Dunántúli Napló, 1977. június (34. évfolyam, 149-178. szám)

1977-06-16 / 164. szám

1977. június 16., csütörtök Dunántúlt Ilaplo 5 Megkezdődtek Kádár János és Hicolae Ceansescu tárgyalásai Lázár György Finnországban Kadar Janos poharköszöntoje (Folytatás az 1. oldalról.) városban — igaz ezúttal más küldetéssel — azért, hogy foly­tatódjanak a magasszintű finn —magyar találkozók. Egyúttal tolmácsolta Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának üdvözletét. Kalevi Sorsa finn miniszterelnök szeretettel üd­vözölte a magyar kormányfőt és örömét fejezte ki, hogy foly­tatódnak a finn-magyar ma­gasszintű találkozók. Szerdán helyi idő szerint 15.00 órakor Kalevi Sorsa mi­niszterelnök rezidenciáján meg­kezdődtek a hivatalos magyar —finn tárgyalások. Magyar részről jelen voltak Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke és kíséretének tag­jai: Keserű Jánosné könnyűipari miniszter, dr. Szalai Béla kül­kereskedelmi államtitkár, a magyar—finn gazdasági vegyes bizottság magyar albizottságá­nak elnöke; dr. Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának el­nöke; Rónai Rudolf, a Kultu­rális Kapcsolatok Intézetének elnöke; Nagy János külügymi­niszter-helyettes és dr. Matu- sek Tivadar, a Magyar Népköz- társaság helsinki nagykövete. Kalevi Sorsa finn miniszter- elnök mellett a tárgyalásokon részt vett: Paavo Vöyrynen kül­ügyminiszter, Matti Tuovinen külügyi államtitkár, Kaarlo Yr- jö-Koskinen, a Finn Köztársa­ság budapesti nagykövete; Pa­avo Rantanen és Paul Jyrkön- kallio nagykövet, a külügymi­nisztérium főosztályvezetője, valamint a külügyminisztérium más magasrangú tisztviselői. Befejeződtek a Gromiko-Genscher tárgyalások Szerdán Moszkvában befeje­ződtek a tárgyalások Andrej Gromiko szovjet és Hans-Diet- rich Genscher nyugatnémet kül­ügyminiszter között. A tárgyalások eredményéről közleményt hoznak nyilvános­ságra. Hans-Dietrich Genscher szer­dán Lenin kremlbeli múzeum dolgozószobáját és lakását ke­reste fel. Az NSZK külügyminisztere a nap folyamán villásreggelit adott szovjet kollégája tiszte­letére. A villásreggelin a nyu­gatnémet és a szovjet diplo­mácia vezetője rövid pohárkö­szöntőt mondott. Hans-Dietrich Genscher szer­dán Moszkvából Leningrádba utazott. A nyugatnémet kül­ügyminiszter búcsúztatására a vnukovói repülőtéren Andrej Gromiko külügyminiszterrel az élen a szovjet politikai és köz­élet több vezető személyisége jelent meg. Megkezdődött a belgrádi találkozó A jugoszláv főváros Száva nevű kongresszusi központjában szerdán délelőtt megkezdte munkáját az európai bizton­ság és együttműködés kérdé­seiről tárgyaló, ez év őszi belg­rádi értekezletet előkészítő ta­nácskozás. A tanácskozáson a helsinki záróokmányt aláírt 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada nagyköveti szinten vesz részt. A magyar küldöttséget dr. Petrán János nagykövet, a Kül­ügyminisztérium főosztályveze­tője vezeti. Az ülést Milorad Pesic nagy­követ, a vendéglátó Jugoszlávia delegációjának vezetője nyi­totta meg. (Folytatás az I. oldalról.} Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára a délelőtti tárgyalásokat követően a debreceni Városi Tanács Kossuth termében szer­da délben díszebédet adott Nicolae Ceausescunak, az RKP főtitkárának, a Román Szocia­lista Köztársaság elnökének tiszteletére. Részt vettek az ebéden a két vezető politikus kíséretének tagjai, továbbá Hajdú-Bihar megye és Debre­cen pórt- és állami vezetői. Az ebéden Kádár János po­hárköszöntőt mondott. Mélyen tisztelt Ceausescu elvtárs! Kedves vendégeink! A Maqyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága ne­vében tisztelettel köszöntőm önt, Ceausescu elvtárs, a kísé­retében érkezett román bará­tainkkal együtt, itt e gazdag hagyományokkal rendelkező városban, Debrecenben —, kezdte beszédét Kádár János. Találkozónkra annak a tö­rekvésnek a szellemében került sor, amely népeink barátságá­nak erősítésére, pártjaink és országaink együttműködésének továbbfejlesztésére, kapcsola­taink bővítésére irányul. Szi­lárd meggyőződésünk, hogy né­peink csak együtt tudnak bol­dogulni. Ehhez megfelelő ala­pokkal rendelkezünk, hiszen alapvető céljaink és érdekeink azonosak. Szomszédok va­gyunk, és együtt haladunk tör­ténelmi utunkon a fejlett szo­cialista társadalom építésében, a közös harcban a világbéke megvédéséért, a szocializmus világméretű győzelméért. A Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége 1972-ben járt önöknél, tárgyalt a Román Szocialista Köztársa­ság párt- és kormányküldöttsé­gével, és megújította a barát­sági, együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási szerző­dést. Elismeréssel szólhatok ar­ról, hogy együttes munkával előrehaladást értünk el az ak­kori találkozón elfogadott meg­állapodások valóraváltásában. Rendszeresebbé váltak párt­jaink és államaink vezető kép­viselőinek találkozói, pártkap­csolataink megfelelőek. Dinamikusan fejlődik árucse­re-forgalmunk. A jelenlegi terv­időszakban külkereskedelmi for­galmunk megkétszereződik az előző ötéves tervhez képest. Előrehaladtunk a kulturális kapcsolatok területén is, hasz­nosnak tartjuk a közös hala­dó hagyományok ápolására irányuló kezdeményezéseket. Az elért eredményeket fontos­nak tekintjük és kellőképpen értékeljük. Pártunk Központi Bizottsága, kormányunk meg van győződ­ve arról, hogy a kapcsolatok további bővítése a kölcsönös ér­dekek alapján mindkét ország népeinek javát szolgálja. Úgy gondoljuk, hogy gazdasági együttműködésünkben céltuda­tosabban és közvetlenebb mó­don lehetne foglalkozni a ter­melési szakosítás és kooperá­ció lehetőségeinek feltárásával, azok realizálásával és egyálta­lán a szomszédságból fakadó gazdasági előnyök kihasználá­sával. Nagyobb figyelmet kellene fordítanunk a kulturális értékek cseréjére is, hogy valóra vált­suk a közös megállapodásokat, s maradéktalanul kihasználjuk gazdag lehetőségeinket a kul­turális kapcsolatokban. Országaink sokoldalú kap­csolatainak fontos tényezője a Magyar Népköztársaságban élő román és a Román Szocialista Köztársaságban élő magyar nemzetiség léte. Bővülő politi­kai, gazdasági, kulturális, okta­tási és tudományos együttmű­ködésünk megfelelő keretet nyújt nemzetiségeink számára, hogy aktív részesei legyenek szocializmust építő országaink jószomszédi viszonyának. Közös érdekünk, hogy nemzetiségeink összekötő kapocsként járulja­nak hozzá népeink barátságá­nak erősítéséhez. Tisztelt Ceausescu elvtársi Kedves vendégeink! Pártunk, kormányunk és né­pünk nagy figyelemmel követi azt a munkát, amelyet a szom­szédos Románia népei, a Ro­mán Kommunista Párt vezetésé­vel folytatnak, a szocialista tár­sadalom építésében. Ismerjük és nagyra becsüljük eredményei­ket, örülünk sikereiknek. Meg­győződésünk, hogy az alkotó munka nyomán a Román Szo­cialista Köztársaság újabb si­kereket ér el az ország iparo­sításában, a mezőgazdasági hozamok növelésében, a nép életszínvonalának emelésében, amit szívből kívánunk önöknek. Saját helyzetünkről szólva el­mondhatom, hogy a Magyar Népköztársaság belső helyzete szilárd, a magyar nép szocia­lista nemzeti egységbe tömö­rülve, eredményesen dolgozik a Magyar Szocialista Munkás­párt XI. kongresszusán elfo­gadott határozatok, az V. öt­éves terv feladatainak végre­hajtásán. Népünk saját ünne­peként készül megemlékezni a világtörténelmi jelentőségű Nagy Októberi Szocialista For­Nicolae Ceausescu válaszá­ban a következőket mondta: Tisztelt Kádár János elvtársi Kedves magyar elvtársaink és barátaink! Nagy öröm számomra, hogy a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága, a Román Szocialista Köztársaság Állam­tanácsa és kormánya, valamint a magam nevében tolmácsol­hatom önnek, kedves Kádár elvtárs és kedves magyar ba­rátainknak legszívélyesebb üd­vözletünket és elvtársi jókí­vánságainkat. Szeretném egyben megkö­szönni a vendégszeretetet, amellyel a baráti Magyarország földjén fogadtak, a meleg fo­gadtatást, amelyben Debrecen lakossága részesített. A fogad­tatásban népeink egymás irán­ti tiszteletét és megbecsülését, az országaink és pártjaink kö­zötti jószomszédi, baráti és együttműködési kapcsolatok megnyilvánulását látjuk. örömmel állapítom meg, hogy a Román Szocialista Köz­társaság és a Magyar Nép- köztársaság közötti baráti, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés elő­írásainak szellemében pozití­van fejlődnek gazdasági, poli­tikai, műszaki-tudományos és kulturális kapcsolataink. A ro­mán—magyar árucsereforga­lom az 1971—1975-ös ötéves tervidőszakban 2,2-szeresre nőtt. 1980-ig ez az áruforgalom megkétszereződik. A ma megkezdett kétnapos, debreceni és nagyváradi ta­lálkozónkon és megbeszélé­seinken minden bizonnyal szé­les körű véleménycserére lesz alkalmunk a román—.magyar kétoldalú és nemzetközi ko­operáció és együttműködés esz­közeiről és útjairól népeink, a szocializmus és a világbéke érdekében. Valóban minden feltételünk megvan ahhoz, hogy együtt­működésünket erőteljesen fej­lesszük. Országaink szomszé­dosak, s a szocialista és a kommunista társadalmat épí­tik. Népeink gyors haladását a szocializmus útján csakis az együttműködés és a tartós barátság révén biztosíthatjuk. Történelmi múltunkban való­ban sok olyan közös mozza­nat van, amikor országaink haladó személyiségei, haladó erői erősítették a szolidaritást, közösen harcoltak az elnyo­más ellen, a két ország és nép javára. Pártjainkra — a Román Kommunista Pártra és a Ma­gyar Szocialista Munkáspártra —, kormányainkra és termé­szetesen az első titkárra, radalom győzelmének 60. év­fordulójáról. A nagy tettet vég­rehajtó szovjet nép iránti ér­zéseit az évforduló tiszteletére indított széles körű szocialista munkaversenyben is kifejezi. Szocialista építőmunkánk közben nem csekély akadályo­kat is le kell küzdenünk, de minden okunk megvan arra, hogy bizakodva tekintsünk a jövőbe. Terveink világosak és reálisak, a dolgozó nép hatal­ma szilárd, a nép követi a pár­tot, s megbízható barátaink és szövetségeseink vannak. Kedves elvtársak! Napjainkban bonyolult folya­matnak vagyunk tanúi a nem­zetközi életben. Egyidejűleg van jelen és hat az enyhülés történelmet formáló irányzata, és az imperialista körök kü­lönböző ellentámadásai az enyhülés ellen. Mi továbbra is azt tartjuk, hogy a nemzetközi erőviszonyoknak, amelyek az enyhülés tendenciájának alap­ját képezik, hosszú távon meg­határozó a szerepük a nemzet­közi folyamatok alakulásában. Ezzel összefüggésben különösen fontos az, hogy még összefor­illetve a főtitkárra hárul az a felelősségteljes feladat, hogy biztosítsák a népeink közötti barátság és együttműködés fejlődését. Szeretném kifejezni meggyő­ződésemet, hogy a népeink iránti felelősségérzettől áthat­va, úgy fogunk cselekedni, hogy biztosítsuk számukra a szocialista és a kommunista jövőt, az együttműködést és a barátságot. Ami a román népet illeti, jelenleg minden erejét arra összpontosítja, hogy megvaló­sítsa a sokoldalúan fejlett szo­cialista társadalom megterem­tésének a Román Kommunista Párt XI. kongresszusán kidol­gozott programját. Biztosítani akarjuk az ország gazdasági­társadalmi fejlesztési program­jának megvalósulását, s egy­ben egész népünk anyagi és szellemi életszínvonalának eme­lését. Az egész nép, országunk minden dolgozója, nemzetiség­re való tekintet nélkül ebben az irányban munkálkodik, tö­retlenül megvalósítja a Román Kommunista Párt politikáját, amely teljes mértékben meg­felel létérdekeinknek. Tudjuk, hogy az önök orszá­gának dolgozói is kiemelkedő eredményeket érnek el a haza gazdasági-társadalmi fejleszté­sében, a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusán hozott határozatok megvalósí­tásában. örvendünk ezeknek a sikereknek, s újabb eredmé­nyeket kívánunk önöknek, ked­ves elvtársak, a szocialista építésben, a nép életszínvo­nalának emelésében. Abból indulunk ki, hogy a Romániában, akárcsak a Ma­gyarországon és az összes szo­cialista országokban elért si­kerek hozzájárulnak a szocia­lizmus világtekintélyének és befolyásának növeléséhez, a haladás és a béke általános ügyéhez. Románia megkülönböztetett figyelmet fordít az összes szo­cialista országokkal, az új rendszert építő népekkel való barátság, együttműködés -és szolidaritás erősítésére. Ugyan­akkor sokoldalúan fejlesztjük kapcsolatainkat a fejlődő or­szágokkal, a fiatal független államokkal, az el nem kötele­zett országokkal. Aktívan tá­mogatjuk a népeknek a kolo- nializmus és a neokolonializ- mus felszámolásáért, a fajüldö­ző és apartheid-politika ellen vívott harcát. Nemzetközi kapcsolatainkat szilárdan a teljes jogegyenlő­ségnek, a nemzeti független­ség és szuverenitás tiszteletben tartásának, a belügyekbe való be nem avatkozásnak, a köl­rottabb és egységesebb legyen a szocialista országok közössé­ge, még szélesebb legyen az enyhülés híveinek frontja, és még hatékonyabb legyen a harc a katonai enyhülésért, a fegyverkezési verseny megféke­zéséért, a leszerelésért, hogy az enyhülés folyamata vissza­fordíthatatlanná váljék. A si­ker záloga a szocialista közös­ség egysége és összefogása minden haladó és békeszerető erővel. Pártunk és kormányunk — népünk egyetértésével és támo­gatásával — folytatja külpoliti­kai vonalát. Erőfeszítéseit a Varsói Szerződés tagállama­ként, közös állásfoglalásaink és kezdeményezéseink szelle­mében a szocializmus, a hala­dás, a béke erőinek növelésére összpontosítja. Szolidáris a nemzetközi kommunista és mun­kásmozgalom harci osztagaival a demokratikus kibontakozásért vívott harcban; támogatja a népek nemzeti felszabadító harcát; a különböző társadal­mi berendezkedésű államok kölcsönösen előnyös együttmű­ködésének fejlesztésén fárado­zik. Délután a megyei pártbi­zottság székházában folytatód­tak Kádár János és Nicolae Ceausescu megbeszélései, a két kíséret tagjainak részvé­telével. A tárgyalásokat —, ame­lyeken a két ország belső helyzetéről tájékoztatták egy­mást és a kétoldalú kapcso­latok helyzetét beszélték meg — a barátság, a szívélyesség légköre jellemezte. A felek tárgyszerű, konstruktív szellem­ben vitatták meg a kölcsönös érdeklődésre számottartó kér­déseket. Mindkét fél örömmel nyugtázta az eszmecsere lét­rejöttét. Kifejezte reményét, hogy a megbeszélések — a kölcsönös szándékoknak, a Tisztelt Ceausescu elvtársi Barátaink! Engedje meg kedves Ceau­sescu elvtárs, hogy befejezésül kifejezzem azt az őszinte remé­nyemet, hogy mostani találko­zónk újabb lendületet ad a magyar-román kapcsolatok fej­lődésének. Biztosíthatom önö­ket, hogy kapcsolataink erősö­désében továbbra is meghatá­rozó szerepet tulajdonítunk pártjaink szoros együttműködé­sének. Meggyőződésem, hogy kapcsolatainknak a marxizmus —leninizmus és a proletár in­ternacionalizmus elvei alapján történő erősítésével tesszük a legjobb szolgálatokat népeink­nek, a közös szocialista célok­nak. A kölcsönös bizalom alap­ján és a közös erőfeszítések nyomán erősödik népeink test­véri barátsága, és még gyü­mölcsözőbb szakaszba jut együttműködésünk. Emelem poharamat — Ceausescu elvtárs és vala­mennyi kedves román vendé­günk egészségére; — a Román Szocialista Köz­társaság felvirágoztatására; — országaink együttműködé­sének elmélyítésére; — a szocializmust építő ma­gyar és román nép megbont­hatatlan barátságára! Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság népei érdekeinek megfelelően — új lendületet adnak az együttműködés további fejlő­désének. A kétnapos határmenti ba­ráti találkozó első munkanapja a késő délutáni órákban ért véget. Nicolae Ceausescu szerda este kíséretével együtt haza­utazott Debrecenből. A repü­lőtéren a román vendégeket Kádár János és kíséretének tagjai búcsúztatták. A határmenti baráti talál­kozó előzetes programjának megfelelően, csütörtökön Nagyváradon folytatják a mun­kát. Ceausescu ualaszbeszede csönös előnyöknek az elvére, az erőszak alkalmazásának és az erőszakkal való fenyegető­zésnek a mellőzésére alapoz­zuk. Úgy véljük, meg kell terem­teni a feltételeket ahhoz, hogy nagyságra való tekintet nélkül az összes államok egyenlő jogokkal vegyenek részt a nemzetközi élet komp­lex problémáinak megolodásá- ban. Ilyen értelemben fontos szerep hárul az Egyesült Nem­zetek Szervezetére és más nemzetközi szervekre, amelyek a legmegfelelőbb szervezeti kerettel rendelkeznek ahhoz, hogy demokratikus megoldáso­kat hozzanak és hogy az ösz- szes államok aktívan részt ve­gyenek a nemzetközi problé­mák megoldásában, a béke biztosításában. Tisztelt Kádár elvtársi Kedves elvtársaink és bará­taink! A történelmi körülmények alakulása folytán Magyaror­szágon vannak román nemze­tiségű, Romániában pedig ma­gyar nemzetiségű állampolgá­rok. Minden egyes ország prob­lémáinak megoldása természe­tesen az illető pártra és ál­lamra hárul. Mi arra törek­szünk, hogy a sokoldalúan fej­lett szocialista társadalom épí­tése során nemzetiségre való tekintet nélkül az összes dolgo­zóknak a legjobb munka- és életkörülményeket biztosítsuk, lehetővé tegyük számukra sze­mélyiségük teljes kibontakozta­tását. Abból indulunk ki, hogy az állampolgároknak aktívan részt kell venniük az összes te­vékenységi területek vezetésé­ben, abból, hogy mindenkinek lehetősége legyen a saját nyel­vén hozzájutni a tudomány és a kultúra vívmányaihoz. Véle­ményünk szerint annak a kö­rülménynek, hogy államaink területén nemzetiségek van­nak, valóban pozitív tényezőt kell jelentenie, összekötő hi­dat — hogy ugyanazokat a sza­vakat használjam — a párt­jaink és népeink közötti tartós együttműködés fejlődésében a szocializmus és a kommunizmus építésének útján. Szeretném kifejezni én is még egyszer azt a meggyőző­désemet, hogy találkozónk és megbeszéléseink új lehetősé­geket nyitnak meg a román- magyar együttműködés fejlődé­se előtt. Bár sok mindent meg­valósítottunk eddig, úgy vélem, még nagy perspektíváink van­nak — és mindent meg kell ten­nünk, hogy együttműködésünk és különösen termelési koope­rációnk a következő években nagyon erőteljesen fejlődjön. Megbeszéléseink kétségtelenül ahhoz is hozzájárulnak, hogy nemzetközi együttműködésünket szorosabbá fejlesszük. Szolida­ritásunknak, a többi szocialista országgal és a más haladó és antiimperialista erőkkel való együttműködésünknek az erő­sítésével egyre cselekvőbben fogunk hozzájárulni a bizton­ság és a béke ügyéhez. Ebben a meggyőződésben emelem poharam az országaink, pártjaink és népeink közötti barátságra és együttműködés­re; a baráti magyar nép jólété­re és boldogságára; Kádár János elvtárs és az ebéden jelen levő többi ma­gyar elvtárs egészségére; a szocialista országok, az összes haladó és antiimperia­lista erők egységére és együtt­működésére; a világ összes népeinek bé­kéjére és együttműködésére! Ma Nagyváradon folytatódik a tanácskozás

Next

/
Thumbnails
Contents