Dunántúli Napló, 1977. május (34. évfolyam, 118-148. szám)

1977-05-12 / 129. szám

2 Dunántúli napló 1977. május 12., csütörtök One man show Pécsett Becaud együtt énekelt velünk A világsztárok szerénységé­vel és magabiztosságával, sa­játos humorával és vitalitásá­val valósággal megbabonázott bennünket. L'AMOUR — Szerelem. — visszhangozták a Sportcsarnok betonfalai első számának ref­rénjét. miközben elmaradhatat­lan szilvakék öltönyére és pöty- työs nyakkendőjére úsztak a fények, hogy még élőbb közel­ből láthassuk egy egész kon­certen át. Mert az első perc­től az utolsóig ő volt a show. Egy csodálatosan működő, fény- és hangeffektusokba zárt „gépezet” eleven központja. Nálunk, Magyarországon szinte ismeretlen az „one man show", az egyszemélyes köny- nyűzenei műsor fogalma. Be­caud azok közé a ritka elő­adóművészek közé tartozik, akik következetesen erre építik programjukat. Ö maga írja a dalok zenéit kiváló francia és angol szövegírók verseire, (Pierre Delanoe, Maurice Vi- delin, Louis Amadé, Frank Thomas) vezeti a zenekart, énekel, zongorázik, táncol. Ezek a show kellékei. A legfonto­sabb azonban a chanson, a dal. Je reviens te chercher (Visz- szajövök érted) szólt érces ba­ritonján, s mi elhittük neki, mert együtt énekelt velünk. Le­jött közénk a pódiumról és mikrofon nélkül zengte túl a hatalmas teret. Aztán letérdelt és úgy énekelt: Marie. És zon­gorázott vadul. A zenekar pe­dig mögötte mindvégig hűen követte. Az orgona, a gitárok, a szakszofon, a fuvola tökéle­tes szinkronban a dobbal. A kíséret végig kíséret maradt és nem harsogott. Pedig a dalo­kat mai fülekre hangszerelték, beates, rockos lüktetéssel, nagy kontrasztokkal, dinamikus effek­tusokkal. Becaud felülmúlta ön­magát. Személyes varázsától sorban életrekeltek a dalla­mok. (L’important c'est la rose) A rózsa a fontos. Könnyed, játékos előadásmódja, moz­gáskultúrája, franciás túlfűtött­séggel átélt érzelmi hullámzá­sai hol elbűvöltek, hol meg­borzongattak. A dalok vas­tapsban oldódva járták át egész lényünket. (II est temps; Et maintenant.) A ráadásul előadott Nathalie-t már állva, ütemes vastapssal ünnepeltük. S ő körbejárta a sportcsarno­kot, hogy valamennyiünktől sze­mélyes búcsút vegyen. Gilbert Becaud jött, látott és győzött Pécsett is, mint annyiszor a világ szinte valamennyi jelen­tős dalszínpadán. Bornemissza Géza Ülésezett a Mecsekvidéki Intéző Bizottság ami idegenforgalomban a legjobb propagan­da a minőségi szolgálta­tás, — hangzott el tegnap délelőtt a Mecsekvidéki Intéző Bizottság kibővített elnöki ülésén. Palkó Sán­dornak, a MIB elnökének megnyitója után a terület idegenforgalmi propagan­datevékenységéről tartott tájékoztatót Tiszay László, a Baranya megyei Ide­genforgalmi Hivatal osz­tályvezetője, és dr. Ber­csényi Vince, a Tolna me­gyei Ideaenforgalmi Hiva­tal vezetője. Elmondták, hogy a me­gyéket bemutató kiadvá­nyok előállítási költsége emelkedett az utóbbi évek­ben. így kevesebb nép­szerűsítő füzet, brossára jelent meg. Hangsúlyoz­ták, hogy a vidék neveze­tességeinek megismerteté­sére célszerű kérni n saj­tó, a rádió és a televizió segítségét. Ipari műemlék- központ Orfűn Térkép a régi műemlékekről A népi műemlékvédelem és az idegenforgalom kapcsolatá­ról, valamint a fejlesztési cé­lokról számolt be dr. Görcs László, a Baranya megyei Ta­nács Műemlékvédelmi Albizott­ságának elnöke és Papp