Dunántúli Napló, 1977. április (34. évfolyam, 90-117. szám)
1977-04-08 / 96 szám
1977. április 8., péntek Dünantmt napló 3 Mi iéit a javaslatok sorsa? (4*1 I Jelentős eredmények Mohácson a pártértekezlet éta 1975. február 16-án, a Mohács városi pártértekezleten 15 küldött mondta el véleményét, javaslatát. Mi lett a kérések, javaslatok sorsa? Erről beszélgettünk Borsos Jánossal, a Mohács városi Pártbizottság első titkárával. fedéhémternég Fraunholcz András, az AKÖV mohácsi kirendeltségének küldötte felszólalásában elmondotta: a pártalapszervezetben a szervezeti szabályzat tervezetének megvitatásakor főleg a feddhetetlen előélettel kapcsolatban megfogalmazott követelményhez szóltak többen hozzá. Ez abból adódott, hogy közlekedési vállalat pártalap- szervezete tagjairól, dolgozóiról van szó, akik fokozott mértékben vannak kitéve közlekedési baleset vétlen elkövetésének. Az alapszervezet több tagjának az a véleménye, hogy a feddhetetlen előélettel kapcsolatos követelményeken belül a szabályzat differenciáljon ilyen esetekben. — Az MSZMP Szervezeti Szabályzata világosan kimondja: a párt tagja az lehet, aki feddhetetlen előéletű, a szocialista erkölcs szabályai szerint él és munkája, magatartása, társadalmi tevékenysége alapján megbecsülést élvez — mondja Borsos János. — Az útmutató, a szervezeti szabályzat egyes pontjainak értelmezéséhez többek között még hozzáteszi: a párttag feddhetetlensége mindenekelőtt politikai feddhetetlenséget jelent... Magában foglalja továbbá az illető párttag erkölcsi tisztaságát. Az erkölcsi, politikai feddhetetlenség követelménye nemcsak a pártba felvételüket kérő személyekre, hanem minden párttagra vonatkozik. Tehát például egy baleset vétlen elkövetőjének — amit bírósági ítélet is megállapít — semmiféle hátrányos következményektől nem kell tartania. Mészáros József sárháti küldött felszólalásából: „Tolmácsolom a termelőszövetkezet tagságának azt a kérését, hogy pártunk vizsgálja meg a termelőszövetkezeti tagok nyugdíjkorhatárát és a lehetőM eg Bee; a munkäslakäs-akciö Több öuodai Hely, üj sportlétesítmények ségekhez képest hozza egy színvonalra az ipari dolgozók nyugdijkorhatárával". — A kérés teljesült, folyamatos megvalósulását jelenti, hogy évente rövidül a nyugdíjkorhatár és 1980-ig teljes mértékben azonos lesz az ipari dolgozókéval. A termelő- szövetkezetek tagjai ezzel az intézkedéssel egyetértettek. Lakások Fischer János Mohács város lakáshelyzetének javításáért kérte: „Tolmácsoljuk a megyei pártértekezletnek, hogy Mohács is kapja meg a munkás- lakás-akcióban való részvétel jogát, mert ez állami támogatást is élvez és így a munkások kedvezményesebb árért juthatnak lakásokhoz." — A megyei pártértekezleten Bischóf Mária, a Farostlemezgyár munkása tolmácsolta ezt a kérést — mondja Borsos János. — Eredménye lett. A megyei tanács a pártértekezletet követően leiratban közölte, hogy 1976. II. félévétől kezdve 107 munkáslakás építésére van lehetőségünk. Az építéshez üzemek, vállalatok is hozzájárulnak, az építtető, illetve a beköltöző hosszúlejáratú kölcsönt kap. Ebben az évben már számos munkás beköltözött az akció keretében épült új otthonába. Azoknak a vállalatoknak, intézményeknek, amelyek támogatják ezt az akciót, — további lehetőségük van dolgozóik lakáshelyzetén javítani. Tornyos Éva felszólalásában hangsúlyozta az óvodai helyek növelését, szorgalmazta a mohácsi általános iskolák tornatermekkel jobb ellátását, a sportolási lehetőségek kiszélesítését. — A küldött .társadalmi igényt fogalmazott meg. Elmondhatom, hogy azóta nagy összefogás jött létre, vállalatok, üzemek, intézmények, szövetkezetek járultak hozzá