Dunántúli Napló, 1977. május (34. évfolyam, 118-148. szám)
1977-05-12 / 129. szám
2 Dunántúli napló 1977. május 12., csütörtök One man show Pécsett Becaud együtt énekelt velünk A világsztárok szerénységével és magabiztosságával, sajátos humorával és vitalitásával valósággal megbabonázott bennünket. L'AMOUR — Szerelem. — visszhangozták a Sportcsarnok betonfalai első számának refrénjét. miközben elmaradhatatlan szilvakék öltönyére és pöty- työs nyakkendőjére úsztak a fények, hogy még élőbb közelből láthassuk egy egész koncerten át. Mert az első perctől az utolsóig ő volt a show. Egy csodálatosan működő, fény- és hangeffektusokba zárt „gépezet” eleven központja. Nálunk, Magyarországon szinte ismeretlen az „one man show", az egyszemélyes köny- nyűzenei műsor fogalma. Becaud azok közé a ritka előadóművészek közé tartozik, akik következetesen erre építik programjukat. Ö maga írja a dalok zenéit kiváló francia és angol szövegírók verseire, (Pierre Delanoe, Maurice Vi- delin, Louis Amadé, Frank Thomas) vezeti a zenekart, énekel, zongorázik, táncol. Ezek a show kellékei. A legfontosabb azonban a chanson, a dal. Je reviens te chercher (Visz- szajövök érted) szólt érces baritonján, s mi elhittük neki, mert együtt énekelt velünk. Lejött közénk a pódiumról és mikrofon nélkül zengte túl a hatalmas teret. Aztán letérdelt és úgy énekelt: Marie. És zongorázott vadul. A zenekar pedig mögötte mindvégig hűen követte. Az orgona, a gitárok, a szakszofon, a fuvola tökéletes szinkronban a dobbal. A kíséret végig kíséret maradt és nem harsogott. Pedig a dalokat mai fülekre hangszerelték, beates, rockos lüktetéssel, nagy kontrasztokkal, dinamikus effektusokkal. Becaud felülmúlta önmagát. Személyes varázsától sorban életrekeltek a dallamok. (L’important c'est la rose) A rózsa a fontos. Könnyed, játékos előadásmódja, mozgáskultúrája, franciás túlfűtöttséggel átélt érzelmi hullámzásai hol elbűvöltek, hol megborzongattak. A dalok vastapsban oldódva járták át egész lényünket. (II est temps; Et maintenant.) A ráadásul előadott Nathalie-t már állva, ütemes vastapssal ünnepeltük. S ő körbejárta a sportcsarnokot, hogy valamennyiünktől személyes búcsút vegyen. Gilbert Becaud jött, látott és győzött Pécsett is, mint annyiszor a világ szinte valamennyi jelentős dalszínpadán. Bornemissza Géza Ülésezett a Mecsekvidéki Intéző Bizottság ami idegenforgalomban a legjobb propaganda a minőségi szolgáltatás, — hangzott el tegnap délelőtt a Mecsekvidéki Intéző Bizottság kibővített elnöki ülésén. Palkó Sándornak, a MIB elnökének megnyitója után a terület idegenforgalmi propagandatevékenységéről tartott tájékoztatót Tiszay László, a Baranya megyei Idegenforgalmi Hivatal osztályvezetője, és dr. Bercsényi Vince, a Tolna megyei Ideaenforgalmi Hivatal vezetője. Elmondták, hogy a megyéket bemutató kiadványok előállítási költsége emelkedett az utóbbi években. így kevesebb népszerűsítő füzet, brossára jelent meg. Hangsúlyozták, hogy a vidék nevezetességeinek megismertetésére célszerű kérni n sajtó, a rádió és a televizió segítségét. Ipari műemlék- központ Orfűn Térkép a régi műemlékekről A népi műemlékvédelem és az idegenforgalom kapcsolatáról, valamint a fejlesztési célokról számolt be dr. Görcs László, a Baranya megyei Tanács Műemlékvédelmi Albizottságának elnöke és Papp Ferenc, a