Dunántúli Napló, 1977. április (34. évfolyam, 90-117. szám)
1977-04-02 / 91 szám
1977. április 2., szombat DunantQlt napló 3 Pillantás a kiemelt beruházásokra (1.) A ki 8—10 évvel ezelőtt járt utoljára Ózdon, az igencsak nehezen ismerne rá a Kohászati üzemekre. Az 1970-es évek a gyár történetében a nagy átalakulás, megújhodás cimen szerepelnek majd. 1970 és 1973 között körülbelül 350 millió forintos költséggel bevezették a folyamatos acélöntést, amelynek segítségével 6—8 százalékkal kedvezőbbé vált az anyagfelhasználás. Emellett 8 korábbi munkafázis megtakarításával az öntés átfutási ideje is csökkent. Az előbb említett beruházásnak forintban majdnem tízszerese volt a rúd-, és dróthengermű; 3,3 milliárd forintba került és az országban meglévő hengerdei kapacitás-hiányt — 300 ezer tonnás évi1 termelésével — jelentősen csökkentette. A rúd- és dróthengermű is része volt a kormány által gyorsításra kijelölt beruházásoknak. A beruházás elkészülési idejét 3 hónappal sikerült lerövidíteni; pontosabban a rúd- üzem készült el némileg korábban, a drótsor csupán a tervezett időben. vällmmäs A gyorsítás eredményeként eredetileg 1976-ra 33 ezer tonnás termeléssel számoltak a szakemberek. Ezt azonban a Kohászati üzemek dolgozói túlteljesítették, mert már 1975- ben 10 ezer tonna terméket gyártottak le az új hengerdé- ben, majd 1976-ban újabb 40 ezer tonna következett, tehát összesen 50 ezer tonna a gyorsítás eredményeképpen kelet, kezett termékmennyiség, A mennyiségi adat azonban nem takarhatja el azt a minőségi változást, amely az új hengersorról lekterülő termékeket jellemzi. A rúd- és dróthengermű legfontosabb terméke az állandó hiánycikként jegyzett betonvas, amely most Ózdrál a korszerű technológiai következtében méretpontosan kerül a vevőkhöz. Aki jártas az építőiparban, az tudja, hogy tervezőnek, kivitelezőnek mekkora könnyebbség ha tudja, hogy a 10-es betonvas helyett nem 9, illetve 11 milliméter átmérőjű érkezik. Még be sem fejeződött a rúd- és dróthengermű építése, amikor már elkezdték az acélgyártás további fejlesztését, mégpedig a legkorszerűbb technológia alapján. Szakszerűen ez úgy hangzik: ,., Acél gyártás intenzifikálása oxigénbefúváAz acélgyártás további fejlesztése Úzáon • A legkorszerűbb technológiával O Egészségesebb munkafeltételek sós módszerrel". A kétmilliárd forintos fejlesztési program 1974 őszén kezdődött, s a tervek szerint 1977 szeptemberében megindul a termelés, 1978. júniusára pedig befejeződik a beruházás. Ez a beruházás is felkerült a gyorsítottak listájára. Az Állami Fejlesztési Bank legutóbbi értékelése szerint az Ózdi Kohászati üzemek acélgyártás fejlesztési programja a gyorsítási ütemtervnél némileg lassabban halad ugyan, er azonban nem veszélyezteti ai tervezett átadási határidőket. A gyorsítási program nem felajánlások gyűjteménye, tehát nem azt jelenti, hogy a beruházó, a kivitelező csupán vállalja, hogy egy adott, tervezett időpontnál korábban üzembehelyezi a beruházást, hanem ehhez a kormány különböző pénzügyi segítséggel is hozzájárul. Például bizonyos nagyságú prémiumkeret, továbbá a kivitelezők gépparkjának korszerűsítési • lehetősége is rendelkezésre áll. Ózdon az e beruházásra szánt 4,5 milliós prémiumkeretböl 1976 végéig még nem vettek igénybe, míg a kivitelezéshez szükséges gép- beszerzésre szánt 35 millió