Dunántúli Napló, 1977. május (34. évfolyam, 118-148. szám)

1977-05-13 / 130. szám

1977. május 13., péntek 3 Dunántúlt napló A benzinkút tértÖzte meg az Ivóvizet Súlyos vízszennyeződés Beremenden Hazánk tán legsúlyosabb víz­szennyeződése történt tavaly tavasszal Beremenden. Ma már nem tudni, hogy egy-két hó­nap, vagy egy félév alatt folyt el észrevétlenül az ÁFOR-ben- zinkút megrepedt, korrodáló­dott nyomó-szívócsövéből az ásványolaj. Ezer-kétezer liter biztosan elszivárgott, de több­ről is beszélnek. Menet köz­ben adódtak hiányok és min­denre gondoltak, csak arra nem, hogy műszaki hiba kelet­kezett. Először májusban Péter Já- nosék portáján, rögtön az ÁFOR-kút mellett húztak fel büdös, ihatatlan, sőt öntözésre is alkalmatlan vizet a kútból. Kezdetben még próbáltak ön­tözni, de a fóliatelep növényei hamarosan elpusztultak. A Ba­ranya megyei KÖJÁL május 12- én megállapította, hogy egy liter ivóvízben 14,6 milligramm ásványolaj fordul elő. Később a koncentráció foka elérte a 23-at is. A másik két közeli szomszédnál a koncentráció mértéke 1,5—3,5 volt. A benzinkút az ÁFOR 3. szá­mú kaposvári tájegységi köz­pontjához tartozik. A kaposvá­ri egység azóta 24 000 forint kártérítést fizet Péter János­nak, portájára bevezette a tör­pevízmű vezetékét és munkába állította szinte éjjel-nappal dolgozó szivattyúját. Eredmé­nyeként az olajkoncentráció tavaly év végére 2-re esett, de alighogy abbamaradt a szi­vattyúzás, máris 4—5-re emel­kedett. A szennyezett vizet egy távoli vízfolyásba engedik. Az elrozsdásodott, húsz méter hosz- szú föld alatti nyomócsövet ki­cserélték; bitumenes jutavá­szonnal és műanyaggal vonták be. Az ilyen típusú benzinku­taknál jelenleg is gond, hogy a nyomócső kilyukadását na­gyon későn észlelik és inkább feltételezik, hogy rosszul műkö­dik a lábszelep, levegősen szív, nehezen indul a szivaty- tyú. Mérőműszer még nem jel­zi a törést, az elfolyást, de dupla falu biztonsági védőcsö­vet sem alakítanak ki. Pedig csak ez használ, még ha a beruházás költségei emelked­nek is. Tavaly még csak hét család telkéről érkezett jelentés, hogy teljesen ihatatlan a víz. Most nemrég Nagy István közölte, — szintén a Kossuth utcából, ízlelésre is érzi az olajat. Egy felhúzott vödörben nyolc liter víz és legalább két liter olaj Kártérítést fizet az ÁFOR A törpe vízmüvet nem fenyegeti veszély Nagyobb gondot a föld alatti tartályok építésénél! hető legtökéletesebb legyen. Ezen kívül olyan jelzőkészülé­keket alkalmazzanak, melyek azonnal figyelmeztetnek a szi­várgásra. Csuti János Szakmai tanácskozás lfemenden Kiváló eredmények a tej­termelés! versenyben Kiváló eredményeket értek el az 1976. évi tejtermelési és ér­tékesítési versenyben a bara­nyai nagyüzemi gazdaságok és háztáji kistermelők. A verseny- bizottság döntését tegnap hir­dették ki a Véménden megtar­tott szakmai tanácskozáson. Az I. kategóriában első lett a szajk—babarci Béke Termelő- szövetkezet, második a Szent­lőrinci Állami Gazdaság, har­madik a bólyi Kossuth Termelő- szövetkezet. A II. kategória három helye­zettje a geresdlaki Egyesült Dó­zsa, a bicsérdi Aranymező és a szentdénesi Egyetértés Ter­melőszövetkezet. A III. kategória díjnyertese a véméndi Egyesült Lenin Ter­melőszövetkezet, a Pécsi Álla­mi Gazdaság és a görcsönyi Mecsek Völgye Termelőszövet­kezet. Az első, második és harmadik díjat nyert gazdasá­gok 30, 25, illetve 20 ezer fo­rint jutalomban részesültek. A kistermelők közül a király­egyházi Papp Ferenc és a pe- terdi Joó János lett az első és négy-négyezer forint jutalmat kaptak. Második helyezést ért el a királyegyházi Balázs An­tal és a dunafalvi Deli István két-kétezer forint jutalommal. A díjakat, okleveleket és ju­talmakat dr. Baracs József, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője adta át. A tejtermelési verseny ered­ményeként a termelőszövetke­zetek 1976-ban több mint 200, az állami gazdaságok pedig 480 literrel növelték az egy te­hénre jutó fejési átlagot, de kedvezően emelkedett a ver­senyben részt vett 230 kister­melő gazdaságának tejhoza­ma is. Idén tovább szélesedett a verseny, amelyre 38 termelő- szövetkezet, öt állami gazda­ság és 890 kistermelő nevezett. ilÉM ÖREGEK Könnyebbé tenni nappalaikatK éjszakáikat Z. nénike pénteken le­esett az ágyáról, a lábát törte. Hétfőn ráakadt a szomszédja. Z. nénike az ol­dalán feküdt és imádko­zott. A szomszéd megetet­te. majd mentőt hivott. Mint mondta, megesik, hogy napokig nem talál­koznak, s egészen vélet­len, hogy aznap átment a nénihez. Z. nénike férje maga is nyolcvan felett jár. A nyug­díját a kocsmába viszi, nem törődik az égvilágon sem­mivel. Életüknek jópár éve vége: jön majd a Szent Mihály lova és kiviszi őket a temetőbe. Várják. Vár­ják, hogy megszabadítja őket a nappaloktól és az éjszakáktól, a betegség­től, mindentől. o Szederkényben jól működik az öregek napközije, járnak be Monyoródról, Máriakéménd- ről is. Györvári János egyedül él Monyoródon, s a tanácstit­kár szerint még jó egészség­nek örvend. Egyszer beszél­tem veié — mondja a titkár —, s azt mondta: ha hiszed, ha nem, odahaza megölt az egyedüllét, de amióta idejár­hatok, egészen újjászülettem. A napköziben elbeszélgethe­tünk, van tévé-rádió, mindenfé­le újság, s ha akarom, átme­gyek a kocsmába és megiszak egy fröccsöt... Nagymiklósi Ferencné sze­derkényi tanácselnök egy gon­dot említ: — Az öregek napközije intéz, mény. Ebédet intézményből el­vinni nem szabad. Sokakat azért nem vehetünk fel, mert otthon dolgozgat, nem akara napközibe bejönni. Pedig fé­rőhellyel igazán jól állunk, őszre akár hatvan embert is felvehetnénk. Hát persze. Addig él az em­ber, amíg dolgozik', s amíg bírja, kimegy az öreg szőlő­be, megdolgozik a termésért. Az új termés öröméért. Az idős ember keveset eszik, s egy tál­két tál ételért nem akar a fa­lak között, a szobában ücsö­rögni .., A tanácselnöknő to­vább folytatja: „Sokan elfo­gadnák az ebédet, van is köz­ségünk, ahol alig van az is­kola napközijében gyerek, s ezért a konyha félkapacitással működik. De az öregekre ott . sem főzhetnek. Jó lenne, ha a megyei tanácson megegyezne a két osztály — a művelődés- ügyi és az egészségügyi és fel­oldanák a tilalmat." Természetesen mindenhol fél­nek a visszaéléstől. Mi lenne, ha a napközit szcbadjára en­Bóly nagyközség gondjai most fognak szaporodni. Ezt mondom Bősz József tanácsel­nöknek, utalva az öregek hely­zetére, utalva arra a néhány társközségre, melyet most „kap­tak". A tanácselnök igazat ad, bár még nem mérték fel a kí­vánalmakat. — Bolyt úgy említik, mint ahol legjobb a megyében a szociális munka. — Nem tudom — mondja a tanácselnök. — Mindenesetre nálunk nem maradtak maguk­ra az öreqek. Hatvankilencben nyitották meg a napközit, a megyében az elsők között. A társadalmi összefogás mára hihetetlen szép eredményeket hozott. Az öregek reggelit, ebédet, uzsonnát kapnak, orvosuk, könyvtáruk van, mosnak rájuk ingyen, a kultúrház mindenna­pos programot nyújt: az öre­gek klubját mindenki látogat­ja. Idézek a házirendből: „A hattagú otthonbizottságot, amelynek élén az elnök áll, az otthonvezető javaslatára a gondozottak közössége választ­ja 1 éves időtartamra ... Or­vosi rendelés minden héten egyszer, péntek délután 14-től 16 óráig... A mosandó szeny- nyest hetente hétfőn délelőtt 10 óráig lehet behozni... A fürdésben, hajmosásban a gon­dozónő segítséget nyújt.. . ügyes-bajos dolgaival, problé­máival mindenki bizalommal fordulhat az otthonvezetőhöz, a gondozónőhöz, az orvos­hoz ... Ittas ember az otthon­ban nem tartózkodhat... Kö­szönjük, hogy betartja a házi­rendet ...” — Azt szeretnénk, hogy az otthonban bentlakást is tud­junk biztosítani — mondja Bősz József, — Amolyan nap­közi-szociális otthon öszvér­megoldásra gondolunk. — Nem tiltják a rendeletek? A tanácselnök legyint. — Amit az öreqekért teszünk, az nem lehet jogszabályelle­nes, Meg kell keresni a kiska­pukat. S ha nincs kiskapu, majd vágunk magunk. Fényképeket vesz elő: nem­rég készültek. Rudolf József és Guth Mária 60. házassági év­fordulóján. Nézem a fényképet, a két öreget. Hatvan év! A fejken­dő alól egy sok mindent meg­élt asszony néz el, valahova a távolba, számomra ismeret­len múltba. Aztán eszembe jutnak, a rogyadozó falú, kis- ablakú házikók. Ablakszemeik a baranyai falvakból tekinte­nek ki... Ránk. Kozma Ferenc van. A Kossuth utca kútjci egy talajvízrétegből táplálkoznak: félő, hogy teljesen szennyezet­té váltak. Hiszen most márci­usban a KÖJÁL 43 kútból vett mintát és kiderült, hogy az olaj továbbra is kimutatható a már 600 méterre fekvő kutak­ban is. Mindazok ellenére, hogy ízre nem lehet észreven­ni az ásványolajat. Tavaly húsz kútban leltek olajat. Tóth F. Béla, a Baranya me­gyei Tanács osztályvezetője: — A KÖJÁL a folyó évben nem mért olyan koncentrációt, mely szerint egy vödör vízben két liter szénhidrogén lenne. Ez akkora mennyiség, ami már tűzvédelmi intézkedéseket is szükségessé tesz, hiszen a ben­zinpára a levegővel már öt százalék keveredési aránynál robbanási keveréket alkot. Az lyen mennyiségben minden egyéb nem robbanó szénhidro­gén is meggyullad, hiszen könnyebb lévén a víznél, an­nak tetején helyezkedik el, ;ehát könnyen meggyújtható. Az ivóvíz-közműnek három fúrt kútja van. A távolságuk a fer­tőzési góctól kereken két ki­lométer. A kutak mélysége negyven méter. A vizet homok­rétegből nyerik. A mélyfuratok és a talajvízréteg között víz­záró rétegek helyezkednek el, így nagyon kicsi a valószínű­sége annak, hogy a vízmű kútja fertőzötté váljon. Ha ez mégis megtörténne, úgy a ce­mentmű sportpálya melletti karsztkútjára települhetünk, melynek mélysége 160 méter és eddig magas gáztartalma miatt nem került hasznosításra. Az illetékes hatósági szervek gondoskodnak arról, hogy a kutakból folyamatosan szivaty- tyúval eltávolítsák a benzinnel szennyeződött vizet. Ily módon kísérlik megakadályozni, hogy g község még több kútja ben­zinnel szennyeződjék. Baranyában először fordul slő ilyen eset. Tanulsága: a rörnyezetvédelem teljes figye- embevételével épüljenek a benzinkutak és a föld alatti tar- :ályok, csövek szigetelése a le­minden délben a régi iskola- épületben megjelennek az ét­hordókkal az emberek, s viszik haza a levest, főzeléket. Egyelőre nem program kell nekik, hanem ebéd. A közétkeztetés a városi em­ber nyeresége. De pásztázzuk csak végig Baranya térképét: ki főz a pár száz lelkes köz­ségek öregeire? A 68 éves birjáni Kiss József azt mondja: — Nem hittük magunk se. Aztán egyszer csak meghozták a kondérokat, s mérni kezdték a levest. Nekem már nem tud főzni a feleségem, de ha tudna is, mit! A kertben most semmi sincs, a főzeléknekvaló várat még magára. Egyik néni szerint jobb len­ne, ha több tésztát tennének a bablevesbe, a horvát-kony- ha azt kívánja. A tanácstitkár, miután meg­tekintettük a klubot, így véle­kedik: — Beférnének ide többen is, de a tsz csak 20 ebédet ad­hat, Többet nem, mert köti őket a jogszabály. Volna rá igény? Hogyne! Van egy önzetlen ember is, aki Olasz község tanácsától kapja fizetését. Szociális gon­dozó, járja a községet, a társ­községeket, bekopogtat az öre­gekhez, takarít, mos rájuk, hozza-viszi a gyógyszereket, talpal reggeltől estig. Munká­ját a lelkiismerete diktálja. Csak az, mert havi 1323 fo­rint a bére, s nem hinném, hogy a gyors meggazdagodás reményében vállalta el az ál­lást. Olasz, Belvárdgyula, Hás- ságy, Birján. A négy község­nek 2850 lakója van. Minden második lakó nyugdíjas, jára­dékos, rokkant.., Megyénk többi apró falvának tükrét mu­tatja a négy község. Baranya apró falvaiban he végigmegy valaki az utcákon nem egy házat talál, mélynél környékét a gaz veri fel, amely­nek apró ablaka madzagga van bekötve, amelynek faláról foltosra kopott le a vakolat amelynek ajtaja ritkán nyílik Laknak e házakban is: ven- dégváróan a nap minden per­cében, Várják a fiút, aki ével óta nemi ír egy sort sem, vár­ják a lányt, s találgatják, hogy vajon hány esztendős lehet az unoka .., Mondjuk, tízmilliós hazánkban minden ötödik em­ber 60 éven felüli. Áradozva beszélünk fiatal városainkról, városaink új lakónegyedeiről, □ hol 30—35 év az emberek át­lagkora ... Az öregekről kevesebb szó esik. Olasz községben is fur­csán néztek a • tanácsülésen Mészáros Marikára, oki a fa­lukrónikában Birjánról meg­döbbentő képet festett annak­idején. Birjánban a lakók át­lagéletkora 55 év. Marika a tanácsi kirendelt­séget vezeti. — Én csak azt írtam, amii láttam — mondja: — Itt új ház nem épül, az emberek felne­velték már a gyerekeiket, aki­ket nem köt ide semmi, mos1 kiülnek a padokra, s nézik az utcát, nézik a tsz Zetorjait.. Nyugdíjasok, nyugdíj nélkü­liek, segélyből tengődök, jára­dékosok, rokkantak. Birján Olasz társközsége. Ko- már András tanácselnök gond­terhelt ember. Mondja, hogy ötvenezer forintot fordítana! állandó segélyezésre, s c 35 000 forintos szabad keret­ből 600 forintonként egyszer segélyeket fizetnek ki. Januái 1-től megnyitották a birján öregek klubját, ahol 20 fő kap­hat napi 7 forintért ebédet, fi tsz-konyhán főzik. Klubfoglal­kozás ugyan még nem volt, d< Legújabb orvosi készülékek Bemutatkozik a MEDIKOR Pécsett Komplex diagnosztikai táska és hordozható EKG-készülék zető egészségügyi szakembe­reknek, így lehetőség nyílik arra, hogy a lehető legújabb orvosi készülékek ismertté vál­janak. Ezen a bemutatón a huszon­nyolc ismertetett műszer közül újdonság a Komplex diagnosz­tikai táska. Ez a gép nagy se­gítséget ad ahhoz a gyógyító munkához, hogy 10 féle kórkép megállapítása minél gyorsabb legyen. Ugyancsak a legújabb termékek közé tartozik a hor­dozható EKG-készülék, amely annál inkább is praktikus, mert telepről és hálózatról egyaránt működik. A Kesztyűgyárban be­mutatott gépek egymillió forint értékűek. A bemutató lehető­séget ad vásárlásra is — a MEDICOR egy hónapon belül szállít. Veres Ilona Háromnapos bemutatót tart a MEDICOR Művek a Pécsi Kesztyűgyár kultúrtermében, A kiállítás 1977, május 11—13-ig tart nyitva, az első napon egészségügyi szakemberek is­merkedtek a bemutatott mű­szerekkel, amelyeket a másik két napon az érdeklődő kö­zönség is megtekinthet. A bemutatót dr. Szilas An­na, a Pécs városi Tanács egészségügyi osztályának veze­tője nyitotta meg. Utalt arra, a bemutatott gépekkel az a cél, hogy segítséget adjanak az üzemi, iskola-, sport- és körzeti orvosoknak. A MEDI­COR Művek, részéről dr. Keleti János üzletkötő szólt arról, hogy a MEDICOR Művek eze­ket a bemutatókat rendszere­síteni kívánja. Havonként tájé­koztatót adnak a megyei ve­gednek, s vinné az iskola-ebé­det boldog-boldogtalan? Pe­dig nagyon egyszerű a rászo­rultak körét meghúzni. Minden faluban tudják, hogy melyik házban hideg a tűzhely már

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents