Dunántúli Napló, 1977. május (34. évfolyam, 118-148. szám)
1977-05-08 / 125. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIV. évfolyam, 125. szám 1977. május 8., vasárnap Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Bizottságokban folytatódott a békeépítők tanácskozása A béke építőinek varsói világközgyűlése szombaton délelőtt folytatta munkáját. Az első nap késő esti órákba nyúló plenáris tanácskozása után a közgyűlés szombaton bizottságokban folytatta a vitát. A bizottsági munkákat minden témában két személy irányítja, az elnök és a beszámoló előterjesztője. Valamennyi csoport munkájában részt vesznek a magyar küldöttek is. A szombaton ülésező 8 bizottság a következő témákkal foglalkozott: a fegyverkezési verseny megállítása és a leszerelés, fejlődés az új nemzetközi gazdasági rend, az európai biztonsági .együttműködés, és a helsinki záróokmány világméretű hatása, béke és igazságosság a Közel-Keleten, szolidaritás a nemzeti függetlenségért, a gyarmati ’rendszer és az apartheid ellen küzdőkkel, az el nem kötelezettség, mint a békéért és a függetlenségért folytatott küzdelem tényezője, az emberi jogok kérdései, küzdelem a fasizmus és a neofasizmus ellen. A bizottsági ülések a késő esti órákig tartottak. Délután a küldöttségek egy része szolidaritási nagygyűléseken találkozott a varsói nagyüzemek dolgozóival. A pénteki plenáris ülésen felszólalt Trautman Rezső, a magyar küldöttség vezetője. Gáspár Sándor Skóciában Glasgow: A SZOT küldöttsége szombaton befejezte hivatalos látogatását Londonban és a skót TUC meghívására kétnapos látogatásra Skóciába utazott. A glas- gow-i pályaudvaron James Milne, a skót TUC főtitkára fogadta a Gáspár Sándor főtitkár vezette magyar szakszervezeti küldöttséget. Este a skót TUC Főtanácsának tagjai baráti összejövetelen találkoztak a SZOT küldöttségével. Pécstől Barcsig ötezer építő dolgozott Kommunista szombat a BEV-nél- Az igazgató is rakta a falat • Sok irodai alkalmazott, ötszáz ipari tanuló i Egymillió forint óvodára, bölcsődére Q zombaton hajnalban a ** Baranya megyei Építőipari Vállalat több mint 5000 dolgozója kémlelte izgatottan az eget. Nemcsak a 4500 fizikai munkás, de a 750 irodai alkalmazott is; mérnökök, osztályvezetők, adminisztrátornők. Pénteken egész nap, egész éjjel zuhogott az eső, de szombat reggelre elállt és kissé csipős, de azért derűs, szép napra virradtak az épitők. Ezen a reggelen a gépírónők is ócska farmert, vastag strapacipőt húztak, s várták a gépkocsit, a buszt, ami az építkezésre viszi őket. Reggel hét órakor, mikor a nap is előbújt, a hatalmas vállalat minden munkahelyén, Pécstől Szigetváron át Barcsig, megkezdődött a szombati műszak, ami délután négyig, fél ötik tartott, s csak annyiban különbözött a hétköznapitól, hogy az építési irodákon nem csengtek a telefonok, nem kopogtak az írógépek. A vállalat minden dolgozója — a betegek kivételével — ott dolgozott, húzta a falat, keverte a habarcsot, cipelte a téglát az építkezéseken. Kommunista szombatot tartottak az építők, hogy az így szerzett pénzből a dolgozók gyermekéinek új bölcsődét, óvodát, úttörőtábort és egyebet építsenek. Pécsett, a vasbeton üzemben, a panelüzemben, a Szigeti úti építkezésen, a magasháznál, az új ÁBC-áruháznál, a nyugat-mecseki új lakótelepen, Szigetváron az új kórháznál, Barcson,-a KEMIKÁLIA telepén és még egy tucat helyen zúgtak a betonkeverők, forgolódtak a födém- és anyagszállító járművek, az építődaruk, s dolgoztak ezrek és ezrek. Gyárak, kórházak, lakóházak falai nőttek, magasodtak ezen a napon az építők kommunista szombatján, amely a vállalat fennállása óta a legnagyobb társadalmi megmozdulás volt, amikor csak a művezetők nem végeztek fizikai munkát, ők irányították a brigádokat és a kiszolgáló gépi apparátust. A Mecsek oldalában, a Su- rányi út alsó részén épülő ötszintes, 48 lakásos OTP-társas- házak falazásához — átadási határidejük december 31. — a Kóbor-brigád vonult fel fél tucat géppel, hatvan emberrel. A szűk, lejtős és sáros terepen nehezen kapaszkodtak fel a hatalmas betonkeverő gépek és a téglával megrakott nagy Rába teherautók. Délelőtt tíz órakor már vállmagasságig ért a frissen felhúzott fal és az e napra kibővült Kóbor-brigád a szokottnál is vidámabban, látható élvezettel „gyúrta a normát", ahogy ők mondták. Mert normára ment a játék, társadalmi munkában, de normára. Hol itt, hol ott csattan fel a nevetés. Nemeskéri László, a vállalat igazgatója kőműveska- nóllal a kezében rakta szaporán, igazi profi módra a falat, verte egyenesre a törött téglát, rakta mellé az ép szélűt, ahogy kell. S kissé malterosan, sárosán, de nevetve tiltakozott, hogy nem nyilatkozik, most ő itt melós, ott a Jakab József, az Allaka Zoltán, most azok a főnökök. — Ez a szakmám végül is, de már vagy 25 éve nem volt kanál a kezemben. Azért azt a két köbméter falat talán én is felhúzom. Tiborcz István, a vállalat pártbizottságának titkára is ugyanezt határozta el, meg Balázs József termelésvezető. Most húzzuk az első szintet — mondja, de jövő év elején ide már beköltözhetnek a lakók. A párttitkár különösen örül ennek a nagy társadalmi ösz- szefogásnak. Volt már tavaly is egy kommunista szombatjuk, de ilyen sokan, mint ma, több, mint ötezren, még soha nem mozdultak meg. Még az ötszáz építőipari tanuló is eljött. Mindenkinek jutott valamilyen munka. A tegnapi sikeres kommunista szombat eredményeként egy nappal előbbre jöttek a feszes építési határidők. A főmérnök véleménye szerint a BÉV dolgozói ezen a napon négymillió forint értékű munkát végeztek, s mintegy egymillió forint értékű szonpbati bérüket nem vették fel, felajánlották. A tavalyi és a mostani pénzből a pécsi 25 fős vállalati óvodát 75 férőhelyesre bővítik, ugyanezt teszik a bölcsődével is. Hímeshá- zán például a kultúrház, Duna- szekcsőn az úttörőtábor építéséhez járulnak hozzá.. Vidéken lakó dolgozóiknak összesen 25 községben nyújtanak a befolyt pénzből különféle szociális, kulturális támogatást. — R-né — * Parkosítottak, bontási és karbantartási munkát végeztek a PIK dolgozói, az „Ybl Miklós" szocialista brigád kezdeményezésére, május 7-én. A kommunista műszakon 1600 dolgozó vett részt. Többek között a Fekete Gyémánt tér, Korvin Ottó utca, Szeptember 6. tér, Kodály Z. utcában alakítottak ki parkokat. A mintegy 70 ezer forint értékű bevételt a városi óvodák fejlesztésére ajánlották fel. Köszöntjük az édesanyákat! A z újkori Madonna szikár és nem telt, mint klasszikus elődje; s nincs arcán menrryországi Mária-mosoly, hanem evilági tisztaság és értelem, nem visel lágy redőjű kendőt, sem puha, mennybolt-kék köntöst, hanem farmert és feszes pulóvert, a hajnal első mocor- gására ő ébred halk sóhajjal és oson a vízcsaphoz, hajkeféhez, kevéske festéket húz szemhéjára, aztán kiemeli gyerekét a reggeli álomból, csitítja, sugdos neki, öltözteti, mosdatja, fésüli és megindul a Madonnák és gyermekeik menete nap mint nap a bölcsődék-óvodák, aztán a gyárak, hivatalok irányába, a város egyik pontjáról a másikba, busszal vagy gyalog, vagy gyerekkocsival, netán autóval és csak mennek szüntelenül, annak a felelősségnek' roppant súlyával szívükön, amelyet gyermeke vagy gyermekeik világrahoza- tala pillanatától kezdve egy életen át éreznek ... Aztán dolgozhatnak akárhol, gép vagy rajzasztal mellett, írógépre görnyedve vagy éppen az úristen szabad ege alatt a határban, a féltő aggodalomtól már egy percnyi nyugtuk nem lesz többé, mert a család-féltés ősi ösztöne bennük él legmélyebben. Mit is mondtam? Farmeros anyák? Persze, amíg fiatalok, mert aztán ők is — mint korábban saját szülőanyjuk — kikopnak majd a divatból az évek múlásával, szemük veszít a fényéből, bőrük pedig simaságából, de mégis szépek maradnak, nemesen szépek, az örömök és bánatok természetes ötvözetével arcukon. Ök azok, akik munkából hazatérőben türelmesen vagy idegesen és az évtizedektől fáradtan, tűnődve járkálnak a pultok előtt, ügyelve a gondosan beosztott pénzekre, amelyeket soha, de soha nem lehet gondosan beosztani és cipekednek buszokra, lépcsőházak emeleteire, falvak poros, vagy sáros útjain hazafelé, ahol aztán — mint mindennap — úgy most is, rendezni kell a dolgokat, mert minden rájuk vár, és ezt mindenki természetesnek veszi, csak ők nem, és mégis másnap mindent elölről kezdenek, meghökkentő szívóssággal, de soha nem olyan erővel, hogy valaha is kitörhetnének e kegyetlen körből. Felnőnek a gyerekek, házasodnak, gyermeket nemzenek és hoznak világra és a Mama az apró utódok gyönyörű angyal-arcában látja már rég elrebbenő szép fiatalságát. A gyerekek átölelik a Mamát, „ ... csak szóljál, ha szükséged lenne valamire .. — aztán rendszerint a választ már nem is hallják meg, amely ..., el sem hangzott talán ... Átölelik és érzik csontos hátát, elvékonyult karját, már nem divatos, olcsó kelméből varrt ruhájából áradó hagyma- és konyhaszagot. „ ... Ne dolgozz any- nyit Mama ... Ne törd magad annyit Mama...!” — Ö meg csak bólint szótlanul, mutatóujját csüggedten helyezve vértelen ajkaira. A ' gyermekére szép ívben hajló hajdani Mcdonna háta most már soha nem egyenesedik ki, ha megfogod a kezét, érzed, hogy szűnik meg lassan testének melege. Anyák napja van és vén fejjel latolgatod, mit és hogyan lehetne jóvátenni, pedig tudod, hogy most már késő, s ezt nem-is várta tőled, úgy ment el örökre. Rab Ferenc \ Csúcstalálkozó Londonban Megnyílt a fejlett tőkés országok vezetőinek kétnapos tanácskozása Callaghan angol miniszter- elnök nyitotta meg szombaton délelőtt Londonban a vezető tőkés országok harmadik gazdasági csúcstalálkozóját, amelyen az Egyesült Államok, Kanada, Japán, Nagy-Britannia, Franciaország, az NSZK és Olaszország vesz részt. A kétnapos gazdasági csúcs- találkozó vasárnap közös közlemény kiadásával ér véget. Kedden ugyancsak az angol fővárosban kezdődik meg a NATO kétnapos tanácskozása, az első napon az állam- és kormányfők részvételével.
