Dunántúli Napló, 1977. június (34. évfolyam, 149-178. szám)

1977-06-28 / 176. szám

e Dunántúli napló 1977. június 28., kedd Kérdések a lakásszövetkezetekről A telefonnál Vita a tag és a szövetkezet között C Folyóiratszemle Szovjet Irodalom Képernyő Sütő András Valószínű, hogy a hazai té­vénézők többsége hallott már Sütő Andrásról, sokan olvas­hatták műveit is, leginkább bi­zonyára az Anyám könnyű ál­mot Ígér című felejthetetlen életrajzi regényt. Feltehetően ezért is lett ez a műsor címe, noha nem valamiféle nagy összefoglaló irodalmi adásról volt szó, csak egy egyszerű lá­togatásról. A televízió romá­niai látogatása során beko­pogtatott Sütő András maros­vásárhelyi otthonába. Leültünk velük együtt, körülnéztünk, megnézegettük a fényképeket, a képeket a falon, meghall­gattuk, mit mesél Sütő András. Ennyi volt az egész, a műsor mégis mély nyomokat hagyha­tott abban, aki nézte. Miért? Ha portréfilmet lá­tunk, elsőrendűen mindig az számít: milyen egyéniség az, akivel módunkban áll így meg­ismerkedni. Sütő András egyé­nisége magávalragadó. írásai­tól elválaszthatatlan. Elválaszt­hatatlan attól a környezettől, attól a világtól, azoktól a gyö­kerektől, amelyek táplálják műveit is. Elválaszthatatlan az anyanyelvtől, a hagyományok­tól, attól a szoros kötődéstől, amely író és az őt kibocsátó közösség között mindig meg­van, de ritkán ilyen meghitten, ilyen mély harmóniában. S ezzel máris tovább jutot­tunk egy lépéssel. Mert eb­ben a beszélgetésben nemcsak az író magávalragadó, egy­szerű és rokonszenves lénye, de tiszta, szép beszéde, közvet­lensége és életbölcsessége avatta jelenlévőkké a nézőket, hanem a mesterkéletlenségnek mindazok a jelei, amelyek saj­nos oly gyakran hiányoznak más műsorokból. Szülőfalu, család és megváltozott életvi­tel mind a maga helyén, nagy természetességgel nyilvánult meg, a pózok és értelmezések legcsekélyebb veszélye nélkül. Miért érdekelt bennünket, né­zőket oly szenvedélyesen, hogy például András-napkor össze­jön a Sütő-család és vala­mennyien együtt dalolnak? Miért, hogy miként sajátítja el az unoka az anyanyelvet, ho­gyan birkózik majd meg ezzel a nagy „tananyaggal”? Miért, hogy mit jelent Sütő András­nak Szenczi-Molnár Albert? Bizonyára azért, mert minden­nek erős közösségi vonatkozá­sa van. Az egyedi érdekessé­gek túlnőttek önmagukon. A dolgok nagyon is összefügg­nek. Világos, tiszta, mindenki számára egyaránt érthető, gazdag és erős nyelv nélkül, indító és megtartó közösség nélkül, gyökerek nélkül aligha lehet embermódra élni. Az őszinteség és a rangjukat, méltóságukat megőrző em­beri szavak nélkül aligha lehet. A szavaknak itt életfe­dezete volt, nem rugaszkodtak el, nem széledhettek szét fele­lőtlenül, ellenőrizhetetlenül (ahogy nem egyszer tapasztal­juk), ezért sosem válhattak üressé. így aztán az író és az em­ber is teljes összhangban je­lent meg előttünk, a művek belesimultak a mindennapi életbe, s a mindennapi élet fölragyogott a művekben. A riporter, Pomogáts Béla azt tette, amit tennie kellett: nem igyekezett előtérbe kerülni. Az operatőr, Szilágyi Virgil talán túlságosan rajtafeledkezett a beszélőn, de ezt, szívünk sze­rint, aligha róhatjuk fel neki bűnéül. H. E. A múlt heti telefonügyele- tünkön a lakásszövetkezetekkel kapcsolatban feltett számos kérdésre válaszoltak a szerkesz­tőségünkben megjelent illeté­kesek. A kérdések közül né­hányat lapunkban is ismerte­tünk. Az alábbi két kérdésre dr. Bajtai Dezső, a városi tanács vb építési és közlekedési osz­tályának főelőadója válaszol. Kérdés: Köztudott, hogy fő­leg a nagyobb lakásszövetke­zeteknél évente egyszer nem lehetett biztosítani a kötelező­en összehívott közgyűlések ha­tározatképességét, Segít-e ezen az új jogszabály és hogyan? — Az új jogszabály három­féle könnyítést is tartalmaz: egyrészről a közgyűlés határo­zatképességének megállapítá­sánál az igazoltan távollévő­ket a lakásszövetkezet taglét­számánál figyelmen kívül lehet hagyni; másrészt a jogszabály lehetőséget ad arra is, hogy a tagság közgyűlés tartása nél­kül, írásban is szavazhasson, ha a döntés ilyen módon is meg­hozható. Végezetül, a leglé­nyegesebb: a; küldöttgyűlés in­tézményének rendezése. A kül­dötteket a tagok sorából terü­leti egységenként a tagérte­kezlet választja, legfeljebb 3 évre. Ezzel a választással a tagság mintegy megbízást ad a küldötteknek a szövetkezet közös ügyeinek intézésére, il­letőleg a döntéshozatalra. A küldöttgyűlés mindazokban az ügyekben dönthet, amelyeket a jogszabály nem utal a közgyű­lés kizárólagos hatáskörébe. — Tekintettel arra, hogy a jogszabály által a közgyűlés­nek fenntartott ügyek a szö­vetkezet megalakulásával, át­alakulásával, távlati terveinek megállapításával kapcsolatosak — tehát általánosabbak a mindennapi életvitel körébe tartozó ügyeknél — kis meg­szorítással azt lehet mondani, hogy a küldöttgyűlés az össz- tagság nevében operatív intéz­kedő szerv. Ezen intézmény be­vezetésével tehát a tagság gyorsan és könnyen mozgatha­tó, mert az összszövetkezetet érintő döntéshozatalhoz nem szükséges a közgyűlés összehí­vása. Kérdés: Milyen szervhez for­dulhat a lakásszövetkezet tag­ja, ha közte és a lakásszövet­kezet között vita merül fel? — A korábbi jogi szabályo­zásban ez a kérdés valóban problémát okozhatott és sok esetben előfordult, hogy a tag­Az európai országok közle­kedési szabályai lényegileg megegyeznek a hazai szabá­lyokkal. Hasonló a helyzet a közlekedési táblákkal és jelzé­sekkel is, bár több országban alkalmaznak felirattal kiegészí­tett táblákat. Ezek megértése a nyelv ismerete nélkül gondot okozhat. Előfordulhat olyan tábla is, amely nálunk isme­retlen. Helyes tehát indulás előtt ilyen vonatkozásban is fel­készülni. Az Autóklub tájékoz­tatóiból a szükséges ismeretek beszerezhetők. Csehszlovákia kivételével se­bességkorlátozás van egész Európában. A korlátozás az NSZK-t és Jugoszláviát kivéve az autópályákra kiterjed és az egyéb utakhoz viszonyítva ter­mészetesen magasabb. A ma­ximális sebesség értéke orszá­gonként változó, de ezt feles­leges megjegyezni, mert a ha­tárátkelő helyeknél táblák jel­zik. A biztonsági öv használata általában kötelező és a becsa­tolás elmulasztását szigorúan büntetik. Nem kötelező az öv­használat a következő orszá­gokban: Anglia, Bulgária, Gö­rögország, Jugoszlávia, Lengyel­ség és a vezetőség a felme­rült vitás kérdésekben a törvé­nyességi felügyeleti szervhez fordult. Az új jogszabály egy­értelműen leszögezi, hogy a tag jogaival és kötelezettségeivel, továbbá a tagsági viszony megszűnésével kapcsolatban a lakásszövetkezet és tagja kö­zött keletkezett vita eldöntése, valamint az egymásnak okozott kár megtérítésére irányuló igény elbírálása, a bíróság ha­táskörébe tartozik. Kérdés: Mi a lakásszövetke­zeti titkárság feladata? Lukács József, a MÉSZÖV la­kásszövetkezeti titkárság veze­tője elmondta: — A lakásszövetkezeti titkár­ság képviseli működési terüle­tén a szövetkezetek társadal­mi és gazdasági érdekeit; elő­segíti a szövetkezetek önálló gazdálkodását és demokratikus működését, továbbá a lakás­szövetkezeti ágazathoz tartozó szövetkezetek gazdasági együtt­működését; az egyes lakásszö­vetkezetek megbízása alapján elősegíti az ellenőrzést; kezeli a közös alapokat és dönt azok felhasználásáról. Kérdés: Melyek azok a vi­ták, amelyek leggyakrabban merülnek fel a szövetkezét és tagjai között? Dr. Tasnádi László, a MÉ­SZÖV lakásszövetkezeti titkár­ságának jogtanácsosa szerint: — A kérdésre adandó vá­laszt abból a szempontból kell megközelíteni, hogy a szövet­kezeti lakóházban lévő laká­sok az állampolgárok tulajdo­nában állnak. A testületi szer­veket a tagság választja meg. A leggyakrabban felmerülő vi­ta a fenntartási hozzájárulás megfizetésével kapcsolatos, amely közgyűlési határozaton alapul. Igen gyakori, hogy a tag vagy nem tag tulajdonos fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, így az igazgató­ság kénytelen a fizetési kötele­zettség behajtása iránt letil­tással vagy bírói jogsegély igénybevételével eljárást kez­deményezni. — Gyakori viták forrása a kivitelezési munkák fogyatékos­ország. Olaszország, Portugá­lia, Románia és Törökország. A legtöbb ország közlekedési rendőrsége a szabálysértőkkel szemben a nálunk szokásos büntetéseknél szigorúbb és sú­lyosabb megtorlással él. Álta­lában a külföldiekkel szemben sem elnézőek. A vétség súlyát a kérdéses ország közlekedési adottságai döntik el és ebben is sok, a hazaitól eltérő fel­fogással lehet találkozni. Min­denütt szigorúan büntetik az ittas vezetést, ha a vezető vé­rének alkoholszintje meghalad­ja a 4 ezreléket. A büntetés jogosítványbevonás, elzárás le­het és minden esetben pénz- büntetés. Ez utóbbi igen je­lentős. Svájcban például elér­heti a 20 ezer forintnak meg­felelő értéket, és más orszá­gokban is többnyire csak ez­resekkel határozható meg a büntetés nagyságrendje. Ugyancsak szigorúan ítélik meg a sebesség jelentős túllé­pését (lakott területen 25 km/h-val, országúton, autópá­lyán 40 km/h-val a megenge­dett felett) és a büntetések általában az előbbihez hason­ló nagyságúak. Kemény megtorlásra számít­ságaira visszavezethető garan­ciális igények érvényesítése. Az ilyen szavatossági igényeket a kivitelezővel, illetve a vállal­kozóval szemben csak az el­évülési időn belül lehet érvé­nyesíteni, attól függően, hogy a szavatossági igény nyílt vagy rejtett hiba kijavítására irányul. Nyílt hiba esetén a jogosult­nak 8 napon belül kell igé­nyét érvényesíteni — írásbeli' nyilatkozatban — a kivitelező­vel szemben. Ha ez eredmény­telennek bizonyul, a pert 6 hó­napon belül kell megindítani. Rejtett hiba esetében az el­évülési idő 3 év. Ezek a ha­táridők jogvesztőek. Célszerű, ha a tag tulajdonos, a hiba felfedezésekor nyomban igény­be veszi a lakásszövetkezeti tit­kárság illetékes munkatársának segítségét Kérdés: Miért több a költ­ség és a panasz a tízemeletes házakban, mint a 4—5 szintes épületekben? Dr. Benyovszky Imre, a pécsi Jókai Lakásszövetkezet elnöke a következőket válaszolta: — összehasonlítva a közép­magas házak kezelési, karban­tartási költségeit a 10—^szin­tesekével, valóban megállapít­ható, hogy ez utóbbiaknál több a költség és így a panasz is. Igen költséges a felvonók ál­landó üzemben- és karbantar­tása, javítása. Sokkal több a lépcsőház világítási költsége, mert több lámpával és hosz- szabb ideig kell megvilágítani, sőt sok épületben még nappal is. Ezenkívül a nagyobb lép­csőhöz takarítása, a felvonók és szemétledobók kezelése mi­att magasabb a házfelügyelő bére. Ezek az épületek általá­ban korszerűbbek is. így költ­ségnövelő tényező a szellőzte­tőberendezés, a közös anten­na és a kaputelefon üzemben- tartása. Az 1970-es évek ele­jéig átadott tízemeletesekben még a felsőbb szintek vízellá­tását szolgáló nyomásfokozó berendezés (hydrofor) állandó üzemelését és rendszeres kar­bantartását is biztosítani kell. Viszont a négy-öt szintes há­zakban a közös helyiségekből- a bérbeadás útján befolyt ösz- szeg a tulajdonosokat terhelő költségeket csökkenti. hat az a vezető, aki szabály­talanul előz, nem vesz figye­lembe stop-jelzést, vagy fele­zővonalat lép át. Nemkülön­ben . igen sokba kerül a köve­tési távolság, a jobbratartás be nem tartása, a tompított fény bekapcsolásának (esőben is!) elmulasztása. Amíg a közlekedési fegye­lem a hazainál többnyire na­gyobb, addig ugyanez nem mondható el a közbiztonságról. Az olaszországi autólopások és kocsifosztogatások közismertek, de ez a „szokás" a többi nyu­gati országban is fellendülő­ben van. Ne hagyjunk tehát semmiféle értéktárgyat, csoma­got látható helyen a kocsiban. Ne bízzunk túlságosan a be­épített riasztóberendezésben, rejtett kapcsolóban se, mert az autótolvajok előtt nincs lehe­tetlen. A legbiztonságosabb megoldás még az, ha a ma­gára hagyott kocsiból kiszed­jük az elosztópipát. Ekkor leg­feljebb csak elvontatni tudják, ami azért valamivel körülmé­nyesebb. Igen körültekintően kell el­járni egy esetleges balesetnél. Különösen Olaszországban, ahol a jogos követelés behaj­tása elképzelhetetlen bonyodal­makkal jár. A baleset színhe­lyéről lehetőleg készítsünk fényképeket vagy legalább vázlatot és ragaszkodjunk a rendőrség beavatkozásához. Bármilyen jegyzőkönyvet csak megbízható fordítás után ír­junk alá. Szükség esetén pe­dig forduljunk jogvédelemért a magyar követséghez. Búsbarna László Mai prózaírók legújabb ter­méséből válogatott a Szovjet Irodalom most megjelenő, 1977. 7. száma. A próza-anto­lógiának is nevezhető érdekes olvasmány a legkülönbözőbb műfaji sajátosságokat vonultat­ja fel, egyéni kicsengésekkel. Vaszil Bikov korábbi műveihez hasonlóan, Az ő zászlóalja cí­mű legújabb regényében is a felelősség kérdését boncolgat­ja. Az egyetlen napba tömörí­tett cselekmény mindazokat a problémákat tartalmazza, ame­lyekkel az ember élete során egyáltalán szembekerülhet. A száraz és poros lövészárokból induló, sorspéldázatnak beillő regényt Soproni András fordí­totta. Fanyar alcímek tagolják részekre Mats Traat észt író Babkávé című elbeszélését. A Ma már minden objektív közgazdász elismeri, hogy a Szovjetunióban a legnagyobb a gazdasági növekedés üteme. A Szputnyik a legújabb szám­ban az első ötéves terv óta elért eredményekről közöl in­terjút Nyikolaj Bajbakovval, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnökhelyettesével, az Ál­lami Tervbizottság elnökével. A hagyományos fotólemezek és filmtekercsek egyre kevésbé felelnek meg a rohamosan nö­vekvő műszaki követelmények­nek. Olvashatunk olyan anyag­ról, amelyre a másodperc tört­része alatt vihető fel, illetve törölhető le az információ az előhívást nem igénylő, fényér­zékeny hártyára. A kerekek és motor nélküli vonatnak egyelőre még csak a modellje készült el. Nem is olyan sokára pedig már utaz­hatunk is a mágneses pályáján PÉCS SZÜLETTEK Győri Balázs, Barkó Krisztina, Tóth Hajnalka, Bistei Erika, Schart Rita, Kőhalmi Krisztián, Németh Krisztián, Mihalik Eszter, Golácz Attila, Krecz Renáta, Meirter Gabriella, Kalányos Péter, Zobóki