Dunántúli Napló, 1977. május (34. évfolyam, 118-148. szám)
1977-05-29 / 146. szám
1977. május 29., vasárnap DunQntuli napló 3 Törvényerejű rendelet a magánkereskedelemről A magánkereskedelem gyakorlását eddig 20 évvel ezelőtt megjelent törvényerejű rendelet szabályozta. Ez a jogszabály hosszú időn keresztül megfelelt, időközben azonban jelentősen változott a kereskedők létszáma, szakmai összetétele, s a társadalmi fejlődésben azóta történt változások is szükségessé tették a magánkereskedelem átfogó újraszabályozását. A kormány 1968-ban határozatot hozott a kiskereskedelmi tevékenység továbbfejlesztésére. Ennek hatására a kiskereskedők létszáma 1973-ig csaknem 40 százalékkal emelkedett, s meghaladta a 12 000-et. Az új iparigazolványok többségét ellátatlan területeken, a lakosság alapvető szükségleteinek kielégítése érdekében adták ki, igaz, érvényesültek kedvezőtlen tendenciák is, például sok magánkereskedő települt indokolatlanul városközpontokba. Jelenleg az országban 10 766 magánkereskedő működik, jól kiegészítve az állami és a szövetkezeti kiskereskedelmi hálózatot. A magánkereskedők 60 százaléka a lakosság alapvető ellátását szolgálja, mintegy 7000 kereskedő tevékenykedik a vegyes-, a zöldség-gyümölcs-, az élelmiszer-, a dohány-, a tüzelőanyag- és a vendéglátás-szakmákban. A kereskedők mintegy 20 százaléka működik olyan szakmákban — használtcikk, díszállat és dísznövény, bélyegkereskedés, mutatványos tevékenység stb. — amelyekben állami vagy szövetkezeti üzlethálózat kialakítása nem kifizetődő, 20 százalékuk pedig részben élénkíti a kereskedelmi versenyt, részben, mint például a vásározó iparcikk szakma, bővíti a kereskedelmi választékot. A budapesti zöldség- és gyümölcskereskedők a közvetlen lakossági összforgalomnak körülbelül a 20 százalékát, a tüzelőanyag-kereskedők pedig a kistételű pincés forgalom 50 százalékát, s a tüzelőolaj-forgalom csaknem egyharmadát bonyolítják le. Az új törvényerejű rendelet a megváltozott helyzetnek és a követelményeknek megfelelően, egész sor új rendelkezést is közbeiktatva — szükség szerint részben szigorítva, részben kedvezőbb feltételeket teremtve — szabályozza a magánkereskedők működését, s pontosabb meghatározását adja a magánkereskedői tevékenység fogalmának. Új vonása a rendelkezésnek, hogy a jövőben meghatározott időre is lehetővé teszi magán- kereskedői igazolvány kiadását. Ezzel megoldható például a lakótelepeken vagy az idegenforgalmi és üdülőterületeken is az ellátás megszervezése arra az átmeneti időre, amíg az állami, szövetkezeti hálózat kialakul. Az állami fegyelem fokozottabb biztosítása érdekében meghatározták, hogy ki milyen esetben — milyen bűn- cselekmények miatt — nem kaphat magánkereskedői igazolványt, s nem adnak lehetőséget a szocialista szektorból kilépőknek azonnali magánkereskedés folytatására. A szakigazgatási szerv hatáskörét növelve szigorítják az igazolvány visszavonásának feltételeit. H a Pécs helytörténetírásában egyszer valami frappáns jelzővel kellene illetni a 70-es éveket, bizonyára így imák: a feltúrt város évtizede. Csakugyan a soha nem volt méretű közmű-munkák színtere évek óta a város. Évtizedek mulasztásait kell pótolni a régi városrészek ben. Csak a legjellemzőbbeket vegyük. Pécsi sajátosság volt (és az ma is egyes városrészekben) az utcákon hömpölygő esővíz. Vannak még városnegyedek, ahol a háziszennyvíz az utcán csordogál. Az ivóvíz hálózat városméretben javult. A szennyvíz- csatornák mind többjéről deríti ki az IBAK, hogy hasznavehetetlen romhalmaz. A régebbi és az újabb keletű gázvezetékek nem felelnek meg a mai előírásoknak. És közben a régi városrészeken át is ki kell építeni a távfűtővezetékeket... Évről évre sok tízmillió forint értékű anyag és munka kerül a földbe közművezetékek formájában. És minthogy nem egy beruházó és nem egy kivitelező végzi ezt a hatalmas munkát ezért meg lehet érteni, hogy koordináció lassacskán halad előre. Most in#r clalgoa^cilir A város néhány exponáltabb pontját kerestük fel — kísérőnk. Sarkadi György városi közmű-főmérnök és Bártíai Endre útfelügyelő —, hogy a látottak alapján alkossunk képet a pillanatnyi helyzetről. Mindenekelőtt a leginkább szem előtt lévőt, a Landler Je- Jenő utcát néztük meg. Az itteniekhez csatlakozó Kórház-téri munka hosszú hónapokig szünetelt, a temetetlen munkaárok, a félkész távfűtőcsatorna itt sokkal jobban zavarta a pécsieket, mint maga a Landler Jenő utca lehangoló látványa. A Csőszerelőipari Vállalat barcsi és paksi munkái miatt hagyta félbe a pécsit, de most már ismét dolgoznak. És van rá ígéret, hogy november 30-ra itt minden kész lesz. Sarkadi György most egy jellemző „apróságra" hívja fel a figyelmet. Az Esze Tamás utca és a Kodály Zoltán út közötti szakaszon: — Látja a csapadékcsatorna víznyelőjét? — Nem. Megmutatja. Az egyiket, a másik — beton alatt van. — A csapadékcsatornát készítettük el elsőként, hogy a többi munkát ennek védelmében végezhessék. Nem sikerült. A víznyelők ugyanis a majdani úttest szélén vannak, tehát a Közmű-rekonstrukció # Látogatás a pécsi közmű-munkálatoknál # Vasbeton csatorna a Megyeri úton # Késésben az útépítés a Jakabhegyi úton mostani járdaszegélyen belül, területi közművezetékeket egyet- Ha átvágják a szegélyt és ha len csatornába — a közműINOSZF 68. évforduEófa jegyében nem zúdítják rá a betont, a alagútba és folyosóba víz a nyelőkbe jutott volna. így lik. az éppen ott dolgozó munkások nyakába, a munkaárokba .... Az Ifjúság útja végén, a 30-as végállomásánál folyik a közművek rekonstrukciója, amivel a nyári hónapokban a Kodály Zoltán útig kell érni, s ami nehéz napokat ígér a környéken lakóknak. Bártfai Endre közli, hogy a Jakabhegyi úton — a munkák eleje ugyanis ott volt — egy hónapos késésben van az útépítéssel a Közúti Építő Vállalat a csapadékcsatorna miatt. A mecseki beépítést szolgálja a Bálicsi út korszerűsítése. Itt is teljes közmű-felújítás folyik, szakaszosan, hiszen közben a szűk úton nem. állhat meg az élet. Itt derült ki, hogy a nemrég nagy reményekkel kecsegtetett műanyag gázcső mégsem válik be, tehát ismét acélcső kell. De hol a kapacitás? Most a víznyomócső fektetésén dolgoznak, de nem látni a nyomát — és erre is Sarkadi György figyelmeztet —, hogy a fogyasztói helyeket bekötötték volna. Majd ha kész lesz az út? tereHársfai István Elkészült a Vadász utca Szerdától meghosszabbítják a 27-es útvonalát Egy újabb téma szűnik meg téma lenni. Ugyanis többszöri határidő-módosítás után a Vadász utca mégis elkészült, így ezután már nem lesz mit írni róla. A Ledinától a Dózsa György utcáig terjedő útvonal az Engel János úti iparterületet hozza közelebb a városhoz. Holnap reggel megkezdik a burkolati jelek festését és a táblák kihelyezését, kedden pedig sor kerül az új út műszaki bejárására, június 1-től pedig már a forgalom is megindul. Az út átadásával megváltozik a ledinai forgalmi rend. A Felsővám- ház utcai elágazástól az Endre utca kapja meg az elsőbbséget, amit a burkolati jelek és a táblák is kifejeznek. Az Endre utca, majd a Vadász utca az Engel János útig főútvonal lesz. A 27-es autóbusz vonalát június 1-én, szerdán üzemkezdettől az Endre utcán és a Vadász utcán ót a Dózsa György utcáig hosszabbítják meg, s ezzel egyidejűleg megszüntetik a 28/Y jelzésű járatot. |p:ÍVÍ*nÍiÍ| ÉS* A Petőfi utcában nyoma sincs már annak a hajrának, amit a Vízmű produkált itt május 1-e előtt. Három hét alatt építették ki a József Attila és a Doktor Sándor utca között a főnyomóvezetéket. Ez lehetne a példa minden pécsi közműmunkához. Hosszú ideje idegestítette már az arra közlekedőket a Megyeri útnak a sorompótól délre lévő szakasza: esőzések idején megállt a víz, amitől aztán ház, járókelő és jármű egyaránt szenvedett. Most már építik a BÉV munkásai a csapadékcsatornát. A terep adottságai kizárták a legjobb „ősi" módszert. Csövek helyett helyszínen készült négyzetszelvényű vasbeton csatorna épül. Ennek elkészülte után jöhet a köz- világítás korszerűsítése, a járdaépítés, majd az útszélesítés. És mindezek mellett folyik napjaink legnagyobb-szabású pécsi közmű-munkája az új Siklósi városrészben, ahol a lakóA brigádtagok munka közben „A MÁV szombathelyi Igazgatósága közli, hogy vasútépítési munkák miatt 1977. május hó 30-án hétfőn a 7512 sz. vonat Tapolcára történő érkezésétől 7 ára 32 perctől — június 24-én, pénteken 15 óra 50 percig, Tapolca—Keszthely állomások között a vonatforgalom teljesen szünetel Ezen idő alatt Tapolca—Keszthely viszonylatban A SZEMÉLYSZÁLLÍTÁST KÖZÚTON VONATPÓTLÓ AUTÓBUSZOKKAL BONYOLÍTJÁK LE. Vonatpótló autóbuszokon csak emberi vért, gyógyszert, filmküldeményeket lehet szállítani. Fenti időtartam alatt a poggyász és express-áruk elszállítását Keszthely vasútállomásról 8.43 és 17.02 órakor Tapolca vasútállomásig, — Tapolca vasútállomástól 10.25 és 18.30 órakor ponyvás tehergépkocsival biztosítjuk. A vonatokra megváltott menetjegyek az autóbuszokra is érvényesek! A Wellesz-brigád Fiatalos lendülettel kezdeményezői az újnak Ha egy kis lélegzetnyi időhöz jutnak, megrendezik a visszavágó mérkőzést. Hosszú évek után tavaly nyáron fordult elő először Welleszéknél, hogy a nőtlen brigádtagok elpáholták a családosokat. Wellesz István nem is szívesen emlékszik a kispályás mérkőzés eredményére. Tapintatból még a naplóba sem írták be a 10:1-es vereséget. Mindezt persze Bogos Gyulától, az egyik legfiatalabb brigádtagtól tudom, aki hat esztendővel ezelőtt még gyerekfejjel került a BÉV szerelő főépítésvezetőségének Wellesz István- féle villanyszerelő brigádjához. A fiatalos lendület a korukból fakad. A tizenhárom fős csoport többségét, a negyvenes évek közepétől születettek alkotják: a korátlag alig haladja meg a huszonnyolc évet. Nem csoda, hogy kezdeményezői az újnak és elsőként ismerték fel: milyen feszített programot kell teljesíteni a Baranya megyei Építőipari Vállalatnak. A néhány héttel ezelőtt tartott brigádvezetői tanácskozáson a főmérnöki beszámoló után Wellesz István kért szót és felhívással fordult a vállalat szocialista brigádjaihoz. — Közismert, hogy a BÉV- nek idén 1,1 milliárd forint értékű munkát kell végeznie: teljesíteni akarjuk a megemelt lakástervet, üzemeket, óvodákat, iskolákat kell átadnunk. Mindezt csak hatékonyabb munkával teljesíthetjük, mert létszámnövekedésre nem számolhatunk. A kieső órák csökkentésével, időszakos túlórákkal, a selejt nagyarányú visz- szaszorításával viszont pótolhatjuk a hiányzó munkáskezeket. Ezt célozta a május 7-én tartott kommunista műszak is, amelyet vállalati szinten szeptember 3-án megismétlünk. Felajánlásunkat a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére tettük. Welleszék leginkább ipari létesítményeken dolgoznak.- Az év elején kerültünk a Pécsi Bőrgyár épülő velúrüzemének beruházására — mondja Bogos Gyula. — Korábban a Mohácsi Székgyár, d Pannónia Szálló és a Konzum Aruház adott munkát. Rajtunk nem múlik a tervezett június végi átadás. Nagy György, a brigád egyik alapítótagja hozzáfűzi: — Több mint ötmillió forint értékű az a munka, amit el kell végeznünk. Tulajdonképpen szusszanásnyi időnk sincs. Havi átlagban legalább negyven túlóra jut egy-egy emberre. A déli kiszolgálásban és az előkészítő műhelyben kell még felszerelnünk az armatúrákat, a dugaszoló aljzatokat, a tűzjelzőt. A földszintes épület csarnokaiban legalább 100-150 ember dolgozik. A hasító, csiszoló, festő és szárító berendezések a helyükre kerültek. — Nem tudjuk tartani a technológiai sort — jegyzi meg menetközben Wellesz István. — A festők előtt kell dolgoznunk. Már felszereltük az armatúrákat, a sodronyokat. Előfordulhat, hogy az esetleges sérüléseket ki kell majd javítanunk. Tudomásom szerint a jövő esztendőtől már zsebre megy az ilyen károkozás. Nem is baj, hiszen ez a rendelkezés is a minőségi munkát ösztönzi majd. Az üzemlátogatás után, a brigád „ebédlőjében” folytatjuk a beszélgetést, ami egyben a kéziraktár szerepét is betölti. Sasvári János és Bogos Gyula egy nagy faládára telepedik. Rajta öklömnyi lakat. — Évek óta magunkkal hordjuk a ládát. Ebben van a könyvtárunk. Mohácson dolgoztunk, mikor felmerült, hogy jobban kellene hasznosítani estéinket — mondja Nagy György. — Most hatvan kötetünk van: a műszaki témájútól a mesekönyvig minden megtalálható a „kincsesládában". Valamennyit kiolvastuk; a napokban újabb könyveket hozunk a vállalati könyvtárból. — Szükség van a szakmai tudás gyarapítására — folytatja a brigádvezető. — Ma már nagyon távol vagyűnk a klasz- szikus értelemben vett villany- szereléstől. Alig egy évtizede mindössze a kombináltfogó, a simító, a véső, a kalapács és a csavarhúzó volt a „személyi használatú" szerszámkollekció. Most meg se mozdulhatnánk, az asztalifúró, a szögbelövő pisztoly, a horonymaró, a kézi daraboló, a hegesztőgép nélkül. És ha valamit nem lehet megkapni? Welleszék munkájuk könnyítése érdekében segítenek magukon. Több kisgépet, szerszámot készítettek már. Saját gyártmányú a sarokban levő kábelgombolyító, a műanyagcső-melegítő. Ebből is kitűnik, hogy nem idegenkednek az újtól. Sőt! Ha a bőrgyári munkával végeznek, még a nyár folyamán eddig hazánkban ismeretlen szerelési technológiával ismerkedhetnek. A Kertvárosban épülő újabb könnyűszerkezetes bölcsődében alkalmazzák először az NDK- ból származó újfajta szerelőelemeket. A Villamosipari Kutató Intézet kérte föl a BÉV-et az új technológia kísérleteinek elvégzésére, és a vállalat Welleszéket bízta meg ezzel a munkával. Salamon Gyula J ERSEY VÁSÁF l az 1. emeleten SLÁGEROSZTÁLYUNKON! Mintás jersey anyagok 100,- Ft/m-es áron, nagy választékban, amig a készlet tart! KONZUM ÁRUHÁZ Pécs, Kossuth tér [ 3
