Dunántúli Napló, 1977. május (34. évfolyam, 118-148. szám)

1977-05-29 / 146. szám

1977. május 29., vasárnap DunQntuli napló 3 Törvényerejű rendelet a magán­kereskedelemről A magánkereskedelem gyakorlását eddig 20 év­vel ezelőtt megjelent tör­vényerejű rendelet szabá­lyozta. Ez a jogszabály hosszú időn keresztül meg­felelt, időközben azonban jelentősen változott a ke­reskedők létszáma, szak­mai összetétele, s a társa­dalmi fejlődésben azóta történt változások is szük­ségessé tették a magán­kereskedelem átfogó újra­szabályozását. A kormány 1968-ban határozatot hozott a kis­kereskedelmi tevékeny­ség továbbfejlesztésére. Ennek hatására a kiske­reskedők létszáma 1973-ig csaknem 40 százalékkal emelkedett, s meghaladta a 12 000-et. Az új ipar­igazolványok többségét el­látatlan területeken, a la­kosság alapvető szükség­leteinek kielégítése érde­kében adták ki, igaz, ér­vényesültek kedvezőtlen tendenciák is, például sok magánkereskedő települt indokolatlanul városköz­pontokba. Jelenleg az országban 10 766 magánkereskedő működik, jól kiegészítve az állami és a szövetkezeti kiskereskedelmi hálózatot. A magánkereskedők 60 százaléka a lakosság alap­vető ellátását szolgálja, mintegy 7000 kereskedő tevékenykedik a vegyes-, a zöldség-gyümölcs-, az élelmiszer-, a dohány-, a tüzelőanyag- és a vendég­látás-szakmákban. A ke­reskedők mintegy 20 szá­zaléka működik olyan szakmákban — használt­cikk, díszállat és dísznö­vény, bélyegkereskedés, mutatványos tevékenység stb. — amelyekben állami vagy szövetkezeti üzlethá­lózat kialakítása nem kifi­zetődő, 20 százalékuk pe­dig részben élénkíti a ke­reskedelmi versenyt, rész­ben, mint például a vásá­rozó iparcikk szakma, bő­víti a kereskedelmi válasz­tékot. A budapesti zöld­ség- és gyümölcskereske­dők a közvetlen lakossági összforgalomnak körülbe­lül a 20 százalékát, a tü­zelőanyag-kereskedők pe­dig a kistételű pincés for­galom 50 százalékát, s a tüzelőolaj-forgalom csak­nem egyharmadát bonyo­lítják le. Az új törvényerejű ren­delet a megváltozott hely­zetnek és a követelmé­nyeknek megfelelően, egész sor új rendelkezést is közbeiktatva — szük­ség szerint részben szigo­rítva, részben kedvezőbb feltételeket teremtve — szabályozza a magánke­reskedők működését, s pontosabb meghatáro­zását adja a magánkeres­kedői tevékenység fogal­mának. Új vonása a ren­delkezésnek, hogy a jövő­ben meghatározott időre is lehetővé teszi magán- kereskedői igazolvány ki­adását. Ezzel megoldható például a lakótelepeken vagy az idegenforgalmi és üdülőterületeken is az el­látás megszervezése arra az átmeneti időre, amíg az állami, szövetkezeti háló­zat kialakul. Az állami fe­gyelem fokozottabb bizto­sítása érdekében megha­tározták, hogy ki milyen esetben — milyen bűn- cselekmények miatt — nem kaphat magánkeres­kedői igazolványt, s nem adnak lehetőséget a szo­cialista szektorból kilépők­nek azonnali magánke­reskedés folytatására. A szakigazgatási szerv ha­táskörét növelve szigorít­ják az igazolvány vissza­vonásának feltételeit. H a Pécs helytörténet­írásában egyszer valami frappáns jelzővel kellene illetni a 70-es éve­ket, bizonyára így imák: a feltúrt város évtizede. Csak­ugyan a soha nem volt méretű közmű-munkák szín­tere évek óta a város. Év­tizedek mulasztásait kell pótolni a régi városrészek ben. Csak a legjellemzőb­beket vegyük. Pécsi sajátosság volt (és az ma is egyes városrészekben) az utcákon hömpölygő esővíz. Van­nak még városnegyedek, ahol a háziszennyvíz