Fe­renc, a Tolna megyei Tanács művelődési osztályának nép­művelési csoportvezetője. Bara­nyában az elmúlt esztendőben felmérték a megye 322 közsé­gét; negyvenben műemlékvéde­lemre szoruló épületeket talál­lak, Az ajánlást megtették az Országos Műemlékvédelmi Fel­ügyelőségnek. Orfűn ipari jel­legű műemlékkörpontot alakí­tanak ki, ahol a megszűnt né­pi mesterségek műhelyeinek eszközeit gyűjtik össze a me­gye területéről. Jelenleg a me- kényesi vízimalom áttelepítését és újbóli felépítését végzik, A sellyei Ormánsági Múzeum ko­vács-, valamjnt fonó- és szövő­műhellyel gazdagodik. Ezidáig nem készült még a megye mű­emlékeiről tájékoztató térkép; most a Pécsi Tervező Vállalat elvállalta, ami a jövő évben lát napvilágot. A megye vál­lalatainak és intézményeinek önzetlen összefogása nélkül műemlékeink elkallódhatnak. Tolna megyében négy népi tájház kialakítását tervezik eb­ben az ötéves tervben. A sza- kályi és a sióagródi 1979 vé­gére, míg a bonyhádi és a decsi 1980-ban kerül átadásra. A szakályi tájházat már ren­dezik. A kibővített elnökségi ülésen részt vett Horváth Lajos, a Ba­ranya megyei Tanács elnöke, Czente Gyula Pécs megyei, vá­rosi Tanácsának elnöke és Schiller Pál, az Országos Ide­genforgalmi Tanács tagja. Az ülés végén értékelték a tava­lyi virágosítósi versenyt, A Me­csekvidéki Intéző Bizottság ván­dorserlegét Pécsvárad nyerte, a második Komló, míq harma­dik Dombóvár lett.- - Roszprim N. Bemutató pénteken Verdi: Aida Tömegjelenet a műsorból Felavatták dr. Nemes Alajos síremlékét Néhai dr. Nemes Alajos nyu­galmazott rendőrvezérőrnagy síremlékét avatták május 11-én Pécsett, a központi temetőben. Avató beszédet Orbán István vezérőrnagy, a Baranya megyei Rendőrfőkapitányság vezetője mondott. A tisztelet és az em­lékezet koszorúit helyezték el az MSZMP Baranya megyei Bi­zottságának, a Belügyminiszté­rium, a fegyveres testületek, társadalmi szervek képviselői, a családtagok és a volt munka­társak. Koszorúzott dr. Nagy József, az MSZMP a Baranya megyei KB tagja. Pártbizott­ság első titkára és Megyaszai József osztályvezető, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága, dr. Ábel László határőr-vezérőrnagy a Belügyminisztérium, Orbán István vezérőrnagy és dr. Mol­nár Ferenc ezredes, a Bara­nya megyei Rendőrfőkapitány­ság képviseletében. A fekete gránitkőből készült síremléket az elhunyt mell-domborműve díszíti, melyet Novotarszki Ist­ván pécsi szobrászművész al­kotott. Magyar—lengyel barátsági hét ft lengyei kulturális és müvészetügyi miniszterhelyettes Pécsett Tegnap délelőtt Pécsre láto­gatott Tadeusz Kaczmarek len­gyel kulturális és’ müvészetügyi miniszterhelyettes Czeslaw Ko- wal, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövetségének kulturális tanácsosa kíséreté­ben. A vendégeket a megyei párt- bizottságon fogadta Bocz Jó­zsef, az MSZMP Baranya me­gyei Bizottságának titkára, aki tájékoztatót adott Pécs és Ba­ranya gazdasági és kulturális életéről. Az eszmecserén jelen volt Wladyslaw Kobialka, a Lengyel Kultúra igazgatója, Krasznai Antal, a HNF megyei titkára és Bernics Ferenc, a megyei tanács művelődési osz­tályának vezetője. Kora délután a HNF Pécs városi Bizottságán Tadeusz Kaczmarek és kísérete találko­zott Pécs és Baranya kulturális életének vezetőivel. Eszmecserét folytattak a maqyar és a len­gyel kulturális és közművelődé­si munkakapcsolatokról, azok fejlesztésének lehetőségeiről. Tájékoztatták egymást Pécs és Baranya, valamint Lengyelor­szág művészeti és kulturális életéről, A megbeszélés után a len­gyel miniszterhelyettes megte­kintette Pécs műemlékeit és múzeumait, majd a késő dél­utáni órákban visszautazott Bu­dapestre. * A félidejéhez érkezett ma­gyar-lengyel barátsági hét teg­nap is bővelkedett események­ben. Pécsett a KISZ-iskolán Jerzy Salecki újságíró tartott előadást délelőtt a lengyel if­júsági mozgalmakról, délután a FEK-ben Edward Dyscó, a len­gyel katonai és légügyi attasé nyitotta meg a Syndoman című katonai kiállítást és előadásá­ban méltatta a lengyel-magyar fegyverbarátságot. Az Ifjúsági Házban a lengyel ifjúságot és a városi tanácson a Lengyel Népköztársaság gazdasági fej­lődését bemutató kiállítást nyi­tották meg. Mohácson az Ifjúsági Ház­ban a honismereti szakkör fog­lalkozásán emlékeztek meg a lengyel ellenállásról, Szigetvá­ron a cipőgyárban Lengyelor­szág fejlődése volt az előadás témája, utána kisfilmeket mutattak be. Komlón a Zene­iskolában a Pro Arte Trió és Surányi Ibolya adott műsort. Murányi László Vendégünk volt A Pro Arte lengyel trió A budapesti közönség már januárban hallhatta a Pro Ar­te lengyel együttest. Az akkori siker hatására újabb megbíza­tást kaptak Magyarországra, s most a lengyel-magyar ba­rátsági hét alkalmával négy­napos vendégszereplésre ér­keztek Baranyába. Első kon­certjüket kedden este, a Pé­csi Tudományegyetem jogász kollégiumában adták. Az együttes mindhárom tagja a wroclawi Zeneművészeti Fő­iskola tanára. A trió megalakí­tása mégis egy „véletlennek” köszönhető. Az 1973-as pozna- ni fesztiválra még mindegyikü­ket külön-külön kérték fel, de a fellépés után már elhatároz­ták: a továbbiakban együtt játszanak. Az eltelt négy év óta nevüket egész Lengyelor­szágban megismerték, több díjat nyertek, hazait, nemzet­közit egyaránt. Az együttes vezetője Woj- ciech Krzyzanowski zongorista. Varsóban végezte el a zene- művészetit 1962-ben, s azóta tanít a wroclawi főiskolán, ezenkívül a poznani filharmo­nikus zenekar szólistája, és nem utolsósorban férje Bozena Krzyzanowskanak, a trió gor­donkásának. Krzyzanowska a Pro Arte előtt több együttes­ben is játszott, tavaly október óta pedig a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola ösztöndíjasa. A hegedűs, Ste­fan Czermak 1971-ben fejezte be a főiskolát Moszkvában. Szólistaként is fellép különbö­ző hangversenyeken, fesztivá­lokon és már jónéhóny nem­zetközi díj birtokosa. — Milyen céllal alapították meg az együttest? — A világ zeneirodalma bő­velkedik a trióra írt művek soka­ságával. Lengyelországban vi­szont aránylag kevés a zon­gora—hegedű—gordonka felál­lású együttes. Éppen ezért szeretnénk felölelni a trióiro­dalmat a kezdetektől a XX. századig. Az 1900-as években már kevesebb ilyen mű szüle­tett, bár Ravel, Sosztakovics is komponált zenét a „triósok­nak”. Haydn, Beethoven, Cho­pin, Schubert, Brahms, Men­delssohn mellett modern szer­zők műveit is előadjuk, így a lengyel Tadeusz Natansonét. A magyarok közül most ismer­kedünk Sugár darabjaival. — Miért a latin ,,A művésze­tért" elnevezést választották a trió „névadójául"? — Már a nevünkkel is szeret­nénk hangsúlyozni nemzetközi­ségünket, de egyben az ars poeticánkat is tükrözi: megis­mertetni a művészetet az em- ■ berekkel a zene komplex nyel­vén, játszani a