forintból csupán 22 milliót használtak fel. Az itt említett ösz- szegekből is kitűnik, hogy nincs szó a beruházási összegek tetemes emeléséről, hiszen a gyorsításra szánt „különpénz" a beruházási költség körülbelül másfél százalékát teszi ki. Az acélgyártás intenzifikálá- sának legfontosabb feladata a jelenlegi óránkénti 1500 köbméter kapacitású oxigéngyár felváltása egy 10 ezer köbméter kapacitásúval. Ennek működése révén az óránkénti 16 tonnás kemencekdpacütás 20 tonnára növelhető. A megnövelt oxigénbefúvás több érc- port juttatna a levegőbe, ezért 400—500 millió forintért új porleválasztó épül, amely Ózd és környéke légterének jelenlegi szennyezettségét nagymértékben csökkenti. Már a rúd- és dróthengermű PIHENÉS, KIKAPCSOLÓDÁS A TERMÉSZETBEN A SKALA, a TRIAL és a SZOVARU VÁLLALAT a SKALA Budapest Szövetkezeti Nagyáruház gépkocsiparkolójában március 29-től április 9-ig kemping- és strandcikkek árusítással és szaktanácsadással egybekötött kiállítását rendezi meg § irfal SKALA beruházásánál is és most, az acélgyártás további fejlesztésénél is elsődleges szempont volt és maradt a munkakörülmények javítása, az egészségesebb munkafeltételek megteremtése. Az ÓKÜ acélművének 1700 fős kollektívája várja és megérdemli az emberhez méltó munkahelyeket. Breitner Miklós Értékes díjakat sorsolnak Háztartási pamuttextil- hulladék-gyűjtési akció A különböző nyersanyagok között ha mennyiségben nem is, de jelentőségében egyik legfontosabb tevékenységi köre a MÉH Nyersanyaghasznosító Trösztnek a textilhulladékok begyűjtése és hasznosítása. A háztartási pamuttextilhulladékgyűjtési akciót április elsejétől, június 31-ig rendezi a MÉH. A havonkénti nyereménysorsoláson, valamint az egyszeri jutalom- sorsoláson azok vehetnek részt, akik 1 kilogramm tiszta', vagy 5 kilogramm mosatta n háztartási pamuttextil- hulladékot átadnak a MÉH- telepen és a kapott bizonylatot legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap ötödikéig a MÉH Tröszt Propaganda Irodája címére (1061 Budapest VI. Jókai tér 6.) beküldik. Ezen kívül a tiszta, fehér háztartási pamuttextil ull adókért 20 forintot, a tiszta színesért és a mosattam fehérért 10 forintot, mosatlan színesért 5 forintot fizetnek kilogrammonként. Az akció nyereménytárgyait a MÉH Tröszt, a Centrum Áruházak és a Tema- forg Vállalat biztosítja. A jutalomsorsolás díjai között színes televízió, automata mosógép és vásárlási utalványok szerepelnek. A nyerteseket a MÉH Tröszt levélben értesíti, valamint nyereményjegyzéket tesz közzé. Beremend a világ vége”? Zöld utat a xöldségnek A szántóföldi zöldségtermesztés ipari háttere Állami dotáció a gépvásárláshoz Baranya nem tartozik a nagy zöldségtermelők közé, annak ellenére, hogy a megye adottságai kedvezőek. A zöldség- termelés nagy munkaigényű, s több zöldségfajtánál megoldatlan még a komplex gépesítés, ami az előrelépés döntő láncszeme. A hazai szántóföldi zöldség- termesztés gépesítésével kapcsolatos kutató és fejlesztő tevékenység mintegy tíz éves múltra tekint vissza. A magyar gyártmányú berendezéseket alig hét esztendeje használja mezőgazdaságunk. A gyakorlat és az eddigi eredmények azt bizonyítják, hogy csak akkor léphetünk előrébb, ha a teljes technológiákat átfogó gépesítésre törekszünk, nem hagyva figyelmen kívül az agrotechnikai és műszaki problémák közötti szoros összefüggéseket. Baranyában a Solanum burgonyatermesztési rendszerben dolgozó gazdaságok az idén 456 hektáron vetnek burgonyát. — Mindent egybevetve 750 hektár Baranya termőterülete. Nagyhozamú holland fajtákat termesztenek, megoldott az értékesítés, ami garanciát nyújt a gazdaságok számára, s ugyanezt mondhatjuk el a gépesítésről is. Idén két burgonya kombájn érkezik. Ám évről évre visszatérő probléma, hogy a mezőgazdasági üzemek, a gazdasági év eredményeitől függően vagy visszamondják az előző esztendőben adott gépmegrendeléseiket, vagy pedig későn jelentkeznek az AGROKER vállalatnál igényükkel. Ez a helyzet a burgonya vetőgépekkel kapcsolatban is. A termelőszövetkezetek három-négyszeresét kérik annak a mennyiségnek, amit az AGROKER időben beszerezhet. A tervszerű műszaki fejlesztésnek tehát eleve gátat szab a mindenkori anyagi helyzet. Ugyanakkor, mivel a zöldség- termesztés gépi berendezéseit nagyrészt külföldről hozzuk, eleve egyéves rátartással kell számolni. A gyökérzöldség termesztéséhez szükséges gépi technológia a talajelőkészítéstől a betakarításig kialakultnak mondható. A zöldségkiemelő berendezést az NDK-ból importáljuk, ám a gazdaságok véleménye igen eltérő a géppel kapcsolatban. A konzervparadicsom termesztés a terület húsz százalékán történik géppel. Ebben a tervciklusban legalább a terület felén megoldják az átfogó gépesítést. A fejlődési ütem meglehetősen lassú, de összefügg a fajta- és technológia- váltásból fakadó gondokkal. A gépi betakarításhoz olyan fajtákra van szükség, amelyek egyszerre érnek. Ezzel kapcsolatban biztató kísérletek folytak az utóbbi években. Ma már több gazdaság termeszti a Kecskemét típusú fajtákat, amelyek nagyhozamúak s közel egyidőben pirosodnak. Baranyában 270 hektáron termesztenek ebben az esztendőben paradicsomot. Főként a termelőszövetkezetek, a Szigetvári Konzervgyárral kötött szerződés keretében. A gyár segíti a gazdaságokat abban, hogy megfelelő gépekhez jussanak. Baranya idén kapja meg az első szovjet gyártmányú para- dicsamkombájnokat Az első példányok tavaly érkeztek hazáikba. A gép kiszolgálásához huszonnégy válogatóra van szükség. A 145 hektárnyi paprikaföldeken még jó ideig hajolgatni fognak a termelők. A gépi szedés megoldatlan, legalábbis ami a zöldpaprikát illeti. Szeged és Kalocsa környékén a palántás, illetve helybe- vetéses (magról) technológia lehetővé tette a fűszerpaprika gépi betakarítását. A paprikakombájn nemcsak a termést szedi le a szárról, hanem előtisztítást is végez. A berendezés továbbfejlesztett változatával valószínű az áprilisban rendezendő AGROMASEXPO-n is találkozhatunk. A megye mezőgazdasági üzemei azonban egyelőre nem érdeklődnek a kombájn iránt, mert a beszerezhető típus a zöldpaprika betakarítására alkalmatlan. A tartósítóipari célokra termesztett zöldborsó és zöldbab mennyisége évről évre emelkedik. Baranya a „borsós megyék” közé tartozik, idén kétezer hektáron folyik a termelés. Zöldbabot 510 hektáron vetettek. A borsószedő és cséplőgépeket a konzervgyár biztosítja a gazdaságoknak. A fajtaválaszték lehetővé teszi a vetési és betakarítási csúcsok széthúzását, a kemizálás pedig megkönnyíti a gépesítést. A MEZŐGÉP makói gyáregységét egyébként ebben az esztendőben hagyják el az első magyar gyártmányú zöldbabbetakarító gépek. Kettő érkezik Baranyába: egyelőre ennyi az igény. Az uborkatermesztés még ma is a legmunkaigényesebb a zöldségfajták között. Néhány esztendeje ugyan már bemutatták a szedőberendezéseket, de azok tönkretették a növényt, s képtelenek voltak az egyenlő méretű termés leszedésére. A kísérletek azóta sem jutottak sokkal előrébb. A kormányzati szervek megkülönböztetett figyelmet fordítanak a zöldségfélék termesztésére, a termelői kedv fokozására. Ezt szolgálja az a rendelkezés is, miszerint azok a gazdaságok, amelyek ötven hektárnál nagyobb területen rendszerben termelnek és öt esztendőre szóló szerződést kötnek a konzervgyárakkal, hetven százalékos állami dotációt kapnak a gépek megvásárlásához. Az eddig kifejlesztett hazai gépsorok és oz importból származó berendezések már mutatják, hogy elmozdultunk a holtpontról- A Zöldségtermelés dinamikusabb fellendítése azonban még több éves erőfeszítést követel. Salamon Gyula ff A panaszáradat több mint fél éve tart. Tanácsüléseken és más fórumokon is a községi tanács vezetőit okolják a beremendiek, hogy a dél-baranyai faluból elérhetetlen a főváros: legalábbis a Mecsek expresshez sem reggel, sem pedig este megoldatlan a csatlakozás. A helybeliek elmarasztalják a Volánt, de a MÁV-ot is, s joggal vetik föl: rugalmasabb menetrend módosítással megoldható lenne a beremendiek problémája. A pécs—harkányi vasútvonal megszűnte óta panaszos beadványok „járják" a hivatalokat, de mindeddig semmi sem történt. Legalábbis ez derült ki abból,amit a Beremendi Közös Községi Tanács elnöke elmondott. Az elmúlt év szeptemberéig — a menetrend változásig — hajnali négy óra előtt néhány perccel indult egy személyvonat Siklósra, ahonnan autóbusszal folytathatta az útját Pécsre, illetve a fővárosba igyekvő utas. Az említett szerelvényt viszont leállították, mert igen kevesen utaztak rajta. Egy korábban végzett felmérés szerint napi átlagban hatan szálltak fel a hajnali vonatra Bere- menden. Ezért döntött úgy a MÁV Pécsi Igazgatósága, hogy megszünteti a 3 óra 58 perckor induló vonatot. A MÁV Igazgatóság kereskedelmi osztályától kapott információ szerint közel 1,8 millió forintot tesz ki az évenkénti ráfizetés ezen a szakaszon. Az említett összegből bőven futná mondjuk, egy Ikarus autóbuszra, amely játszi könnyedséggel megoldhatná véglegesen a beremendiek gondját. Természetesen a dolog nem ilyen egyszerű, mert a Beremend—Siklós közötti vasúti pálya kihasználatlanságából fakadó ráfizetéstől a MÁV feje fáj, a Volánnak pedig egyelőre nincs lehetősége egy új járat beállítására. Az említett 1,8 millió forintos évenkénti veszteség végsősoron az államháztartás erszényét érinti. Természetesen a gazdaságos- sági számítások eredménye nem nyugtatja meg a beremendie- ket. Ezért is lenne célszerű, ha a MÁV és a Volán, a közösen kialakítandó májusi menetrend változáskor figyelembe venné a jogos kérést. Akár úgy, hogy ismét megindítanák a hajnali vonatot Beremendről, vagy pe- dik az első autóbusz járat nem Siklósról, hanem Beremendről indulna. Az esti Mecsek express érkezését követően induló autóbusz eddig Siklósig közlekedett. S. Gy. Az EIVRT Pécsi Elektronikai Gyára György-aknai üzemébe felvételre keres női dolgozókat fénycső-, bakelit-, elektroncső alkatrész gyártására és szerelésére. Kettő és három műszakos foglalkoztatás. JELENTKEZÉS: Pécs, Felsőmalom utca 13. Munkaügy.
