a kétújfalui körzeti általános iskola tanítója, Faddy Istvánná, a mohácsi Park úti általános iskola tanítója, Farkas Já­nosné, a szalántai általános iskola szakfelüqyelője, Gelesz Imre, a pé­csi 500. sz. ipari szakmunkásképző intézet tanára, Havasi Jánosné, a mohácsi Széchenyi téri általános is­kola tanítója, Heinek János, a bor- jádi általános iskola igazgatóhe­lyettese, Hódosi László, a pécsi Ál­lami Energetikai és Energiabizton­ságtechnikai Felügyelet főelőadója, Jenei Albertné, a máriagyűdi óvoda vezető óvónője, Kárpáti Imre, a kémesi általános iskola igazgatója, Kremling Károlyné, a sombereki ál­talános iskola tanítója, Lépési Kál­mánná, az almamelléki általános is­kola tanítója, Mázsár Györgyné, az egyházaskozári általános iskola ta­nára, a Mecseki Ércbányászati Vál­lalat Ércdúsító Üzem szocialista bri­gádjai Kővágószöllős, Moór Mik­lósné, a pécsi Karikás F. úti álta­lános iskola tanára, Nádori Sarol­ta, a siklósi I. sz. általános iskola tanára, Nagy Józsefné, a sásdi Al­bert István általános iskola diákott­hona nevelője, Osvald Sándorné, a pécsi Bimbó úti óvoda óvónője, Pál Lajosné, a mázaszászvári I. sz. ál­talános iskola tanára, Pásztori At- tiláné, a bogádi általános iskola igazgatóhelyettese, Polgár Dezső- né, a baksai általános iskola igaz­gatóhelyettese, Prizecski Béláné, az alsószentmártoni általános iskola napközis nevelője, Sajgó Ilona, a szigetvári I. sz. általános iskola ta­nára, Sólyom Istvánná, a sziget­vári I. sz. általános iskola tanító­ja, Somfai Ferenc, a pécsi 500. sz. ipari szakmunkásképző intézet szak­oktatója, Szabó Jánosné, a pécsi, 39-es dandár úti általános iskola tanára, Szakács Jánosné, a pécsi Honvéd úti óvoda vezető óvónőhe­lyettese, Szepes Károly, a mohácsi Szabadság úti általános iskola nap­közis nevelője, Szommer Gyula, a komlói 501. sz. Ipari Szakmunkás- képző Intézet tanára, Takács György­né, a komlói Szilvási általános is­kola tanára, Takács Vincéné, a nagyhajmási óvoda vezető óvónője, Timár László, a pécsi Vegyipari Szakközépiskola igazgató-helyettese, dr. Tóth Endréné, a pécsi Jókai úti általános iskola tanára, Tóth Já­nosné, a komlói Kodály Z. ének­zenei általános iskola tanára, Tóth Miklósné, a berkesdi általános is­kola igazgatóhelyettese, Tóth Ti- borné, a pécsi Leőwey Klára Gim­názium tanára, Varga Györgyné, a majsi általános iskola igazgatóhe­lyettese, Velényi Jenőné, a pécsi Kertvárosi új lakótelepi általános is­kola tanítója, Wilhelm Józsefné, a dunaszekcsöi I. sz. óvoda óvónője. Felsőoktatási intézményeinkben is kitüntetéseket osztottak a pedagó­gusnap alkalmából. Az Oktatásügy Kiváló Dolgozója kitüntetésben ré­szesült: dr. Vargha László egye­temi tanár és dr. Papp László egye­temi docens, a Pécsi Tudomány- egyetemen, a Pécsi Orvostudományi Egyetemen dr. Mess Béla egyetemi tanár, dr. Belágyi József egyetemi docens, dr. Szabolcs József egye­temi docens, dr. Czigner Jenő ad­junktus, dr. Tahin Tamás adjunk­tus és dr. Tóth Imre adjunktusok. A Pécsi Tanárképző Főiskolán Le- hőcz Mária docens, dr. Komlósi Sándor főiskolai tanár, dr. Klujber Lászlóné és Sinku Pálné gyakorló iskolai nevelők. A Pollack Mihály Műszaki Főiskolán Kosaras Gellért. főiskolai tanár, igazgató-helyettes, Medveczky Antalné főiskolai ad­junktus, Jakab Ferenc testnevelési csoportvezető. Miniszteri dicséretben részesült a Pécsi Tudományegyetemen Fülöp Ist­vánná előadó, a Pécsi Tanárképző Főiskolán dr. Sey Ottó docens, va­lamint László Mária és Báder Edit adjunktusok. A Pollack Mihály Mű­szaki Főiskolán Bársony János fő­iskolai adjunktus és Gerner Margit adminisztrátor. A Pécsi Egyetemi Könyvtár főkönyvtárosa, dr. Viseg­rádi Antalné nyugdíjba vonulása al­kalmával a „Szocialista Kultúráért" kitüntető jelvényt kapta. A Pollack Mihály Műszaki Főisko­lán az „Építőipar Kiváló Dolgozója" kitüntetésben részesültek Meszlényi Zoltán főiskolai docens, igazgató- helyettes, Schilling Bernát főiskolai adjunktus, Juhász Pál számítástech­nikai üzemvezető. A Pécs megyei Város által alapí­tott Pedagógus Munkáért emlék­plaketteket Czente Gyula elvtárs, a megyei város Tanácsának elnöke adta át Gábriel Józsefnek, a Jókai úti általános iskola igazgatójának, dr. Kincses Györgynének, az Építők úti általános iskola tanítójának, Ki­rály Györgynek, az 500. sz. Szak­munkásképző Intézet tanárának, Kó- czián Erzsébetnek, az Úttörőház igazgatójának, Márkus Józsefnek, a Radnóti Miklós Szakközépiskola igazgatójának, Pákolitz Istvánnénak, a Móricz Zsigmond téri gyakorló óvoda vezetőjének, Rendes Ferenc­nek, az Egyetem utcai általános is­kola tanárának, dr. Szotáczki Mi­hálynak, a Pécsi Tudományegye­tem egyetemi tanárának, dr. Tigyi Józsefnek, a Pécsi Orvostudományi Egyetem rektorának, Wirth László­nak, a Zipernovszky Károly szakkö­zépiskola tanárának. A kitüntetettek nevében köszöne­tét mondott Szilágyi Béláné, a Ba­ranya megyei Tanács Pécsi Járási Hivatalának munkatársa, majd a kitüntetettek állófogadáson vettek részt a FÉK földszinti termeiben. Nemzetiségi olvasótábor Táborozás Bárban Szombaton délelőtt bezárta kapuit Bárban a második nem­zetiségi olvasótábor. Az elmúlt hét folyamán a német és dél­szláv nemzetiségű gyerekek előadásokat hallgattak, vetél­kedőkön és különféle nyelvi, irodalmi foglalkozásokon is­merkedtek kultúrájuk különféle elemeivel. Honismereti kirán­dulás, könyvtári óra, rádiós já­ték is szerepelt a programon. Mindennek az volt a célja, hogy magasabb szintre emel­kedjék a különféle tudásszin­tű gyerekek nyelvismerete, a nyelvjárások helyett a köznyelv normái domináljanak a német és horvát nemzetiségű gyere­kek beszédében. Ezt a célt szolgálták a már tavaly is si­kert aratott szépkiejtési verse­nyek. Idén a jugoszláviai Pél- monostorról voltak itt horvát gyerekek, jövőre német diáko­kat is várnak, hogy még in­kább biztosíthassák a nyelvi környezetet és az anyaország nyelvi normáját a nemzetiségi olvasótábor résztvevői számá­ra. Szalai Lászlóné, a mohácsi délszláv könyvtárbázis vezető­je, a tábor egyik fő szervező­je, megelégedéssel összegezte az eseménydús hét tapasztala­tait, melyek alapján minden nyáron megszervezik Baranyá­ban a nemzetiségi általános iskolások olvasótáborát. G. O.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents