Dunántúli Napló, 1977. május (34. évfolyam, 118-148. szám)

1977-05-14 / 131. szám

2 Dunántúli napló 1977. május 14., szombat Hangverseny Évadzáró rendezvény Első zenei élményeimet két nagy kor két nagy alkotója ad­ta meg — életreszólóan. Bach prelúdiumait, fúgáit — szeren­csés helyzetben, kiváló orgo­nistáktól — szinte naponta hall­hattam. S az első kórusművet, amelynek egyik gyerekszólamá- ban énekelhettem, Beethoven adta a világnak. Hosszú idő után különös felfedezésnek ha­tott számomra, hogy mindketten világi műveket „is" alkottak, sőt, később az, hogy J. S. Bach több egyházzenei műve eredeti­leg világi kantáta volt. Évtize­dek távolában kutatva — hatá­sukra nézve semmi különbség bennem. Nyilván a barokk és klasszikus zene ünnepélyessége, dallamdíszeinek áradata, az el­ső hegedűk felívelő szólamai, a kórusok, áriák váltakozó szár­nyalása, a monumentális hatá­sokat megerősítő trombita és kürtszólamok, üstdobpergések zárlatainak összhatásában — mindez együtt ' okozta, hogy a két nagy mester kórusos zene­kari művei és versenyművei min­dig egy kicsit ünnepet jelente­nek. Akkor is, ha a hétközna­pok taposómalmában, a vélet­len ajándékaként az éter hul­lámain árad elénk ez a mu­zsika. Hát még akkor, ha az élet ritka óráiban élőkoncertes előadásuk részesei lehetünk! Mint a napokban is. a Pé­csi Filharmonikus Zenekar, a szólisták és a Pécsi Liszt Fe­renc Kórus évadzáró hangver­senyén, ahol három nagy al­kotást hallottunk fölcsendülni. Mindhármat Antal György Liszt-díjas karnagy vezényelte. Ezúttal mind a sokszólamú vo­kális együttest, mind a nagy- zenekari apparátust szuggesztív művészi erővel kézben tartva és velük a kontaktust tempóban, dinamikában, a zenei gondola­tok átgondoltságában és ki­munkálásában mindvégig meg­tartva — tökéletes egységben szólaltak meg ezek a művek. Bach összesen hat Branden­burgi versenyműve közül sor­rendben az ötödik csendült fel a zenekar és a három szólista: Vass Ágnes (hegedű), Szkladá- nyi Péter (fuvola) és Bánky Jó­zsef (zongora) szép, kiegyen­lített, erőt sugárzó, lendületes előadásában. Különösen tet­szett a főtéma interpretálásá­ban az első hegedűk feltűnően szép, tiszta, egységes hangzása, ami azért is külön jóleső, mivel a legtöbb bírálatot — okkal — ez a hangszercsoport kapta az utóbbi években. Élmény volt az első tétel végén a zongora­szólam szép, „éneklő” káden- ciája, a lassú tételben a há­rom szólóhangszer önfeledt együttmuzsikálása, s ennek együttes öröme, mind a zene­kar, mind a vezető szerepet vivő hegedű, zongora és fuvola játékában. Választékos műsor­ban gyönyörködhettünk a to­vábbiakban is. J. S. Bach 214. kantátáját (Zengjetek dobok!) a zenekar, a kórus és a négy énekes szólista: Németh Aliz, Lengyel Ildikó (Szeged), Mar- czis Demeter és Prevoz János elmélyült muzikalitása jellemez­te. Hasonló élményhez juttat­tak Beethoven A dicsőséges pillanat c. kantátájában is, amit egy-két alkalmi körülmény is kiemelt. A művet Antal György ezúttal mutatta be elő­ször Magyarországon. A mű al­kotója őszinte békevágyát feje­zi ki. A darabot több mint 100 évig elfeledték, majd H. Scher- chen új szövegével Béke-kan­tátaként szólalt meg újra. Pécsi bemutatója jelképes is egyben: a naptár május 9-ét jelezte... Wallinger Endre Több ivóvizet kap Abaliget Minden remeny a savamban A MÉV kutat fúr a községnek Végleg övék a zászló Harmadszor lett kiváló a Petőfi Halászati Szövetkezet Tegnap tartotta ünnepi köz­gyűlését Mohácson a Petőfi Halászati Termelőszövetkezet abból az alkalomból, hogy idén ismét elnyerték a mező- gazdasági és élelmezésügyi mi­niszter által adományozott Ki­váló szövetkezet címet. Az ün­nepségen megjelent dr. Tóth Sándor, a MÉM Vadászati és Halászati Főosztályának veze­tője, dr. Földvári János, a Ba­ranya megyei Tanács általános elnökhelyettese, Borsos János, az MSZMP Mohács Városi Bi­zottságának