Tolna megyei Tanács művelődési osztályának népművelési csoportvezetője. Baranyában az elmúlt esztendőben felmérték a megye 322 községét; negyvenben műemlékvédelemre szoruló épületeket talállak, Az ajánlást megtették az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőségnek. Orfűn ipari jellegű műemlékkörpontot alakítanak ki, ahol a megszűnt népi mesterségek műhelyeinek eszközeit gyűjtik össze a megye területéről. Jelenleg a me- kényesi vízimalom áttelepítését és újbóli felépítését végzik, A sellyei Ormánsági Múzeum kovács-, valamjnt fonó- és szövőműhellyel gazdagodik. Ezidáig nem készült még a megye műemlékeiről tájékoztató térkép; most a Pécsi Tervező Vállalat elvállalta, ami a jövő évben lát napvilágot. A megye vállalatainak és intézményeinek önzetlen összefogása nélkül műemlékeink elkallódhatnak. Tolna megyében négy népi tájház kialakítását tervezik ebben az ötéves tervben. A sza- kályi és a sióagródi 1979 végére, míg a bonyhádi és a decsi 1980-ban kerül átadásra. A szakályi tájházat már rendezik. A kibővített elnökségi ülésen részt vett Horváth Lajos, a Baranya megyei Tanács elnöke, Czente Gyula Pécs megyei, városi Tanácsának elnöke és Schiller Pál, az Országos Idegenforgalmi Tanács tagja. Az ülés végén értékelték a tavalyi virágosítósi versenyt, A Mecsekvidéki Intéző Bizottság vándorserlegét Pécsvárad nyerte, a második Komló, míq harmadik Dombóvár lett.- - Roszprim N. Bemutató pénteken Verdi: Aida Tömegjelenet a műsorból Felavatták dr. Nemes Alajos síremlékét Néhai dr. Nemes Alajos nyugalmazott rendőrvezérőrnagy síremlékét avatták május 11-én Pécsett, a központi temetőben. Avató beszédet Orbán István vezérőrnagy, a Baranya megyei Rendőrfőkapitányság vezetője mondott. A tisztelet és az emlékezet koszorúit helyezték el az MSZMP Baranya megyei Bizottságának, a Belügyminisztérium, a fegyveres testületek, társadalmi szervek képviselői, a családtagok és a volt munkatársak. Koszorúzott dr. Nagy József, az MSZMP a Baranya megyei KB tagja. Pártbizottság első titkára és Megyaszai József osztályvezető, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága, dr. Ábel László határőr-vezérőrnagy a Belügyminisztérium, Orbán István vezérőrnagy és dr. Molnár Ferenc ezredes, a Baranya megyei Rendőrfőkapitányság képviseletében. A fekete gránitkőből készült síremléket az elhunyt mell-domborműve díszíti, melyet Novotarszki István pécsi szobrászművész alkotott. Magyar—lengyel barátsági hét ft lengyei kulturális és müvészetügyi miniszterhelyettes Pécsett Tegnap délelőtt Pécsre látogatott Tadeusz Kaczmarek lengyel kulturális és’ müvészetügyi miniszterhelyettes Czeslaw Ko- wal, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövetségének kulturális tanácsosa kíséretében. A vendégeket a megyei párt- bizottságon fogadta Bocz József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára, aki tájékoztatót adott Pécs és Baranya gazdasági és kulturális életéről. Az eszmecserén jelen volt Wladyslaw Kobialka, a Lengyel Kultúra igazgatója, Krasznai Antal, a HNF megyei titkára és Bernics Ferenc, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője. Kora délután a HNF Pécs városi Bizottságán Tadeusz Kaczmarek és kísérete találkozott Pécs és Baranya kulturális életének vezetőivel. Eszmecserét folytattak a maqyar és a lengyel kulturális és közművelődési munkakapcsolatokról, azok fejlesztésének lehetőségeiről. Tájékoztatták egymást Pécs és Baranya, valamint Lengyelország művészeti és kulturális életéről, A megbeszélés után a lengyel miniszterhelyettes megtekintette Pécs műemlékeit és múzeumait, majd a késő délutáni órákban visszautazott Budapestre. * A félidejéhez érkezett magyar-lengyel barátsági hét tegnap is bővelkedett eseményekben. Pécsett a KISZ-iskolán Jerzy Salecki újságíró tartott előadást délelőtt a lengyel ifjúsági mozgalmakról, délután a FEK-ben Edward Dyscó, a lengyel katonai és légügyi attasé nyitotta meg a Syndoman című katonai kiállítást és előadásában méltatta a lengyel-magyar fegyverbarátságot. Az Ifjúsági Házban a lengyel ifjúságot és a városi tanácson a Lengyel Népköztársaság gazdasági fejlődését bemutató kiállítást nyitották meg. Mohácson az Ifjúsági Házban a honismereti szakkör foglalkozásán emlékeztek meg a lengyel ellenállásról, Szigetváron a cipőgyárban Lengyelország fejlődése volt az előadás témája, utána kisfilmeket mutattak be. Komlón a Zeneiskolában a Pro Arte Trió és Surányi Ibolya adott műsort. Murányi László Vendégünk volt A Pro Arte lengyel trió A budapesti közönség már januárban hallhatta a Pro Arte lengyel együttest. Az akkori siker hatására újabb megbízatást kaptak Magyarországra, s most a lengyel-magyar barátsági hét alkalmával négynapos vendégszereplésre érkeztek Baranyába. Első koncertjüket kedden este, a Pécsi Tudományegyetem jogász kollégiumában adták. Az együttes mindhárom tagja a wroclawi Zeneművészeti Főiskola tanára. A trió megalakítása mégis egy „véletlennek” köszönhető. Az 1973-as pozna- ni fesztiválra még mindegyiküket külön-külön kérték fel, de a fellépés után már elhatározták: a továbbiakban együtt játszanak. Az eltelt négy év óta nevüket egész Lengyelországban megismerték, több díjat nyertek, hazait, nemzetközit egyaránt. Az együttes vezetője Woj- ciech Krzyzanowski zongorista. Varsóban végezte el a zene- művészetit 1962-ben, s azóta tanít a wroclawi főiskolán, ezenkívül a poznani filharmonikus zenekar szólistája, és nem utolsósorban férje Bozena Krzyzanowskanak, a trió gordonkásának. Krzyzanowska a Pro Arte előtt több együttesben is játszott, tavaly október óta pedig a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola ösztöndíjasa. A hegedűs, Stefan Czermak 1971-ben fejezte be a főiskolát Moszkvában. Szólistaként is fellép különböző hangversenyeken, fesztiválokon és már jónéhóny nemzetközi díj birtokosa. — Milyen céllal alapították meg az együttest? — A világ zeneirodalma bővelkedik a trióra írt művek sokaságával. Lengyelországban viszont aránylag kevés a zongora—hegedű—gordonka felállású együttes. Éppen ezért szeretnénk felölelni a trióirodalmat a kezdetektől a XX. századig. Az 1900-as években már kevesebb ilyen mű született, bár Ravel, Sosztakovics is komponált zenét a „triósoknak”. Haydn, Beethoven, Chopin, Schubert, Brahms, Mendelssohn mellett modern szerzők műveit is előadjuk, így a lengyel Tadeusz Natansonét. A magyarok közül most ismerkedünk Sugár darabjaival. — Miért a latin ,,A művészetért" elnevezést választották a trió „névadójául"? — Már a nevünkkel is szeretnénk hangsúlyozni nemzetköziségünket, de egyben az ars poeticánkat is tükrözi: megismertetni a művészetet az em- ■ berekkel a zene komplex nyelvén, játszani a magunk és remélhetőleg a közönség gyönyörűségére. — Magyarország után hol lépnek fel legközelebb? — Idén még csak az önök hazájában játszottunk együtt, hiszen Bozena júniusig Budapesten marad. Ha hazajött, újra gyakorolunk, bővítjük a repertoárunkat és augusztusban nemzetközi Chopin-feszti- válon szerepelünk először. Utána indulunk koncertezni, ezekben a hetekben kötjük meg a végleges hazai és külföldi szerződéseinket. Reméljük, minél előbb újra jöhetünk Magyarországra is! Barlahidai Andrea Verdi Aidájának utolsó próbái folynak a péntek esti bemutató előtt. Kertész Gyula vendégrendezőt arról kérdeztük, milyen elképzelést akar megvalósítani ezzel az opera- előadással. — Verdi eredeti elgondolásaihoz szeretnénk hívek maradni, és ezzel teljesítjük azt a feladatot, amit az Aida bemutatása jelent. Sorstragédiát szeretnénk színre vinni, hiszen ennek az operának valamennyi szereplője nagyszerű ember, jó ember, akik valamennyien szörnyű és kiúttalan helyzetbe kerültek. Hasztalan küzdenek végzetük ellen, akár a görög sorstragédiák hősei. Feszültség dúl nemcsak egyes szereplők között, hanem minden alak önmagában is válságot hordoz. Az Aida színpadra állításával igyekszünk látványos előadást nyújtani a közönségnek. Ez a törekvés nem mond ellent a mű eredeti szellemének, hiszen Verdi is ilyennek, pompázatosnak és tündöklőnek képzelte el ezt a művét. Erre utal o zene megannyi részlete, amely a látvány kidolgozására, finomítására inspirál. — Mint vendég, hogy érzi magát a pécsi színháznál? — Szeretek ennél a társulatnál dolgozni, nagyon jó együttműködést tudunk megvalósítani a színház zenei vezetőivel. Egyeztetni tudtam az elképzeléseimet a korábbi Bajazzók és a Don Juan előadásánál is. Most a szerző, Verdi elképzeléseit akarja híven megvalósítani a zenei vezetés, hogy az időközben ráragadt sallangoktól megszabadítsa a zeneművet. Visszatérve az eredetihez, kiderül, hogy az a jó elképzelés. A színház egyébként bő próbalehetőséggel segítette a munkánkat, példásan dolgozott a műszaki részleg; különösen a sok látványos kosztüm elkészítése jelentett nagy feladatot. Mindent meg tudtam valósítani. Egyébként már nem is számítom magam vendégnek ennél a társulatnál, melynek őszinte szurkolója vagyok minden téren. — Az operarendezés milyen speciális színházi feladatot jelent? — Sok félreértés származik abból, hogy a szakma és a nagyközönség néha valami egészen idegen dolgot kér számon az operától. Operaelőadáson operajáték valósul meg a maga sajátos eszközeivel, ahogyan a balettnek vagy a prózai és a zenés daraboknak is megvan a sajátos kifejezési eszköztáruk. Egyszerre kell mindennek hatnia: a muzsikának és az éneknek, a szereplők játékának és a színpadi mozgásnak, látványnak... Az opera tehát a legmagasabb rendű színpadi játék, kiemelkedő, felfokozott játék ... nem a köznapi való, hanem „annak égi mása .. ." Megkezdődik a főpróba, Breitner Tamás Liszt-díjas vezényletével felhangzónak a nyitány taktusai, majd az Egyiptom izzó napsütését idéző színpadon megkezdődik a játék. Igazi zenei és valódi opera- élményt ígért a tegnapi főpróba. A címszerepet Németh Alice, Radamest Albert Miklós, Amnerist Kővári Anikó énekli a premieren, a táncokat a Pécsi Balett tagjai adják elő Eck Imre Liszt-díjas koreográfiájával. Gállos Orsolya
