Dunántúli Napló, 1977. április (34. évfolyam, 90-117. szám)
1977-04-19 / 106. szám
1977. április 19., kedd Dunantmi napló 3 A Bólyi AG békáspusztai telepén melegvérű lovak tenyésztésével szép eredményeket értek el. — Szokolai felv. — Növényvédő vegyszerek Javában tart a tavaszi mezőgazdasági növényvédelmi szezon. Az idei szezonban mintegy 360 féle készítmény áll a mezőgazdasági termelők rendelkezésére. Az új készítmények között olyan vegyszereket is találni, amelyek eddig hiánycikknek számítottak. Az egyik készítménnyel a zöldségpalántákat kezelhetik: fel- használásával a zsenge növény csökkenti párolgását, ilymódon átvészeli a szárazságot és nagyobb lesz a megeredési százalék. Épül az V. ötéves tervben A Hajdúsági Cukorgyár A gyár alapkövének letételére mostanában készülődnek a Hajdú-Bihar megyei Kaba község határában. Persze, ez csak amolyan jelképes mozzanat lesz, hiszen ki tartotta volna szükségesnek az ünnepélyes aktust, amikor nekiláttak az új épületek alapozásának? A Lengyelországból jött munkások ugyanis nem tétlenkedtek: a 70 Kihasznáhtlan exportlehetőség Csökken a lóállomány, pedig a kereslet igen nagy Lovas nemzet ló nélikül. Vizsgálva a magyar lótenyésztés helyzetét, így összegezhetnénk a tapasztalatokat. De maradjunk Baranyánál. Az Országos Lótenyésztési Felügyelőség Területi Kirendeltségének felmérése szerint Baranyában 69 termelőszövetkezet, öt állami gazdaság, valamint az Állattenyésztési Felügyelőség borodpusztai teljesítményvizsgáló állomása folytatott nagyüzemi tenyésztést 1976-ban. Minőségi lóállománnyal a Szigetvári Állami Gazdaság, a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát, a Borodpusztai telep, valamint a bi- csérdi, dunaszekcsői, sásdi, rózsafai, szentdénesi, szentlőrinci, újpetrei és a villányi termelőszövetkezet rendelkezett. Génbank lesz Borodpuszta ? A megyei tanács tavaly megjelentetett zsebkönyve szerint: 1971-ben még 8998 lovat számláltak, 1973-ban már csak 7592-t, két évvel később'6076- ot. Az 1976—80 közötti esztendőkre készített előrejelzés sem biztató. Az okokat keresve o mező- gazdasáq nagyfokú gépesítéséből kell kiindulnunk. A lóerő kiszorította a lovat. De a tenyésztésre hátrányosan hatott az 50-es években született rendelkezés, adózási rendszer is. A lótenyésztés néhány gyenge pontjára Borodpusztán és Békáspusztán az Országos Ló- tenyésztési Felügyelőség Területi Kirendeltségén világítottak ró. Közel három esztendeje született a határozat, hogy az őshonos háziállatokat tenyészteni kell. Minősítés szerint ilyen állat a gidrán ló is. Tenyésztésével a Borodpusztai Teljesítményvizsgáló Állomást bízták meg, amely 30 törzskancát kívánt vásárolni, de 1976 derekáig mindössze 21-et tudtak összegyűjteni az országban, annyira kipusztult. Az egyetlen tiszta gidrán mént Bulgáriából kellett importálni. Gomul, így hívják a mént, apai és anyai ágon is magyar, mezőhegyesi. Vele együtt 52 lovat tartanak a pusztán, s májusra 9 csikó születése várható. — Mi neveljük ki az ország gidrán mén utánpótlását. A tenyésztésre nem alkalmas utódokat értékesítjük — mondja Varga Károly termelési csoportvezető. - Most tárgyalunk a kaposvári lovasiskolával, hogy az utódokat ott lovagolják és kocsizzák be. Két és fél, hároméves korban munkavizsgát tennének a lovak. Ide