Dunántúli Napló, 1977. április (34. évfolyam, 90-117. szám)

1977-04-08 / 96 szám

2 Duncmtuii napló 1977. április 8., péntek Járdák, parkok, faültetés társadalmi munkában (Folytatás az 1. oldalról) mi munka, hiszen úgy is lé­tesült, festés-mázolás, parkosí­tás, vas- és építőipari szak­munkák esedékesek. Tuboly Dezső szervezi a munkát, két telefonszám is a rendelkezésre áll. ahol megtalálható: 12-788, illetve 15-985, Végül megszépülő városunk parkjaiban, zöldterületein vé­gezhetnek sok-sok társadalmi munkát a városukat, környeze­tüket szerető emberék: fa. és cserjeültetéshez árkokat, göd­röket kell ásni. 1700 egyköb- méteres gödröt fák ültetésé­hez és 1000 félköbméteres ár­kot cserjék ültetéséhez. A meg­levő fák, cserjék és virágök öntözéséhez az egész város te­rületén kérik a lakosság köz­reműködését. A társadalmi munkát Heckenast Petemé szervezi, megtalálható a 15- 088-as tel efon szám on. Kampis Pécsváradi siker Kaposváron A szakma kiváló tanulója or­szágos versenyt Kaposváron, a Mezőgazdasági Főiskolán ren­dezték április 6—7-én szarvas- marha- és sertéstenyésztő szak­mákban. A fiatalok vetélkedé­sén pécsváradi siker született. A szarvasmarha-tenyésztők ver­senyében, amelyen az ország 12 iskolájának 20 legjobb ta­nulója indult, az első helyet Bognár Erzsébet, a pécsváradi szakiskola tanulója szerezte meg, mig a harmadik Lánger József szintén pécsváradi ta­nuló lett. A sertéstenyésztőknél 16 tanuló indult; a legjobbnak Mikola Éva bizonyult, a máso­dik helyet Strukker Erzsébet sze­rezte meg, mindketten pécsvá­radi tanulók. Az EIVRT Pécsi Elektronikai Gyára György-aknai üzemébe felvételre keres női dolgozókat fénycső-, bakelit-, elektroncső alkatrész gyártására és szerelésére. Kettő és három műszakos foglalkoztatás. JELENTKEZÉS: Pécs, Felsőmalom utca 13. Munkaügy. Május: béke-barátsági hónap A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának Baranya, So­mogy, Tolna megyei tagjai ta­lálkoztak tegnap Pécsett, a HNF Baranya megyei Bizottsá­ga titkárságán területi tanács­kozáson. Az elnöki tisztet dr. Adóm Antal, a HNF Baranya megyei Bizottságának elnöke töltötte be. Ott volt Kádár Né­met Béláné, az MSZMP Bara­nya megyei Bizottságának munkatársa. A tanácskozáson dr. Molnár Béla, a HNF Országos Taná­csának titkára adott tájékozta­tót a VI, kongresszus óta vég­zett munkáról, majd a résztve­vők kötetlen beszélgetés során az elkövetkező időszak felada­tait vitatták meg. Tegnap délután Pécsett az MTESZ tanácstermében előadói konferenciát tartott dr. Molnár Béla, a HNF Országos Taná­csa' titkára a tavaszi béke— barátsági hónap baranyai pro­pagandistáinak. Dr. Molnár Béla hangsúlyoz­ta: a béke—barátsági hónap immár hagyományosan a nép­frontmunka szerves része, von­zó, az állampolgárokat érdek­lő tavaszi akció, mely május­ban kerül lebonyolításra. Az általános tömeg politikai mun­ka szerves része, feladata, hogy segítse a hazai tenniva­lóinkat. Ezzel az akcióval is előbbre lépünk a szocialista hazafiság és o nemzetköziség szellemének erősítésében. Az akció alapjai: a Magyar Népköztársaság külpolitikája, mely a békés egymás mellett élést hangsúlyozza, a HNF VI. körű akciók a békepolitika erősítésére kongresszusának állásfoglalá- sát, az együttműködést, a nem- sai, valamint a hazai és nem- zetközi kommunista és munkás- zetközi társadalmi kezdeménye- pártok tömegbefolyásának erő­zések, pl. a varsói békeépítők södését, a nemzeti felszabadí- világkongresszusa május ele- tó mozgalmak fellendülését, va­jén, az európai biztonsági és leszerelési hét, várható az eu­rópai népek új — immár 3. — közgyűlésének összehívása, de az ázsiai—afrikai országok né­peinek VI. kongresszusa isösz- szeül az ősszel. Ide tartoznak még a HNF országos, megyei és helyi akciói és tervei. A béke—barátsági hónap alapvető célja — emelte ki az előadó — az állampolgárok minél nagyobb tömegeihez el­jutva ismertetni és megértet­ni a világpolitika- fő kérdéseit és hazánk külpolitikáját. Meg kell nyerni a lakosság cselek­vő egyetértését és tudatosítani: miért békepolitika a külpoliti­kánk, mi teszi szükségszerűen azzá? Jobban megértetni a nemzeti és nemzetközi helyze­tet, a nemzetek érdekeit és az érdekek egységének szinkron­ját. A munka tartalma sokol­dalú és változékony, ezért az események halmazán át a fo­lyamatokat kell bemutatni szer­te a világban. Jellemezte a nemzetközi po­litikai életet és a világpoliti­kai folyamatokat, előtérbe ál­lítva a Szovjetunió és a szo­cialista országok bemutatását, a közös vonások hangsúlyozá­lamint a békeépítő munka elő­rehaladását állami és társa­dalmi vonalon egyaránt. Dr. Molnár Béla előadói konferenciáján részt vétt Krasz- nai Antal, a Hazafias Nép­front megyei titkára is. Sárga fény Jobban kell tisztelni Bővül részvételünk a nemzetközi mezőgazdasági együttműködésben Az EHISI'élelmezési szérűéi magyar bizottságának ülése a táblákat! Jó tanácsok a nyárra Közlekedési baleset arányok Korábban magam is hajlamos sokunkkal közölte azt a statisz- voltam azt hinni, hogy a kisebb- tikai tényt, hogy pont fordítva: nagyobb koccanásos balesetek, a balesetek zömét a táblákkal „összecsókolózások” általában ellátott útkereszteződésekben a táblákkal nem szabályozott, tapasztalták, a jobbkezesekben úgynevezett „jobbkezes” útke- béke van. Ez a béke természe- reszteződésekben következnek lesen csak viszonylagos, mert be. Megdöbbenésemre, a „sár- azért ott is történnek bajok, de ga fény” legutóbbi előadásán elgondolkodtató az a szám, Litványi Tibor, az ATI igazgatója amit tózö)tek. Tava,|y több> mint háromezer balesetet helyszínel­Az ENSZ mezőgazdasági és élelmezési szervezeteinek ma­gyar nemzeti bizottsága csü­törtökön Hammer József mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettesnek, a nem­zeti bizottság elnökének veze­tésével ülést tartott a MÉM- ben. Az ülésen részt vett dr. Czimbalmos Béla, a TOT fő­titkára is. A nemzeti bizottság megtár­gyalta az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezetével (FAO) való együttműködésünk továbbfejlesztésére kidolgo­zott javaslatokat. Új politiká­jában és programjában a FAO tovább növelte a fejlődő or­szágok megsegítésére irányuló erőfeszítéseit. Ez szükségessé teszi, hogy a jövőben szerve­zettebben vegyünk részt azok­ban a programokban, ame­lyekben hazánk eddig is je­lentős mértékben nyújtott se­gítséget a FAO-n keresztül is a fejlődő országoknak: mint például mezőgazdasági szö­vetkezet-fejlesztés, vízügy és öntözés, belvízi halászat, er­dészet, talajtan, állategészség­ügy, növényvédelem stb. ... A bizottság továbbra is súlyt he­lyez a FAO keretében magyar kezdeményezésre létesített eu­rópai tudományos-kutatási hálózatok tevékenységére, amelyen belül a kukorica és a növényvédelmi kutatásokat magyar intézetek irányítják, il­letve koordinálják. A FAO kezdeményezésére ki­bontakozóban van Magyaror­szág és a FAO között egy hosszú lejáratú mezőgazdasá­gi szövetkezet-fejlesztési együttműködés, amelynek fő irányelveit a bizottság ugyan­csak megtárgyalta. Foglalko­zott továbbá a FAO nemzet­közi világélelmezés-biztonsági vállalkozásában való részvétel lehetőségével; jóváhagyta tit­kárságának 1976. évi munkájá­ról szóló jelentését, valamint a bizottság 1977. évi munka- programját. Az Egészségügyi Minisztérium legújabb rendelete alapján —, hogy a fertőzés veszélyét kiküszöböljék —, az Orvostovábbkép­ző Intézet szülészeti és nőgyógyászati klinikáján csak az ipari televízió képernyőjén láthatják a családtagok, illetve a látogatók az újszülötteket. „Elfogadtatjuk a baranyai hímzéseket” Tizenöt éves a gyárvárosi kézi m u n kasza kkör Minden szerdán egy hosszú asztal köré ülnek a pártszer­vezet helyiségében a gyárvá­rosi asszonyok, előveszik a vásznakat, színes fonalakat és hímezni kezdenek. S miközben kezük munkája nyomán kibontakoznak a vi­rágszirmok, felelevenítik az el­múlt tizenöt évet. Szívesen em­lékeznek a csokonyavisontai vagy a magyarhertelendi ki­rándulásokra, közös kiállí­tásokra, kevésbé a kény­szerű vándorlásaikra, a gyár­városi kultúrotthonból a tanács alagsori helyiségébe, a József Attila Művelődési Ház klubter­mébe, vagy éppen az egyikük lakásába, mert máshol nem volt hely. Tisztelettel emlékez­nek volt vezetőjükre, Gavallér Györgynére, az ő kedves sze­Veres Mihály kiállítása Töprengve áll a látogató a képek előtt. A gondolkodást, a művek továbbgondolásá­nak kényszerét érzi magán a néző, amikor Veres Mihály szegedi festőművész olaj- pasztelljeiből és grafikáiból álló tárlatát szemléli. A nyár­fák törzsei mint ölelő emberi alakok feszülnek a lombo­zatra, a faág széttárt tenyér, görcsös kapaszkodó ujjakkal. Szimbolikus értelmezésűek Veres Mihály formái. Kibon­takozás c. képe például a zárt körforma és a lebegő, szétáradó szabad forma el­lentétére épül. A Halál című képének horizontális nyugal­ma máshelyütt a formák má­gikus belső füzével vibráló lüktetésével találkozik. Veres Mihályt minden olyan téma foglalkoztatja, ami az em­berrel kapcsolatos. A huma­nizmus művészetének legjel­lemzőbb vonása. Veres Mihály 1937-ben született Kiskundorozsmán. A Képzőművészeti Főiskolát 1958-ban végezte el Barcsay Jenő, Winkler László és Papp Gábor tanítványaként. Egyéb­ként Papp Gábornak, a haj­dani mesternek és műterem­főnöknek éppen a napokban nyílt kiállítása itt Pécsett, a Képcsarnok Kossuth Lajos utcai kiállítótermében. Mes­ter és tanítvány különös és ritka találkozása ez. Veres Mihály művész-tanár, Szege­den él és dolgozik. Első ön­álló kiállítását 1969-ben ren­dezte Szegeden. Majd sorba jöttek a hazai és külföldi tár­latok. Ogyessza, Lodz, Eszék kiállítótermeinek vendége az elmúlt években. 1975-ben Pécsett is láthattuk munkáit a szegedi képzőművészek kollektív kiállításán. Veres Mihály kiállítását tegnap délután 6 órakor nyi­totta meg Horváth Olivér festőművész, főiskolai docens a Ságvári Művelődési Ház kiállítótermében. A kiállítás április 28-ig tekinthető meg, naponta 14.00—20.00 óráig. P. L. mélye tartotta össze a kis cso­portot. — Még a szakkörvezetőnek járó kéthónapos szünetet sem tartottuk be. Találkoztunk az utcán bevásárlás közben, egy­másra nevettünk és öt órakor már siettünk hímezni — me­séli Balogh Józsefné, a szak­kör mostani vezetője. A hosszú asztalt beborítja a sok színes terítő, zsebkendő, falikép, blúz. Kritikus szemmel figyelik egymás munkáját. Há­rom-négyéves kislánynak való mellényke kerül az asztalra; aki viselte most itt varrogat a többiekkel. Balogh Józsefné kedvesen osztja tanácsait. „Ezt a levelet szorosabban, tömöt­tebben kellene varrnod, látod, ez a tulipán már szép lett." „A virágszirmot mindig belül­ről kezdd!” — Nem is gondoltam, hogy így tudok kézimunkázni, de most úgy örülök neki, olyan szívesen csinálom — mondja Emmi néni. A legszebb darabokat Buda­pestre küldik zsüriztetni, a Nép- és Iparművészeti Tanács már 30 kézimunkájukat minő­sített „kitűnőre”. Főként bara­nyai mintákat, hímzéseket kül­denek be, a szakkörvezető kedvence a drávaszögi. — Magyarországon csak a matyó és a kalocsai hímzést ismerik igazán, pedig a bara­nyai is nagyon szép és sokszí­nű: a horvát rátétes, flitteres ködmönök, szűrök, vagy a né­met minták. Az eredeti bara­nyai hímzés a drávaszögi: igaz ez egyszínű, de a mintái — a tulipán, gránátalma, — na­gyon szépek. Ezt szeretnénk megismertetni és elfogadtatni! Április 3—5. között rendez­ték meg kézimunka kiállítá­sukat a kis varró-teremben, szép sikerrel. tek táblákkal ellátott útkeresz­teződésekben. Nem figyelünk vajon? Vagy rosszul ítéljük meg a helyzetünket? Rosszul dön­tünk? Ez már a pszichológus dolga. Megtanultunk kocsizni. Ez ki­derül az olló szárának egyre nagyobbra nyílásából. Mindjárt megmagyarázom. Ha 1958-at tekintem száz százaléknak, ak­kor mára a gépkocsiállomány háromszáz százalékkal nőtt. Egyes maliciózus vélemények szerint, no meg a formális logi­ka szabályaiból következtetve, minél több az autó, annál több a baleset. Ez egyáltalán nem így van. Az olló két szára a kocsik száma, illetve a balesete­ké. Az utóbbi 1969-ig a gépko­csik számával egyenes arány­ban nőtt, ott azonban megállt, s utána fokozatosan, majd hir­telen csökkent. Az olló szára szétnyílt, ami örvendetesen jel­zi, hogy több más tényező is „belépett” a baleseti statisztika derűsebb alakulásához, udva­riasabbak lettünk, tényleg job­ban vezetünk, körültekintőbbek vagyunk már, mint évekkel ez­előtt, jobban vigyázunk mások­ra és magunkra, egyszóval nincs helye a maliciának, rá­jöttünk, hogy a mondás igaz: sok jó ember kis helyen is elfér. Elszomorító adatunk azért még mindig akad. Ilyen az ittas vezetésből eredő tragédiák száma: 1968-ban százötvenket- ten, 1975-ben kétszázhuszonket- ten haltak meg a közutakon it­tas vezetés következtében. De ugyanígy növekszik a súlyos, il­letve könnyebb sérüléssel járó balesetek száma is. És, hogy ne örvendezzünk túl­ságosan, hogy lássuk mennyi tennivalónk van még a közle­kedés biztonságosabbá tételé­ért, javításáért, lássunk egy igen szemléltető statisztikai adatot. Nálunk 50 gépkocsi jut ezer fő­re, az USÁ-ban 500. De ugyan­ennyi főre vetítve a balesetek után harminc napon belül az USÁ-ban 190 ember halt meg, nálunk 161. Jóllehet, tízszer- annyi a kocsi, a balesetek szá­mában alig van különbség. Az arány akkor állna egyenesben, ha ez a szám nálunk 19 lenne. Jön a nyár, vigyázzunk a sza­kadó esőre! A vizen siklás ép­pen olyan veszélyes, mint a je­ges úttest. Legyünk óvatosak, s ha ömlik a zápor, haladjunk jó­val lassabban, maximum hatvan kilométeres sebességgel. Őszig nem lesz a „Sárga fény”-nek rendezvénye, a nyári szünetre a következő jótanácsokkal búcsú­zik: mindenkor jól válasszuk meg a sebességünket, a kocsit mindig jó műszaki állapotban tartsuk, jobban tiszteljük a KRESZ tábláit, és ne fogyasz- szunk szeszesitalt, ha a volán mögé ülünk. Akkor jóval kisebb a bajok bekövetkeztének lehe­tősége. Gáldonyi M.- kp -

Next

/
Thumbnails
Contents