Dunántúli Napló, 1977. június (34. évfolyam, 149-178. szám)
1977-06-05 / 153. szám
1977. június 5., vasárnap Dunántúlt napló 3 Össznépi vitára bocsátották a Szovjetunió új alkotmánytervezetét A szovjet alkotmánytervezet A Szovjetunióban nyilvánosságra hozták és össznépi vitára bocsátották az ország alkotmánytervezetét, amelyet az alkotmánybizottság terjesztett elő és a Legfelsőbb Tanács Elnöksége hagyott jóvá. A tervezet megőrzi az előző alaptörvények elveinek folyamatosságát. Bevezetőből, kilenc részből, 21 fejezetből és 173 cikkelyből áll. (Folytatás az 7. oldalról.) jóval kisebb. Ezen a téren' azonban még nagy munka és kitartó harc vár ránk. A szovjet nép a már elért eredményekre támaszkodva a kommunista párt vezetésével most új feladatokat old meg: megteremti a kommunizmus anyagi-műszaki bázisát, a szocialista társadalmi viszonyokat fokozatosan kommunista társadalmi viszonyokká alakítja át, s az embereket a kommunista tudatosság szellemében neveli. Röviden ezek azok az alapvető változások, amelyek társadalmunkban, országunk életében 1936 óta végbementek. Ezek a Szovjetunió új alkotmánya kidolgozásának alapvető okai és előfeltételei. ^ II. Elvtársak! Az új alkotmány tervezete nagy és hosszan tartó munka eredménye. Az SZKP Központi Bizottságának a párt XXV. kongresszusán elhangzott beszámolója megállapította: az új, alkotmány tervezetének tükröznie kell a szocializmus nagy eredményeit, s nemcsak a szocialista rendnek államunk osztálylényegét kifejező általános elveit kell rögzítenie, hanem a fejlett szocialista társadalom és a társadalom politikai szervezetének alapvető jellemvonásait is. Az alkotmánynak tükröznie kell a népgazdaság irányításának elveit és az államnak a társadalom szellemi életében, a szocialista demokrácia továbbfejlesztésében játszott szerepét. A tervezet tükrözi a pártnak ezeket az elvi jelentőségű irányelveit. III. Az új alkotmány tervezete megállapítja, hogy a Szovjetunióban létrejött a fejlett szocialista társadalom és a szovjet állam legfőbb célja- a kommunizmus felépítése. Az alkotmánytervezet hangsúlyozza, hogy államunk össznépi állam, amely kifejezi a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség, valamennyi nép és nemzetiség akaratát és érdekeit. Ezzel kapcsolatban javasolja, hogy szovjetjeinket a népi küldöttek szovjetjeinek nevezzük. «■ Egészében elmondhatjuk, hogy a tervezetben foglalt új vonásokra fő irányként a szocialista demokrácia további szélesítése és elmélyítése jellemző. A tervezet mindenek előtt továbbfejleszti a szovjetek megalakításának és tevékenységének demokratikus elveit. Előirányozza a társadalmi élet legfontosabb kérdéseinek eldöntésében betöltött szerepük növelését. A Legfelsőbb Tanács megbízatási ideje öt évre, a helyi szovjeteké pedig két és fél évre emelkedik. Ugyanilyen időközönként kerül sor a bíróságok megválasztására is. Üj vonással gyarapodott a választási rendszer is. Míg a jelenlegi alkotmány szerint csupán a 23. életévüket elért személyek választhatók a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsába, s csupán a 21. életévüket elért személyek a Szövetséges Köztársaságok Legfelsőbb Tanácsaiba, addig az új alkotmány tervezete javasolja, hogy ezt a lehetőséget valamennyi 18. életévét betöltött szovjet állampolgár megkapja. Ez reálisan tükrözi társadalmunknak az ifjúságról való gondoskodását, s az ifjúság iránt megnyilvánuló bizalmat. Széles körűen tükrözi a tervezet, hogy milyen fontos szerepet játszanak az ország életében a szakszervezetek, a Komszomol, a szövetkezeti és más társadalmi tömegszervezetek. Külön fejezet hirdeti meg a szovjet állampolgárok általános egyenjogúságának elvét. Míg korábban általános formában a művelődésre való jogról volt szó, most a kötelező általános középfokú végzettségről, a szakmai képzés és a felsőfokú oktatás széles körű fejlesztéséről beszélünk. A tervezet