első titkára,. Fi­scher János, Mohács város Ta­nácsának elnöke, Vida András, a Halászati Termelőszövetkeze­tek Szövetségének elnöke. Ha­lasi Lajosné, országgyűlési kép­viselő, valamint a társ-termelő­szövetkezetek küldöttei, A Kiváló szövetkezet címet igazoló oklevelet a szövetkezet elnökének, Matusz Lászlónénak dr. Tóth Sándor adta át. A szövetkezet a szövetség ván­dorzászlajának örökös tulajdo­nosa, miután három egymást követő évben értek el első he­lyezést. * Megnyílt a magyar-lengyel barátsági hét A lengyel nagykövet felszólalása A napi ivóvízigény mostan­ra megkétszereződött Abalige- ten a korábbi évekhez viszo­nyítva. A Kispapkila-barlang karsztüregeiből táplált törpe­vízmű, mely hat éve működik — nem győzi az igények ki­elégítését. Jelenleg egy 24 óra alatt 100—120 köbméter vizet fogyaszt a hatszáz lakosú fa­lu, de a kemping és üdülőte­lep teljes üzemekor a szükség­let eléri a 150 köbmétert. A gondok enyhítésére a MÉV szakemberei új kutat fúr­nak a község északi részében, a Kiskő-hegy lábánál. Jelenleg a száz méteres mélységnél tar­tanak és a geológiai mérések jó reménnyel kecsegtetnek. Igaz, hogy először percenként csak 20 liter víz jött a kútból, de az első savazás után el­érték a száz literes hozamot. Ez is még kevésnek bizonyul, hiszen nem egyenletesen érke­zik. További savazás követke­zett. Csaknem 30 köbméter sa­vat fújtak be 30 atmoszféra nyomással a fúrás lyukába: a Kinyílott a baranyai méhé­szek akác-normafája Pécsett, a Barbakán felett. Most még in­kább fehér-bimbós a normafa, de ez már a kezdetét jelenti az igazi méhész-szezonnak. Ek­kor kerekednek fel a „mézes gazdák”, hogy útra keljenek kaptáraikkal a legvirágosabb akácosakba. A pécsi normafá­ra nemcsak Baranyában, de az egész országban figyelnek. A nagy méhész-vándorlások ilyen­kor kezdődnek. Most Tolna és Bács-Kiskun megyében ütnek tanyát a kaptár-tulajdonosok. Tolnában a Szekszárdon túli részeken, a Székesfehérvár fe­lé vezető utak mentén sorakoz­nak a „kaptár-városok”. A Du­na—Tisza közén a sükkösdi és a kékhegyi akácosok a legnép­szerűbbek, ahol a virágok na­gyon korán nyílnak, A korai virág egyébként szürke színű, míg a késeieknél a virág csé­széjének az alja inkább rózsa­sav oldja a meszet és így tá­gulnak a repedések a mész­kőben, vagyis több víz folyhat be. A savazás már a végső tech­nológiai módszer, csak ebben bíznak, ugyanis másutt a fa­lu környékén nem leltek jó minőségű forrásokra. A kör­nyezetvédelmi előírásokat szi­gorúan betartják, így a sav melléktermékét; a gázokat sű­rített levegővel „hajtják ki" az üregekből. Legutoljára Űjpet- rén, Tortyogón és Pellérden al­kalmazták a vízügyi szakembe­rek ezt az eljárást. Cél a 200 —220 literes percenkénti ho­zam. A Streicher Ferenc és Lauer János vezette kútfúró- és sa- vazó brigád bízik abban, hogy 2—3 héten belül, a fúrólyuk teljes „szellőztetése" után a kút percenként legalább 200 liter vizet ad. Ezt követően nyártól épülhet a kútház, a százméteres vezeték. szín és vöröses. Baranyából je­lenleg tízezer méhcsaládot ván- doroltatnak a két szomszédos megyébe- Szokatlan, hogy ezt a két megyét keresik fel. Ba­ranyában alig akad akácos, míg Somogybán az okácerdők kilencven százalékában pusztí­tott a fagy. Vas és Zala me­gyében teljesen elfagyott az akácvirág, mely a legfontosabb „virágpor-lelőhely" a méhek számára. Ebből nyerhető a leg­több méz. Veszprém és Fejér megyében az akácosok hatvan százaléka lett a fagy martalé­ka. Tolna és Bács-Kiskun me­gyében nem ártott az áprilisi fagy. Somogy déli részét ami­att is elkerülik, hogy Barcson és környékén felütötte fejét a nyúlós költésrothadás elnevezé­sű súlyos fertőző betegség. A súlyos fagykárok miatt idén jó­val kevesebb mézre számítanak a gazdák és a szakemberek is. — Cs. J. — (Folytatás az 1. oldalról) Az ünnepi beszédet követően dr. Stefan Jedrychowski emel­kedett szólásra. Megköszönte a megye és a város vezetői­nek, a népfront aktivistáinak, hogy a magyar—lengyel barát­sági hét megszervezésén mun­kálkodtak. Mint mondotta, a magyar—lengyel barátságnak nincs szüksége kommentárokra, az évszázadok megpróbáltatá­sait kiállta. A nagykövet utalt a közösen viselt harcokra, s mint mondotta, a közelmúlt, a fasizmus évei is bizonyították, hogy a két nemzet szövetsége forradalmi szövetség. — A lengyel nép soha nem fogja elfelejteni - mondotta —, hogy a második világhábo­rú kezdetén Magyarország fo­gadta be a lengyel menekül­teket — mintegy 160 ezer em­bert — segítette, támogatta őket, munkahelyet és iskolát adott számukra. Beszélt dr. Stefan Jedry­chowski a nagy októberről, s mint említette, az akkor leját­szódott események tették vé­gül is szabaddá azt az utat, amely a lengyel nép függet­lenségéhez vezetett. Utalt a szovjet emberek hősiességére, a második világháború szörnyű éveire. A szovjet hadsereg mentette meg a nemzetet a teljes fizikai megsemmisülés­től, melyet a fasizmus szánt Lengyelországnak. A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter rendeletet adott ki a szarvasmarha-ke­resztezésekről ; ebben pontosan meghatározták, hogy milyen feltételek teljesítése esetén ke­rülhet sor egy-egy gazdaság Beszédében a nagykövet elemezte a baráti nép mai tö­rekvéseit, utalt országa gazda­sági erőfeszítéseire. Részletez­te az életszínvonal alakulását befolyásoló tényezőket: az utóbbi évek eredményeit, a lengyel dolgozók béreinek nö­velését, szociális és egészség- ügyi ellátásának helyzetét. Be­fejezésül a következőket mon­dotta : — Mindannyian meg va­gyunk győződve arról, hogy a népek kapcsolatát erősíteni kell. Véleményem szerint ezért bír nagy jelentőséggel ez a barátsági hét is itt, Baranyá­ban, hogy közelebb hozza egy­máshoz az országokat, az or­szágok lakóit. Éljen a lengyel —magyar barátság! A beszédet követően a ba­rátsági nagygyűlés résztvevői a wroclawi Pro Arte trió ün- népi hangversenyét hallgatták meg. Tegnap délután 6 órakor a Pannónia Szállóban dr. Stefan Jedrychowski állófogadást adott Baranya megye és Pécs város párt-, állami és társa­dalmi szervei vezetőinek, a magyar—lengyel hét szervezői­nek, aktivistáinak tiszteletére. Este a nagykövet és kísérete ellátogatott a Pécsi Nemzeti Színházba is, ahol az Aida elő­adását tekintették meg. állatállományának keresztezé­sére. Ebből kiindulva a rendelet meghatározta, hogy a téeszek, illetve az állami gazdaságok csakis abban az esetben vé­gezhetnek keresztezést, ha ter­melési eredményeik meghalad­ják a szektor országos átlagos szintjét. (Például egy téesz tej­termelése a termelőszövetkeze­tek országos átlagát.) A keresztezés — amellyel a Magyarországon honos szarvas­marha-állomány egy részét ala­kítják át a nagyobb tejterme­lés érdekében a világ legna­gyobb teljesítményű fajtájának, a Holstein-fríznek „mintájára” — idén 721 nagyüzemre és 330 ezer tehénre és üszőre terjed ki. Ez a tejtermelési szakoso­dás jegyében történik, 160 üzemben ugyanis 12—13 ezer állattal húsirányú szakosítást hajtanak végre, tehát speciá­lis hústermelő fajtákkal keresz­tezik a meglévő állományt a még jobb hústermelés jegyé­ben. A szabályozás végeredmény­ben ezt a kétirányú folyamatot segíti azzal, hogy a kereszte­zést csakis megfelelően felké­szült üzemekben engedélyezi, megszűntetve ezzel a nem ke­vés helyen jelentkező tévhitet, hogy tudniillik a termelési szín­vonal csakis az állat fajtájától függ, nemi is szükséges hozzá egyéb feltétel. Kiváló szövetkezet címet és oklevelet kaptak a következő mezőgazdasági termelőszövet­kezetek Baranya megyében-: bólyi Kossuth Tsz, lippói Béke Őre Tsz, sombereki Béke őre Tsz, szajk—babarci Béke Tsz. Kiváló szövetkezeti társulás címet és oklevelet kapott: a Baranyatermék Tsz Közös Vál­lalkozás, Pécs. mmmrnm Felkészült az idegen- forgalom fogadására A siklósi Városi Tanács vb-ülése Évente negyedmillió külföldi és hazai turista látogat nya­ranta Siklósra. A település vá­rossá válása idén minden bi­zonnyal növeli majd a kíván­csi látogatók számát. Siklós életében jelentős sú­lyú várospolitikai kérdés a fel­készülés a nyári turistaszezon­ra, az idegenforgalom színvo­nalának növelése, a szolgálta­tások bővítése, a vendéglátás kulturáltabbá tétele. A Siklási Városi Tanács végrehajtó bi­zottsága tegnapi ülésén tár­gyalta az idegenforgalmi fel­készülés helyzetét, a közleke­déstől kezdve a vendéglátóipa­ri és kereskedelmi tevékenysé­gig­A siklósi vár megközelítését biztosító utak állapota jó, for­galomtechnikai szabályozásuk megtörtént, a várhoz érkező gépkocsik parkolása biztosított, de a város központjában már adódnak gondok. Szükséges a siklós—harkányi, illetve a siklós—máriagyűdi au­tóbuszjáratok sűrítése és egy­két éjszakai járat beállítása. A város területén a vendéglátó egységek közül a várétterem és a termelőszövetkezet gyűdi bo­rozója korszerű, a többi egy­ség állapota, forgalmi képes­sége nem kielégítő. A siklósi „központi" szálloda és étterem elavult, a felújítását ez évben rendelte meg a Baranya me­gyei Vendéglátóipari Vállalat. Az étterem előtt kerthelyiséget nyitnak idén. Ugyancsak a lakosság és a városba látogatók jobb ellátá­sának érdekében a várkertben egy idényjellegű, gyors és ol­csó étkeztetést biztosító regge­lizőhelyet létesítenek. Valószí­nűleg az idei nyárra már több helyen és nagyobb mennyiség­ben árusítanak a vár környé­kén és a városban üdítőitalt, fagylaltot, tejet, gyümölcsöt. Ennek feltételeit a tanács, a Vendéglátóipari Vállalat és a helyi ÁFÉSZ közösen kívánja biztosítani. A várban 57 ágyas szálloda és 151 ágyas turistaszállás üze­mel. (A turisták szállásgondja­it most már 100 ággyal segíti az új kollégium a városban.) Eredményesnek bizonyult a korábbi években a „Siklósi nyár” elnevezésű rendezvény- sorozat, amely idén minden ed­diginél színesebbnek ígérkezik, D. I. Ballagnál« a diakok Tegnap ballagtak a leö- weysták, ma van a balla­gás a város és a megye többi gimnáziumában és szakközépiskolájában. A „zöld napok" és az ünne­pélyes búcsú múltán hétfőn reggel megkezdődik az írás­beli érettségi. Reggel nyolc órától nyithatók a tételeket tartalmazó borítékok. Ekkor derül ki, vajon tényleg Ady lesz-e az írásbelik fő témá­ja, ahogy azt a többség tippeli. A lényeg azonban nem is a téma, hanem az az egységes követelmény, amely nem a tételes tudást, hanem az ösz- szefüggések felismerését kívánja a maturandustól. Magyarból és történelemből éppen úgy, mint a kedden sorrakerülő matematikából és a héten következő többi tárgyból is. Ezek a vizsgák Hétfőn kezdődnek az írásbeli érettségik egyidejűleg érettségik és felvételik, mint a május 23—24-én lezajló matema­tika, fizika, biológia írásbeli is. Rendkívül bonyolult ad­minisztrációt jelent és na­gyon gondos munkát kíván a közép- és a felsőfokú ok­tatási intézmények szakem­bereitől e kettős vizsga le­bonyolítása. Baranya több mint kétezer érettségiző diákjából egyébként alig egy tucat azoknak a száma, akik nem akartak érettségiz­ni. Az általános iskolákban június 4. az utolsó tanítási nap, ekkor fejeződik be a szorgalmi idő. Követésre méltó kezdeményezés, hogy egyes iskolákban az utolsó hétre teszik a honvédelmi és sportversenyeket, iskolai ki­rándulásokat. A tanév vége így nem fúl anarchiába, ha­nem pedagógiailag szerve­zett átmenetet képez a szü­netbe. Június első hetében ünnepeljük a pedagógusna­pot. A középiskolások szorgal­mi ideje egy héttel később, június 11-én fejeződik be, hogy az iskolák rövidesen helyet adjanak a szóbelizők- nek. G. O. Csuti J. Súlyos fagykárok az akácosokban „Ka ptár-városok" az utak mentén Kozma Ferenc Rendelet a szarvasmarha keresztezésekről

Next

/
Thumbnails
Contents