az óvodai helyek számainak növeléséhez. Azóta mintegy 80— 100-zal nőtt az óvodai helyek száma új építésével, vagy bővítéssel. Jelenleg az igényeknek mintegy 80—85 százalékát tudjuk kielégíteni. Bizton reméljük: az összefogás további eredményeként 1980-ra elérjük, hogy minden óvodáskorút fel tudunk venni. Még ebben a tervciklusban szerepel a Felszabadulási lakótelepen — eredetileg 8 tantermesre tervezett, de a társadalmi összefogással 12 tantermesre bővülő iskola — felépítése és itt egy újabb óvoda létrehozáLété^tráénfek Ami a sportolást illeti: az MTE 1978-ban ünnepli fennállásának 90. évfordulóját. Az új városrészben már épül az új sportpálya, — füves és salakos pálya, öltöző, — a legtöbb létesítmény 1978-ra reméljük rendelkezésre áll, a továbbiak pedig 1980-ra elkészülnek. A város vezetői bizakodással mérlegelik annak lehetőségét, hogy még ebben a tervciklusban egy fedett tornacsarnok is megépüljön. A pártértekezlet óta jelentős eredményeket értünk el — összegezte munkájukat Borsos János. Meghatározta a pártértekezlet az ötödik ötéves terv városi tennivalóit is. Arra törekszünk, hogy a negyedik ötéves tervben elért eredményes munkát ebben a tervciklusban folytassuk a lakosság cselekvő támogatásával, hogy a város 21 ezer lakója jól érezze magát és munkája után gyarapodjon, boldoguljon. Garay Ferenc Hogyan éliink# hogyan Nagy Ilona, Magyar ionos, Szabó Mihály Célok fiatalok előtt Hogyan élünk, hogyan éljünk? — sokunkat foglalkoztat ez a kérdés manapság, a ki- szeseket meg különösen, hiszen a FIN-rendezvények kapcsán ezt a témát beszélték meg sok KISZ- szervezetben. Sásdon beszélgettem három fiatallal, ők mondják el, hogyan élnek, hogyan szeretnének élni, mit szeretnének elérni még, hogy egyenesben legyenek, Két kérdés különösen foglalkoztatott; az egyik: szerintük ki ma a „menő fej", a másik: mit szeretnének elérni negyvenéves korukra? Nagy Ilona bölcsődei gondozónő még nincs húszéves. 1971-ben végezte el a nyolcadikat, utána a sásdi bölcsődében helyezkedett el 4 órásként, havi 500 forintért. Nagyon szereti a csöppségöket, most is tizennégy „gyereke” van, másféltől a két és félévesig. Lakásgondja nincs, a szüleivel lakik Sásdon, Egyetlen gyerek. Ha meglát valami jó ruhát a kirakatban, — nem kell napokig osztani-szorozni -, és ha nagyon megtetszik, megveszi. — Hogy ki a menő fej? — kérdezi vissza, látszik, hogy nem foglalkozott még ezzel a kérdéssel. — Hát néha irigylem a volt osztálytársaimat, akik férjhez mentek és gyerekük is van már — néha nem. Szerintem nem a hosszú haj és a farmer tesz ma valakit menő fejjé, hanem az, hogy jó közösségi ember és vezető legyen. Fehér köpenyben ül velem szemben, szabadkozik, sietnie Névadójuk: Zetkin Klára Adhatnak-e többet az íróasztal mögött dolgozók? Tudnak-e olyan felajánlásokat tenni a számviteli—gazdasági brigádok, amelyek a szocialista munkaversenyben kiállják a próbát a termelő brigádok mellett? Az 59 tagot számláló Zetkin Klára szocialista brigád könyvelőket, bérfelelősöket, gépírókat, pénztárost, egyszóval számviteli—gazdasági alkalmazottakat tömörít István-aknán. Apróságok okozzák a legtöbb bosszúságot. Ilyen apróság volt a bányászoknak a kereset-igazolás. — Több ezer kereset-igaZo- lást kérnek évente a dolgozók — magyarázza Kovács Károly pénzügyi vezető. — Hogy ne szaladgáljanak irodáról irodára aláírásokért, gyűjtőládákat helyeztünk el a portán. így a kész igazolást mindenki átveheti műszak után, névreszóló borítékban, s a buszt sem kell lekésniük. A műszakiakkal is sikerült közös nevezőre jutniuk a számlák ellenőrzésénél. Igaz, nagy a Könnyítik, ésszerűsítik, gyorsítják az ügyintézést szénbányák pénztárcája, mégsem mindegy, mire mennyit fizet. Erre gondolt a Zetkin Klára brigád, amikor vállalta: megnézi, jogosan terhelik-e a vállalatok, intézmények számláikkal István-aknát. Előfordult ugyanis, hogy az igazolással megbízott műszaki dolgozónak nem volt ideje „kibogarászni" a számlát, aláírásával viszont hozzájárult a pénz „kidobásához”. Ma már minden beérkező számlát tételesen átvizsgál a brigád. A tagok segítőkészségét azonban egyesek félreértették kezdetben. Asztalhoz ültek az érdekeltek, újra és újra megbeszélték a dolgot. A hullámok elcsitultak. — Több számlát visszautasítottunk, 850 ezer forintot tett ki a jogtalan terhelés tavaly — mondja Judt Nándor brigádvezető. — Megjegyzem — teszi hozzá Molnár Emil, vezető könyvelő — egyes dolgozóknak nem feladata, hogy elemezze a beérkező számlákat. Brigádunk vállalta ezt, hogy javítsuk gazdasági eredményeinket. Célul tűzték ki, hogy a brigád valamennyi tagja, munkakörén kívül, más reszortokat is elsajátít. így betegségből, vagy más ok miatt bekövetkező hiányzások nem okoznak fennakadást. A bérelszámoló adott esetben „beugorhat” SZTK ügyintézőnek vagy műszakjegyzőnek, de a könyvelő is kisegítheti a bérelszámolókat. Mindenki részt vesz valamilyen oktatáson. Köz- gazdasági technikumban, mérlegképes könyvelői tanfolyamon, KISZ, szakszervezeti vagy párt- oktatáson. Társadalmi munkában — a Megyei Levéltár támogatásával — rendberakták az irattárakat. Az irattár általában mostoha- gyerek. Kevés idő és energia jut rá. A különböző levelek, kimutatások, rendelkezések meg jönnek, aztán az irattár polcaira kerülnek. így volt ez István- aknán is, ahol a feladatot nehezítette, hogy tulajdonképpen két „porfogóról" volt szó, mert 1971-ben összevontákSzéchenyi- és István-aknát. Mindkét helyen több tonna papírhalmazt kellett átvizsgálni: mi kerüljön a Levéltárba, a MÉH-be és mi maradjon a polcokon. Több tonna értéktelen papírt vittek az átvevőhelyre 1976-ban, s a brigád munkájának köszönhetően sok érdekességgel gazdagodhatott a bányászmúzeum. Az idei esztendőben szeretnék befejezni az irattárak rendezését. Társadalmi munkában gépeléssel, pénztáros „kölcsönbe adásával" segítik a munkáskol. lektívákat. A szocialista brigádok, ugyanis komoly összegekkel gazdálkodnak, segítséggel pedig a hivatalos oldal is köny- nyebb. — Jobb a légkör, amióta megalakult a brigádunk — jegyzi meg Judt Nándor. Eredményei alapján az Istvánoknál' Zetkin Klára brigád 1974- ben oklevél, egy évvel később zászlótulajdonos lett. Tavalyi munkájával kiérdemelte az Aranykoszorús szocialista brigád címet. Hogy felmérje saját erejét, munkáját, az év elején versenyre hívta a vállalatnál dolgozó, számviteli—gazdasági brigádokat. H. T. A „menő fej” követelményei Mit szeretnének a negyedik X-re? kell, nemsokára felébrednek a kicsik. — Nagyon szeretem a gyerekeket és ők is engem — ez kölcsönös. A kollektívával is hasonló a helyzet. Gondot jelent néha csoportomban a korkülönbség: van aki jár, vagy már szépen beszél, míg a többiek még nem, azért ösz- sze lehet hozni őket. Hetente kétszer Pécsre jár iskolába, a gondozónői szakon most harmadéves, idén végez. Képesítésével mehetne csecsemőotthoni gondozónőnek, vagy átképzéssel más egészségügyi pályára is — de marad. Elégedett ember. Jelenleg 1900 forint a keresete, az iskola után több lesz., — Mit szeretnék elérni 40 éves koromra? Az még távolabb van, de... legalább két gyerekem legyen és olyan férjem, aki a házimunkában és a gyereknevelésben is segít. Nagyon szeressenek a gyerekek, itt, a sásdi bölcsődében és a kollégák is úgy becsüljenek, mint most. Szeretnék! hathetes KISZ-iskolát