Dunántúli Napló, 1977. május (34. évfolyam, 118-148. szám)

1977-05-12 / 129. szám

1977. május 12., csütörtök Dunántúli napló Az állami és a magánérdek találkozása ^■Palán sokan csak le- ® gyintenek, ha a vidé­ki, ezen belül a sajáterős lakásépítésről hallanak: mi az, már az is gond, hiszen mást sem olvasni: a községekben a tervezett­nél több családi ház épül. Meg ott állnak tízezer- számra az üres lakások a falvakban ... Ez mind igaz, ám az is, hogy mindenütt gond az otthonteremtés. Ezt az ér­zékeli igazán, aki bárhol az országban önálló haj­lékra akar szert tenni. Akár személyes fáradság­gal, időveszteséggel, után­járással, akár az az ál­lam teherviselésének foko­zódásával párosul. Sajáterős építkezés - társadalmi gondok A mezőgazdaság szocialista átszervezését követően a pa­rasztság személyes megtakarí­tásait már nem a termelésbe fektette, hanem életkörülmé­nyeit javította, amelynek sorá­ban az első helyre került a lakás, a ház. A folyamat kez­dete egybeesett a 15 éves la­kásépítési tervvel, tehát az állami és magánérdek talál­kozott. E folyamatot más jelenség is kísérte. Nem szabad ugyanis megfeledkezni arról, hogy az országban belső népvándorlás zajlott, zajlik, tehát egyre töb­ben és többen hagyják el a községeket, és igyekeznek vá­rosba költözni. Ennek következ­tében bizonyos helyeken a köz­ségek elnéptelenedtek, e he­lyeken viszonylagos lakásbőség keletkezett. Mindez nem áll a kisebb vi­déki városokra, ahol a koráb­bi lakáshiányt fokozza a bete­lepülők igénye, szükséglete. Ezekben a kis- és közepes nagyságú városokban már a lakásgond egy részét — cél- csoportos lakásépítés kereté­ben — az állam, a tanács át­veszi. Pont ezeken a helyeken hallható azonban, hogy 8—10 évet is kell várni a lakáskiuta­lásra, ugyanis abszolút szám­ban esetleg kevesebb a lakás­igénylő, mint mondjuk az öt kiemelt városban, de az állami lakásépítés mennyisége is en­nek megfelelően lényegesen ki­sebb. Mindezek láttán a fal­vakban, a kisvárosokban a la­káshoz jutás szinte kizárólagos formája a magánerőből törté­nő lakásépítés. Ez utóbbi any- nyit tesz, hogy a lakásra vá­ró saját telkén felépíti családi házát, esetleg néhányon ösz- szefognak és egy erre kijelölt területen lánc-, sor-, átrium­házakat építenek, amelyet mostanában úgynevezett kor­szerű családi házas beépítés­nek neveznek. Kisebb városok­ban, nagyközségekben — ahol a közművek megengedik — már mód van az emeletes, te­hát a társasházak felépítésére is. A nem üdülőterületen fekvő falvakban, kisvárosokban több­nyire nem gond a telekszerzés, esetleg könnyebb teljesíteni a telepszerű többszintes építke­zésre vonatkozó nem-budapesti feltételt: a 60 lakás egytagban történő felépítését. Nem a terület, hanem a közművesítés feltételei hiányoznak. Már­pedig, ha ma építkezik vala­ki, akár többszintes vaqy kor­szerű családi házas formában, akkor elengedhetetlen a köz­művesítés. Vidéken elsősorban a községekben és a kisvárosok­ban közművesített területet vi­szont éppoly nehéz találni, mint az urbanizáltabb környékeken. Jószerivel ugyanis csak az áramellátásról mondhatjuk, hogy megközelíti a 100 száza­lékot, a lakásoknak vízzel, csa­tornával való ellátottsága or­szágosan 50 százalék körül mozog. És ebben az adatban megtalálható Budapest is, nagyvárosaink is és a fejlődő vagy visszafejlődő települések is. Külön említést érdemel az a tény, hogy faluhelyen családi ház, a hozzátartozó kert, nem csupán a kulturált életmódnak megfelelő otthont jelenti, vagy jelentheti, hanem gazdálkodási lehetőséget is teremt. Szükség van a pincére, a padlásra, a kertben az ólnak való helyre, meg jó termőföldre a ház kö­rüli veteményekhez. A kínált és előírt lakásépítési megoldá­soknál ezt is figyelembe kell venni, minden olyan jogi, pénz­ügyi szabályozás, amely ez ellen hatna, megbukna a csa­ládok egyéni érdekein. Gyorsuld ütem Az elkövetkezendő években előreláthatólag nem csökken a lakásépítés üteme, ezen belül nagyjából azonos a helyzet a magánerővel épülő családi há­zaknál is. A következő 15 éves lakásépítési terv 1,3—1,5 millió lakás felépítésével számol, eb­ből minden harmadik lakás fa­lun épül. Az idei tervben komoly sze­repet kap a sajáterős lakás­építés, hiszen 57 ezer ilyen tí­pusú lakás felépítésével szá­mol. A tavalyi végső adatok azt mutatták, hogy körülbelül 64 ezer lakás épült fel magánerős formában. Ez lényegesen több, mint amennyit terveztek és meghaladja az előzetesen várt menyiséget is. Lehet, hogy hasonló lesz a helyzet az idén is? De ne jósoljunk! Sok­kal fontosabb ennél azt vizs­gálni: terület, tervek, építő­anyag, kivitelező kapacitás lesz-e elegendő. Cikksoroza­tunk további folytatásaiban er­ről számolunk be, B. M. Pécsi bányász- sikerek A Magyar Szénbányászati Tröszt országos Kiváló Akna* és Kiváló Brigád címért indított munkaversenyének első ne­gyedévében szép pécsi sikerek születtek. Az aknák versenyé­ben Kossuth-bánya az 5., Pécs- bányaüzem a 9. helyet érte el. A brigádversenyben a gépi jö- vesztés nélküli frontfejtésekben első Ormos István brigádja, a Vasas-bánya üzemből, negye­dik Nagy Dezső brigádja Kos- suth-bányáról, ötödik a Kecs­kés György brigád, Pécs-Bá- nyaüzem. A hagyományos tech­nológiájú elővájási brigádok versenyében a zobákj Pallos Gyula brigád a nyolcadik lett. Zaj- és vibrációcsökkentési program a Pannónia Sörgyárban Tizenöt decibellel csökkenthető a zajszint Még ebben az esztendőben kisebb zajjal működnek a Pé­csi Sörgyár tetőkondenzátorai. Nagyszabású zaj- és vibráció csökkentési programot indított ugyanis a gyár. Az előkészüle­ti munkának észrevehető jele: Pécsre érkeztek az úgynevezett „csendes- lemezek", Nagy fába vágta fejszéjét a gyár, amikor elhatározta, a ma­ga részéről mindent megtesz Magyar puszta Erfurtban Magyar szürkemarhák: már csupán 1362 él belőlük a világon Vadállatok végveszélyben • Rohamosan csökken a tigrisek száma • Természetvédelem az állatkertekben A tigris száz évvel ezelőtt korlátlanul uralta Ázsia óriási térségeit. Létét fenyegető ve- télytórsa gyakorlatilag nem volt és ma sincs - az állatvi­lágban. Ám az ember vadász­szenvedélye és a civilizáció terjedése félelmetes ellenfél­nek bizonyult. Amíg 15 éve 30 000 tigris élt szabadon, ma már a számuk nem éri el a kétezret. Kihalásuk üteme olyan gyors, hogy az ezredfordulóra már csak az állatkertekben lesznek tigrisek. Öt ember halálát okozta a figyelmetlenség Mint annak idején hírül ad­tuk, az utóbbi évek legsúlyo­sabb baranyai közlekedési bal­esete történt 1976. december 15-én a 6-os úton Nagydob- sza és Görösgal között. A Vo­lán 20-as Vállalat Budapest és Barcs között közlekedő Ikarus 255—70 típusú autóbusza Barcs felé haladva Görösgal község elhagyása után 12 óra 20 perc­kor a 240-es kilométerkőnél előzni próbálta a Volán 12-es Vállalat egyik tehergépkocsiját. Ezen az útszakaszon több száz méter hosszan sáros, csúszós volt az úttest bal oldala s a sárfelhordást éppen akkor ta­karították el az útkarbantartó munkások. A látási viszonyok megfelelőek voltak, az autó­busz vezetője, Veres Tibor 30 éves budapesti lakos figyel­metlenség miatt mégsem vette észre a sárfelhordást. Mintegy 80 kilométeres sebességgel előzte a tehergépkocsit. Az au­tóbusz hátsó kerekei az úttest jobboldalára való visszatérés közben megcsúsztak. Veres Ti­ítélet a nagydobszai autóbuszbaleset ügyében bor mór hiába igyekezett a jár­művét újra egyenesbe hozni, az autóbusz keresztbefordult és felborult az úttest baloldalán, A megelőzött tehergépkocsi ne­kiütközött a felboruló busznak, majd a jobboldali árokban állt meg. Az autóbuszban a sofőrön és a kalauzon kívül 22 utas tartózkodott. A baleset követ­keztében Büki Jánosné 53 éves nagydobszai lakos a helyszínen meghalt. Lőrincz István 69 éves nagydobszai és Sánta Józsefné 63 éves istvándi lakos a kór­házba szállítás közben halt be­le a sérüléseibe. Horváth Gyu- láné 47 éves istvándi lakos négy nappal a baleset után halt meg a szigetvári kórház­ban, Drumár László 62 éves bajai lakos pedig 1977, janu­ár 1-én a bajai kórházban, öt utas szenvedett 8 napon túl gyógyuló sérülést, 13-an pedig könnyebben sérültek meg. A Pécsi Járásbíróság május 10-én hozott ítéletet a Veres Tibor autóbuszvezető ellen in­dított közlekedési ügyben, A bíróság a vádlottat több ember halálát eredményező tömeges közúti baleset gondatlan oko­zásának bűntette miatt 5 év szabadságvesztésre ítélte, s mellékbüntetésül 5 évre eltil­totta a járművezetéstől. Az ügyész az ítéletet tudo­másul vette, míg Veres Tibor és védője enyhítésért fellebbe­zett. D. I. Egyéb adatok is bizonyítják: évről évre csökken földünk vadállatainak az élettere. A civilizáció terjedése számos ál­latfaj létét veszélyezteti. Az utóbbi 150 esztendőben a vi­lágon addig élő emlősök rend­jéből 100, a madarak rendjé­ből pedig 200 faj kipusztult és jelenleg már ezer állatfajt fenyeget ez a veszély. Hasonló témával foglalkoz­tak nemrégiben az NDK és magyar állatkerti szakemberek erfurti tanácskozásukon. A ma­gyar delegáció tagja volt dr. Fülőp István, a Mecseki Kul- túrpark igazgatója is: — Ez volt az első ilyen jel­legű tanácskozás állatkerti szakemberek között s számunk­ra, magyarok számára nagy megtiszteltetés, hogy egy olyan zoo-kultúrájú ország, mint az NDK elsőként velünk szerve­zett konferenciát. Az NDK-ban több mint száz állatkert van, s ezek 90 százaléka az utóbbi húsz évben jött létre. — Mi volt a tanácskozás lő témája? — Az előadások és a viták három fő téma köré csoporto­sultak: 1. az állatkerteknek a természetvédelemben betöltött szerepének fontossága, 2. a ki­veszőben levő házi és vadon­élő állatok megmentése, 3. az állatkertek pedagógiai és is­meretterjesztő munkája és fel­adatai. Én magam mindhárom témakörben tartottam elő­adást. A legnagyobb érdeklő­dés talán a „Vidratartás az állatkertben” című előadáso­mat kísérte. Ezt dr. Dathe pro­fesszor, a Berlini Állatkert fő­igazgatója elkérte tőlem, hogy megjelentesse az ottani Állat­kerti Közleményekben. Itt kell megjegyezni, hogy az európai óllatkertek közül csak a zürichi és a pécsi foglalkozik a kivesző­ben levő vidra állatkerti tartá­sának vizsgálatával. — Melyek voltak a tanácsko­zás legizgalmasabb kérdései? — Az állatkertek természet- védelmi feladatai a kipusztu­lással fenyegetett állatok vé­delmében. Jónéhány korábban tömegesen elterjedt háziállatot leginkább már csak az állat­kertekben és nemzeti parkok­ban lehet megtalálni. Hogy csak Magyarországon is ősho­nos állatokat említsek: racka juh 2375 darab él a világon, ebből 2248 nálunk, vagy a ma­gyar szürkemarha, összesen 1362 él ebből a fajtából, vagy éppen a mangalica sertés, mindössze 872 darab él már csak az egész világon. Ezeket a kihalóban levő fajtákat ál­latkertekben és nemzeti par­kokban leginkább csak Ma­gyarországon és az NDK-ban tenyésztik. Az Erfurti Állatkert­ben például egy külön park van „Magyar puszta” néven, ahol ezekből az állatokból több tucat él. Az állatként prospektusát is magyar racka juhok díszítik. — A kihalóban levő háziál­latok tenyésztésének a haszna mindenki előtt világos: sosem lehet tudni, mikor lesz szüksé­günk rájuk új fajták kitenyész­tésénél. De kinek van igazán szüksége orrszarvúra vagy ki­rálykobrára? — Az ember és az állat a természetben megbonthatatlan és bonyolult ökológiai egységet alkot. Ha ez a kapcsolat egyet­len faj eltávolításával is meg­bomlik, ennek komoly követ­kezményei lehetnek. Csak egy- egy állatfaj eltűnése után mér­hetjük fel az általuk betöltött létfontosságú szerepet, de ak­kor már valószínűleg túl késő lesz. Ennek a megakadályozá­sa most a szakemberek felada­ta, s ezt a célt szolgálta az NDK és magyar állatkerti szakemberek erfurti tanácsko­zása is. Dunai Imre annak érdekében, hogy elvi­selhetőbbé tegye a környékü­kön élők körülményeit, s csök­kentse a dolgozóit károsító té­nyezőket. Dicséretre méltó a sörgyár erőfeszítése, de az a helyzet, hogy gyermekcipőben jár a zaj- és vibráció elleni védelem hazánkban. Mégis ta­láltak! biztató megoldást az Au­tóipari Kutató Intézet közremű­ködésével, A tetőkondenzáto­rok zajtalanítására és a gyári gépek vibrációjának csökkenté­sére is. A tetőkondenzótorok zajtala­nítására „csendes-lemezeket” vásároltak. A „csendes-lemez” 'külső jegyeiben ugyanolyan, mint a kondenzátorokat jelen­leg borító „közönséges” lemez. Zajfelfogó képességét az össze­dolgozott két lemez közé tett speciális anyag biztosítja. Har­minc ilyen „csendes-lemezből” készül egy-egy szekrény, amely- lyel közrefogják a tetőn talál­ható öt kondenzátort. Az elő­zetes számítások szerint 10—15 decibellel csökken a zajszint ezzel a módszerrel. A gyár kar­bantartó részleqe rövidesen megkezdi a „csendes-lemezek” szerelését, de előtte szeretné­nek jelentős mértékben előre­lépni a gyárban folyó rekonst­rukciós munkában, csaknem T0 millió forintot fordítanak a hű­tési rendszer felújítására, kor­szerűsítésére. A program másik fele a gyá­ri gépek, berendezések vibrá­ciójának izolálására irányul, A helyzetet bonyolulttá teszi, hogy élelmiszeripari gyárról lévén szó, egészségügyi előírásokat is figyelembe kell venni. A gépe­ket és berendezéseket viszont függetleníteni kell az épület szerkezetétől, hogy az ne vál­jon rezonátorrá. A francia VIBRACHOC-meqoldás ígérke­zik legmegfelelőbbnek. Konkrét tárgyalások is foly­tak. Az izolátort szállító nyu­gat-európai partner megtekin­tette a gyári berendezéseket és elfogadható ajánlatot tett Próbaképpen a sörgyár minden típusú géphez rendelt francia rezqéselnyelő elemet. Most a külkereskedelmi vállalaton a sor, hogy mielőbb megvásárol­ja az alátéteket. Amennyiben megfelelnek a várakozásnak, valamennyi gépüket, berende­zésüket fokozatosan ellátják ilyen rezgéselnyelő elemmel a pécsiek, A Pannónia Sörgyár példája bizonyítja: felnőtté válhat a zaj- és vibráció elleni véde­lem hazánkban, csak meg kell találni a módját. Fontos fel­adatnak kell tekinteni minde-_ nütt. Egészségünk, nyugalmunk érdekében. Horváth Teréz A századik fénysorompó A századik fénysorompót he­lyezték üzembe a MÁV Pécsi Igazgatóságának területén Me- csekalja-Cserkút és Pécs állo­mások között, a pellérdi vízmű- központhoz vezető új út és a vasút kereszteződésében. Automatikus berendezéseken és a pályába beépített áram­körök útján a közlekedő vonat működteti a fénysorompót. Olyan távolságra helyezik el a vasúti átjárótól, hogy negyven másodperccel korábban jelezze a vasúti jármű érkezését, így időben figyelmezteti a piros jelzés a közutaknál a gépjár­művezetőket, gyalogosokat a fokozott figyelmességre, megál­lásra. Biztonságos működését áram­körök szavatolják. Hang- és fényjelzések figyelmeztetnek az üzemzavarra a legközelebbi szolgálati helyen, hogy azon­nal megkezdhessék a hiba el­hárítását. Az idén 22 fénysorompót ál­lítanak fel a Pécsi Vasútigaz- gatóság területén, melyeknek darabja több mint egymillió forintba kerül. J. T.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents