Dunántúli Napló, 1977. március (34. évfolyam, 59-89. szám)

1977-03-11 / 69. szám

Dunántúlt napló 1977. március 11., péntek Népmesék zománcban Honti Márta kiállítása A népmesék csodálatos vi­lágát idézik Honti Márta zo­máncképei tegnap megnyílt ki­állításán a Ságvári Művelődési Ház pincegalériájában. A sze­relmespár fölé hajló rutafa szép ívű formája az egymásra- találás, az együvétartozás egyszerű és mégis fennkölt szimbóluma. Úgy ragyog ez a míves zománc, akár egy csillo­gó bizánci korona, pedig Hon­ti Márta a zománc-technika legegyszerűbb — és legol­csóbb — változatát az úgyne­vezett fedömázas technikát mű­veli, amelynek egyszerű lábas­zománc az alapanyaga. A sokféle színű mázat ecsettel festi a művész a zománcra. Honti Márta nevével ritkán találkoztunk az utóbbi időben, legutóbb hét éve láthattuk munkáit Pécsett, de 1968-ban az egész ország megismerhette őt, amikor a Tv-Galériója fér­jével, Bors István szobrászmű­vésszel együtt bemutatta. Hon­ti Márta 1963-ban végezte el az Iparművészeti Főiskola tex­til-szakát. Azóta Kaposváron él és dolgozik. Sokoldalú, kísér­letező művész. Alkotó munká­ja során olyan zománc-techni­kát kísérletezett ki, mellyel plasztikai hatásokat, árnyala­tokat is képes megvalósítani. Pécsi kiállításán a zománco­kon kívül gobelin-terveit' is láthatjuk. Csak a műfaj más, a téma, a gondolatmenet, a motívumok töretlenül folytatód­nak textil-tervein. Egy szövött munkáját is kiállította. Óriási grafikának tűnik ez a murális alkotás. Honti, Márta kiállítását teg­nap délután 6 órakor nyitotta meg Újvári Jenő, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának munkatársa. A kiállítás már­cius 24-ig tekinthető meg, va­sárnap kivételével naponta 15 —20 óráig. P. L. A műszaki hónap mai rendezvényei Március 11-én a Ságvári Endre Művelődési Házban a központi műszaki könyvtár mű­szaki-gazdasági könyvkiállítása nyílik 8 órakor, ami két napig tekinthető meg. A Beremendi Cement- és Mészművek KISZ- klubjában Társadalmi szolgálta­tások helyzete és fejlesztésének feladatai a megyében címmel Piti Zoltán tart előadást. 14 óra­kor Pécsett a Technika Házában Gondolatok az irracionális fo­gyasztásról, címmel dr. Berényi József előadását, 14.30-kor Szá­mítástechnika alkalmazási lehe­tősége a vállalati irányításban címmel Bajusz Balázs előadását hallgathatják meg az érdeklő­dők. A Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság központjában 15 órakor A drávai védvonal komp­lex fejlesztése címmel Szentir- may Györgyné és Werner János­áé tart előadást. Visszavonulóban az influenza A KOJAL-ok a február 27 és március 5. közötti héten mint­egy 112 000 új influenza és in­fluenza-szerű megbetegedést jelentettek, mintegy 30 százalék­kal kevesebbet, mint az előző héten. A járvány kezdetétől ed­dig mintegy 760 ezren beteged­tek meg influenzában; minteny negyed részük került táppénzes állományba, 5 százaléknál ész­leltek szövődményeket és fél százaléknál vált indokolttá a kórházi kezelés. A mennyi heiyeit a kérdési mit eszünk? Érvényt szerezni az új élelmiszertörvénynek! T erm ékbemutató A MEGYESZER üzlet­kötése Moszkvában Mikor kerül minden olyan élelmiszer, melynél ez jogos követelményként szabható, hűt­ve a fogyasztóhoz? Nos, ehhez még kell vagy öt-tíz év. Van azonban- immár élelmi­szertörvényünk, melyet az országgyűlés is szentesített, s ez, a fogyasztót a közép­pontba állítva, a mércét ma­gasabbra téve, keretbe foglal­ta, mi is a kötelezettségük az élelmiszereket előállítóknak és forgalmazóknak. Az elkövetke­zendőkben majd sorra jelen­nek meg a részletes szabályo­zások, egyúttal türelmi időt-is hagyva, hiszen a nagyobb kö­vetelményekhez mind techni­kailag, mind szervezésileg a vállalatoknak fel kell nőniük, mindez nem kis pénzbe, száz és százmilliókba kerül. Az új élelmiszertörvény és annak gyakorlati kihatásai — a műszaki és közgazdasági propaganda hónap keretében ezt a témát kívánja körbejár­ni a Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület megyei szervezete, sorra tartva elő­adásait a különböző élelmi- szeripari szakmákban. Tegnap a Pécsi .Sörgyár kultúrtermé­ben magát a törvényt ismer­tették, a végrehajtás fő szer­vezetőjének, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium­nak a szakembere, Kismarton Károly főmérnök tartott elő­adást, majd válaszolt a kér­désekre. Az előadás során elsősorban az élelmiszertörvény új voná­sairól, közöttük is főként a szavatosság kérdéséről, a fo­gyaszthatósági idő jelöléséről volt szó. Jóllehet, ilyen gon­dok csak a termékek kis meny- nyiségével kapcsolatban me­rülnek fel, a fogyasztók ér­dekében mégis egységes és szigorú mércét kellett szabni. Miről van szó? Arról, hogy 1981-ig minden élelmiszeren fel kell tüntetni, meddig fo­gyasztható, még az olyan ter­1981-ig minden élelmiszeren fel kell tüntetni a szavatosságot mékeken is, mint például a palackos bor, melyről pedig az a közhiedelem, minél to­vább áll, annál jobb, ám az igazság az, sajnos nem min­den bort töltenek palack-éret­ten az üvegbe, az eltartható­ságot itt is dokumentálni kell. A jövőben úgy lesz, a gyár­tók és a kereskedelem a kü­lönböző mérések és a gyakor­lati tapasztalatok alapján köl­csönösen megegyezik — az eltarthatóság minimum és maximum idején belül — a kérdéses élelmiszer eltartható­ságának idejében és jelölésé­ben, amint pedig ez az idő lejár, az árut csak árcsökken­téssel lehet forgalomba hozni, vagy kivonni a forgalomból. Látszólag kis dologról van szó, ám ha belegondolunk, csupán az elfogyaszthatóság idejének jelölése és más, kö­telezővé teendő jelölések száz­millió forintokba kerülnek, hi­szen a gépeket és a kliséket át kell állítani, új csomago­lógépeket beállítani. Idő és pénz kérdése. A törvény és a megjelenő szabályozások e té­ren ugyan türelmesek, mégis, ösztönöznek a fokozatos előre­lépésre, arra, hogy az ipar az eddigi, főként kapacitásfejlesz­tő beruházásai mellett a minő­séget javító beruházásokra is gondoljon és költsön, a keres­kedelem jobban szervezze a forgalmat, jobban kezelje az árut. A végrehajtást természe­tesen ellenőrzik. Äz élelmiszertörvény — mely­re itt csak egyetlen ypnatko- zásban vethettünk pillantást — azokat a követelményeket so­rakoztatja fel, melyeket tulaj­donképpen szakmai minimum­ként kellene tekintenünk. Ennél többet szabad, lehet és kell is nyújtani. Hiszen például a fej­lettebb országokban az élel­miszerekre sokkal szigorúbb előírások vannak, megmondha­tói ennek azok a magyarélel­miszer exportőrök, amelyek a nyugat-európai, vagy éppen az amerikai piacra szállítanak, s az ottani minőségi követelmé­nyeknek meg tudnak felelni. Ezt a mércét kell idehaza minden élelmiszeripari üzem­nek megcéloznia, éppen akkor, amikor a saját fogyasztásunk­ról van szó. Nem hinném — mellesleg —, sok ország di­csekedhetne olyan élelmiszer- ipari nyersanyagokkal, mint éppen mi. (miklósvári) Sikeres termékbemutatót ren­dezett Moszkvában a MEGYE­SZER — új nevén a Baranya megyei Elektrotechnikai és Sze­relőipari Vállalat. A kiállítást együtt szervezték hazánk moszk­vai kereskedelmi kirendeltségé­vel és az ELEKTROIMPEX Kül­kereskedelmi Vállalattal. A ter­mékbemutatón részt vett Kele­men György igazgató és Józsa Béla műszaki igazgatóhelyettes. A termékbemutatót a moszkvai kereskedelmi kirendeltség vetíí tőtermében tartották. Bemutatták a lift vészjelző készüléket, a lépcsőházi világí­táskapcsoló automatát, a kapu­telefon berendezéseiket és a rendőrségi segélyhívót. Elsősorban a kaputelefon iránt mutatkozott nagy érdeklő­dés. A szerelési technológiát moszkvai építkezéseken mutat­ták be a pécsiek. A termékbemutató idején megállapodás jött létre az ELEKTROIMPEX és a moszkvai épületigazgatóság vezetősége között, hogy a szovjet partner soronkívüli próbarendelést kér. Megérkezése után a MEGYE- SZER mintegy 500 lakásnak szállít készüléket. A megrende­lés kiterjed a tervezési munkára, továbbá 2—3 fő szovjet szak­ember magyarországi szerelési kiképzésére. A próbarendelé­sekre szállított készülékek sze­relését Moszkvában pécsi szak­emberek végzik. Tervek szerint 1978-ra mint­egy 5000 lakáshoz rendelnek kaputelefont. Az újonnan épülő lakásokhoz 1979-ben ennél na­gyobb szállításra kerül sor. — ni — Uj városrész, uj kirándulási létesítmény ......... ' nyílik a Doktor Sá ndor Művelődési Központban • Tervek társadalmi munkában • Van rá pénz, de kell a segítés ötven személyt befogadó, 24 négyzetméteres játékterű stú­diószínpadot hoztak létre a Doktor Sándor Művelődési Köz­pont alagsorában. Neve (egy színpadi lámpáról): Spot Szín­pad. Bagossy László, a művelő­désiház igazgató-helyettesé­nek kezdeményezésére alakítot­ták át a korábbi próbatermet a Pécsi Központi Amatőrszín­pad tagjai: a nézőtér lépcsőze­tes kialakítását szakmunkások végezték. A koromfeketére má­zolt falak és a színpad köré he­lyezett fekete körfüggöny telje­sen elnyeli a fényt, így nagyobb hangsúlyt kap a személy vagy tárgy, amit megvilágítanak. A mennyezet alatt húzódó váz- szerkezetre sok világítótestet, reflektort, spotlámpát lehet fel­szerelni. Az új stúdiószínpad Karsai János pantomimművész Az élet bonyolult!? című estjé­vel nyílik meg március 12-én szombaton este 7 órakor, és 9 órakor. A tavaszi évadban há­rom alkalommal lép fel Karsai János. Ősztől szeretnék rendsze­ressé tenni az előadásokat: he­tente kerülnének sorra Sándor György „humoralista”, a Pécsi Központi Amatőrszínpad és más amatőregyüttesek illetve hivatá­sos művészek meghívásával. G. O. A kökényi malomvölgy. Új, 280 hektáros kiránduló központot létesítenek Pécsi dé­li részén, Kökény és Keszü községek határában még eb­ben az ötéves tervben. Rész­leges átadása már 1980-ban várható, tervezik, hogy együtt alakuljon ki a majdani siklósi városrésszel. A Pécs városi Ta­nács helyileg kiemelt létesít­ménynek tekinti, melynek meg­valósításához a MÉM erdő- rendezőségi főosztálya jelen­tős anyagi támogatást bizto­sít: erre az évre a miniszté­rium egymillió forintot utalt ki. A város, ahogy délnek terjesz­kedik, mindinkább távolodik a Mecsektől, annak igen népsze­rű közjóléti erdőjétől is. Ezt is „tehermentesíteni" kell. Az új közjóléti pihenő park terve ennek a gondnak az enyhíté­sére született. Az első fákat április 15-én ültetik ki, a fá­sítási akció alkalmából. Erről határoztak tegnap a Hazafias Népfront Pécs városi bizott­ságán a Malom-völgyi kirán­duló központ létesítését társa­dalmi munkával segítő szervek, intézmények képviselői. A há­zigazda a Pécsi Állami Erdő­rendezőség igazgatója, Mé­száros József volt. A siklósi városrész eddig a völgyrendszerig ér el és laká­sainak a száma — a kertvá­rosiakéval együtt — megha­ladja a 90 ezret. 1980—1985- re a Mecseki Parkerdő „ellen­pólusában" 140 hektárt fásí­tanak be a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság irányí­tásával. A fás terület kapcso­lódik a Pécs körül kialakítan­dó 937 hektáros úgynevezett környezetvédelmi zöldövezet­hez is; egy jelentős levegőtisz­tító láncszeme lesz annak. A mesterséges tó 600 méter hosszú és 200 méter széles lesz: egy hatalmas völgygát gyűjti össze 11 bőhozamú for­rás vizét. Az eddigi elképze­lések szerint legalább 30 ezer köbméter földet építenek be­le. Kivitelezési költsége meg­közelíti a hatmillió forintot. Re­mélik, hogy az új városrész építkezéseiről bőven jut feles- legés föld. Jelenleg kialakítá­sát akadályozza a bőrgyár itt található zagytározója. A Ma-" gyár Állami Földtani Intézet vizsgálatai és a városi tanács döntése szerint bőrgyár új helyet keres a zagytónak Sza- lánta, Garé és Bosta térségé­ben. Idén már nem hordanak A sétautak hossza 16 kilo­méter, a játszóterek, g rundok nagysága 30 hektár, de épül nyolc kis sportpálya, 250 gép­kocsi-parkoló, sok esőbeálló, pad- és asztalgarnitúra, há­rom sátorozó táborhely. Ide költözik a Mecseki Kultúrpark néhány részlege, kialakítanak egy ismeretterjesztési célt szol­gáló úgynevezett madárös­vényt, és lesz parti szakaszt a horgászoknak. A tavon csóna­kázni is lehet. Nem autós­Ssok-sok brigád, városát sze­rető pécsi ember jelentkezését várják társadalmi munkára. Már előkészítették a szerszám- raktárat és egyszerre százan dolgozhatnak a jövőbeli park­ban. Csuti J. „Kár, hogy -*40 éve nem így tanultam rajzolni” Mintegy tízezren tekintet­ték meg eddig Lantos Fe­renc festőművésznek, a pé­csi Pollack Mihály Műszaki Főiskola adjunktusának „Természet - látás - alko­tás" címmel megrendezett ötrészes módszertani kiállí­tását a Nemzeti Galériá­ban, a Budai Várpalotában. A január közepén megnyílt kiállítást nemrégen a nö­vekvő érdeklődésre való te­kintettel március 17-ig meg­hosszabbították. A sorozatot (részei: Bevezetés, Szerke­zet, Szín, Tér, Analógiák) a pécsi kiállítóterem, majd Debrecen, Szeged, Szombat­hely és az ország több más megyeszékhelyének közönsé­ge is láthatta a korábbi években. Lantos Ferenc nagyléleg­zetű módszertani kísérlete egy egységes vizuális rend­szer kidolgozását tűzte ki cé­lul, azaz a stílusoktól füg­getlen, különböző vizuális elemek rendszerét, alkalma­zási lehetőségeit kutatja. Az öt rész így, együtt most ke­rült először a közönség elé. Kiállítási naplójában tallóz­va feltűnően sok lelkesült véleménnyel találkoztam szakemberektől, és látoga­tóktól egyaránt- A bejegyzé­sek jelentős része szerint a kiállítás anyagát tanítani kellene, illetve a készülő ált. és középiskolai tantervekben építeni kellene rá. Néhány vélemény: „Cso­dálatos kezdeményezés a ki­állítás abban, hogy az em­berekhez közel kerüljön a képzőművészeti alkotás lé­nyege,..” — „A kiállítás na­gyon tetszett. .. Három és féléves lányom elmerülten próbálgatta a lapocskákkal a képalkotást, A módszert na­gyon alkalmasnak tartom pszichésen sérült gyerekek kreatív terápiájára, és kór­házban fekvő kisgyerekek foglalkoztatására is. Szász Katalin pszichológus." — „Nagyon sokat nyújt azok­nak, akik most ismerkednek a képzőművészettel...” ­„A gyerekek látásmódját rendkívüli módon fejleszti, fantáziájukra nagy hatással van. Köszönet érte!...” — „Nagy kár, hogy 40 éve nem így tanultam rajzolni!...” — „Gratulálunk a pécsieknek és Lantos tanár úrnak!..,” — „Rengeteget tanultam. És jó játék...” — „Nekem, mint laikusnak, nagyon-nagyon sokat segítettek a különbö­ző magyarázó szövegek, .Átrágtam magam', és úgy érzem, nagyon sokat megér­tettem és tanultam, bő más­fél óra alatt.” — „Kézikönyv­ként is ki kellene adni az anyagot!.. Ez utóbbi, úgy tudjuk - készül .., W. E. Lantos Ferenc kiállításának sikere a Nemzeti Galériában

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents