Dunántúli Napló, 1977. május (34. évfolyam, 118-148. szám)
1977-05-13 / 130. szám
2 Dunántúli napló 1977. május 13., péntek Milyen? A pécsi körzeti tv-stúdió műsoráról Sok vagy kevés? A kérdést ezúttal a pécsi stúdió tette fel. méghozzá a bútorral kapcsolatban. Nem is alaptalanul. A kereskedelmet nézve úgy érezzük, hogy kevés, a bútoripar termelési adataiból viszont úgy értesülünk, hogy sok a bútor. Ebben a látszólagos ellentmondásban igyekezett rendet teremteni Sóvári Gizella szerkesztő, Wiedermann Károly rendező és Pánics György riporter szerdai műsora. A vállalt feladatnál eleve abból kellett kiindulniok, hogy a kereskedelem lehetőségei — az országszerte virágba szökkenő Domus-program ellenére is — erősen behatároltak. E tekintetben a riportfilm készítői sovány vigaszt nyújthattak a szőkébb pátria nézőinek: 1980-ig nem javul Pécsett a bútorkereskedelem helyzete. Ti. akkorra várható a rég ígért Domus Áruház megépítése. Ezért aztán sokkal izgalmasabbnak tartottam azt, ami a riportfilm címében ugyan nem szerepelt, de kimondatlanul is ott lebegett a 30 perces műsor felett: milyen?... Néhány éve még az volt a fontos, hogy egyáltalán legyen bútor, ma pedig már — hála a bútoripar rekonstrukciójának — a milyenség legalább annyira fontos, mint a mennyiség. A vásárló például azt panaszolta, hogy minden bútor olyan doboz-formájú. Mire a Pécsi Bútorgyár főmérnöke igen világosan értésünkre adta, hogy a nagy termelékenységű gépsorokkal csak „dobozokat" lehet gyártani. Az eladó saját tapasztalatai alapján mondta, hogy a vevők egy része a stílbútort keresi és meg is venné, ha olcsóbb lenne. Mire a film érzékletesen szép képsorban mutatta be, hogy a Pécsi Faipari Szövetkezet művészi ihle- tettségű szakmunkásai mily csodálatosan szép faragott stílbútorokat készítenek. Azt hiszem, nemcsak bennem támadt a gondolat: el lehet-e képzelni ezeket a gyönyörű, de aligha praktikus bútordarabokat egy panellakásban? Megtudtuk azt is, hogy a bútorok uniformizáltságának igen egyszerű hármas oka van: az azonos anyag, az azonos technológia és a közel azonos árfekvés. Hát akkor? ötlet... ötlet... ötlet... A Kanizsa Bútorgyár tervezője igen tárgyilagosan állapította meg, hogy a hazai bútoriparban az ötletekkel még nem lehet nagyot lépni. Viszont nagyon sokat el lehet érni az apró lépésekkel. Valami ilyennek foghatjuk fel e tervező szellemes ötletét: a szekrényfallal kombinált elforgatható ágyat, ami a kis lakások szűkreszabott körülményei között jól használható. Van azonban egy baja: nem kapható. És ezzel el is jutottam a riportfilm egyik tanulságához. (Remélem, az érdekeltek is annak fogják fel!) A megszólal tatott kereskedelmi szakembe rek igen derűlátóan nyilatkoz tak a dolgok mikéntjéről. Ám a már említett tervező más véleményen volt. És azt hiszem, a „milyen?”-nél ez a lényeg. Az évről évre megren dezett Otthon-kiállításokon a bútoripar szenzációsan szép és célszerű dolgokat vonultat fel, amelyek a vásárló-jelölteknek tetszenek is, de amelyek többségével vásárlóként soha nem találkozhatnak. Mert .a keres kedelemnek viszont nem tetsze nek. Csak a bútornál van ez így? Hársfai István Jövőre több korrekció lép életbe Hz idén nem módosítják a mezőgazdasági szabályzókat Dr. Villányi Miklós pénzügyminiszterhelyettes konzultációja a MÚOSZ-ban Az 1976. január 1-én életbe lépett mezőgazdasági pénzügyi szabályzó rendszer hatásáról és a tervezett módosításokról tájékoztatta az agrár újságírókat tegnap a Magyar Sajtó Házában megtartott konzultáció keretében dr. Villányi Miklós pénzügyminiszter-helyettes. Elöljáróban rámutatott, hogy pénzügyi szabályozók hatását a tavalyi év kedvezőtlen időjárása torzította és ez zavarja az értékelést. Nem köny- nyű kiszűrni, hogy az eredmények alakulásában mennyi az időjárási és mennyi a szabályozókkal kapcsolatos elem. Az állami gazdaságokban 8 százalékkal nőtt a termelés, a termelőszövetkezetekben szinten maradt, a kistermelés erősen csökkent. A túlsúlyban levő szövetkezeti szektorban a termelés stagnálása ellenére nőtt az árbevétel, az alap- és kiegészítő tevékenységből ösz- szesen 11,9 százalékkal. Ez főként a kiegészítő tevékenységek dinamikus fejlődésének (mérleg szerinti aránya a termelés egyharmada) és kiegyenlítő szerepének köszönhető. A 11,9 százalékos nettó árbevétel emelkedés mellett a költségek 12,6 százalékkal nőttek, s ebben már kifejeződik az ipari anyagok és energia áremelkedése és a pénzügyi szabályozók hatása is. Az SZTK- járulék 3 százalékos emelése és a magasabb amortizációs kulcsok egymilliárdos költség- tényezőt jelentettek, de ez utóbbi növeli az önfinanszírozás lehetőségét. A kialakult összkép az, hogy a megnövekedett mezőgazdasági ráfordítások nem térültek meg az árakban, mert az időjárási tényezők miatt a fajlagos hozamok nem nőttek olyan mértékben, ahogy a szabályozók kialakításakor tervezték, [gy a tsz-ekben a bruttó jövedelem 6 százalékkal, a nyereség 20 százalékkal (2,5 milliárddal), a személyes jövedelem tömege 2 százalékkal, a taglétszám 3 százalékkal csökkent. Ez az egy főre eső jövedelem 4,3 százalékos növekedését tette lehetővé a tervezett 6 százalékkal szemben. Az alacsonyabb nyereséghányad miatt kétmilliárd forinttal csökkent a fejlesztési alap és 7 százalékkal csökkent az évi kiegészítő részesedés. A tartalékalap (a kötelező előírás miatt) nőtt. A biztonsági alap viszont csök- ket. Az élelmiszeriparban is a mezőgazdasághoz hasonló tendenciák érvényesültek. Ebben az évben a mezőgazdaság pénzügyi szabályozói változatlanok maradnak, jelentette ki a pénzügyminiszter-helyettes. Nagyobb átrendeződésre majd csak 1980 után kerül sor. Bizonyos korrekciókra azonban szükség van. A módosításokon már dolgoznak, s ezek 1978. január 1-vel lépnek életbe. A kérdésre, hogy milyen intézkedések várhatók, — végleges döntés nem lévén —, a miniszterhelyettes csak utalást tett. A támogatások körében lényeges módosítást nem terveznek. A kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek támogatását azonban az egy főre eső bruttó jövedelmen kívül indokolt több mutatóhoz kötni. Az állami gazdaságoknál képződött fejlesztési alapok meghaladják a tervezettet, ennek csökkentése, noha erősen vitatott kérdés, indokoltnak látszik. A termelőszövetkezetek jövedelem adózásánál az egy főre eső 26 000 forintos alsó határt szükségesnek látszik felemelni. Személyes jövedelemnél havi 2400 forint alatt nincs jövedelem-növekmény adó. Itt is enyhítés várható, az első adósság könnyebb megváltása érdekében. A bázis a jövedelem-növekmény adóval növelt személyes jövedelem lesz. A jövedelem tömeg csökkenése esetén az eddigi 1 százalékkal szemben jövő évtől 2 százalékkal növelhető adómentesen a személyes jövedelem. Ez nem vonatkozik majd azokra a tsz-ek- re, amelyek a jövedelem tömeg csökkentést a kézimunkaigényes kultúrák kiiktatásával érik el. A termelés növelése bérigényes. Ahol az átlagos, vagyis tervben előírt 8—9 százaléknál nagyobb arányban (10—15—20 százalék) növelik a termelést, ott a személyes jövedelem hányada is az átlag feletti mértékben emelkedhet. Új módosítás, hogy a tervezet szerint a jövő évtől szociális-kulturális alap a tsz-nyugdíjasok és járulékosok részére