Sándor, Bogdán Ist­ván, Tóth Zsolt, Horváth Melinda, Szabó Mirella, Gyöngyössi Zoltán, Horváth Szilvia, Vörös Árpád, Dűli Alán, Balázs Krisztián, Glöckler Pé­ter, Markó Ákos, Horváth Ferenc, Golob András, Horváth Andrea, Za- kor László, Dobi Adrienn, Dévényi Márton, Polgár Anita, Bognár Zita, Toborszky József, Révész László, Illés Attila, Horváth Ferenc, Farkas Attila, Lukács Krisztina, Hácz János, Prókai Tamás, Németh Bernadett, Rácz-Ko- vács Tamás, Molnár Timea, Magas- sy Gábor, Szalay Gábor, Rumbach Mária, Balázs Agnes, Sorosits Éva, Varró Krisztina, Keszey Tamás, Papp István, Moticska Péter, Óvári Zsu­zsanna, Nagy Gábor, Farkas Timea, Dezse Krisztián, Nemes Mónika, Hi­deg Katalin, Herke Katalin, Horváth Miklós, Csató Tibor, Kiss Gábor, Csordás Zsuzsanna. Boksa Bernadett, helyenként ironikusan, helyen­ként pedig részvéttel megal­kotott, húsból-vérből való, ma­gányosan megkeseredett öreg­asszonyról szóló történetet Be- reczki Gábor ültette át a ma­gyar nyelvre. A nálunk költő­ként ismert Leonyid Martinov ezúttal mint novellaíró mutat­kozik be. Egyszerre két novel­lát is közöl az Évek, történetek című elbeszélés-ciklusból, amely nem más, mint bravúros könnyedséggel megírt emléke­zés. Marina Cvetajeva utolsó prózai műve, a Szonyecska re­génye egy félig már elfeledett színésznőről, Szofja Jevgenyi- jevna Hollykay-ról szól. Ponto­sabban fogalmazva, az ő alak­ját örökíti meg az írónő, szati­rikus hangsúllyal. 500 kilométeres óránkénti se­bességgel haladó vonaton. Ez­zel a gondolattal foglalkozik a Szputnyik egyik cikke. Ha létrehozható a mestersé­ges intellektus, hogyan alakul majd az élő és mesterséges „teremtmény”, azaz az ember és a robot kapcsolata? Milye­nek lesznek az értelmes auto­maták? - kérdezi a cikk szer­zője, Viktor Gluskov akadémi­kus, aki mindjárt felel is a kér­désre. Ezt a választ olvashatjuk a lap júliusi számában. Az utóbbi években mindenek­előtt a sikeres szívműtétek és a szervátültetések bizonyították a sebészet fejlődését. Az orvo­sok általában csak végső eset­ben műtenek, amikor a bel­gyógyászati kezelés már ered­ménytelen. A műtétekkel, a bi­zonyos gyógymódokkal kap­csolatos problémákkal foglal­kozó írás sokakat érdeklő kér­désekre adja meg a választ. Varga Ibolya, Zentai Kornélia, Vá- radi Tamás, Berták Zsuzsanna, Káz- mér Beáta. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Mendl István és Krőhnung Mária, Osaigbovo Godwin és Szűcs Bor­bála, Szennai József és Mohai Ju­lianna, Horváth Zoltán és Végh Er­zsébet, Pott János és Kálmán tünde, Papp János és Gál Erzsébet, Müller László és Király Katalin, Hosszú Jó­zsef és Szalai Erzsébet, Magyar István és Krájner Rózsa, Lutz Károly és Schleisz Mária, Verebes János és Vidákovics Anna, Benedek László és Grózdics Agnes, Kovács István és Molnár Katalin, Magyar Zoltán és Vörös-Bene Irén, Kürtösi József és Diószegi Mária, Homicz József és Molnár Mária, Mester László és Molnár Viktória. Horváth Pál és Hor­váth Magdolna, Szíjártó Nándor és Kamondi Ilona, Vetró László és Ho- licsek Éva, Birkás Mihály és Vetró Mária, Miglinczi László és Szabó Julianna, Szabó József és Kenésr Margit, Rózán Gábor és Gazdag Er­zsébet. A műszaki osztályunkon On csők vásárol .. . ... a többi a ml dolgunk! A Centrum Áruház új szolgáltatása! A megvásárolt árut díjtalanul házhoz szállítjuk és a készü­lékeket kezelésük, karbantar­tásuk, valamint garanciafelté­teleik ismertetése mellett, pró­Külföldre utazók figyelmébe Szputnyik

Next

/
Thumbnails
Contents