Dunántúli Napló, 1977. június (34. évfolyam, 149-178. szám)
1977-06-25 / 173. szám
1977. június 25., szombat Dunántúli napló 5 NAGYVILÁGBAN KSID. NAPLÓ, TELEFOTÓ Fegyveresek az utcán: Egy évvel a véres sowetoi esemény után ismét pattanásig feszült a helyzet Dél-Afrika városaiban. Képünkön: megerősített fegyveresek cirkálnak egy orlandói utcán. Közlemény a KGST XXXI. ülésszakáról (Folytatás az J. oldalról.) Amerikai fegyverkezés „Humánus” tömeggyilkoló eszközök Washington Azt tervezik, hogy a NATO tüzérségét neutron-sugárzású lövedékekkel szerelik fel, amelyek a központi idegrendszerre hatva ölik meg az embereket — jelentette pénteken a Washington Post. Az Amerikai Hadügyminisztérium szakértői azt mondják: az új lövedék „humánusabb", mert „állva hagyja" az épüle'eket, nem jár tűzzel, robbanással — írja a lap. Miközben a Carter-kormány leszerelést, fegyverkorlátozást hirdet, Washingtonban szinte hetenként látnak napvilágot új értesülések az amerikai fegyverkezés irányítóinak új döntéseiről és terveiről. Legutóbb határozat született arra, hogy még pusztítóbb hatású robbanófejjel szerelik fel az interkontinentális rakétákat és megkezdték a szárnyasrakéták több típusának kifejlesztését. A jövő hétre várható Carter elnök döntése a B—1-es típusú új hadászati bombázóról. Az elnök várhatóan (legalábbis részben) jóváhagyja majd a Pentagon terveit, hogy sok milliárdos ráfordítással hozzálássanak a gépek építéséhez. Az amerikai hagyományos és nukleáris fegyverkezés terveit mind gyakrabban szivárogtatja ki a Pentagon és a Fehéz Ház azóta, hogy — az egyoldalú amerikai javaslatok miatt — nehéz szakaszba kerültek a SALT-tárgyalások, Washington nyilvánvalóan a nyomás eszközéül próbálja felhasználni a gyorsított ütemű fegyverkezést. Egyes intézkedések, tervek a kongresszus szélsőségesen fegyverkezés-párti köreinek tett engedménynek is tekinthetők: a törvényhozásnak jóvá kell hagynia minden fegyverzetkorlátozási megállapodást. A Carter-kormány a Szovjetunióval való tárgyalások folytatását és sikeres lezárását reméli. A megegyezést nyilvánvalóan tovább nehezítik az új amerikai fegyverkezési döntések, tervek. 4- AMSZTERDAM: Az amszterdami Rijksmuseum megvásárolta Rembrandt eddig ismert leqrégibb önarcképét, amely valószínűleg 1628-ból származik. A múzeumnak az állam, valamint művészeti és kulturális társaságok anyagi segítségével sikerült megvásárolnia az értékes festményt — hogy kitől és mennyiért, azt nem közölték. 4- ISLAMABAD: Folytatódtak a tárgyalások Bhutto pakisztáni miniszterelnök és az ellenzék képviselői között. A pakisztáni kormányfő alig néhány órával korábban érkezett visz- sza hat iszlám országban tett körútjáról. A csütörtök esti megbeszélés után Bhutto szóvivője, Kauszar Niazi vallásügyi miniszter kijelentette: a két fél között széles körű a megegyezés, csupán bizonyos technikai részleteket kell tisztázni. + SALISBURY: A rhodesiai parlament csütörtökön este 47:10 arányban megszavazta a rendkívüli állapot érvényességének további 12 hónapra való meghosszabbítását. A javaslat ellen tíz afrikai képviselő szavazott. ♦ VARSÓ: Edward dereknek, a LEMP KB első titkárának meghívására június 27-én Lengyelországba látogat Willy Brandt, a nyugatnémet SPD elnöké. 4- MADRID: Péntek - a király nevenapja lévén — ünnep- és munkaszüneti nap Spanyol- országban. A király nevenap- ján rendezett nagyszabású fogadáson, az idén első ízben, a Spanyol Kommunista Párt ve- vezetői is részt vesznek. 4- MOSZKVA: Folytatja repülését a Signe-3 (Sznyeg—3) jelzésű francia mesterséges hold, amelyet június 17-én szovjet hordozórakéta segítségével bocsátottak fel. Ez a kísérlet újabb perspektivikus szakaszt nyit a szovjet-francia űrkutatási együttműködés történetében — irja a Pravda pénteki számában Roald Szaggye- jev akadémikus, a Szovjet Űrkutatási Intézet igazgatója. Drága érzelmek New York. Egy Phil nevű egyén csütörtökön 3600 dollárért megvásárolta Manhattan egyetlen esti napilapjának, a New York Postnak egy teljes oldalát, hogy azon kérje Edith nevű barátnőjét: béküljenek ki. Másnap, pénteken negyvenkét Edith névre hallgató hölgy telefonált a lapnak, mindegyik a Phil- jét kereste, megbocsátást kért, és javasolta: kezdjenek új életet. A nem éppen olcsó üzenet feladója nem közölte, hogy rátalált-e az ő Edithjére, akiről egyébként tudja, hogy nem olvassa a New York Postot. 4- BONN: Egy hónapon belül harmadszor utazott Párizsba Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter. Ezúttal nem azért, hogy a francia vezetőkkel tanácskozzék, hanem hogy találkozzon az otttartózkodó Cyrus Vance amerikai külügyminiszterrel. szakadatlanul erősítik nemzetközi szolidaritásukat. Az ülésszak áttekintette a végrehajtó bizottságnak a KGST XXX. és XXXI. ülésszaka közötti tevékenységéről szóló beszámolóját. Jóváhagyta a végrehajtó bizottságnak, valamint a KGST más szerveinek a tevékenységét, amelyet a KGST-tagországok együttműködése további elmélyítésének és tökéletesítésének, a szocialista gazdasági integráció fejlesztésének komplex programja és a KGST XXX. ülésszakán hozott határozatok megvalósításával kapcsolatos munkák megszervezésében és végrehajtásában fejtettek ki. Nagy jelentőséget tulajdonítva a KGST-tagországok közötti együttműködés hosszú távú, a komplex programot konkretizáló célprogramoknak az anyagi termelés legfontosabb ágazataiban, az ülésszak megvita'ta a KGST tervezési együttműködési bizottsága áj- tal készített, a célprogramo'k kidolgozásáról szóló beszámolót. Az ülésszak ismét kiemelte, hogy milyen nagy mértékben időszerű ez a munka, amely meghatározza az üzemanyagok, az energia, az élelmiszerek és a közszükségleti cikkek ésszerű szükségleteinek biztosításával, valamint a gépgyártás és a szállítás fejlesztésével kapcsolatos égető problémák együttes és koordinált megoldásának módozatait a szocialista országok által. A KGST szerveiben elemzik a KGST-tagországok elképzeléseit azokról a konkrét intézkedésekről, amelyek bevonásra kerülnek a hosszú távú célprogramokba, és a megvalósításuk során kialakuló együttműködés lehetséges formáira vonatkoznak. A Kubai Köztársaság és a Mongol Népköz- társaság javaslatai alapján folyik azoknak az intézkedéseknek a kidolgozása, amelyek e két ország gazdasága hatékonyságának fokozására és fejlődésük meggyorsítására irányulnak. Az ülésszak rámutatott arra: célszerű összpontosítani az erőfeszítéseket elsősorban azoknak a megállapodás-tervezeteknek a kidolgozásában, amelyek a fűtőanyag-energetikai és nyersanyag-ágazatok területén megvalósuló együttműködés, az élelmiszerek alapvető fajtái termelésének kiszélesítése, valamint e feladatok megoldásához szükséges gépek és berendezések biztosítása hosszú távú célprogramjai kidolgozásával kapcsolatosak. Az ülésszak hangsúlyozta az atomerőművekhez szükséges berendezések gyártása — a lehetőségekhez képest maximális — fejlesztési programjának fontosságát, az atom- energetika fejlesztésével kapcsolatos kérdések, valamint az üzemanyag-energetikai problémák komplex megoldása szempontjából, és ajánlotta a KGST tagországainak: 1980- ban kössenek megállapodást a sokoldalú nemzetközi termelési szakosodásról és kooperációról, valamint az atomerőművekhez szükséges berendezések kölcsönös szállításáról az 1981—1990-es időszakra. Az ülésszak megvitatta a KGST tudományos-műszaki együttműködési bizottságának beszámolóját a komplex program intézkedéseinek megvalósításáról, a tudomány és a technika, valamint a KGST- tagországok közötti tudományos-műszaki együttműködés hatékonyságának fokozása területén. Kiemelte azokat a sikereket, amelyek a tudomány és a technika számos területén születtek a műszaki haladás egész sor jelentős problémájának megoldásában. 