is képezhető, az aktív keresőknél kisebb mértékben. A kötelező tartalékot az idei 4 százalékkal szemben 6 százalékra írják elő, tehát felemelik. Ennek egy részét a Kölcsönös Támogatási Alapba kell befizetni, s az így képzett KTA-t a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa veszteség rendezésre összpontosítja. S végül módosítás várható az SZTK befizetéseknél is. A jövő évtől csak az év közi bérre kell SZTK-járadékot fizetni, az év végi kiegészítő részesedésre nem. Ennek a módosításnak nem titkolt célja az, hogy az év végi kiegészítő részesedés arányának a növelésére serkentse a termelőszövetkezeteket. — Rné — Megemlékezés a győzelem napjáról Ünnepi találkozó a FEK-ben A béke- és barátsági hónap keretében ünnepi találkozón vettek részt Pécsett a Baranya megyei szovjet ösztöndíjas klub tagjai tegnap délután a FEK- ben. A győzelem napjáról emlékezett meg Rumpler Nyina, a Pécsi Tanárképző Főiskola orosz nyelvi tanszékének vezetője, a klub vezetőségi tagja, majd Jurij Ivanovics Fagyejev, a Szovjet Tudomány és Kultúra Háza osztályvezetője orosz nyelvű előadást tartott a TudóA pécsi A közlekedés biztonságáért Kiosztották a célkirakatverseny díjait A Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács a Megyei Tanács kereskedelmi osztályával karöltve a „közlekedésbiztonsági hetek" keretében Pécsett és a megyében célkirakat versenyt hirdetett. A közlekedők szabályos közlekedésre nevelése érdekében készített kirakatok nagy feltűnést keltettek, jól szolgálták a közlekedési propagandát. Ezt állapította meg a kirakatok elbírálására alakított zsűri is, amikor a tervezettnél több díjat osztott: I. helyezést a Baranyaker Vállalat Mecsek Áruháza érte el (2500 Ft). II. helyezést az Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat Kossuth utcai, 205. sz. élemiszerboltja és a Baranya megyei Ruházati Kér. Vállalat komlói, 101. sz. Csille Áruháza ért el (2000 Ft). III. helyezést a pécsi AUTÓ- KER, a BARANYAMÉK Vállalat Bem utcai, 2. számú zöldségboltja és a Centrum Áruház értek el (1500—1500 Ft). Tiszteletdíjban részesült továbbá a Baranyaker V. Kossuth utcai 34. sz. Papír és írószer boltja és a Szigetvári ÁFÉSZ 303. sz. műszaki boltja. A díjakat csütörtökön a fEK-ben vették át a nyertesek. Jó lenne, ha a kirakatokat e közérdekű célra nemcsak évente egy alkalommal, hanem folyamatosan rendeznék meg a kereskedelmi vállalatok. Sz. L. Bontakozó alkotóképesség úttörőház művészeti szemléje Rajzok, linóleummetszetek, rézdomborítások, szőttesek, érmek, sok-sok dekorációs ötlet — mindez együtt a pécsi Szabó István Úttörőházban, a művészeti szemle alkalmából megrendezett kiállításon, A gyerekek gazdaq alkotófantáziájának megnyilvánulásai: ezüstösen fénylő éq alatt vágtató lobogósörényű meselovak, a haragos felhőn virág. A hollandi festők vidám korcsolyázóit idéző gyermekrajz, és pók- hálófinomságú falevélvázlat. Vonuló elefántok a kigyómódra tekergőző fák között és szelíden mosolygó szőttes babák. A hajukat be lehet fonni... — 1975 óta rendszeresen megrendezzük az úttörőház művészeti szemléit — mondja Kó- czián Erzsébet igazgató. - A képzőművészeti és ilyen jellegű szakkörök munkáiból a termeinkben látható kiállításokat rendezzük meg, előadásművészeti szakköreink pedig két alkalommal, legközelebb vasárnap délelőtt fél 10-kor mutatkoznak be a közönségnek az Ifjúsági Ház színpadán. Képzőművészeti szakköreink céljc a vizuális nevelés. A gyerekek alkotóképzeletének kibontakoztatásával az értékes emberi tulajdonságokat szeretnénk felszínre hozni. Ezekben a csoportokban kisdobos és úttörő életkorú gyerekek együtt dolgoznak, nem egyszer kollektív alkotásokat hoznak létre. Ilyenek a kiállításon látható linómetszetek és jó pár festmény is. Hasonlóan pozitív képességeket ápolnak irodalmi és néptánc szakköreink és a két kamarakórusunk, Óriási pedagógiai szerepe van mindegyik esetben a közösséggel együtt végzett egyéni munkának. Ez egyébként az úttörőmozgalom ez évre hirdetett „Együtt egymásért” akcióprogramjának is megfelel. E bemutatón a gyerekek mestermunkákkal állnak a széles nyilvánosság éléi s ezzel az úttörő szakpróba szakmai feltételeit ugyancsak magas színvonalon teljesítik. A Szabó István Úttörőház szakköreiben végzett nagyszerű munkáról egyébként országos első, díjak, különdíjak, aranyérmek, pályázati nagydíjak se- reqe tanúskodik. Gállos Orsolya A szövők egyik munkája A rézdomborítások közül három alkotás — Szokolai felv. — mányos és technikai fejlődés a Szovjetunió X. ötéves tervében címmeL A résztvevők az előadás után megnézték a Bizalom című szovjet filmet, utána ellátogattak a Pollack Mihály Műszaki Főiskolára, ahová az új tanári klub avatására és baráti beszélgetésre hívták meg őket. A győzelem napi megemlékezésen és a programokon részt vett Krasznai Antal, a HNF Baranya megyei titkára és Stras- senreiter József, a HNF Országos Tanácsa titkárságának munkatársa. Magyar—lengyel )arátsági hét A magyar—lengyel barátsági hét tegnapi rendezvényeinek résztvevői Lengyelországgal, testvéreink életével ismerkedtek. Előadások hangzottak el Lengyelország fejlődésének eredményeiről Sásdon a gyógyszer- tárban és- a téglagyárban, ezt a témát vitatták meg Siklóson is a Városgazdálkodási Vállalat dolgozói.. Mohácson délután a HNF városi bizottsága és a Lengyel Kultúra képviselői megkoszorúzták a lengyel hősök emlékművét, majd a Városi Könyvtárban megnyitották a lengyel tájakat és városokat bemutató kiállítást. Este Bolyban a művelődési házban a Pro Arte Trió hangversenyezett. Szigetváron a KlOSZ-ban előadást tartottak Lengyelország fejlődéséről, utána kisfilmetvetítettek, Kásádon a művelődési házban az előadás témája Lengyelország társadalmi, gazdasági fejlődése volt Amatőrök fóruma — kórus- hangverseny Két énekkar szerepel május 13-án, pénteken este hét órakor a Doktor Sándor Művelődési Központban, az Amatőrök Fóruma májusi hangversenyén. A Szénbányák Kodály férfikara Pécs és Baranya egyik legrégibb kórusa. 1920-ban alakult, s azóta folyamatosan működik. Tagjai mind fizikai munkások, tavaly nyerték el az „Aranykoszorús” országos minősítésit Műsorukon népdalok, spirituálék, bányászindulók, reneszánsz és romantikus kórusművek szerepelnek. A Janus Pannonius Női Kórus 1964 óta működik a pécsi ÁFÉSZ patronálásával. Tagjai diákok, szellemi és fizikai dolgozók, 1973-ban ^Kiváló együttes", tavaly „Fesztivál-kórus" címet nyertek. Repertoárjukon a kórusművészet szinte minden női karra írt műve megszólal. A két jónevű és sikeres kórus karnagya Ivasivka Mátyás, a Nagy Lajos Gimnázium zenetanára. II Minisztertanács és a SZOT vezetőinek tárgyalása (Folytatás az 1. oldalról) zetes végrehajtásában még szorosabb együttműködés valósuljon meg a gazdasági vezetők és a szakszervezetek között. A kormány és a SZOT vezetői nagyra értékelik a dolgozók munkakezdeményezéseit, fontosnak tartják, hogy a gazdaságirányító szervek és a szakszervezetek minden szükséges feltételt biztosítsanak ahhoz, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára kibontakoztatott országos munkaverseny sikeresen járuljon hozzá a népgazdasági terv teljesítéséhez. Mestermunka — gyermekektől A grafikai szakkör egyik alkotása
