Dunántúli Napló, 1977. április (34. évfolyam, 90-117. szám)

1977-04-02 / 91 szám

Dunántúlt napló 1977. április 2., szombat Filmjegyzet A királylány zsámolya A Dobozy Imre azonos című kisregényéből készült A királylány zsámolya c. film nem tartozik az ún. „művészfilmek” csoportjá­ba; nincsenek bonyolult szimbólumai, sőt emléke­zetem szerint egyáltalán nincs benne szimbolikus- erejű képsor. Hagyomá­nyos, realista eszközökkel megcsinált film. Még azt se állíthatjuk, hogy cseleK- ményének lélegzetelállító izgalmával, fordulataival szögezne magához. Inkább a témája az, aminél fogva okkal számot tarthat mind a fiatalabb, mind az idő­sebb korosztály érdeklődé­sére. Kétségtelen hibái el­lenére is ez a film ugyanis olyan témához nyúl, amiről a gyerekeink olykor kér­deznek ... Válaszaink azonban a történelmi té­nyek pontos ismeretében is meglehetősen bizonytala­nok, a téma „kényes" jel­lege s a II. világháborúban való részvételünk, szere­pünk rossz emlékei és egész bonyolultsága okán. Dobozy Imre kisregénye s forgatókönyve nyomán a film is a háború magyar- országi hadműveleteinek utolsó napjaiban játszódik. Kevés irodalmi mű válasz­totta témájául ezeket a na­pokat, amikor a szétzilált és a végsőkig demorali- zálódott magyar alakulatok helyébe elbutított, hazug eszmékkel félrevezetett 15—18 éves gyerekeket: diákokat, leventéket állítot­tak „csatarendbe" — egy szál puskával, a páncélo­sok, katyúsák ellen . . . Há­borús történelmünknek egy ilyen apró epizódját mutat­ja be ez a film. öt-hat frissen beöltöz­tetett gimnazista gyerek golyósrórós tüzelőállásá- ban találkozik két elgyötört magyar katonával. További sorsukról, a gyerek-katonák lelki és morális átalakulá­sáról szól ez a film. Értéke mindenképpen az, hogy egy alig ismert, különös, ritka körülmény, egy való­ságos helyzet föltárásával rávilágít a fasiszta háború embertelenségére, fölvil­lantva a német szövetsége­sek igazi arcát. Kár, hogy Fejér Tamás rendezése nem megy túl a fordula­tokban nem különösebben gazdag cselekmény illuszt­ratív képi megfogalmazá­sánál. Mondhatnám: a felszínen mozog, a szerep­lők mélyebb lelki tulajdon­ságainak kibontásával adó­sunk marad. Sok benne a külsőség, az amit látunk- hallunk a történtekről; a gyerekek — akikről a film szól — háttérfigurák maradnak. A film abszolút főszereplője egy magyar szakaszvezető — az egyet­len, akit erőteljesebb vo­násokkal ruház fel a ren­dező — akinek a hatására és az életösztön-követelé- sére a fiatalok végül is szembefordulnak a rájuk támadó németekkel. A sza­kaszvezetőt Balázsovits La­jos alakítja hitelesen, él­vezetesen. Tetszett Hilde­brand István operatőri munkája is. Remekművek a filmmű­vészetben is ritkán szület­nek. A királylány zsámolya művészi értékeire nézve megközelíti a tisztes közép­szert. Politikai tartalmát, és menentó-szándékát illetően azonban őszintén kívánom, bár minél több mai közép- iskolás megtekinthetné . .. Nemzeti és történelmi ön­ismeretünkhöz kétségtele­nül hozzájárul Dobozy Im­re és Fejér Tamás filmje, S mint ilyen, akár „élő" történelemóra is lehetne..­(w. e.) Of szakasz ha« község eleiében Megalakult Koszorúzási ünnepség Harkányban és Beremenden Tegnap délután Pécsett az Asztalos János fiúkollégiumban emlékünnepséget tartottak ha­zánk felszabadulásának 32. év­fordulója tiszteletére, ahol nagy megtiszteltetés érte a honvédelmi nevelésben élén­Miniszteri rendelet kulturális értékű tárgyak külföldre viteléről A múzeumok adhatnak engedélyt Az idő múltával részben már elavultak azok a jogszabályok, amelyek meghatározták milyen kulturális értékű tárgyakat le­het kivinni külföldre, s hogy kü­lönböző intézmények, magán- személyek milyen feltételek mel­lett rendezhetnek országainkon túl kiállítást. A kulturális mi­niszter új rendeletében ponto­san megfogalmazták, mi tekint­hető kulturális értékű tárgynak. Eszerint a rendelet vonatkozik a képző- és iparművészeti alko­tásokra, műtárgyakra — pél­dául a festményekre, grafikák­ra, szobrokra, domborművekre, plakettekre, szőnyegekre, fali­kárpitokra, bútorokra, kerá­miákra és ötvösművészeti tár­gyakra — a történeti értékű néprajzi, népművészeti és nu­mizmatikai tárgyakra, a régé­szeti és történeti emlékekre, a tudományok és a technika tör­ténetének tárgyi dokumentu­maira. Ugyancsak kiviteli enge­dély szükséges az 1957 előtt előállított könyvek, folyóiratok, hírlapok, egyéb időszaki kiad­ványok, térképek, metszetek, plakátok, könyvjellegű kéziratok — antikváriák — külföldre vi­teléhez. A rendelet egyik fontos elve, hogy a kulturális értékű tárgyak kiviteléhez azok az intézmények adják meg az engedélyt, ahol a legszakszerűbben tudnak vé­leményt nyilvánítani. így pél­dául magyar eredetű képzőmű­vészeti alkotásról a Magyar Nemzeti Galéria, külföldi ere­detű képzőművészeti alkotás és régészeti emlék kiviteléről a Szépművészeti Múzeum dönt. Iparművészeti alkotás, valamint kelet-ázsiai eredetű műtárgy külföldre viteléért az Iparművé­szeti Múzeumhoz lehet fordul­ni. Népművészeti alkotások, néprajzi tárgyak kiviteléhez a Néprajzi Múzeum ad engedélyt, Magyarországi régészeti emlé­kek, magyar történelmi tárgyi emlékek, valamint pénzérmék és egyéb numizmatikai tárgyak országhatáron túli viteléről a Magyar Nemzeti Múzeum dönt. Az antikváriákra vonatkozó kivi­teli engedélyt az Országos Szé­chenyi Könyvtár adja meg. Nem adnak kiviteli engedélyt az olyan kulturális értékű tárgy­ra, amely muzeális értékű, illet­ve védetté nyilvánított, vagy vé­dett gyűjteményhez tartozik. E tilalom alól kivételesen indokolt esetben csak a kulturális mi­niszter adhat felmentést. A rendelet külön szól a kultu­rális értékű tárgyak külföldi ki­állításáról is. Magánszemély vagy intézmény kulturális érté­kű tárgyat csak a kulturális mi­niszter előzetes engedélyével állíthat ki külföldön, illetve ve­het részt kiállításon. Kulturális értékű tárgyak egyéni, külföldi kiállítását — a Képcsarnok Vál­lalat, illetve az Iparművészeti Vállalat közreműködésével — az Artex Külkereskedelmi Vál­lalat bonyolítja le. járó diákokat és az irányító pedagógusokat: eddigi ered­ményes munkájukért megkapták a honvédelmi zászlót,, kaptak elismerő oklevelet és a FÉK oklevelét a fegyveres testüle­tek képviselőitől, igazgatójuk, dr. Varga Tibor pedig az ün­nepségen vette át a Honvédel­mi Érdemérem kitüntetést, a 15 éves, eredményes munká­jáért. Eljöttek és együtt ünnepel­tek a1 kollégistákkal ai pécsi középfokú tanintézetek diák­jai, a fegyveres testületek kép­viselői, az ideiglenesen ha­zánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport képvise­lői, a Ivovi középiskolások kom szom ol istái, üzemek kép­viselői, akik szalagokat kötöttek a honvédelmi emlékzászlóra. Eredményes honvédelmi ne­velés központja az Asztalos János fiúkollégium, a rádiós- és lövészszakkör, a kabi­net jól felkészíti a közép- iskolásokat, hogy a tényleges sorkatonai szolgáltatót minél eredményesebben láthassák el, de a szabad idő hasznos eltöl­tésére is jó lehetőséget biz­tosít. Segíteni és irányítani a város középiskolásainak hon­védelmi nevelését tűzték magúik elé feladatul, még a tanév ele­jén. Oktató és bemutatótermet alakítottak ki modem oktatás- technikai eszközökkel, így rá- dió-távírósz szobát és pimce- lőteret — a Magyar Néphad­sereg, az MHSZ és a Polgári Védelem, valamint a tanács anyagi támogatásával és se­gítségével. Az MSZMP részéről dr. Nagy József, a KB tagja, a Baranya megyei Pártbizottság első titká­ra, dr. Vida Sándor, a siklósi járási pártbizottság első titká­ra, a tanács képviseletében Horváth Lajos, a Baranya me­gyei Tanács elnöke, dr. Török Zsigmond, a siklósi járási hi­vatal elnöke koszorúzott. A Hazafias Népfront nevé­ben Krasznai Antal, a megyei bizottság titkára, és dr. Csiky Ottó, a megyei bizottság alel- nöke helyezték el. a kegyelet virágait. Az ünnepség a díszőrség tisztelgésével és az Internacio- nálé hangjaival ért véget. Befejeződött a KGST újságíró-tanácskozás Csütörtökön Tihanyban befe­jeződött a KGST országok új­ságíró szövetségeinek tanácsko­zása, mely a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. év­fordulójának méltó megünnep­lését és a szocialista újságírás aktuális közös problémáit tűzte napirendre. Pénteken a tanácskozáson részt vevő delegációk vezetőit Aczél György, az MSZMP PB tagja, a Minisztertanács elnök- helyettese fogadta a Parla­mentben, ahol baráti eszmecse­rét folytatott velük a szocialis­ta újságírás aktuális és közös tennivalóiról. Villány nagyközség vák katonai és légügyi attasé, Nguyen Duy Sanh ezredes, vietnami katonai és légügyi attasé koszorúzott. A Magyar Néphadsereg ko­szorúját Kovács Pál vezérőr­nagy, honvédelmi miniszterhe­lyettes, Miski Béla ezredes és Simon János ezredes helyezte el. Az MSZMP képviseletében dr. Nagy József, a KB tagja, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára, és dr. Vida Sán­dor, a siklósi járási pártbizott­ság első titkára, a tanács ne­vében Horváth Lajos, a Bara­nya megyei Tanács elnöke és dr. Török Z,sigmond, a siklósi járási hivatal elnöke koszorú­zott. A Hazafias Népfront ré­széről Krasznai Antal, a megyei bizottság titkára és dr. Csiky Ottó, a megyei bizottság alel- nöke helyezték el az emlékezés virágait. Az INTRANSZMAS ré­széről Jeney István vezérigaz­gatóhelyettes, Hirschkovics Ti­bor, a pártbizottság titkára, és Stál Pál SZB-tag koszorúzta meg az emlékművet. * A Magyarország szabadsá­gáért életüket áldozó jugoszláv hősök emlékművénél, Beremen­den, koszorúzási ünnepséget rendeztek pénteken hazánk fel- szabadulásának 32. évfordulója alkalmából. A néphadsereg díszegységé­nek tisztelgése, majd a jugo­szláv és a magyar Himnusz el­hangzása után, induló hangjai mellett kezdődött meg a koszo­rúzás. Az Elnöki Tanács nevében Nánási László és Pióker Ignác, az Elnöki Tanács tagjai, a kor­mány képviseletében Bondor József építésügyi és városfej­lesztési miniszter, dr. Korom Mihály igazságügyminiszter és Roska István külügyminiszter­helyettes, a jugoszláv nagykö­vetség részéről dr. Vitomir Gas- parovics nagykövet, Jovo An- telj ezredes, katonai és légügyi attasé, a diplomáciai testület képviseletében dr. Václav Mo- ravec csehszlovák nagykövet, Nguyen Phu Soai vietnami nagykövet, Frantisek Benko ez­redes, csehszlovák katonai és légügyi attasé, Nguyen Duy Sanh ezredes, vietnami katonai és légügyi attasé koszorúztak. A Magyar Néphadsereg ré­széről Kovács Pál vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes, Miski Béla ezredes, Simon Já­nos ezredes koszorúzott. Villányban, a községi kultúr- házban gyűltek össze tegnap délelőtt a villányi és a villány- kövesdi közös községi tanács tagjai, hogy a két tanács egye­sülésével megalakítsák Villány Nagyközség Közös Tanácsát. Megyénk legújabb nagyközségi tanácsához hat helység tarto­zik ezentúl: Villány, Mórok, Kisjakabfalva, Villánykövesd, Palkonya és Ivánbattyán, s a hat községben összesen 5300 lakos. A nagyközségi tanács alakuló ülését, mint korelnök Berthold Péter nyitotta meg, majd Gelli András, a Hazafias Népfront Villány községi Bizottságának elnöke tett javaslatot a tanács elnökének, elnökhelyettesének személyére és a végrehajtó bi­zottság taglétszámára. A ta­nácstagok a javaslattal egye­zően a végrehajtó bizottság lét­számát tizenegy főben állapítot­ták meg, a nagyközségi közös tanács elnöke Takáts Imre, el­nökhelyettese Haraszti Károly lett. Ezt követően a megyei ta­nács végrehajtó bizottságának javaslatára a tanács Ambruzs Gábort nevezte ki vb-titkárnak. Az új tanácsi tisztségviselők es­kütétele után megalakították a tanácsi bizottságokat. Az alakuló ülést követően ke­Üdvözlő lap Hazánk felszabadulásának 32. évfordulóját ünnepelték meg tegnap délután a HNF Pécs vá­rosi Bizottsága keretén belül működő Moszkvai Rádió Baráti Klubja. A klubnapon a pécsi Egyetem utcai általános iskola orosz ta­gozatos úttörői adtak műsort. Elhangzott Vasváry István: A Vörös Hadsereg, valamint Mi­hail Iszakovszky: Egy vörös ka­tona sírjánál című költeménye. A villányi faluközpont rült sor Villány nagyközség kö­zös Tanácsának ünnepi ülésére. A helyi általános iskola úttörői­nek köszöntője után Takáts Im­re tanácselnök megnyitotta a tanácsülést. A megválasztott tisztségviselők nevében megkö­szönte a tanácstagok bizalmát és azt a segítséget, amelyet Villány és a többi öt község kapott a megyei és a helyi ál­lami és társadalmi szervektől a nagyközségi cím. elnyeréséhez. Villány nagyközség alapító oklevelét a megyei tanács kép­viseletében dr. Farkas Károly adta át, megemlékezve arról, hogy a felszabadulás óta Vil­lány alsófokú központi szerepe, gazdasági és kulturális jelen­tősége fokozatosan és töretle­nül növekedett mind a mai napig, s hogy ez az ünnep nemcsak egy eredményes idő­szakot zár le, hanem egyben egy új szakasz Kezdete is. Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának nevében Megya- szai József üdvözölte az ünnepi tanácsülést, a tisztségviselőket, s mindazokat a munkaszerető állampolgárokat, akiknek leg­inkább köszönhető, hogy Villány megkapta a nagyközségi ran­got. Kérte, hogy a község la­kossága továbbra is ugyanolyan Moszkvából Az iskola már sok sikert elért kórusa oroszul szólaltatta meg Jubán: Hőseink című dalát és az orosz népdalcsokrot. Az ünnepség valamennyi résztvevőjének átnyújtották a Moszkvai Rádió színes üdvözlő­lapját, melyet felszabadulásunk alkalmából küldtek a klubnak. Ezután a klub vezetősége meg­köszönte a kedves műsort az iskola igazgatójának, nevelői­nek és úttörőinek. Közös Tanácsa lelkesedéssel, odaadással szé­pítse, fejlessze lakóhelyét, mint eddig. D. I. Hazánk felszabadulásának 32. évfordulója alkalmából ko­szorúzási ünnepséget rendez­tek pénteken Harkányban, a bolgár hősök emlékművénél. A néphadsereg pécsi díszegysé­gének tisztelgése, majd a bol­gár és a magyar nemzeti Him­nusz után kezdődött meg a koszorúzás. Az Elnöki Tanács nevében Pióker Ignác és Nánási László, az Elnöki Tanács tagjai, a kor­mány képviseletében dr. Ko­rom Mihály igazságügyminisz­ter, Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter, és Roska István külügyminiszter­helyettes, a Bolgár Népköztár­saság budapesti nagykövetsé­ge részéről Vladimir Videnov nagykövet. Fodor Dacsev vezér­őrnagy, katonai és légügyi at­tasé, a Budapesten akkreditált diplomáciai testület képvisele­tében dr. Václav Moravec cseh­szlovák nagykövet, Nguyen Phu Soai vietnami nagykövet, Fran­tisek Benko ezredes, csehszlo­Zászlót kapott a kollégium Magas színvonalú honvédelmi munka

Next

/
Thumbnails
Contents