1971 és 1976 között közös erőfeszítésekkel több mint 1500 új gépet, berendezést és műszert gyártottak, több mint 1300 új anyag-, termék- és készítményfajtát állítottak elő, több mint 1200 műszaki folyamatot dolgoztak ki, illetve tökéletesítettek. A KGST ülésszakán hozott olyan intézkedéseket jelöltek ki, amelyek a KGST-tagországok közötti tudományos-műszaki együttműködés elmélyítésében rejlő lehetőségek további kihasználását, az együttműködés hatékonyságának fokozását célozzák. Külön hangsúlyt kapott, hogy biztosítani kell a tudományosműszaki együttműködés tervezése tökéletesítését, a gazdasági együttműködéssel való szoros összekapcsolását, az anyagi termelés területén jelentkező kulcsfontosságú problémák megoldását célzó hosz- szútávú célprogramok tudományos-műszaki biztosítását szolgáló alapvető erőfeszítések koncentrációját, a tudományosműszaki problémák kidolgozásában elért eredmények fel- használása meggyorsítását. A népgazdasági tervek koordinálásának keretében a KGST- tagországok által vállalt kötelezettségek, a jelenlegi ötéves tervidőszak sokoldalú integrációs intézkedéseit tartalmazó megállapodások, valamint az 1976—1980-ra szóló hosszútávú kereskedelmi egyezmények teljesítéséről szóló beszámolót áttekintve, az ülésszak megelégedéssel állapította meg: az egyes országok közötti összehangolt intézkedések, egészében véve sikeresen valósulnak meg Az ülésszak intézkedéseket fogadott el a termelés minőségi színvonalának további emelésére, a kölcsönösen szállításra kerülő gépek és gépezetek, műszaki karbantartási rendszerének fejlesztésére és tökéletesítésére vonatkozóan. Az ülésszak jóváhagyta a KGST-tagországok 1981-1985- re szóló népgazdasági tervei koordinálásának programját. A delegációvezetők hangsúlyozták, hogy a népgazdasági tervek következő öt évre szóló koordinálásának alapvető feladata az együttműködés hosz- szútávú célprogramjai kidolgozásakor jelentkező és kölcsönös érdeklődésre számottartó legfontosabb gazdasági problémák összehangolt megoldása. Az ülésszak javasolja a KGST tagországainak, hogy a programban foglaltak által vezéreltetve, folytassák és fejezzék be a népgazdasági tervek .koordinálását és írják alá a megfelelő dokumentumokat — köztük a kormányközi megállapodásokat is — 1980 első felénél nem későbbi időpontig. Az ülésszak rámutatott, hogy a KGST tagországai sikeresen fejlesztik és mélyítik gazdasági együttműködésüket a többi szocialista országgal. Tökéletesedik és bővül a gyümölcsöző együttműködés a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársasággal. A KGST-tagországok, eleget téve internacionalista kötelességüknek, két- és sokoldalú alapon segítik a Vietnami Szocialista Köztársaságot nemzet- gazdaságának helyreállításában és fejlesztésében. Megelégedéssel állapították meg, hogy a Vietnami Szocialista Köztársaság belépett a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank és a Nemzetközi Beruházási Bank tagjainak sorába. Kialakulóban van a sokoldalú együttműködés a Laoszi Népi Demokratikus Köztársasággal és az Angolai Népi Köztársasággal. Sikeresen valósul meg a KGST és a Finn Köztársaság együttműködéséről szóló megállapodás és megkezdődött a Mexikói Egyesült Államok és az Iraki Köztársasággal kötött megállapodás realizálása is. Az ülésszakon hangsúlyozták, hogy évről évre bővülnek és mélyülnek a KGST-tagországok és a fejlődő országok gazdasági kapcsolatai. A KGST országai aktív módon járulnak hozzá ezen országok nemzetgazdaságának fejlesztéséhez és erősítéséhez. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet ajánlásai megvalósításának nagy jelentőséget tulajdonítva, a KGST-tagországok lépéseket tesznek annak érdekében, hogy az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján bővítsék gazdasági együttműködésüket a fejlett kapitalista országokkal. Az ülésszakon ismételten rámutattak, hogy a kapitalista országokkal való konstruktív együttműködés további fejlesztésére pozitív hatással lenne összeurópai vagy államközi kongresszusok, tanácskozások összehívása a környezetvédelem, a szállítás és az energetika fejlesztése témakörében. Ugyancsak pozitív hatása lenne a szocialista országokkal szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés, a belügyikbe való beavatkozásra tett kísérletek megszüntetésének is. A KGST-nek az Európai Gazdasági Közösséggel tartandó tárgyalásokra vonatkozó javaslatával kapcsolatban az ülésszak résztvevői ''hangsúlyozták: a KGST és a KGST-tagországok, illetve az EGK és az EGK- tagországok közötti megállapodások a kölcsönös kapcsolatok alapjairól - amelyek azt céloznák, hogy kedvező feltételeket teremtsenek az egyenlőségen alapuló és kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködéshez — pozitív hozzájárulást jelentenének a két szervezet tagországai közötti kereskedelmi-gazdasági együttműködés fejlesztéséhez, s egyben hozzájárulnának az európai béke és enyhülés megvalósításához a helsinki értekezlet záródokumentumában foglaltak szellemének megfelelően. Az ülésszak kifejezésre juttatta meggyőződését, hogy a KGST-tagországok testvéri, sokoldalú, egyre bővülő és mélyülő gazdasági, műszakitudományos együttműködése a jövőben is fontos tényező lesz, amely aktív módon járul hozzá a kommunista és munkáspártok által kitűzött társadalmi- gazdasági feladatok sikeres megoldásához, a KGST-tagországok testvéri együttműködésének megszilárdításához, a KGST nemzetközi tekintélyének és befolyásának növekedéséhez. A KGST XXXI. ülésszakának munkáját a barátság, a teljes, kölcsönös megértés, az elvtársi együttműködés légköre jellemezte. api külpolitikai hír magyarázat Szajna-parti egyeztetés Alig néhány nappal később, hogy az Orly repülőtérről magasba emelkedett Leo- nyid Brezsnyev különgépe, ismét a francia főváros került az érdeklődés középpontjába. Ezúttal a nyugati gazdasági szervezet, az OECD fejlesztési segély bizottságának ülése zajlik Párizsban. A Szajna- parti metropolis vendége a többi között az amerikai és a nyugatnémet külügyminiszter is. Aligha kétséges, hogy ezúttal nemcsak az OECD sajátos problémáit, a fejlett tőkés országok segélyezésének egyeztetését vitatják meg. Annál valószínűbb, hogy az összejövetel jó alkalmat kínál a nyugati nézetek cseréjére, mindenekelőtt a szovjet— francia csúcstalálkozó tükrében. Leonyid Brezsnyev látogatása és rendkívül hasznosnak minősített eszmecseréi után a szovjet sajtó nemcsak Moszkva és Párizs kapcsolatainak elmélyüléséről, az együttműködés új szakaszáról írt hanem arról is, hogy a jelenlegi időszakban ez a hagyományosnak mondható kooperáció a szokottnál is nagyobb figyelmet érdemel. Közismert okokból ugyanis a szovjet—amerikai kapcsolatok némileg elhidegültek. A Szovjetunió — ezt a szovjet vezetők minden nemzetközi fórumon hangsúlyozzák — következetesen folytatni kívánja az enyhülés politikáját, még akkor is, ha egyes partnerei ebben nehézségeket támasztanak. Párizsnak különös szerep jutott az európai enyhülés folyamatában: sokan és nem alaptalanul De Gaulle tábornoknak tulajdonítják a fejlett tőkés országok és a szocialista világ vezető hatalma közötti párbeszéd kezdeményezését. Nyilvánvaló, hogy Párizs partnerei, elsősorban az Egyesült Államok és az NSZK kíváncsi a szovjet—francia csúcstalálkozó részleteire. Vance amerikai és Genscher nyugatnémet külügyminiszter ezúttal azonban nemcsak azt firtatja majd, hogy Brezsnyev és Giscard d’Estaing több órás tárgyalásán milyen álláspontra helyezkedett a szovjet államfő, hanem a francia vélemény is érthetően foglalkoztatja őket. Úgy is mondhatnák, hogy a párizsi OECD-tárgyalások tulajdonképpen csupán keretéül szolgálnak a vezető nyugati nagyhatalmak politikai álláspontjának egyeztetéséhez. Különös tekintettel arra, hogy az európai biztonsággal kapcsolatban Bonn, Párizs és Washington más-más taktikát követ, sőt, bizonyos nézetkülönbségek is mutatkoznak álláspontjukban. Nem mintha a fejlesztési segély bizottságnak nem lenne néhány fontos megvitatnivalója. Különös tekintettel a tőkés világot még mindig sújtó gazdasági nehézségekre, elsősorban a munkanélküliségre és egyes országok eladósodásának egészségtelen növekedésére, a fejlődő országokkal szembeni közös fellépés összehangolására. Ezúttal azonban — úgy véljük — Párizsban nem a gazdasági, hanem a politikai kérdésekre összpontosítanak a diplomaták. Fél szemmel Belgrádra tekintve, a másikkal pedig a szovjet—amerikai kapcsolatokra, amelyekről Leonyid Brezsnyev látogatása alkalmából szintén sok szó esett. Gy. D.