végezni, jogosítványt szerezni és leérettségizni. Addigra talán önálló lakásom is lesz. Spórolok, rendszeresen rakom a pénzt az ifjúsági takarékbetétbe. Magyar János általános lakatosként szabadult 1972-ben Komlón, Dombóváron dolgozott a Láng Gépgyárban, de a három műszakot nem szerette, így tavaly nyáron visszajött Sásdra és a Nagyközségi Költségvetési üzemben helyezkedett el. Huszonkét éves. Nős, egy féléves ksifia van. Albérletben lóknak, havi hatszázért. Ehhez jön még havonta a kétszáz forintos villanyszámla, a négyszáz forintos fűtés és egy ezres a bútorrészletre. Havi keresete 2800—3000 forint körül; a felesége gyesen van, — önálló lakás mikor lesz? — Ha összejön vagy nyolcvanezer forint, tehát nem tudom, illetve nagyon későn. Van már ötezrünk a takarékban. Túl nagy a rezsi, kevés marad, élni is kell valamiből. — Szabad időben mit csinál? — Pénz után hajtok. Még az a jó, hogy szeretem a szakmámat, a műhelyben igyekszem jól elvégezni á munkámat, utána meg hajtok a pénz után. Lakni szeretnénk — a sajátunkban. — Ki a menő fej? — Irigylem a lakással, kocsival, pénzzel rendelkező „gondnélkülieket". Persze ettől azért nem menő fej még senki. Együtt dolgozgatunk szabad időnkben egy kollégámmal, neki sincs sok pénze, mégis menő fej. Miért? Nagy szaktudású, lehet tőle tanulni és segíti a „gyengébbeket”, Közben szó esik arról, hogy talán kap egy alacsony bérű szükséglakást a cégtől, — Negyvenéves koromig sok mindent szeretnék elérni. A legfontosabb egy lakás és még egy gyerek. Másodállásban maszek műhelyt — ha lesz rá pénz —, mert legjobban saját fejem utón szeretek dolgozni. Nem szeretem, ha belebeszélnek. A továbbtanulás nem izgat, a hegesztővizsgát viszont szeretném letenni. Szabó Mihály ugyanott dolgozik, ahol Magyar János, sőt kollégák is. Huszonhat éves, nőtlen. Dombóváron érettségizett, majd utána ő is általános lakatosiként végzett 1971-ben, közben megszerezte a hivatásos jogostíványt. Két szakma közül az utóbbi mellett döntött. Akkor. — Nősülés előtt álltam, kellett a pénz. A nősülésből nem lett semmi, de maradt a teherautó-vezetés a Volán komlói, utána a dombóvári telepén, mdjd tsz-nél. Szerettem a vándoréletet és a minél több pénzt. Csikóstöttösön — ahol a szüleimnél lakom — építettünk a házhoz, bebútoroztuk. — Mi hozott vissza az eredeti szakmádba? — Meguntam a kocsikázást és 1976 decemberében idejöttem dolgozni a költségvetési üzembe, lakatosnak. Nekem is megvan a kettőnyolc—három és nincs az az örökös baleset- veszély — itt esetleg ráesik valami a lábamra. Elégedett a munkájával, szereti csinálni. Szeret utazgatni az országban — járt már Csehszlovákiában is - ruházkodik és spórol a jövőre. Kocsira nem gondol — talán majd pár év múlva. — A menő fej alapos szakmai és egyéb tudással rendelkezik, bele mer szólni mindenbe, ha neki más a véleménye. Jó kritikus és önkritikus, közvetlen, bírja a környezete ro- konszenvét és bizalmát. A lényeg: mit gondol, mond és csinál. Idegen helyen is hozza mindig önmagát, legyen példamutató, de ne akarjon mindiq élen járni. — Ismersz ilyen embert? — Nekem két nagybátyám a példaképem: a Devecseri Jóska és a Szabó Jenő, mert megfelelnek az előbb felsorolt kritériumaimnak, — És te? — Elégedett vagyok önmagommal, — Tizennégy év múlva? — Remélem akkor is. Szeretnék a mostani szakmámban maradni, de addig elvégezni a hegesztő tanfolyamot és technikumot. Aztán szeretnék csalódat is két-három gyerekkel és nyugodt családi környezetben felnevelni őket Csikóstöttösön. Talán addigra kocsim is lesz. Nemi maszekol, elég a napi nyolc óra. Szereti a társaságot, a sportot, a kiszezést és otthon segít a háztájiban. Murányi László
