Dunántúli Napló, 1977. április (34. évfolyam, 90-117. szám)
1977-04-10 / 98 szám
j[ Egy élet betöltötte hivatását Bajcsy-Zsilinszky Endre életútja I B ajcsy-Zsilinszky mint katona, publicista és politikus korábban a Bar- tha Miklós Társaság köréhez tartozott. Későbbi önvallomásában elismerte, hogy konzervatív család tagjaként fiatalon és meggyőződéssel csatlakozott a Szegeden gyülekező ellen- forradalmi csoporthoz azzal az elképzeléssel, hogy az új politikai irányzat okult a múlt hibáin, befejezi Kossuth forradalmát és végrehajtja a nagybirtok igazságos szétosztását. Bajcsynak Kossuth „Duna- föderációs" terve volt az ideál. Egy évig szilárd maradt hitében, de éledezett benne lassan a gyanú, hogy a sok ígéret nem több csaló politikai jelszavaknál. Mint a vitézi szék tagja, a „mundér” becsületéért tartott ki a fajvédő párt till LUIlUll KI U IUJVCUU (JUll J haláláig. Ekkor szakított múltjával. Mikor újságját, az Előőrsöt megindította, azt hitte, elég a harci kürtöket megfújni, mert a front magától is megindul. Felismerte viszont, hogy a németek térhódítása elleni fellépés percnyi várakozást sem tűr. Többször kifejtette, hogy Hitler a kapuk előtt áll és ha kezébe kerül a hatalom, ránk a legnagyobb megpróbáltatások várnak. A forradalomnak nem volt híve. A szükséges reformokat úgy akarta rákényszeríteni a vezetőkre, mivel Hitlerrel szemben minden más megoldás rosszul végződő kaland. A fajvédőkkel való szakítás utón támadta Bethlent és Gömböst, a reformokat elsikkasztó kormánypolitikát, szem- beszállt a nagytőkével és az iparmágnásokkal. Az akkori í felfogás szerint Bajcsynak e t kijelentései csupán egyszeri ( ellenzéki állásfoglalást jelen- t tettek. Parlamenti beszédei né- * ha zavarba hozták a vezető ? köröket, de megbocsájtottak f neki. f A jobboldaltól való távolo- f dóst elősegítette, gyorsította ? választási sikertelensége Tar- ^ pán. Tényleges többségét el- f sikkasztva,, helyette egy Gömbös-bábu került képviselőnek. Bajcsy beszédei, megjelenő cikkei ettől kezdve még félreértbe tetleneb b ü I H i tie r-el lenességét, a szociális reformok szükségességét, a kultúrpolitika magyar szellemű átalakítását hirdetik. Fellépése határo- zottabbá vált, gátlásait levetkőzte, gyorsabb, határozottabb lett minden kérdésben kialakított véleménye. A Kisgazda Párttal való fúziója és Eckhard távozásával rajta kívül nincs más képviselő, aki behatóan foglalkozott volna külpolitikával (igaz, akkor már nem volt ajánlatos Magyarországpn külpolitikával foglalkozni). így akarva akaratlanul, Bajcsy-Zsilinszky vállára nemcsak pártja, hanem az egész polgári ellenzék fcül- politizálásának terhe nehezedett. Ez a kitágult szerepkör tovább szilárdította öntudatát Szovjetunió iránti érdeklődése megnyilvánult az 1941-es budapesti nemzetközi vásáron, a szovjet pavilonban tett látogatásával. Hosszú időn át jegyzetelt és tanulmányozta a kiállítás anyagát, a szovjet ipar és mezőgazdaság eredményeit. t Bajcsy-Zsilinszky tisztában f volt helyzetével. Tudta, hogy t fellépése a rendszer ellen t egyéni akció csupán. Eredmé- i nyesebb lenne a küzdelem, ha i az egész párt egységesen lép- t ne fel. Ehhez a pórt két ve- t zetőjétől, Nagy Ferenctől és t Tildy Zoltántól nem kapta meg t a szükséges támogatást, f A magyar függetlenség, az f összefogás, a haladás gondo- f latai fogalmazódtak meg a f Népszava 1941-es karácsonyi v számában, amelyben Bajcsy f cikke is megjelent. Megsejtette * a moszkvai csata jelentőségét v Hangoztatta, hogy Hitler nem f fogja megnézni képét a Néva í tükrében. Résztvett az 1942. » március 15-én szervezett koszo- f rúzási kitüntetésen is. Mindent f elkövetett a háború elhárításóért. Követelte a magyar csapatok visszavonulását a frontokról, az újvidéki vérengzők bíróság elé állítását. E követelései sikertelenek maradtak. A kudarcokból és sikertelenségekből újra levonta a következtetést: szélesebb szakaszon egybehangolt tervvel és szilárd összefogással lehet csak sikeres az újabb támadás. A Schőnhercz-perben felszólaló Bajcsyt kommunista cinkosnak tartotta Szombathelyi és kijelentette, hogy ilyen embereknek nincs helyük a közéletben. Felmerült a Szociáldemokrata Pártba való belépés gondolata is, amit két okból vetett el. Egyrészt nem tartotta magát marxistának, másrészt a sajátos magyar demokrácia biztosítékát a parasztságban és nem a munkásosztályban látta. Bajcsy érezte, hogy a saját osztálya, a kormányzat állásfoglalása vele szemben egyre erősödik. Ő is rájött arra, hogy nincs más út, csak az, amin elindult, mert ezt parancsolja a nemzet megmaradásának érdeke. Ha a szocializmus felé halad a világ, akkor minden más útkeresés zsákutca. A magyarokat a sovinizmus veszélye fenyegeti és nem a szocializmus. A lényeg szerinte az, hogy egy nép saját etnikai határain belül élhessen, mert csak így őrizheti meg nemzeti karakterét, csak így termelődhetnek ki azok az értékek, melyekkel az egyetemes kultúrát gazdagítja. Leninnek a nemzeti kérdésről szóló írásait is tanulmányozta. Bajcsy szerint minden jel arra mutat, hogy a hatalmas integrációk kora közeledik és ebbe a kis magvar koncepció nem illik bele. Ekkor már nem utasítja el a keleti változásokat. 1944 elején népfelkelés szervezésére is gondolt, a munkások, parasztok, munka szolgálatosok előzetes felfegyverzésére. Rövid letartóztatása után október 15-én kiszabadulva a megszakadt kapcsolatok újrafelvételén fáradozott. A Magyar Frontba tömörülök november elején megalakították a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságot Bajcsy-Zsilinszky elnökletével, majd a katonai vezérkart is. Bajcsy barátja, Tombor nem vállalta a vezetést, mert a felkelés sikeréhez elkerülhetetlennek tartotta a szovjet vezérkar hozzájárulását és a Vörös Hadsereggel való együttműködést. Így került Kis János személye előtérbe. Bajcsy sürgette a szervezést. A Szálasi vezette fasiszta diktatúra viszonyai között a szervezés nagy körültekintést és erőt követelt A Magyar Frontba tömörült pártok közül egyedül a Kommunista Párt ismerte az illegalitás nehéz és veszélyekkel terhes munkáját. Bajcsyék nem ismerve a konspiráció szabályait — több esetben megszegték azokat. Végül a fegyveres felkelés szervezése csak Kis János kinevezéséig jutott el, mert árulás következtében a csoportot letartóztatták, ezzel a fegyveres felkelés további szervezése lehetetlenné vált Debrecenben hivatalba lépett már az Ideiglenes Kormány, mikor Bajcsy-Zsilinszky Endrét a nyilasok és nácik visszavonuló egységei kivégezték. Bekövetkezett Bajcsynak Tombor- ral folytatott beszélgetésekor ‘tett egyik kijelentése: „vannak pillanatok egy nemzet életében, amikor a politikus becsülete azt parancsolja, hogy a siker minden, reménye nélkül feláldozza magát a nemzet becsülete és jövője érdekében”. 1 945. május 27-én földi maradványait Budapestre hozták, majd Tarpán helyezték örök nyugalomba. A haladást felismerő polgári politikus szerepét, életét talán Veres Péter jellemzi legtisztábban: Egy élet betöltötte hivatását. Kéri Nagy Béla Közös erőfeszítéssel megoldható Mi lesz a Pécsi Filharmonikus Zenekarral? „Mi lesz a Pécsi Filharmonikus Zenekarral?” címmel nagyobb elemző írásban adtuk közre március 20-i számunkban azokat a súlyos gondokat, amelyek évek óta nyomasztják szervezetileg, művészileg, morálisan és emberileg is Pécs zenei életének — valaha országosan is kimagaslóan művészi rangú — reprezentatív együttesét. A cikk, amely lapunk zene- kritikusának, Dobos Lászlónak tollából jelent meg, leszögezte, hogy — miként azt a Muzsika c. folyóiratban Stréhm Kálmán is helyesen állapította meg —: a rendkívül bonyolult és mondjuk ki ismét: közösen elrontott helyzetet csak kollektív erőfeszítéssel lehet helyrehozni. Különös tekintettel arra a körülményre, hogy a Baranya meqyei Pártbizottság állásfoglalása értelmében a zenekarnak 1978 szeptemberétől önálló szervezetként kell működnie. „Ehhez sok új tagra van szükség. De a meglevők csak akkor fognak ittmaradni, és az itt végző vagy másutt már működő muzsikusok csak akkor fogiák a számtalan kínálkozó alkalom közül éppen Pécset választani, ha a legalább azonos szintű anyagi juttatás mellett rendezett körülményeket és emberséges bánásmódot, munkájukhoz és művészi fejlődésükhöz kedvező feltételeket találnak itt” - hangsúlyozta a cikk befejező része. költségvetésben. Ezt az összeget biztosítani kell valahonnan. Ekkora béralapot azonban nem lehet „kigazdálkodni”... Ezt csak közösen lehet kialakítani. Ugyanakkor egyidejűleg fölvetődik egy 26 tagú zenekar hangszerekkel való ellátásának a kérdése is, ami újabb tetemes összegeket igényel. Ez ügyben sürgősen elkezdünk - részben már elkezdtünk — tárgyalni a Kulturális Minisztérium, az Országos Filharmónia, a megyei tanács és a városi tanács végrehajtó bizottságának illetékeseivel. 2. Az irányítás kérdése... Az önállósuló Pécsi Filharmonikus Zenekarnak a városi tanács irányítása és a Kulturális Minisztérium és az Országos Filharmóniai felügyelete alatt kell működnie az új konstrukció keretében. 3. A zenészhiány... Országos gond ez, mint a cikkben is fölvetődött. A tanács itt tud valamit tenni, hogy a gondokat enyhíteni lehessen, de megoldani ezt önmagában nem képes. Hogyan tudunk segíteni? A vonóshiányra való tekintettel 1977-től a Zeneművészeti Főiskola pécsi tagozata három vonós növendékének ösztöndíjat adunk. Ha a jogszabályok is lehetővé teszik, ezt az ösztöndíjat öt éven át megismételjük, ami néhány év alatt 15 új vonóst adhat a zenekarnak, A sürgős, azonnali igények kielégítésében — s itt főleg vonós-igényekre gondolunk — lakások kiutalásával segítünk. Félek, az ilyen célra Ml! ftKMid zz illetékes? A megoldásra, a kivezető útra vonatkozóan egyetlen egy a biztos: csakis kollektív erőfeszítéssel járható ez az út. Mennyi ebben a része a zenekar állami felügyeletét és működtetését jogilag és költségvetés szempontjából ellátó szakigazgatási szervnek, a Pécs városi Tanács művelődésügyi osztályának? Hogyan látják ma a zenekar helyzetét és miben a segítés biztató lehetőségeit? Kérdésünkre Csorba Tivadar, a művelődésügyi osztály vezetője válaszolt: — A cikk igaza nem vitatható ... A zenekar jelenlegi konstrukciója jó szándékú kísérlet, ami nem vált be. Új konstrukcióra van szükség. Ennek — tehát a zenekarnak, mint önálló szervezetnek — a tervezetét a Baranya megyei Pártbizottsággal közösen dolgoztuk ki. Ez a terv teljesen logikusnak tűnik, megvalósítása azonban nem egyszerű. Több okból: 1. Az anyagiak... A jövő őszig létre kell hozni egy függetlenített 66 tagú filharmonikus zenekart. Ez az együttes ha létre jön, a mostani konstrukcióban működő zenekar teljes költségvetését leköti. Ha mellette színházi: opera és balett ellátásra is kötelezzük, akkor ellátatlan marad az operett-musical és egyéb színházi munka. Vagyis az önálló pécsi filharmonikus zenekar létrehozásával egy időben meg kell alakítani egy 26 tagú színházi zenekart is. Az önálló együttest ugyanis csak operaellátásra lehet kötelezni; a filharmonikus zenekarok szerződése mindenütt így alakult ki. A filharmonikus zenekar fejlesztése és az új színházi együttes létrehozása csak bérben több mint egymillió forint többlettel jelentkezik a Soltra Elemér: Hetedik ecloga I. A Radnóti-mappából szánt lakásokat is másnak kell majd adni, mert vonóst esetleg egyáltalán nem tudnak szerezni. Ez szerintem elsősorban a zenekar vezetőin múlik de úgy érzem, nemigen törik magukat a probléma megoldása ügyében... 