koncentrálódik majd a gidrán annyira, hogy génbank lesz Borodpuszta. — Mennyi pénzt fordítanak a lovakra? — Mintegy 700 000 forintot költöttünk tavaly 43 lóra. A silót, a szálastakarmányt mi termeljük meg a gazdaságban, az abrakot és az almot viszont úgy vásároljuk. A gidrán szívós, jó ugró, melegvérű ló. Több gondozást igényel, mint a hidegvérű. Baranyában a hidegvérűt tenyésztették, főleg igavonásra, jó szolgálatot tett a hegyes-dombos vidéken, és élőexportra is. Az elmúlt évben 2036 kancát fedeztettek Baranyában, 164-gyel kevesebbet a vártnál. A lóállomány tehát feltételezhetően tovább csökken. Jól jövedelmez a sportlótenyésztés, megyénkben viszont csak a bólyi kombinátnak van néhány sportlova. — Évek óta nagy a kereslet a jó küllemű, szépen meghízott, exportképes vágólovak iránt is — mondja Szőke Gyula, a Baranya megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat osztályvezetője. — Legnagyobb piac Olaszország, és ugyancsak jelentős Franciaország. Ezzel szemben 1975-ben 686, 1976-ban 575 lovat tudott felvásárolni a vállalat. Külföldre 529-et, illetve 384-et küldhették. De itthon is keresik a baranyai hidegvérű lovat. Erdő- gazdaságok, téglaipari vállalatok vásárolják, — Lassan ott tartunk, hogy a belföldi igényeket sem tudjuk kielégíteni. Exportterveink ugyanis már nem teljesülnek, holott korlátlan mennyiségben vásárolnának tőlünk vágócsikókat és vágólovat. Gazdaságos a hizlalás — Mit tesz a Húsipari Vállalat a tenyésztési kedv serkentése érdekében.- A haszonló szabadáras. Az exportra kerülőknél az „A” minőségűt kilónként 32 forintért, a „B” minőségűt 30 forintért vesszük át Ezenkívül ha egy szállítmányban ötnél több lovat ad le a gazdaság, plusz két forint felárat fizetünk. Ilyen felvásárlási áraknál gazdaságos a hizlalás. Kár, hogy a meglévő állományt nem fedeztetik a gazdaságok. Természetesen akadnak kivételek is, ilyen például a belvárd- gyulai termelőszövetkezet, ahol évenként 100 csikó születik, Nagy előrelépés lenne, ha valamennyi kancát fedeztetnék a gazdaságok. Ezen kívül azonban nagyobb gondot kellene fordítani az állatetetésre, gondozók kinevelésére. Nem utolsósorban szíjgyártó, kovácstanulók beiskolázására. Van alapja Baranyában a lótenyésztésnek. Ebből kiindulva: élni kellene az exportlehetőséggel. De itthon sem nélkülözhetjük a haszonlovat. Horváth Teréz A nemzetközi divatirányzatnak megfelelően A kesztyű és a bőrruha mellett új profil születőben a Pécsi Kesztyűgyárban — a bőrdíszmű Világjáró kesztyűgyáriak Élénk üzleti kapcsolatban áll külföldi vevőivel a Pécsi. Kesztyűgyár, soha ilyen külföldjárás, mint az idei esztendő első hónapjaiban. Természetesen együtt külkereskedelmi partnerükkel, a TANNIMPEX-szel, annak üzletkötőivel, akikkel közös érdekeltségben, szoros együttműködésben dolgoznak. Mondanunk sem kell, ezek az utazások a gyáriaknak rengeteg hasznos ismeretekkel és tapasztalatokkal szolgálnak, hiszen így közvetlenül nyomon követhetik, mit igényel a piac a gyártóktól, ami egy olyan divatcikk esetében, mint a kesztyű, létkérdés. A Magyar Kereskedelmi Kamara küldöttségével Bosznia- Hercegovinában járt a vezér- igazgató és ott két könnyűipari kombinátban is megfordult és tárgyalt az együttműködés lehetőségeiről. A jugoszláv cégek bőrruhákat szándékoznak vásárolni tőlünk, ugyanakkor a Slovenske Konjice-i KONUS cég elvileg hozzájárult, hogy a pécsiek tanulmányozhassák bőrruházati gyáruk élenjáró, NSZK-beli szakemberek által kidolgozott szervezését. A kapcsolatok elmélyítésére április végén Jugoszláviába utazik a Kesztyűgyár vezérigazgató-helyettese és bőrruházati gyárának igazgatója, majd — májusban — a jugoszláv cég vezérigazgatója viszonozza a látogatást. A Kesztyűgyár kereskedelmi főosztályvezetője és a TAN- NIMPEX szakembere Indiában és Pakisztánban újabb alapanyag beszerzési források után kutatott, bőrgyárakat látogatott és kesztyűbőrökre kért árajánlatot. Indiából mintatételeket kapunk. A vállalat értékesítési osztályvezetője Párizsban vevőket, nagy áruházakat látogatott és idei szállításra 30 ezer pár síkesztyűt adott el. Természetesen sok információt is szerzett, többek között tanulmányozta a bőrruha divatot és az ottani képviselőjüknek indítványt tett a pécsi bőrruhák bevezetésére a franMintatételek Indiából Fényvisszaverő lovaglókesztyűt kértek a svájciak cia piacon. Sikerült felvennie a kapcsolatot a világhírű nyugatnémet Adidas céggel is. A műszaki fejlesztési osztály előadója Münchenben járt, a méreteiben a mi Budapesti Nemzetközi Vásárunknál is nagyobb ISPO '77-en, a sportszerek és a sportruházat nemzetközi kiállításán, ahol a TANNIMPEX is standot állított. A pécsi síkesztyűket megostromolták a vevők, de az idei évre már nincs több kapacitás. Egy-két érdekesség: a japánok görbített ujjú síkesztyűket is mutattak, ezzel egyébként a pécsiek is kísérleteznek; a másik: svájci cég fényvisszaverő anyaggal ellátott lovaglókesztyűket kért — éjszakai lovagláshoz. A világjáró kesztyűgyáriak között találhatjuk még a technológiai osztályvezetőt, aki eladásokat intézett Olaszországban. Azután még egy párizsi út: a bőrruházati gyár fiatal modellezője a francia fővárosban egy ruházati kiállításon a nemzetközi divatirányzatokat tanulmányozta. A műszaki igazgató a TANNIMPEX szakemberével most készülődik: bőrbeszerzésre indulnak Spanyolországba és Olaszországba. (— mz —) Ü kiállítás emegeszsegügyi üzemegészségügyi kiállítást láthatnak az érdeklődők április 18-tól Pécsett, az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat ebédlőjében. Az ehhez kapcsolódó előadás sorozatot Csondor István vezető higiénikus nyitotta meg tegnap. A kiállításon 24 színes grafikát mutatnak be hat hónapon át, melyeket az Iparművészeti Vállalattól kaptak. Elkerülhetetlen, hogy étkezés közben a dolgozók figyelme ne terelődjék a kiállított felvilágosító képekre, valamint a hasznos felhívásokra. A képek az Egészségügyi Minisztérium jóváhagyásával készültek. Nyolc-nyolc kép foglalkozik az elsősegély- nyújtással, az egészséges táplálkozással, valamint az alkohol káros hatásaival. A képek felett olvasható nagybetűs felhívások közül néhány: „Az elsősegélynyújtás emberi kötelesség", „Az alkohol károsítja szervezetünket, tönkreteszi életünket.”, „Változatos étrend = egészség”. Az előadások mindegyike az említett felhívásokhoz kapcsolódik. A megnyitót követő első üzemorvosi előadáson hangsúlyozták és szemléltették a korszerű elsősegélynyújtást. Kiemelték még oz élvezeti cikkek káros hatásait a szervezetre. Ezt követően Szabó László igazgató és dr. Pataki István, a MÉM Élelmiszer Higiéniai Ellenőrző Szolgálat vezetője méltatta az üzemegészségügyi hónap jelentőségét. Cs. I. építményből 20 már emelkedik, amiként hozzáláttak a leendő szennyvíztárolók földmunkáihoz is. (Fontos szerepük lesz e tárolóknak: környezetvédelmi okokból, ugyanis csak két esztendős visszatartás után szabad élő vízbe ereszteni a szennyvizet, a cukorgyártás e nélkülözhetetlen velejáróját.) Ma hétszáz lengyel mérnök, technikus és munkás buzgólko- dik Kábán, — kulcsrakészen ők adják majd át a magyar megrendelőnek a gyárat, az ország tizenkettedik cukorgyárát. Még jó két esztendő telik el addig: 1979 májusa a kitűzött határidő, akkor kezdik meg az úgynevezett hidegpróbát. Szeptemberben pedig már az új termeléssel folytatódhat a próbaüzemelés, de a voltaképpeni üzembehelyezés tervezett időpontja: 1979. december 31. Addig még sok víz elfolydogál a közeli Keleti Főcsatornában, s ezzel szinte párhuzamosan gyarapszik a lengyel építők száma: a beruházás finisében hozzávetőleg kétezren lesznek. Az egész import értéke 129 millió rubelre rúg, de a teljes beruházás forintra átszámított értéke 7,8 milliárd. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium élelmiszer- ipari főosztályán dr. Boros Imre fogja össze a beruházás valamennyi szálát. Tőle érdeklődtem a pillanatnyi képről, s az elképzelésekről. — Ma 150 napos idénye van a cukorgyáraknak — mondja. — Ilyen hosszú ideig üzembiztosán csak nagy nehézségek árán működtethetők a gyárak: továbbá gyakori, hogy a hosszú ideig tartó tárolás alatt elrothad az alapanyag, a répa. Vagyis, sem az iparnak, sem a mezőgazdaságnak nem ideális ez az állapot. Az új gyár révén vizsont elérhetjük, hogy átlagosan 115—120 napra csökken majd a cukorgyártási kampány ideje. — Mennyi lesz a gyár feldolgozó képessége? — Legnagyobb teljesítményű gyárunk lesz a kábái: naponta hatezer tonna cukorrépát tud földolgozni. A területet 1976. júliusában vették át a lengyelek, a kábái téesz és a Berettyóújfalui Állami Gazdaság földjein. Jó termőképességű földekről van szó, a minisztérium tehát igyekszik csökkenteni az igénybe vett területet. Négyszáz hektárban szabták meg, bár eredetileg többet jelöltek ki. Maga a gyár ugyan csak 70 hektárt foglal el, ám a szennyvíztárolók, a fásítások, a hatvan lakásos telep, s egy száz fős munkás- szálló is területet igényel. — Úgy tudom, a lengyel partner nagy tapasztalatokkal rendelkezik a cukorgyárlétesítésben ... — Igen, hiszen építettek cukorgyárat Görögországban, Algírban, építenek az NDK-ban, a Szovjetunióban, egyszóval hozzávetőleg harminc gyárat emeltek már külföldön. Mégis: a kábái lesz az első, amelyet kulcsrakész állapotban adnak át: minden építőanyagot Lengyelországból hoznak, kivéve a kavicsot, a homokot, a zúzott követ. — A Hajdúsági Agráripari Egyesülés egy esztendeje úgy alakult meg, hogy tagjai közé számították a leendő kábái cukorgyárat is ... — Ebben azóta történt módosulás: nem tagja a gyár az egyesülésnek, de természetszerűen ha megindul, sok gondot levesz majd az itteni téesz-ek és állami gazdaságok válláról. Hiszen megépültéig a köztudomásúan magas hozamokat produkáló nádudvari Vörös Csillag téesz, de a táj más gazdaságai úgyszintén arra kényszerülnek, hogy a Dunántúlra, vagy Szerencsre szállítsák répatermésü- ket Keresztényi Nándor