magunk és re­mélhetőleg a közönség gyö­nyörűségére. — Magyarország után hol lépnek fel legközelebb? — Idén még csak az önök hazájában játszottunk együtt, hiszen Bozena júniusig Buda­pesten marad. Ha hazajött, újra gyakorolunk, bővítjük a repertoárunkat és augusztus­ban nemzetközi Chopin-feszti- válon szerepelünk először. Utána indulunk koncertezni, ezekben a hetekben kötjük meg a végleges hazai és kül­földi szerződéseinket. Remél­jük, minél előbb újra jöhetünk Magyarországra is! Barlahidai Andrea Verdi Aidájának utolsó pró­bái folynak a péntek esti be­mutató előtt. Kertész Gyula vendégrendezőt arról kérdez­tük, milyen elképzelést akar megvalósítani ezzel az opera- előadással. — Verdi eredeti elgondolá­saihoz szeretnénk hívek ma­radni, és ezzel teljesítjük azt a feladatot, amit az Aida bemu­tatása jelent. Sorstragédiát szeretnénk színre vinni, hiszen ennek az operának valamennyi szereplője nagyszerű ember, jó ember, akik valamennyien szörnyű és kiúttalan helyzetbe kerültek. Hasztalan küzdenek végzetük ellen, akár a görög sorstragédiák hősei. Feszült­ség dúl nemcsak egyes szerep­lők között, hanem minden alak önmagában is válságot hordoz. Az Aida színpadra állításá­val igyekszünk látványos elő­adást nyújtani a közönségnek. Ez a törekvés nem mond ellent a mű eredeti szellemének, hi­szen Verdi is ilyennek, pompá­zatosnak és tündöklőnek kép­zelte el ezt a művét. Erre utal o zene megannyi részlete, amely a látvány kidolgozására, finomítására inspirál. — Mint vendég, hogy érzi magát a pécsi színháznál? — Szeretek ennél a társulat­nál dolgozni, nagyon jó együtt­működést tudunk megvalósíta­ni a színház zenei vezetőivel. Egyeztetni tudtam az elképze­léseimet a korábbi Bajazzók és a Don Juan előadásánál is. Most a szerző, Verdi elképzelé­seit akarja híven megvalósítani a zenei vezetés, hogy az idő­közben ráragadt sallangoktól megszabadítsa a zeneművet. Visszatérve az eredetihez, ki­derül, hogy az a jó elképze­lés. A színház egyébként bő próbalehetőséggel segítette a munkánkat, példásan dolgozott a műszaki részleg; különösen a sok látványos kosztüm elkészí­tése jelentett nagy feladatot. Mindent meg tudtam valósíta­ni. Egyébként már nem is szá­mítom magam vendégnek en­nél a társulatnál, melynek őszinte szurkolója vagyok min­den téren. — Az operarendezés milyen speciális színházi feladatot je­lent? — Sok félreértés származik abból, hogy a szakma és a nagyközönség néha valami egészen idegen dolgot kér számon az operától. Operaelő­adáson operajáték valósul meg a maga sajátos eszközei­vel, ahogyan a balettnek vagy a prózai és a zenés darabok­nak is megvan a sajátos kife­jezési eszköztáruk. Egyszerre kell mindennek hatnia: a mu­zsikának és az éneknek, a sze­replők játékának és a színpa­di mozgásnak, látványnak... Az opera tehát a legmagasabb rendű színpadi játék, kiemel­kedő, felfokozott játék ... nem a köznapi való, hanem „annak égi mása .. ." Megkezdődik a főpróba, Breitner Tamás Liszt-díjas ve­zényletével felhangzónak a nyi­tány taktusai, majd az Egyip­tom izzó napsütését idéző szín­padon megkezdődik a játék. Igazi zenei és valódi opera- élményt ígért a tegnapi főpró­ba. A címszerepet Németh Ali­ce, Radamest Albert Miklós, Amnerist Kővári Anikó énekli a premieren, a táncokat a Pé­csi Balett tagjai adják elő Eck Imre Liszt-díjas koreográ­fiájával. Gállos Orsolya

Next

/
Thumbnails
Contents