Dunántúli Napló, 1977. június (34. évfolyam, 149-178. szám)

1977-06-04 / 152. szám

2 Dunántúli napló 1977. június 4., szombat Orgona­hangverseny Ella István és Keresztúri Eri­ka igen nagy közönséget von­zó székesegyházi koncertjével megkezdődött hétfőn a Filhar­mónia nyári hangversenysoroza­ta. Ahogy az orgonakoncerteken — ki tudja miért? — szinte kö­telező. elsőként egy Bach-mű hangzott el. Aki csupán a ha­talmas orgona hangzuhatagá- ban kívánt megfürödni, igaz örömét találhatta az á-moll preludium és fuga (BWV. 543.) előadásában. Aki azonban a zenei történésre is kíváncsi volt, aki nyomon szerette volna kö­vetni az eqymásbafonódó, egy­mást kergető szólamok útját, s bennük a téma változásait, az csalódottan állapíthatta meg, hogy ebben a csodálatos hang­orkánban minden felismerhetet- lenül összemosódik. Szívesen fognánk e rossz tréfát a kétség­telenül túl visszhangos térre, ha nem hallottunk volna már ugyanitt Bach-fugát úgy is, hogy minden szólama ponto­san követhető volt. Mozart f-moll fantáziájának (K. 564.) monumentális hang­tömbök keretezte pasztorál-ze- néje sokkal világosabb formát öltött Ella István kezei alatt. Legszebben azonban a roman­tikus darabokat játszotta. A pompás hangszer lehetőségeit felhasználva egy színekben gazdag, jól felépített Men­delssohn: f-moll szonátával és Reger Op. 40-es korálfantáziá- jának ragyogó előadásával ör­vendeztette meg hallgatóságát. Hálátlan dolog eqy ekkora orgona társaságában szólót énekelni, hiszen a mindent be­töltő zengés mellett egyetlen ember hangja — bármekkora is — eltörpül. Keresztúri Erika feltűnően széles terjedelmű szopránjának nem is ereje, ha­nem szép csengése, hajlékony­sága tett igen jó benyomást. Technikája kimunkált, tud törés nélkül széles íveket énekelni, koloratúrái gördülékenyek, hangszíne minden regiszterben kiegyenlített. Műsorából Mozart Exsultate- ja sikerült legszebben. A hosz- szú, technikailag nagyon ké­nyes szóló-motettát szinte hi­bátlanul, érthető szövegmon­dássá.!,. kifejezően adta elő. Recitativóját hallgatva arra gondoltam, hogy ez a zörejek­től mentes, kissé „egyenes" hang milyen jól érvényesülne a barokk oratóriumok recitativói- ban is. Gounod Ave Maria-ja nem tetszett. Ezt az egyébként is vitatható értékű darabot eny- nyire drámaian megszólaltatni — számomra mindenképpen modorosnak tűnt. A túlfűtött előadásmód ráadásul meg­megingatta az intonáció tiszta­ságát is pediq azt egyébként Keresztúri Erika egyik legna­gyobb előadói erényeként is­merhettük meg ezen az estén. Dobos L. Áz építők napja Baranyában Régi hagyomány, mint más szakmákban is: megünnepelni a legjobbakat, emlékezni az elődökre. Június első hétvégén, mint annyiszor, az építőké ez az ünnap. Baranya több tucat­nyi építőipari szervezetének több^res kollektívája vidám­sággal köszönti az építők nap­ját. összeállításunkban a teg­nap megtartott rendezvények­ről számolunk be. Az Építők- Fa- és Építő­anyagipari Dolgozók Szakszer­vezete Baranya megyei Bizott­sága 28 aktívát tüntetett ki. A Baranya megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat pénteken délután tartotta meg a központi ünnepséget a Ver­seny utcai telepen. Kaiser Já­nos az Építőipar Kiváló Dolgozó ja kitüntetésben részesült, har­mincötén a vállalat kiváló dol­gozója elismerést vehették át. Harminchét szakszervezeti ak­tivistát és 48 törzsgárdatagot jutalmaztak meg, utóbbiak kö­zül hárman aranygyűrűt kap­tak. Tegnap adták át a 42 fős lakatos kollektívának a Kiváló üzem címet, amelyért 21 ter­melőegység versengett. Az ünnepséget követően sportren­dezvényekre került sor. Az es­ti ünnepélyes eredményhirdeté­sen oklevéllel és tárgyjutalom­mal gratuláltak a legjobbak­nak. Építők napi megemléke­zést tartottak tegnap a válla­lat mohácsi, harkányi és szi­getvári kirendeltségén is, majd 110 ezer forint jutalomban ré­szesültek a szocialista brigá­dok. A Téglaipari Vállalat köz­pontjában is tegnap tartottak ünnepséget. Baranyi Sándorné, Fejes Attila, valamint szakszer­vezeti munkája elismeréseként Molnár Károly kapott Építőipar Kiváló Dolgozója kitüntetést. A törzsgárda tagok 150 ezer fo­rint jutalmat kaptak, közülük 254-en átvehették a törzsgár- da-jelvény különböző fokoza­tait. Köszöntötték az ünnepsé­gen az országos kemence-ver­Üzemi ünnepségek, kitü ntetések senyben első helyezett alsómo- csoládi, a második helyezett mohácsi és a harmadik helye­zett sásdi munkás kollektívát. Az üzemi ünnepségekre szom­baton és vasárnap kerül sor. Építők napja ünnepséget tar­tottak Komlón, a DÉLKŐ Vál­lalatnál, ahol Patócs Zoltán és Podpacz Sándor vehette át az Építőipar Kiváló Dolgozója ki­tüntetést. A Mecsekvidéki üzemigazgatóság 25 dolgozója pedig a vállalat kiváló dolgo­zója elismerést. Kétszázezer fo­rint jutalomban részesültek a dolgozók. A komlói üzem ma veszi át az Él üzem kitüntető cí­met, de Nagyharsányban, Er- dősmecskén, Bükkösdön és a kozári kőbányában is szomba­ton rendeznek ünnepséget. A Zsolnay gyár dolgozói a kultúrházban tartottak ünnep­séget tegnap. Szabó Sándor átvette az Építőipar Kiváló Dol­gozója kitüntetést. Kétszázhúsz törzsgárda tag jutalomban ré­szesült, köztük tízen aranygyű­rűt, kilencen aranyláncot kap­tak, öt nyugdíjas szakszerveze­ti bizalminak jutalmat nyújtot­tak át. 'A Finomkerámia Ipari Művek által meghirdetett mun­kaversenyben a Szilágyi Éva ve­zette Braun Éva szocialista bri­gád a Vállalat Kiváló Brigád­ja, míg a Pakuts Péterné vezette Zsolnay Vilmos ifjúsági brigád Élenjáró Ifjúsági Brigád címet nyert. A kitüntetéseket és a jutalmakat pénteken vették át a kollektívák. A Szék- és Kárpitosipari Vál­lalat mohácsi gyáregységében és a Mohácsi Farostlemezgyár­ban is tegnap ünnepeltek a munkások. A bútorgyárban 30 szakszervezeti tisztségviselőt megjutalmaztak, és 13 nyugdí­jast anyagi támogatásban ré­szesítettek. Az Építőipari Szállítási Vál­lalat pécsi üzemegységénél is Óvodapedagógiai kiállítás a FEK-ben Gyermekrajzok, barkácsmun- kák, bábok, szemléltető eszkö­zök fogadják a látogatót a FÉK galériájában, ahol óvoda- pedagógiai kiállítás nyílt pén­teken. A kiállítás a város óvo­dáiban folyó pedagógiai mun­ka eredményeit tükröző gyer­mekalkotásokat és az azt se­gítő szemléltető eszközöket — amelyeknek többségét óvónők készítették — mutatja be az érdeklődőknek. — Első alkalommal kerül sor ilyen jellegű kiállításra, amely- lyel a bemutatás mellett célunk az is, hogy a kiállítás látoga­tóitól, a szülőktől és nevelők­től hasznos tanácsokat kapjunk a pedagógiai munkához — mondotta többek között Lég- rádi RudoHné, a Városi Tanács művelődésügyi osztályának he­lyettes vezetője megnyitó be­szédében. A gazdag látnivalót kínáló bemutatón a színes rajzok, ra­gasztások, levél- és krumpli­nyomatok, textilfestmények mel­lett ötletes bábfigurák, apró szőttesek és lisztgyurmából ké­szült dísztárgyak láthatók. A szemléltető eszközök többsége és az írásbeli pedagógiai mun­kák az óvónők gyakorlati és elméleti felkészültségét igazol­ják. A fotók az óvodai élet mozzanatait, a munkára, az egészséges életre és a környe­zetesztétikára nevelés gyakor­lati megvalósulását dokumen­tálják. A kiállítás ötlete, előké­szítése Simonná Horváth Gi­zella óvodai előadó, a Városi Tanács műv. osztálya munka­társának munkáját dicsén. P. L köszöntötték a dolgozókat. Har­sányi József, Őss Gábor Épí­tőipar Kiváló Dolgozója kitün­tetésben részesült. Építők napi megemlékezést tartottak pénteken a Pécsi Ter­vező Vállalatnál is. Tepes Gé- záné és Krhó János vehette át az Építőipar Kiváló Dolgozója kitüntetést, tízen vállalati kiváló dolgozó elismerésben ré­szesültek. A BARANYATERV dolgozói irodánként köszöntöt­ték tegnap az építők napját. H. T. II. országos erdőrendezési napok Bemutató a Mecseken Itt nevelik a vöröstölgycsemeték kilencven százalékát Gazdag, változatos program várta tegnap a II. országos er­dőrendezési napok résztvevőit. A Mecsek legszebb és legér­tékesebb erdőit tekintették meg Zengővárkony és Székelyszabar községek határában. A 160 erdészeti szakember­nek elrríondták, hogy Baranya megye 98 ezer hektár erdőte­Major Tamás és Kállai Ferenc A Nemzeti Színház előadása a József Attila Művelődési Házban Nem mindennapi élményben volt része kedden este a pécsi József Attila Művelődési Ház közönségének. A színpadon Csurka István: Döglött aknák című darabja elevenedett meg a budapesti Nemzeti Színház művészeinek előadásában. Az elgondolkoztatva kacagtató tör­ténet — jellemző, hogy hol drámaként, hol vígjátékként hir­detik a plakátok — a szelle­mes dialógusok és az elsőren­dű színészi játék megérdemel­ten nyerte el a nézők tetszé­sét. A két főszereplő. Major Ta­más és Kállai Ferenc Moór Je­nő és Paál Károly szerepében, az egymást túllicitáló, valójá­ban az „első vérig” menő, mégis játékos pocskondiázást még ki is egészítették egy vil­lanással; Major KI MIT TUD-os zsürielnökségére célozva. A Dög­lött aknák különben „vérbeli” Csurka-darab, hordozza az író egyik „ismertetőjelét", a poli­tikai témaválasztást, a társa­dalmi problémák vizsgálatát. Az előadás előtt már jó né­hány nappal elfogytak a je­gyek. Bár ez nem újság a mű­velődési ház dolgozóinak és a Táborozás, kirándulás, úszás minden mennyiségben Hurrá! Vakáció! Mióta a világ világ s mióta a gyerekek iskolába járnak, a tanév utolsó napján mind egy­szerre sóhajt fel, egyszerre kiáltja és tombol: hurrá, itt a szünet! Pécs egyik iskolájában az egyik alsó osztályban elém állt egy szöszke, ifjú hölgy. — Ha nem árulod el a nevemet és azt se, melyik iskolába járok, súgok neked egy titkot! Egy titokért cserébe ez a legkevesebb, amit megtehetek! — Tudod, én szeretem végül is az iskolát, de ha a többiek ezt megtudják, agyoncsúfol­nak. S tudod, én még nyáron is néha beszökök ide, olyan furcsa, hogy üres. Persze azért a szünetet is imádom, megyek a balcsira és megtanulok úsz­ni ! A Belvárosi iskolában a gye­rekek, akikkel találkoztam, már nem ragaszkodtak az in- kognitóhoz. Szíves örömest me­séltek nyári terveikről. Cselényi Julika, a Vl/b. ta­nulója : — Június végén megyek a fenyvesi táborba, majd ugyan­csak itt üdülök a szüleimmel. Van még egy tervem, de ez még nem dőlt el. Szeretnék el­menni a barátnőmhöz Olaszba. Igazán nincsen olyan messze, talán elengednek. A bizonyít­ványom, sajnos, sokat romlott, most csak 4,2 lesz. Anyunak sok dolga van a kistestvéremmel, nem ér rá velem annyit fog­lalkozni, mint régen. Majd jö­vőre! Pálfi Gabi és Rihmer Ági ba­rátnők és mindketten az V/a-ba járnak. Együtt mennek táborba és utána is szeretnének mindig együtt játszani. — Azért a nyár végén már hiányzik az iskola! Ilyenkor elővesszük a könyve­ket és kicsit tanulgatunk — mondják kórusban. Tátrai Bea Vll/b-s. Először Vajtára utazik a SZOT-üdülő- be, majd édesapjával Buda­pestre. — Szeretném a nyarat felhasználni arra, hogy megis­merjem a várost! Amikor itthon leszek, akkor pedig dolgozni fogok a kertészetben. Igen sze­retem a növényeket s nem is unatkozom egyedül. Varga-Pál Tünde és Schaffer Gábor a Vll/a-ba járnak. A copfos „nagylány” fazekas sze­retne lenni és ezért nyáron gyűjtőutakat szervez, kutatja az érdekes, régi edényeket. — Meglátogatom a nagymamái­mat is, és rengeteget megyek majd úszni, kirándulni a ba­rátnőimmel. Nekünk soha nem elég hosszú a szünet! Gábor a Balatonra készül és a szüleivel egy Lengyelor­szág—Csehszlovákia—NDK kör­útra. A hátramaradó időben úszás minden mennyiségben. A tervek bizonyára mindenütt összeálltak már és kezdődhet a szünet. Az utolsó tanítási nap pedig hamar eltelt vidámság­gal, beszélgetésekkel, jótaná­csokkal. Tanár és diák egy­aránt hozzáfoghat a megérde­melt pihenéshez, okos szórako­záshoz. B. A. rendszeresen idejáróknak sem. A műsorok, melyeket itt láthat­nak, már egy évek óta kiala­kult, hagyományosan magas színvonalat képviselnek. A mű­velődési ház hívta meg, töb­bek között, Latinovits Zoltánt, Darvos Ivánt, Bessenyei Feren­cet, Sinkovits Imrét, Keres Emilt, Hofi Gézát. Rendszeresen fel­lép a budapesti Irodalmi Szín­pad is, máig emlékezetes mű­sorokkal, mint például a Tü­csökzene vagy a Négy mono­lóg. Sokan valami „boszorkányos­ságot” sejtenek a kitűnő prog­ramok mögött, találgatják, ho­gyan és mivel nyeri meg a mű­velődési ház a fővárosi színé­szek színe-javát. A „boszor- kánymestert”, Rudolf Gyula igazgatót az előadás előtt ké­rem, árulja el a titkot. — Nincs ebben semmi va­rázslat! Néhány színésszel ba­rátságban vagyok, s egyikük vonza a másikat. Jó a kapcso­latunk a budapesti Irodalmi Színpaddal és a Mikroszkóp színházzal is. De szívesen is lépnek föl Pécsett, általános vé­leményük, hogy igen jó, értő a közönség. Bevallom, én elő­ször azt hittem, csak udvarias­ságból dicsérnek minket, de aztán meggyőződtem, hogy va­lóban így is érzik. — Egy-egy évad műsortervét hogyan állítják össze? — A művelődési ház kollek­tívájával közösen. Azután fel­utazunk Budapestre, megnéz­zük a darabokat, választunk és hívunk. A meghívásokat rend­szerint elfogadják, a többi pe­diq már gyerekjáték! Hogy mennyire nem az, azt bizonyítják az iratok tömkele­gé, a szervezési, egyeztetési gondok. Az előadások előtt együtt izgulnak, s valójában csak akkor lélegeznek föl, ha „lement" a műsor, a színészek és a közönség pediq egyaránt elégedett. A Döglött aknák a téli-tava­szi évad utolsó előadása volt. Az őszi terveket már elkészítet­ték, de — kicsit babonából — csak azután áruljuk el, ha már „fixek”, ha minden szerződést aláírtak. Barlahidai A. rületéből 30 ezer hektár a me­cseki erdőgazdasági tájba tar­tozik, ami növényföldrajzilag pannon jellegű. Á kultúrerdő típusok közül az erdei fenyve­sek, feketefenyvesek, cseresek és akácosok a jellemzőek. A Mecsek legnagyobb élőfakész- letű és legértékesebb gyertyá- nos-kocsánytalan tölgyesei Zengővárkony közelében talál­hatók, amely a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság pécsváradi erdészetéhez tarto­zik. A helyszíni bemutatón há­rom erdőrészletet szemléltek meg az ország minden részé­ből érkezett erdőfelügyelők, tervezők és erdészek, köztük két olyan erdőt, amelyek a Me­cseken alkalmazott természetes felújítóvágások iskolapéldái. Az út ezután a székelyszabari dombvidékre vezetett, ahol a vöröstölgyállományok a jellem­zőek. A ázabari vöröstölgyese­ket a szakemberek már régóta figyelemmel kísérik, mert itt nevelik a hazai vöröstötgy-cse- meték 90 százalékát. A vörös­tölgy, a kocsányos és kocsány- talan tölgynek megfelelő ter­mőhelyi viszonyok között siker­rel erdősíthető. A két bemuta­tóhely megtekintése után a résztvevők a mohácsi Emlék­parkhoz látogattak. Az erdőrendezési napok cél­járól Gáspár-Hantos Géza, az Országos Erdészeti Egyesület erdőrendezési szakosztályának rendezvényvezetője elmondta, hogy a kétnapos találkozó so­rán az erdőgazdálkodás fej­lesztésének kérdéseiről, az er­dőtelepítés módjairól, valamint az erdőrendezés és erdőgaz­dálkodás lehetőségeinek ösz- szehangolásáról esett a leg­több szó. Az erdőrendezési ta­lálkozó tegnap befejeződött. R. N. Marcello Morandini kiállítása örvendetesen gyarapodik a Janus Pannonius Múzeum mű­vészettörténeti osztályának nem- zetközi-kortárs képzőművészeti anyaga, amely a sokéves, lel­kes gyűjtőmunka eredménye­képpen hovatovább Európa-hí- rű gyűjteménnyé nőtte ki ma­gát. Tárgyi feltételek hiányában a múzeum — kényszermegol­dásként — részleteiben mutat­ja be a nagyközönséqnek a gyűjtemény egy részét. E szán­déktól indítva rendezte meg a Janus Pannonius Múzeum kép­zőművészeti osztálya M endöl Zsuzsa művészettörténész veze­tésével a Rákóczi út 15. szám alatti kiállító helyiségben Mar­cello Morandini olasz képző­művész kiállítását. A húsz sze­rigráfiát (szitanyomatot) és hét szobrot tartalmazó kollekció tulajdonképpen már két éve van a múzeum birtokában. László Károly Bőseiben élő pé­csi származású műgyűjtő, mű­kereskedő és kiadó ajándékoz­ta szülővárosának. Marcello Morandini kiállítá­sát tegnap délután öt órakor nyitották meg a Rákóczi út 15. sz. alatti kiállítóhelyiségben. Romváry Ferenc művészettör­ténész, a JPM képzőművészeti osztályának vezetője mondott megnyitó beszédet. A kiállítást július 3-ig tekinthetik meg az érdeklődők naponta 10—18 óráig. ,

Next

/
Thumbnails
Contents