a szovjet állampolgárok olyan jogával is foglalkozik, amely a jelenlegi alkotmányban nem szerepel. A lakásra való jogról beszélek, amely a lakásépítési program megvalósításának mértékében, valamint a szövetkezeti és magánépítkezések állami befolyásolása úján egyre teljesebbé válik. Új alkotmányunk világszerte az elsők között nyilvánítja ki ezt az ember számára Jétfontosságú dolgot. Jóval teljesebben fogalmazza meg a tervezet a Szovjetunió állampolgárainak politikai jogait és szabadságjogait. Minden szovjet állampolgár jogává teszi az állami -és társadalmi irányításban való részvételt, és kijelöli e részvétel konkrét formáit. Teljes terjedelemben megerősíti a jelenlegi alkotmányban is szereplő szólás-, sajtó-, gyűlési, gyülekezési, felvonulási és tüntetési szabadságot. Első ízben válik alkotmányos jellegű követelménnyé és kötelezettséggé a szovjet állam érdekeinek védelme, hatalma és tekintélye megerősödésének elősegítése, a társadalmi rend védelmének elősegítése, az állami és társadalmi tulajdon megkárosítása és pazarlása elleni harc, a természet és a természeti kincsék védelme, a kulturális értékek megőrzéséről való gondoskodás. A tervezet arra is kötelezi az állampolgárokat, hogy gondoskodjanak gyermekeik neveléséről, neveljék őket a szocialista társadalom méltó tagjaivá. A továbbiakban az SZKP KB főtitkára szólott arról, hogy az új alkotmány tervezetében világos kifejezést nyert a szocialista törvényesség és jogrend további megerősítése is. Mint tudjuk, elvtársak, a jelenleg érvényben lévő alkotmány megszületését követő néhány évet elhomályosították a törvénytelen megtorlások, a szocialista demokrácia elveinek, a párt- és állami élet lenini normáinak megsértése. Mindezt az alkotmány megállapításainak ellenére követték el. A párt határozottan elítélte ezt a gyakorlatot, amelynek soha nem szabad megismétlődnie — jelentette ki. Az alkotmány nemzetközi vonatkozású részéről szólva hangsúlyozta: A Szovjetunió nemzetközi helyzetében végbement gyökeres változások, a világpolitikára gyakorolt befolyásának hatalmas növekedése, a fejlődésünk belső és külső tényezői között meglévő szoros összefüggés szükségessé tette, hogy az alkotmány tervezetébe külön fejezetet iktassunk a Szovjetunió külpolitikájáról. Ilyen fejezet elsőízben kerül az alkotmányba. Elsőízben iktatódik be külön fejezet a szocialista haza védelméről is. Ezenkívül a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének előjogai között előirányoztuk az ország Védelmi Tanácsának létrehozását és összetételének jóváhagyását — mondotta. IV. Leonyid Brezsnyev ezután ismertette az új alkotmány bevezetésével kapcsolatos feladatokat. Egyebek közt megállapította: Az új alkotmány bevezetése a szovjet emberek millióinak teszi lehetővé, hogy még tevékenyebben kapcsolódjanak be a gazdaságirányításba, az állami apparátus munkájának ellenőrzésébe. Ilymódon az alkotmányban hatalmas alkotóerő rejlik. És ezt alkotóan kell'felhasználni. Nem kétséges, elvtársak, hoqy a Szovjetunió új alkotmányának a fejlett szocializmus alkotmányának, az épülő kommunizmus alkotmányának elfogadása nemcsak hazánk számára lesz történelmi jelentőségű esemény, hanem hatalmas nemzetközi jelentőségű esemény is lesz. Életbeléptetése mélyreható, hosszútávra szóló hatást gyakorol majd messze, hazánk határain túl is. Üj alkotmányunk szemléletesen példázza az egész világnak, hoqyan fejlődik a szocialista állam, hogyan ver mind mélyebben és szilárdabban gyökereket a szocialista demokrácia, szemléletesen példázza, milyen is ez a szocialista demokrácia, miben rejlik lényege. Alkotmányunk megmutatja annak legkülönbözőbb formáit és hatalmas lendületét, ahogyan a széles néptömegek egyre inkább ténylegesen részt vesznek az állam és a társadalom ügyeinek irányításában, ami ismeretlen a tőkés országokban, ahol valójában csak a tőkések kisszámú osztálya irányít. Az alkotmány cikkelyeiben a- világ olyan államot ismerhet meg, amely célul tűzte ki az egész nép, kivétel nélkül minden osztály és csoport jólétének és kultúrájának szakadatlan növelését, és amely aktívan dolgozik e cél elérésén. Új alkotmányunk végül teljes meggyőző erővel tanúsítja, hogy a győzelmet aratott szocializmus első állama zászlajára mindörekre a „béke" szót írta mint a saját népe és bolygónk valamennyi népe érdekeinek megfelelő külpolitikája legfőbb elvét, A Szovjetunió új alkotmánya kétségtelenül gazdagítani fogja a világszocializmus tapasztalatainak közös tárházát. V. Elvtársak! A Központi Bizottság Politikai Bizottsága úgy véli, hogy az új alkotmánynak a plénum által jóváhagyott tervezetét, amint arról a párt XXV. kongresszusán már szóltunk, össznépi vitára kell bocsátani. Ez azt jelenti, hogy lendületes, nagy jelentőségű munka áll előttünk. A pártszervezeteknek és pártszerveknek elő kell segíteniük az alkotmány megvitatásának széles körű kibontakoztatását, annak pontos és világos politikai irányt kell adniuk. Ha ezt helyesen oldják meg, úgy mindez kétségkívül javítani fogja az idei év — a Szovjetunió új alkotmánya elfogadása és a Nagy Október 60. évfordulója évének — politikai és gazdasági eredményeit. Az új alkotmány megvitatásába történő aktív bekapcsolódást várjuk a társadalmi tömegszervezetektől, mindenekelőtt a szakszervezetektől és a Komszomoltól, az alkotói szövetségektől és szervezetektől, a tudományos intézményektől. Felszólalásomat befejezve, elvtársak, szeretném ismételten hangsúlyozni, hogy a Szovjetunió új alkotmányának elfogadása fontos mérföldkő lesz az ország politikai életében. Újabb történelmi hozzájárulása lesz lenini pártunknak, az egész szovjet népnek, a kommunizmus építésének nagy ügyéhez és ezzel együtt az egész világ dolgozóinak, az emberiség szabadságáért és haladásáért, földünk tartós békéjéért vívott harca internacionalista ügyéhez. A tervezet kiemeli, hogy a Lenin és a kommunista pórt vezette Nagy Októberi Szocialista Forradalomban újtípusú állam született, amelynek legfőbb célja az osztály nélküli kommunista társadalom felépítése. A szovjet állam, miután teljesítette a proletariátus diktatúrájának feladatait, össznépi állammá vált. A Szovjetunióban felépült a fejlett szocialista társadalom: a kommunizmushoz vezető út törvény- szerű szakasza. A mélyreható társadalmi, gazdasági átalakulás áttekintése után a tervezet összegezi e társadalom jellemzőit, s az állam fő feladatait így fogalmazza meg: a kommunizmus anyagi, műszaki bázisának megteremtése, a szocialista társadalmi viszonyok tökéletesítése, és kommunista társadalmi viszonyokkal való átalakítása, a kommunista társadalom emberének formálása, a dolgozók anyagi és kulturális életszínvonalának emelése, a gondoskodás az állam biztonságáról, a közreműködés a béke megszilárdításában és a nemzetközi együttműködés fejlődésében. A társadalmi, politikai és a gazdasági rend alapjairól szólva. az alkotmánytervezet kimondja: a Szovjetunió össznépi állam; minden hatalom a népé; az állam szervezete és tevékenysége a demokratikus centralizmus elveire épül; az állam és szervei a szocialista törvényesséq alapján működnek; az államélet legfontosabb kérdéseit össznépi vitára, valamint népszavazásra bocsátják. A társadalom vezető és irányító ereje — állapítja meg a dokumentum — a Szovjetunió Kommunista Pártja, amely a népért van és a népet szolgálja. A párt határozza meg a társadalom fejlődésének fő perspektíváját, az ország bélés külpolitikai irányvonalát. A tömegszervezetek szintén részt vesznek az állami és társadalmi ügyek intézésében. Az alkotmánytervezet szerint a szocialista demokrácia további kibontakoztatása a társadalom politikai rendszerének alapvető fejlődési iránya. Ide tartozik egyebek között: az államgépezet tökéletesítése, a társadalmi szervezetek tevékenységének fokozása, a dolgozók mind szélesebb részvétele a közügyek intézésében. A Szovjetunió gazdasági rendszerének alapja a termelési eszközök szocialista tulajdona; a jólét forrása, a szovjet emberek munkája — hangoztatja a tervezet. Az állam a „mindenkitől képességei szerint, mindenkinek munkája szerint" elvvel összhangban ellenőrzi a munka és a fogyasztás mértékét, együttesen alkalmazza az anyagi és erkölcsi ösztönzőket. A szocializmus körülményei között a társadalmi termelés legfőbb célja: az emberek fokozódó anyagi és szellemi szükségleteinek minél teljesebb kielégítése. A dokumentumtervezet a Szovjetunió gazdaságát egységes népgazdasági komplexumnak minősíti; a gazdaságvezetés alapja a tervezés, a központi irányítást párosítják a vállalatok, egyesülések gazdasági önállóságával és kezdeményezésével. A dolgozók kollektívái, a társadalmi szervezetek részt vesznek a vállalatok és egyesülések ügyeinek intézésében. Az alkotmánytervezet intézkedik a természeti környezet megóvásáról és ésszerű felhasználásáról is. A társadalmi fejlődés és kultúra kérdéséről a tervezet kimondja: a szovjet állam elősegíti a társadalmi homogenitás erősítését, a város és a falu, a szellemi és a fizikai munka közötti lényegbeli különbségek elmosódását, a Szovjetunió valamennyi nemzete és népcsoportja további fejlődését és közeledését, célul tűzi ki a lehetőségek kiszélesítését, ahhoj, hogy az állampolgárok fejlesszék képességeiket és személyiségük sokoldalúan fejlődjék. Az állam — összhangban a termelékenység növekedésével — következetes bér- és reáljövedelem-emelő irányvonalat valósít meg, a szükségletek teljesebb kielégítése végett társadalmi fogyasztási alapokat képez. Az alkotmánytervezet külpolitikai fejezete rögzíti, hogy a szovjet állam következetes lenini békepolitikát folytat, sík- raszáll a biztonság megszilárdításáért és a széleskörű nemzetközi együttműködésért. A Szovjetunió külpolitikája arra irányul, hogy kedvező nemzetközi feltételeket biztosítson a kommunizmusnak a Szovjetunióban való felépítéséhez, erősítse a világszocializmus állásait, támogassa a népeknek a nemzeti felszabadulásért és a társadalmi haladásért vívott harcát, megakadályozza az agresszív háborúkat, és hogy következetesen megvalósuljon a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének elve. Az alkotmánytervezet részletesen ismerteti, hogy a Szovjetunió milyen elvek betartására alapozza a más államokhoz fűződő kapcsolatait: „kölcsönös lemondás az erőszak alkalmazásáról, vagy az erőszakkal való fenyegetőzésről; szuverén egyenlőség; a határok sérthetetlensége; az államok területi sérthetetlensége; a ’ viták békés rendezése; a belügyekbe való be nem avatkozás, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása, a népek egyenjogúsága és az a jog, hogy saját maguk rendelkezzenek sorsukkal; az államok közötti együttműködés; a nemzetközi joq ^általánosan elismert elveiből és normáiból, a Szovjetunió által megkötött nemzetközi szerződésekből következő kötelezettségek lelkiismeretes teljesítése". A dokumentum külön is megfogalmazza, hogy a Szovjetunió mint a szocialista világrendszer, a szocialista közösség alkotó része, a szocialista internacionalizmus alapján fejleszti és erősíti a barátságot és az együttműködést, az elvtársi kölcsönös segítségnyújtást a szocialista országokkal, tevékenyen részt vesz a gazdasági integrációban. A tervezet — külön fejezetben — a szocialista haza védelmét az egész nép ügyének minősíti. Az alkotmánytervezet kimondja: a Szovjetunió állampolgárai származástól, társadalmi és vagyoni helyzettől, nemzetiségi és faji hovatartozástól, nemtől, képzettségtől, nyelvtől, a valláshoz való viszonytól, foglalkozási fajtától és jellegtől, lakóhelytől és más körülményektől függetlenül egven- lőek a törvény előtt. A jogok ilyen ismérvek szerinti korlátozását a törvény bünteti. A tervezet szerint a Szovjetunió menedéket nyújt azoknak a külföldieknek, akiket haladó tevékenységükért, a béke ügyének védelméért üldöznek. A Szovjetunió állampolgárai rendelkeznek az alkotmány és a törvények által meghirdetett és szavatolt szociális, gazdasági, politikai és személyes jogok teljességével. Jogaikkal élve azonban nem sérthetik a. társadalom és az állam érdekeit, sem más állampolgárok jogait. A tervezet részletezi az állampolgárok jogait és minden esetben megnevezi e jogok megvalósulásának biztosítékait. Eszerint a Szovjetunió állampolgárainak joguk van — egyebek között —: a munkához, a pihenéshez, egészség- védelemhez, az öregségi, a rokkantsági és betegségi biztosításhoz, a lakáshoz, a művelődéshez, a tudományos, műszaki és művészeti alkotás szabadságához a kommunista építés céljainak megfelelően, a közügyek intézésében való részvételhez; választók és választhatók. A dolgozók érdekeinek megfelelően és a szocialista rendszer erősítése céljából a Szovjetunió állampolgárainak szavatolják a szólás-, a sajtó-, a gyülekezési, az utcai felvonulási és tüntetési jogot. A kommunista építés céljainak megfelelően az állampolgároknak joguk van társadalmi szervezetekben egyesülni. A tervezet elismeri a lelki- ismereti szabadságot, rögzíti az állam és az egyház, illetve az iskola és az egyház elválasztását, szavatolja a személyi sérthetetlenségét és a lakás sérthetetlenségét, a levelezések, a telefonbeszélgetések, a táviratváltások titkosságát. A személyiség tiszteletben tartása, a szovjet ember állampolgári jogainak védelme valamennyi állami szerv, társadalmi szerv és tisztségviselő kötelessége. A Szovjetunió a nemzetek szabad önrendelkezése és az egyenjogú szovjet szocialista köztársaságok önkéntes egyesülése eredményeként létrejött egységes szövetségi soknemzetiségű állam — mondja ki az alkotmánytervezet, amely azt is tartalmazza, hogy minden szövetségi köztársaságnak joga van a szabad kilépésre. A tervezet felsorolja a 15 szövetségi köztársaságot, valamint az autonóm köztársaságokat és területeket, intézkedik a hatáskörök megosztásáról. A Szovjetunió legfőbb állam- hatalmi szerve a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa (ez két egyenjogú házból áll: a Szövetségi Tanácsból és a Nemzetiségi Tanácsból); ülésszakát évente két alkalommal hívják össze. Kizárólagos jogköre egyebek között az alkotmány és a törvények elfogadása. A Legfelsőbb Tanács Elnökségének — ezt a küldöttek közül választják — egy elnöke, egy első elnökhelyettese, szövetségi köztársaságonként egy-egy, tehát összesen 15 elnökhelyettese, egy titkára és 21 tagja van. Az alkotmánytervezet szabályozza a testület feladat- és hatáskörét, intézkedik az államhatalom legfelső végrehajtó szervének: a Szovjetunió Minisztertanácsának összetételéről - hivatalból tagjai a szövetségi köztársaságok miniszterelnökei is - és feladatköréről, továbbá a szövetségi és az autonóm köztársaságok államhatalmi és irányítási szerveiről, valamint a helyi állam- hatalmi és igazgatási szervekről. Szabályozza az alkotmánytervezet az igazságszolgáltatás intézményrendszerét is, s egyebek között kimondja, hogy a választott bírák és népi ülnökök függetlenek, az igazságszolgáltatást az állampolgárok törvény és bíróság előtti egyenlőségének alapján gyakorolják, a vádlottnak biztosítják a jogot a védelemre. A törvények pontos és egységes végrehajtása feletti felügyeletet a Szovjetunió főügyésze és a neki alárendelt ügyészek gyakorolják. Az alkotmánytervezet végül a Szovjetunió címeréről, zászlajáról, himnuszáról és fővárosáról, továbbá az alkotmny érvényességéről és megváltoztatásának rendjéről intézkedik. Valamennyi szovjet törvényt és rendeletet az alkotmánnyal összhangban kell meghozni. A Szovjetunió alkotmánya elfogadásától érvényes, s a Legfelsőbb Tanács határozatával változtatható meg, mindkét ház küldötteinek legalább kétharmados szavazattöbbségével.