az utcán csor­dogál. Az ivóvíz hálózat város­méretben javult. A szennyvíz- csatornák mind többjéről derí­ti ki az IBAK, hogy hasznave­hetetlen romhalmaz. A régebbi és az újabb keletű gázvezeté­kek nem felelnek meg a mai előírásoknak. És közben a régi városrészeken át is ki kell épí­teni a távfűtővezetékeket... Évről évre sok tízmillió fo­rint értékű anyag és munka kerül a földbe közművezetékek formájában. És minthogy nem egy beruházó és nem egy kivi­telező végzi ezt a hatalmas munkát ezért meg lehet érte­ni, hogy koordináció lassacs­kán halad előre. Most in#r clalgoa^cilir A város néhány exponáltabb pontját kerestük fel — kísé­rőnk. Sarkadi György városi közmű-főmérnök és Bártíai End­re útfelügyelő —, hogy a lá­tottak alapján alkossunk képet a pillanatnyi helyzetről. Mindenekelőtt a leginkább szem előtt lévőt, a Landler Je- Jenő utcát néztük meg. Az it­teniekhez csatlakozó Kórház-té­ri munka hosszú hónapokig szünetelt, a temetetlen munka­árok, a félkész távfűtőcsatorna itt sokkal jobban zavarta a pé­csieket, mint maga a Landler Jenő utca lehangoló látványa. A Csőszerelőipari Vállalat bar­csi és paksi munkái miatt hagy­ta félbe a pécsit, de most már ismét dolgoznak. És van rá ígé­ret, hogy november 30-ra itt minden kész lesz. Sarkadi György most egy jellemző „apróságra" hívja fel a figyel­met. Az Esze Tamás utca és a Kodály Zoltán út közötti szaka­szon: — Látja a csapadékcsatorna víznyelőjét? — Nem. Megmutatja. Az egyiket, a másik — beton alatt van. — A csapadékcsatornát ké­szítettük el elsőként, hogy a többi munkát ennek védelmé­ben végezhessék. Nem sikerült. A víznyelők ugyanis a majdani úttest szélén vannak, tehát a Közmű-rekonstrukció # Látogatás a pécsi közmű-munkálatoknál # Vasbeton csatorna a Megyeri úton # Késésben az útépítés a Jakabhegyi úton mostani járdaszegélyen belül, területi közművezetékeket egyet- Ha átvágják a szegélyt és ha len csatornába — a közmű­INOSZF 68. évforduEófa jegyében nem zúdítják rá a betont, a alagútba és folyosóba víz a nyelőkbe jutott volna. így lik. az éppen ott dolgozó munká­sok nyakába, a munkaárok­ba .... Az Ifjúság útja végén, a 30-as végállomásánál folyik a közművek rekonstrukciója, ami­vel a nyári hónapokban a Ko­dály Zoltán útig kell érni, s ami nehéz napokat ígér a kör­nyéken lakóknak. Bártfai End­re közli, hogy a Jakabhegyi úton — a munkák eleje ugyan­is ott volt — egy hónapos ké­sésben van az útépítéssel a Közúti Építő Vállalat a csapa­dékcsatorna miatt. A mecseki beépítést szolgál­ja a Bálicsi út korszerűsítése. Itt is teljes közmű-felújítás folyik, szakaszosan, hiszen közben a szűk úton nem. állhat meg az élet. Itt derült ki, hogy a nem­rég nagy reményekkel kecseg­tetett műanyag gázcső mégsem válik be, tehát ismét acélcső kell. De hol a kapacitás? Most a víznyomócső fektetésén dol­goznak, de nem látni a nyo­mát — és erre is Sarkadi György figyelmeztet —, hogy a fogyasztói helyeket bekötötték volna. Majd ha kész lesz az út? tere­Hársfai István Elkészült a Vadász utca Szerdától meghosszabbítják a 27-es útvonalát Egy újabb téma szűnik meg téma lenni. Ugyanis többszöri határidő-módosí­tás után a Vadász utca mégis elkészült, így ezután már nem lesz mit írni róla. A Ledinától a Dózsa György utcáig terjedő útvonal az Engel János úti iparterüle­tet hozza közelebb a vá­roshoz. Holnap reggel megkezdik a burkolati jelek festését és a táblák kihelyezését, kedden pedig sor kerül az új út műszaki bejárására, június 1-től pedig már a forgalom is megindul. Az út átadásá­val megváltozik a ledinai forgalmi rend. A Felsővám- ház utcai elágazástól az Endre utca kapja meg az elsőbbséget, amit a burko­lati jelek és a táblák is ki­fejeznek. Az Endre utca, majd a Vadász utca az En­gel János útig főútvonal lesz. A 27-es autóbusz vonalát június 1-én, szerdán üzem­kezdettől az Endre utcán és a Vadász utcán ót a Dózsa György utcáig hosszabbítják meg, s ezzel egyidejűleg megszüntetik a 28/Y jelzésű járatot. |p:ÍVÍ*nÍiÍ| ÉS* A Petőfi utcában nyoma sincs már annak a hajrának, amit a Vízmű produkált itt május 1-e előtt. Három hét alatt építet­ték ki a József Attila és a Dok­tor Sándor utca között a fő­nyomóvezetéket. Ez lehetne a példa minden pécsi közmű­munkához. Hosszú ideje idegestítette már az arra közlekedőket a Megyeri útnak a sorompótól délre lévő szakasza: esőzések idején megállt a víz, amitől az­tán ház, járókelő és jármű egy­aránt szenvedett. Most már építik a BÉV munkásai a csapa­dékcsatornát. A terep adott­ságai kizárták a legjobb „ősi" módszert. Csövek helyett hely­színen készült négyzetszelvényű vasbeton csatorna épül. Ennek elkészülte után jöhet a köz- világítás korszerűsítése, a jár­daépítés, majd az útszélesítés. És mindezek mellett folyik napjaink legnagyobb-szabású pécsi közmű-munkája az új Sik­lósi városrészben, ahol a lakó­A brigádtagok munka közben „A MÁV szombathelyi Igazgatósága közli, hogy vasútépítési munkák miatt 1977. május hó 30-án hétfőn a 7512 sz. vonat Tapolcára történő érkezésétől 7 ára 32 perctől — június 24-én, pénteken 15 óra 50 percig, Tapolca—Keszthely állomások között a vonatforgalom teljesen szünetel Ezen idő alatt Tapolca—Keszthely viszonylatban A SZEMÉLYSZÁLLÍTÁST KÖZÚTON VONATPÓTLÓ AUTÓBUSZOKKAL BONYOLÍTJÁK LE. Vonatpótló autóbuszokon csak emberi vért, gyógyszert, film­küldeményeket lehet szállítani. Fenti időtartam alatt a poggyász és express-áruk elszállítá­sát Keszthely vasútállomásról 8.43 és 17.02 órakor Tapolca vasútállomásig, — Tapolca vasútállomástól 10.25 és 18.30 órakor ponyvás tehergépkocsival biztosítjuk. A vonatokra megváltott menetjegyek az autóbuszokra is érvényesek! A Wellesz-brigád Fiatalos lendülettel kezdeményezői az újnak Ha egy kis lélegzetnyi idő­höz jutnak, megrendezik a visszavágó mérkőzést. Hosszú évek után tavaly nyáron fordult elő először Welleszéknél, hogy a nőtlen brigádtagok elpáhol­ták a családosokat. Wellesz István nem is szívesen emlék­szik a kispályás mérkőzés eredményére. Tapintatból még a naplóba sem írták be a 10:1-es vereséget. Mindezt persze Bogos Gyulától, az egyik legfiatalabb brigádtag­tól tudom, aki hat esztendő­vel ezelőtt még gyerekfejjel került a BÉV szerelő főépítés­vezetőségének Wellesz István- féle villanyszerelő brigádjához. A fiatalos lendület a koruk­ból fakad. A tizenhárom fős csoport többségét, a negyve­nes évek közepétől születettek alkotják: a korátlag alig ha­ladja meg a huszonnyolc évet. Nem csoda, hogy kezdeménye­zői az újnak és elsőként is­merték fel: milyen feszített programot kell teljesíteni a Baranya megyei Építőipari Vállalatnak. A néhány héttel ezelőtt tartott brigádvezetői tanácskozáson a főmérnöki beszámoló után Wellesz István kért szót és felhívással fordult a vállalat szocialista brigádjai­hoz. — Közismert, hogy a BÉV- nek idén 1,1 milliárd forint értékű munkát kell végeznie: teljesíteni akarjuk a megemelt lakástervet, üzemeket, óvodá­kat, iskolákat kell átadnunk. Mindezt csak hatékonyabb munkával teljesíthetjük, mert létszámnövekedésre nem szá­molhatunk. A kieső órák csök­kentésével, időszakos túlórák­kal, a selejt nagyarányú visz- szaszorításával viszont pótol­hatjuk a hiányzó munkáskeze­ket. Ezt célozta a május 7-én tartott kommunista műszak is, amelyet vállalati szinten szep­tember 3-án megismétlünk. Felajánlásunkat a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére tet­tük. Welleszék leginkább ipari létesítményeken dolgoznak.- Az év elején kerültünk a Pécsi Bőrgyár épülő velúrüze­mének beruházására — mond­ja Bogos Gyula. — Korábban a Mohácsi Székgyár, d Pan­nónia Szálló és a Konzum Aru­ház adott munkát. Rajtunk nem múlik a tervezett június végi átadás. Nagy György, a brigád egyik alapítótagja hozzáfűzi: — Több mint ötmillió forint értékű az a munka, amit el kell végeznünk. Tulajdonkép­pen szusszanásnyi időnk sincs. Havi átlagban legalább negy­ven túlóra jut egy-egy ember­re. A déli kiszolgálásban és az előkészítő műhelyben kell még felszerelnünk az armatú­rákat, a dugaszoló aljzatokat, a tűzjelzőt. A földszintes épület csarno­kaiban legalább 100-150 em­ber dolgozik. A hasító, csiszo­ló, festő és szárító berendezé­sek a helyükre kerültek. — Nem tudjuk tartani a technológiai sort — jegyzi meg menetközben Wellesz István. — A festők előtt kell dolgoznunk. Már felszereltük az armatúrá­kat, a sodronyokat. Előfordul­hat, hogy az esetleges sérülé­seket ki kell majd javítanunk. Tudomásom szerint a jövő esz­tendőtől már zsebre megy az ilyen károkozás. Nem is baj, hiszen ez a rendelkezés is a minőségi munkát ösztönzi majd. Az üzemlátogatás után, a brigád „ebédlőjében” folytat­juk a beszélgetést, ami egyben a kéziraktár szerepét is betöl­ti. Sasvári János és Bogos Gyula egy nagy faládára te­lepedik. Rajta öklömnyi lakat. — Évek óta magunkkal hord­juk a ládát. Ebben van a könyvtárunk. Mohácson dol­goztunk, mikor felmerült, hogy jobban kellene hasznosítani estéinket — mondja Nagy György. — Most hatvan köte­tünk van: a műszaki témájútól a mesekönyvig minden megta­lálható a „kincsesládában". Valamennyit kiolvastuk; a na­pokban újabb könyveket ho­zunk a vállalati könyvtárból. — Szükség van a szakmai tudás gyarapítására — folytat­ja a brigádvezető. — Ma már nagyon távol vagyűnk a klasz- szikus értelemben vett villany- szereléstől. Alig egy évtizede mindössze a kombináltfogó, a simító, a véső, a kalapács és a csavarhúzó volt a „személyi használatú" szerszámkollekció. Most meg se mozdulhatnánk, az asztalifúró, a szögbelövő pisztoly, a horonymaró, a ké­zi daraboló, a hegesztőgép nélkül. És ha valamit nem lehet megkapni? Welleszék munká­juk könnyítése érdekében se­gítenek magukon. Több kisgé­pet, szerszámot készítettek már. Saját gyártmányú a sa­rokban levő kábelgombolyító, a műanyagcső-melegítő. Ebből is kitűnik, hogy nem idegen­kednek az újtól. Sőt! Ha a bőrgyári munkával végeznek, még a nyár folyamán eddig hazánkban ismeretlen szerelési technológiával ismerkedhetnek. A Kertvárosban épülő újabb könnyűszerkezetes bölcsődében alkalmazzák először az NDK- ból származó újfajta szerelő­elemeket. A Villamosipari Ku­tató Intézet kérte föl a BÉV-et az új technológia kísérletei­nek elvégzésére, és a vállalat Welleszéket bízta meg ezzel a munkával. Salamon Gyula J ERSEY VÁSÁF l az 1. emeleten SLÁGEROSZTÁLYUNKON! Mintás jersey anyagok 100,- Ft/m-es áron, nagy választékban, amig a készlet tart! KONZUM ÁRUHÁZ Pécs, Kossuth tér [ 3

Next

/
Thumbnails
Contents