4. Az önálló filharmonikus zenekar működéséhez a nélkülözhetetlen munkaföltételeket is biztosítani kell. A színházi rekonstrukció során a volt SZMT székházban szándékozunk kialakítani az önálló filharmonikus zenekar próbahelyét, állandó otthonát. A rekonstrukció igen magas, ösz- szességében több mint 120 millió forintos költségei, ezenkívül a kivitelezési bizonytalanságok miatt is szándékunk csak hosszabb távon valósulhat meg. Addig viszont az új konstrukcióval egy időben meg kell teremteni a zenekar átmeneti otthonát. Hogy hol. ezt most még nem tudom. De addig gondoskodni fogunk ilyen állandó próba helyiségről — eny- nyi biztos.- Érdekelne: tettek-e valamit már eddig is a zenekar helyzetének javítása érdekében? — Igen. Elképzeléseinket egyeztettük a megyei és a városi pártbizottsággal. Tárgyaltunk a Kulturális Minisztérium művészeti főosztályának színházi osztályával és az Országos Filharmóniával is. Rész- megoldásokról még nem esett szó. Egyetértünk a régi (jelenlegi) helyzet és konstrukció tarthatatlanságában és az új konstrukció szükségességében. Leülünk tárgyalni részkérdésekben is. A fentiekkel csakúgy, mint a Pécsi Nemzeti Színház vezetőivel. Minden további azon múlik, hogy e részkérdésekben megtaláljuk-e az optimális megoldást mihamarabb együtt.. . — Bizakodik ebben?- Igen. W. E. jr Észrevételek Csorba Győző új verseskönyve Miről szólnak Csorba Győző versei? Az egész világról és a teljes életről. Mindenről, ami emberi: a múlandó örökkévalóságról és az örökkévaló múlandóságról. Arról tehát, hogy meghalunk, és ezért csodálatos az élet minden pillanata. Arról, hogy semmit sem vihetünk magunkkal, hogy soha föl nem támadhatunk, és mégis részesei vagyunk az örökkévalóságnak. Az Észrevételek versei: újabb változatok a múlandóságra. „A lélek ősze” állandósult állapot, termékeny határhelyzet Csorba Győzőnél, ahonnét élet és halál, maradandóság és múlandóság egységében és teljességében megragadható. De nem könnyű a vállalkozás: a múlandóság nem „hálás” téma, s az egyéni halál kiváltképp már-már tabu, amelyről nem illik, nem szabad beszélni. Nem tudunk vele mit kezdeni magunkban, s még nem találtuk meg társadalmi, közösségi „fogadtatásának" világnézetünkhöz illő új formáit sem. Csorba Győző segíteni szeretne. Emberként és költőként az elmúlást csak személyes élményként ragadhatja meg, de feltámad benne a kétség: küzdelme megosztható-e mással? „Kell-e a sorssal ölre mennem f s kinek jó ilyen lobogás?” — kérdezi De hogyha c. versében. „Jobb lenne vállrándítva hagynom: múljék el szótlan ami jön?" — kérdez tovább, s erre csendíti válaszát: „De hát ha ebből kell fakadjon / másoknak is nyugvás öröm!” De fakadhat-e abból nyugvás és öröm, ha vállrándító közönyösség helyett szembeszállunk az elmúlással? Bármi fakadjon is, ez egyedül az emberhez méltó magatartás — sugallja a versek összessége a kötetben, de ebben a hitben fogant valójában Csorba Győző egész költészete. Az első ciklus s egyben az egész kötet egyik alapmotívuma a csapat. Címadó verse, a Mint a csapat az egyén halálával a biológiai és nembeli halhatatlanságot szegezi szembe: Ami először élni kezdett, s ami kihuny majd valaha: bennem van, bennem is a kezdet s a végső nap alkonyata. Közhely —, így vagyok halhatatlan, de ilyen rangot más nem ad: egyenlő s felülmúlhatatlan, mint a csapat, mint a csapat. A csapat-motívum, előzményeit tekintve, igazolhatóan a korábbi kötetek család- és nyájmotívumából „fejlődik ki", egyszerre tágítva, szűkítve, pontosítva amazok versbéli jelentését. Itt jelenik meg először, s nem is egyszeri „véletlen" találatként (a rátalálás örömét- diadalát érzi a szem s a fül az
